Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)

1962-06-20 / 49. szám

1962. június 20. H08RADINÍPÜJBA® 3 A kicsik is lépést tarthatnak a divattal Most még csak szabják, de mái* itt is­meretes, hogy ejtett derék, hólos szok­nya, a felsőrészen fehér gyapjú pettyek­kel — ez a sikk... A képen Csengődi Ottó szabász és Penderik Istvánná, a se­gítője Segítenek is ezen a Nógrád megyei Kézműipari Vállalat központi üzemében. Évente tíz és fél­millió forint értékű bébi és lánykaru­hát állítanak elő itt. Mostanában nincs is baj a munka üte­mével, sikerült le- törleszteni azt is, amivel az első ne­gyedben adósak ma­radtak. s hogy ez Így is maradjon, azon munkálkodik most már egy a szocialista elmért küzdő KISZ-brigád, ezért szerveztek jú­niusban újítási hó­napot, s azért vál­lalták azt is, hogy az üzem területéről munkahibás árut ki nem visznek. Képriportunk azo­kat a mozzanatokat örökíti meg, amíg a legújabb bébi­divat egy sikerült kreációja elindul és célhoz ér. FENT; A nagy gépterem- "TTp ben, gépről gépre 1|| alakul a tervező l|P kreációja... OLDALT: ... amelyet Éviké a csodálattól meg- llletődve próbál Ezsiás Sándomé mű­szaki vezető segéd­letével. (Foto: Tamaska) Állattenyé*zté«i bemutató Nógrádit övesden Június 22-én, pénteken a Nógrádkövesdi Állami Gazda­ság bemutató üzem szak- tanácsadást és gyakorlati be­mutatót tart a szövetkezetek állattenyésztői részére. A szak- tanácsadáson és gyakorlati Álépítik s régi vásártéri szennyvízhálózatot Salgótarjánban A Salgótarjáni Városi Ta­nács VB Műszaki Osztálya felülvizsgálta a régi vásártéri szennyvízhálózat szükséges átépítésének beruházási igé­nyét. Megállapították: 400 ezer forint beruházásra van szük­ség az átépítés megoldása ér­dekében. Most már csak a megyei tanács vb Építési Osz­tályán múlik, hogy mikor kerül sor a szükséges pénz­összeg folyósítására. bemutatón legfőképpen a ta­karékos és gazdaságos takar­mányozásról, a zöldfutószalag termésének felhasználásáról, a tejtermelés, és az itatásos borjúnevelés problémáiról lesz Ivóvízkutatás társadalmi munkában Alsótoldon Az alig több mint 300 lel­ket számláló Alsótold község­ben nem a legjobb az ivóvíz- ellátás. Ezt felismerve a Hazafias Népfront műszaki akcióbizott­sága, mintegy 15—20 ezer fo­rint értékben tervet készített a hegyekben meglévő forrás ivóvízként történő hasznosí­tására. Ugyancsak tervet ké­szítettek a rossz közlekedési híd újjal történő kicserélésé­re is. A mérési munkálatokat megkezdték. Teljesítik minőségi vállalásokat, újabb szolgáltatásokat vezetnek be A helyiipari vállalatok kö­zül elsőnek a balassagyarmati Vasipari és Javító Vállalat csatlakozott a minőségjavító mozgalomhoz. Azóta már számos tekintetben sikeresein dolgoztak a vállalatnál. A termelési terv teljesítése mel­lett a lakossági és a közve­tett szolgáltatás együttes ter­vét, a garanciális munkálato­kat és a szerviz szolgáltatá­sokat is -maradéktalanul tel­jesítették. A többi között megkezdték a háztartási hű­tőgépek javítását és üzembe helyezését. Elvállalták az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ipari hűtőgépének karbantartását is. A jövőben pedig tovább bővítik a szol­gáltatásokat. A második fél­évben például a salgótarjáni testvérvállalattal közösen 13 ezer darab lábrácsot gyárta­nak, amely eddig hiánycik­ként jelentkezett. Tervbe vet­ték drótfonó és bádogos-mű­hely üzembehelyezését is. Végzett munkájuk minősé­gében is lényeges javulás tör­tént. A lakosság részéről például egyetlen reklamá­ció sem merült fel. A közüle- teknél pedig még az átadás előtt kiküszöbölték a minő­ségi hibákat. Sőt, a vállalat jó hírnevének visszasze^ése érdekében még a múlt évről visszamaradt reklamációknak is garanciálisán eleget tetteik. A vállalásban foglaltak tel­jesítését segíti az a hét bri­gád, amely május 1-től