Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)

1962-06-16 / 48. szám

1962. június 16. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Rendlishozzák, átalakítják a salgói túrislaházat és környékét A dél-yietnami parasztok ellenállása a Diem-klikkel szemben Helyszíni ülést tartott a tanács végrehajtó bizottsága Szerdán a helyszínen, a Sal- gó-bányai túristaházban tar­totta ülését a menedékházzal kapcsolatos üzemelési és fej­lesztési problémák megoldá­sáról a salgótarjáni városi tanács végrehajtó bizottsága. A kibővített ülésen a megyei tanács építési osztályának és kereskedelmi osztályának kép­viselői, a túristaházakat ke­zelő vállalat küldöttjei, az Idegenforgalmi Hivatal kép­viselője és a megyei turista szövetségek elnökei vettek részt. A vitában több, Salgó ide­genforgalmának helyzetével és továbbfejlesztésével kapcsola­tos javaslat vetődött fel. Meg­beszélték a VB-tagok többek között Salgó megközelítésének problémáit is. Beszéltek az erdővédelem­ről és arról is, hogy ter­mészetvédelmi területté kell nyilvánítani Salgó- > bányát, így fejlesztése és védelme biztosítottabbá válna. Forga­lom szempontjából jó köze­pes átlagot ér el országos vi­szonylatban a túristaház; az elmúlt esztendőben 350 ezer forint értékű étel-ital és szál­lodai forgalmat bonyolítottak le. Az ország 54 túristaháza közül fontossági sorrendben nyolcadikként kerül sor a salgói menedékház rendbeho­zatalára a közeljövőben. Számos probléma is fel­vetődött a VB ülés vitája köz­ben, így például többen el­mondották, hogy vasárnapon­ként 1000—1200 kiráduló és turista keresi fel a szép ki­rándulóhelyet, hogy aztán valóságos csatateret hagyjon maga után. Sokan vétenek a tisztaság, a rend és egészségügy szabályai ellen is. így például a friss vizű for­rást éteknaradékok bedobásá­val többször élvezhetetlenné te­szik. Szó volt az elhanyagolt környékről, a menedékház előtt létesített konyhakert és állattartás megszüntetéséről is. Tervbe vették az ide vezető utak megjavítását. Ehhez a Repülőnap Budapesten A Honvédelmi Sportszö­vetség Nógrád megyei El­nöksége közli az érdeklődők­kel, hogy Budapesten július 17-től 29-ig nemzetközi repü­lőnap lesz. A nemzetközi re­pülőnap alkalmából tartják a második motoros műrepülő világbajnokságot, úgy tervezi az elnökség, hogy csoportos látogatást szervez a megyé­ből is. Ezzel kapcsolatban meghatározták a nemzetközi repülőnap, valamint a világ- bajnokságon való részvétel, napi jegyeinek árát. A világ- bajnokság napi jegye — amely július 17-től 28-ig mindennapra váltható. — felnőtteknek 8 forint, gyerme­kek napi jegye 5 forint. A repülőnapi jegy, — amely július 29-re érvényes — fel­nőtteknek 12, gyermekeknek 7 forint. A kombinált jegyek ára — amely a világbajnok­ság és a nemzetközi repülő­napra minden napra érvényes — felnőtteknek 28, gyerme­keknek 18 forint. Akiket érdekel a második motoros műrepülő világbaj­nokság és a nemzetközi re­pülőnap és azon részt kíván­nak venni, vegyék fel a kap­csolatot a Magyar Honvédel­mi Sportszövetség Nógrád megyei Elnökségével. > Ideiglenes munkásszállások Salgótarjánban A Salgótarjáni Városi Ta­nács az építőipari vállalattal kölcsönös megegyezéssel elha­tározta: a városközpontban végrehajtott család-kiköltöz­tetéseket úgy kívánja bizto­sítani, hogy az egyelőre le­bontásra nem kerülő épülete­ket ideiglenes munkásszállás céljára az építőipari vállalat rendelkezésére bocsátja. így az elmúlt egy hónap alatt nyolc lakást adlak át az építőipari