ver­senyt kezdeményezett a szo­cialista cím elnyeréséért. ATOMREAKTOR BELORUSSZIÁBAN Belorussziában, Minszk kö. zelében neutronokkal működe atomreaktort helyeztek üzem­be. Szerkezete és automata rendszerei teljes biztonságot nyújtanak a kezelő személy­zetnek és kizárják a környezet sugárfertőzésének veszélyét. A Belorussz Tudományos Aka­démia e reaktor segítségével kutatásokat fog végezni. A munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat nyomában A politikai neveié» feladatairól Szoó Béla elvtárs nyilatkozata Az MSZMP megyei végre­hajtó bizottsága a közelmúlt­ban felülvizsgálta a Központi Bizottságnak a munkásosztály helyzetéről hozott határozatá­nak végrehajtását Salgótarján­ban és a salgótarjáni járás­ban. Megkértük Szoó Béla elvtársat, a Salgótarjáni Já­rási Pártbizottság titkárát, nyi­latkozzék: mellek azok a leg­fontosabb kérdések, amelyek a határozat végrehajtásával kapcsolatban jelenleg előtérbe kerültek? Pártunk Központi Bizott­ságának 1958-ban a munkás- osztály helyzetéről hozott ha­tározatának végrehajtását — mondotta Szoó Béla elvtárs — elsősorban a munkások politikai nevelésén mérhetjük le. Munkásaink politikailag érettebbek lettek, politikai látókörük szélesebb. Ugyanez mondható az általános mű­veltség tekintetében is. A ha­tározat megjelenése óta több százan végezték el az általá­nos iskola VII—VIII. osztá­lyát, sokan járnak techni­kumokba, szaktanfolyamokra. Növekedett a termelés iránt érzett felelősségük. Üzemi munkásaink segítségével ol­dottuk meg járásunkban a mezőgazdaság szocialista át­szervezését, ami ugyancsak a munkásság politikai felelős­ségérzetét tükrözi. — Javul a munkásság hely­zete a lakásellátás területén is, művelődési lehetőségeik szintén növekedtek. Javult az élelmiszer és iparcikk ellá­tottságuk is. Mindennek nagy része van abban, hogy mun­kásosztályunk egyetért pár­tunk politikai irányvonalával, határozataival, és szorosan a párt mögé zárkózva dolgoz­nak a párt által megszabott feladatok megvalósítása érde­kében. •— Azonban a politikai munkában az elért eredmé­nyek ellenére még sokat kell tennünk a határozat maradék­talan végrehajtása érdekében. Ismerjük is azokat a felada­tokat, amelyek végrehajtásá­ban gyorsabban kell előre­haladnunk. — Melyek azok a feladatok? — Itt van mindjárt a vi­dékről bejáró dolgozók neve­lése. Nincs megoldva. Pedig nagyon fontos megoldani, mert például a bányaüzemek dolgozóinak több mint 40 szá­zaléka faluról jár be munka­helyére. Az ő politikai tájé­kozottságuk, de általános' műveltségük is elmarad a a kolonizált munkásokétól. Számukhoz és jelentőségükhöz képest kevésbé vesznek részt lakóhelyükön a község poli­tikai arculatának formálásá­ban. A mi feladatunk, hogy megkeressük a szervezeti for­máját, de főleg a tartalmát, miként emelhetjük magasabb szintre politikai nevelésüket. Jelenleg az üzemben nincs rá lehetőség, a községekben pe­dig nincs egységes szervezett irányítása ennek. Előkészítve az 1962—63-as oktatási évet, már tettünk intézkedéseket, hogy kiépítsük az üzemek és a községek pártszerveinek összehangolt munkáját e te­kintetben is. — Az elmondottak egyéb­ként vonatkoznak a szakszer­vezet nevelő munkájára is a vidékről bejáró dolgozók kö­zött. Sem a termelési tanács­kozás, sem a szakszervezeti taggyűlés ma még nem járul hozzá kellőképpen ehhez. — A feltételek rendelkezés­re állnak. Szinte minden köz­ségben vap kultúrotthon, van­nak megfelelően képzett ká­derek, csak éppen a megol­dás hogyanja hiányzik. Jó kezdeményezés ebből a szem­pontból a munkásakadémia, csak nagyobb felelősséggel kell szervezni, irányítani, mint eddig, s van lehetőség Teljesítik felojónlósaikat a Tűzhelygyár dolgo ¥ ■ ZOI A kongresszusi verseny ele­jén újabb tartalékok feltárá­sával, a munkások és műszaki dolgozók még több, mint két­millió forint megtakarítására kötelezték magukat. A minő­ség megjavításáért, az önkölt­ség csökkentéséért és a vá‘ laszték bővítéséért megindult lendületes versenymozgalom eredményei nem maradtak el. Az máris biztos, hogy az első negyedév munkájának ered­ményeként sikerült 727 ezer Négy kocsi hiányzó kő és ki látja kárát? Alig valamivel több, mint idézett elő, amely már nem másfél kilométer a' salgótar- teszi lehetővé, hogy a feime- jáni Csizmadia utcának az a Iegített bitument ráeresszék, szakasza, amelyet az Ütfenn- Hiába lesz már a pótmunka, tartó Vállalat korszerűsít. Az hiába iparkodnak az útépítők, útépítők végeztek volna ez- a lezajlott forgalom után soha zel a munkával, ha... Igen, nem kapnak olyan minőségű ha az Autóközlekedési Válla- Pályát, mint amilyent az új lat nem lép közbe. Nem tör- technológiai eljárás megkí- tént egyéb, mint az, hogy min- vánna. Ezen a napon állt az den bejelentés nélkül elvitték úthenger is, nem- dolgozott a azokat a gépkocsikat, amelyek bitumenszóró berendezés. Sú- a Külső-pályaudvarról a mun- lyosbította a helyzetet., hogy kálat helyszínére szállították tartalék kő sem volt a hely- a követ. Pedig az új technoló- színen, pedig az építők min- giával készülő útépítés, az den terve arra irányult, hogy úgynevezett portalanított, bi- nyolc nap alatt végezzenek a turnéiméi átitatott makadámút másfél kilométernyi útszakasz megkívánja, hogy gyorsan, és átépítésével. De hát ehhez folyamatosan szállítsák az rendszeres anyagszállításra anyagot. lenne szükség. Az Autóközle­kedési Vállalat ragaszkodik Milyen kár származott ah- hozzá, hogy a Külső-pályaud- ból, hogy az Autóközlekedési varon rakodógéppel rakják Vállalat a délelőtt 10 óra- fel a gépkocsira a követ, ho_ kor hiányzó négy teherautó követ nem szállította a hely­színre? Az útépítők már reg­gel 5 óra óta óta több mint 4 ezer liter bitumen 90 fok­ra történő felmelegítéséhez láttak hozzá. A szükséges kő­mennyiség hiányában ez a munkájuk kárba veszett. Az említett napon 15 ember hiá­ba dolgozott, hiszen a forgal­mat huzamosabb ideig nem állíthatják le, terelő útsza­kasz nincsen. A leszórt kő­lott a markolóberendezés sok földet is vegyít a zúzott kő közé. Nagyon sokan tudják, hogy a bitumen nem ragad hozzá a földhöz. Gondoljuk, az Autóközlekedési .Vállalat­nál is ismerik a fizikának ezt a törvényét? Tanulhattak volna már abból a korábbi hetekben lezajlott példából, amikor nagyobb mennyiségű szennyezett követ kellett visszaszállítaniok, mert az pályán áthaladó forgalom pe- Útfenntartó Vállalat — jog- dig nagyfokú szennyeződést gal — nem vette át. forintot megtakarítani a nép­gazdaságnak. A pótfelajánlás­ból pedig, amelynek hatása csak áprilisban kezdte érez­tetni a hatását, 533 ezer, fo­rint máris befolyt a kasszába. Elölj árnak a forintokért folyó harcban az öntöde dol­gozói, akik 4,4 százalékos se- lejtjüket 3,9 százalékra csök­kentették, megtakarítva ezzel 66 ezer forintot. Az öntöde II. dolgozói selejt elleni har­cukkal összesen több, mint 58 ezer forint hasznot hajtottak. A hidegüzemben például szü­letett egy olyan vállalás, hogy az I. osztályú áruk arányát 98.3 százalékról 99-re emelik. Ebből máris 45 700 forint jött a konyhára. Nemcsak jól dol­goznak, élelmesek is a tűz- helygyáriak. A finomlemez­hulladékot most már haszno­sító hulladékként adják el, vásárlót is találtak. így jutot­tak hozzá 196 600 forint jöve­delemhez. Igaz, hogy ez az élelmesség sem érvényes min­denkire. A vagonok álláside­jének csökkentése nemcsak gyári, népgazdasági érdek is. Az anyag- és áruforgalmi osz­tály jóvoltából mégis 46 400 forint állásbért kellett kifi­zetni a megengedetten felül. Igen sokszor nehéz vala­kit is kiemelni a jó munká­sok közül. Mégis említsük meg Fodor Sándor gépifor­mázó szocialista brigádját, vagy Gyebnár Gyula Kossuth