vállalat részére munkásszállásnak. Ezzel meg­oldódik a nagy építkezések miatt magasabb létszámmal dolgozó vállalat vidéki mun­kásainak elszállásolása. megyei természetbarátok 4 ezer társadalmi munka­órát ajánlottak fel, hogy meggyorsítsák és olcsób­bá tegyék az átalakítási munkálatokat. A Hazafias Népfront kezde­ményezésére általános terü­letrendezési tervet készítenek. Több propagandaeszközt használnak majd a termé­szetvédelem és környezetvé­delem biztosítására. Beszélt a végrehajtó bizottság Salgó- bánya távlati fejlesztési ter­véről is. E szerint hasznos és kifizetődő lenne szanatórium, vagy üdülőtelep létesítése a festői fekvésű Salgó-bányán. Létesítenek majd megyei Úti­kalauzt is Salgótarján és kör­nyéke, valamint a megye több szép kirándulóhelye idegen- forgalma növelése érdekében. Tervbe vették a túristaház hatvan ággyal történő bővíté­sét is. A több órás elemző, hasz­nos vita után a végrehajtó bizottság egyéb kérdéseket, így többek között pénzügyi és városfejlesztési feladatokat is megvitatott. Hanoi, (ADN). A dél-vietnami partizánhar­cok letörésére kidolgoztak egy tervet az úgynevezett Stalay-tervet, amelyet értelmi szerzőjéről, egy amerikai tá­bornokról neveztek el. Ennek értelmében úgynevezett stra­tégiai farmokba — egyfajta koncentrációs táborba — akar­ták telepíteni a dél-vietnami parasztokat és ilyen módon 18 hónapon belül szét akar­ták verni a dél-vietnami népi mozgalmat A terv által ki­tűzött időnek a fele már el­telt, de még nyugati megfi­gyelők is kezdik elismerni, hogy az előirányzott idő alatt nem tudják leverni a dél-vietnami parasztfel­kelőket. Mint az ADN különtudósítóia írja — Ngo Dinh Diem kato­naságának és több mint hét­ezer amerikai zsoldosnak a bevetése ellenére megmutat­kozott hogy a flotta-politiká­nak napjainkban már nincs hatása. Dél-Vietnamban sok helyütt az eddig tétovázók is fegyvert ragadtak, miután az amerikai bombák és puska­golyók a férfiak, nők és gyer­mekek ezreit gyilkolták meg. Az utóbbi hetekben nem maradt el azoknak a parasz­toknak a válasza sem, akiket ezekbe a katonák által meg­szállt és légmentesen elzárt farmokba hajtottak be. Mytho tartomány tízezer lakosa Diem katonaságá­nak szeme láttára rombolt le 40 ilyen farmot. A Bentra tartománybeli Long Thang lakossága az ott meg­épített kényszertelepülést an­nak „felavatása” után néhány órával a földdel tette egyen­lővé. A londoni tőzsde is megérezte az újabb amerikai árfolyamesést London, (MTI): A londoni Cityben súlyos aggodalmat keltett az újabb árzuhanási hullám, amely a New York-i tőzsdét szerdán elborította. Ennek következtéd ben a londoni értéktőzsdén is kisebb-nagyobb árfolyamvesz­teséget szenvedett a legtöbb részvény, még aranybánya­részvények is. Valamennyi angol forrás egybehangzó véleménye sze­rint azonban az Egyesült Ál­lamok válsága mélyen gyö­kerező és tartósnak ígérkezik. Londoni források utalnak ar­ra, hogy a munkanélküliség az Egyesült Államokban még mindig igen nagy. A legtöbb amerikai iparág nem dolgozik teljes kapacitás­sal, a fogyasztói vásárlások nem emelkednek a kívánt mértékben, a dollár gyenge, az arany- és tőkekiáramlás tovább tart s a fizetési mér­leg passzivitása változatlanul súlyos. Angliában főként at­tól tartanak, hogy az Egye­sült Államok — szokása sze­rint — isimét „exportálni fog­ja a maga gazdasági bajait” azaz más országoknak, főként szövetségeseinek nyakába fogja azokat varrni. Bőségesen indokolják ezeket az aggodalmakat Washington gazdasági elzárkózási politiká­jának újabb jelei. A washing­toni kormány „vásárolj az Egyesült Államokban” jelszó­London, (MTI): Amerika őslakosságának, az indián népnek életben ma­radt csekély töredéke, amely túlélte a fehér hódítók ir­galmatlan irtó hadjáratát, most súlyos nyomorban és el­nyomás alatt tengődik a civi­lizált Egyesült Államokban. A washingtoni szenátus egyik albizottsága megvizsgál­ta a Dél-Dakota államban élő indiánok panaszait. W. Creech a csoport jogtanácsosa kijelentette: leírhatatlanul megdöbbentő dolgok nyomára jöttünk. Bebizonyítást nyert, hogy rendőrök indián férfia­kat, nőket és gyermekeket ököllel és furkósbotokkal ■ ütlegeltek, rugdaltak, drótból font ostorokkal félholtra kor­bácsoltak az engedetlenség legcsekélyebb jelére. Egy rendőrfőnök egy hároméves indián leány arcába sütötte gázpisztolyát, mert a kislány val igyekszik arra kötelezni az általa segélyezett országo­kat, hogy a segély legna­gyobb részét az Egyesült ÁL lamokban költsék el. nem teljesítette rögtön pa­rancsát. A rendőrtiszt utólag kijelentette: „éles töltényt kellett volna használnom”. A sziu indiántörzs egyik tagja elmondta a vizsgáló csoport tagjainak, hogy a rendőrök hajánál fogva megragadták és addig ütögették a falhoz a fejét, míg elvesztette eszmé­letét. Vasutasok 48 órás sztrájkja Athén, (BTA). A görög államvasutak dol­gozói szövetségének közlése szerint a görög államvasutak munkásai és alkalmazottai 48 órás általános sztrájkba léptek. A sztrájk oka, hogy a kormány nem hajlandó be­vezetni a nyolcórás munkana­pot és biztosítani a vasúti munkások és alkalmazottak heti pihenőnapját. Vadállati kegyetlenséggel bánnak az Egyesült államokban az indián őslakossággal //. résx Indián a máglyán — Tierra! Tierra! (Föld). — Az árbóckosáxiban ülő mat­róznak ezzel a kiáltásával kez­dődött Kuba újkori története. Az árbóckosár Kolumbusz Kristóf vezérhajóján volt. A hajó naplójába a következő bejegyzés került: „1492. ok­tóber 27-én eddig fel nem fedezett földre léptünk.” Aztán jöttek, majd való­sággal özönlöttek a spanyol hajók. Kolumbuszák barát- kozással, ajándékosztással kezdték, utódaik fegyverrel folytatták. Megkezdődött az indián őslakosság módszeres kiirtása. És ezzel egyidejűleg megkezdődött a festői sziget- ország népének évszázados harca puszta életéért, a sza­badságért. A történelem fel­jegyzi 1511 novemberének egyik napját. Az őslakó sibo- ney-indiánok főnöke, Hatuey serege a legprimitívebb dár­dákkal és nyilakkal rontott neki Velasquez spanyol conquistador hordáinak. Az indiánok hősiesen és si­keresen harcoltak a spanyol nehéz-gyalogság ellen. A tra­gédia akkor történt, amikor Velasquez bevetette a lovas­ságot. A szerencsétlen ősla­kók életükben nem láttak lo­vat. nem tudták, hogy az előttük megjelenő „szörnyek” egyszerűen állaton ülő em­berek. Azt hitték, ló és lo­vas egy élőlény, illetve go­nosz szellem, akit az istenek küldtek ellenük és akik el­len azért nem is érdemes har­colni. A spanyolok elfogták Ha- tueyt, a törzsfőnököt is. Alig­hanem ő volt az első latin­amerikai, aki megismerkedett az európai civilizációnak az Újvilágba is exportált vív­mányával: a máglyával. Múltak az évszázadok és a sibeneykből szinte hírmondó sem maradt. Ugyanakkor a spanyolok felfedezték, hogy a sziget hallatlanul termékeny talaja kedvez egy akkoriban csak királyi csemegének szá­mító Ínyencség, a cukor elő­állításához. Kuba története — nagyrészt a cukornád törté­nete is. A spanyol lovagok birtokában levő hatalmas ül­