kulcsformázó brigádját, aki 11.4 százalékról 9 felé szorítja selejtét, emellett átlagos telje­sítménye 110 százalék fölött van. Nem akarnak elmaradni a férfiaktól a nők sem. Kas­sai Rezsőné teatűzhely szer relő szocialista brigádja vállalásában 72 darab tűz­hely szerelésére kötelezte ma­gát — 73-at csináltak anél­kül, hogy minőségi kifogást emeltek volna munkájuk el­len. arra is, hogy hatókörét szé­lesítsék. A vidékről bejáró dolgozók nevelése szempont­jából nem vált be eddig a szakmaközi bizottságok jelen­legi formája. Jó a kezdemé­nyezés, de csak akkor felel­het meg a követelményeknek, ha minden szakmát bevonnak és így vesz részt a község politikai, gazdasági és kultu­rális életének kialakításában. — Miben mutatkoznak a vi­dékről bejáró dolgozók poli­tikai nevelésének hiányosságai a gyakorlati életben? —■ A politikai tisztánlátás hiánya, a marxista művelt­ség alacsony foka a munká­sok egy részében téves néze­teket és káros gyakorlatot szül. A jól termelő munkás maga is építi a szocializmust az üzemben. Ugyanakkor odahaza passzív szemlélője a szocializmust építő munká­nak. Egy részük — köztük párttagok is — nem ismeri, vagy nem akarja felismerni a munkásosztály feladatát, fe­lelősségét a termelőszövetke­zetek politikai, gazdasági meg­erősítésében. Sőt egypár köz­ségben (Szele, Nemti, Mind­szent) tőlük indul ki a tsz fej­lődésére káros szemlélet, ami a gyakorlatban is érezteti a hatását. Veszélyes dolog ez, mert a járás 5 ezer tsz-tagja közül 2350 munkásfeleség. Ez a két szám mutatja, hogy a tsz-ek megerősítésében sok múlik azon, hogy a falun lakó üzemi dolgozók hogyan értelmezik a munkás-paraszt, szövetség tartalmát és mit tesznek érte a gyakorlatban. Több községben az a tapasz­talat, hogy nem segítenek a politikai és társadalmi élet. megjavításában sem. Külső szemlélők, legfeljebb bírálják a dolgozni igyekvő helyi ve­zetőket azzal a jelszóval, hogy „nem akarok beleavat­kozni a vezetés munkájába”. Van olyan jelenség is néhány községünkben, hogy politikai­lag jól felkészült elvtársak sem akarnak vezető funkciót vállalni, segíteni a községek­ben, éppen most, az átmenet idején. Jellemző példáját ta­láljuk ennek Karancskesziben, Karancslapujtőn, Neműben, Vizsláson. Jellemző ezekben a községekben, hogy kétszer annyi üzemi párttag van, mint a községi alapszervezet tag­létszáma — köztük . igen sok káder —, mégis itt a leggyen­gébb a községi politikai élet, aktivitás. — A végrehajtó bizottság ülésén felmerült az üzemi demokrácia további szélesíté­sének kérdése is? — Hogyne! Mégpedig ab­ból a szempontból is, hogy jogos a munkások igénye, rendszeres tájékoztatás iránt az üzem belső problémáiról. Nem oldja ezt már meg csak a termelési tanácskozás, vagy a szakmai jellegű taggyűlés. Differenciált tájékoztatásra, tanácskozásra van szükség. — A másik oldala ennek a kérdésnek-, hogy minél több jól képzett, szakmai ismere­tekkel rendelkező munkás- köllektíva legyen. Az utóbbi két évben komoly eredmé­nyeink vannak ezen a terüle­ten. Viszont dolgozóink egy része téved, mikor azt mondja: „Mi lesz, ha min­denki tanul, ki dolgozik ak­kor?” Még sok nevelőmunka szükséges, hogy felismerhes­sük: a többtermeléshez, a műszaki színvonal emelésé­hez, lényegében a szocializ­mus építésének gyorsabb üteméhez szakmailag képzet­tebb emberék kellenek. Van aztán — köztük az üzemi középkáderek egy része —, aki úgy vélekedik: „Minek tanuljak, eddig is ment a ter­melés az irányításom alatt, ezután is elballag”. Nem he­lyes álláspont ez, el kell vetni. Sőt, akik kényelmes­ségből, hanyagságból nem ta­nulnak, beosztásukhoz nem szerzik meg a szükséges ké­pesítést, azoknak felcserélését — tervszerű utánpótlással — meg kell oldani. Az előttünk álló feladatok teljesítése ezt követeli meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom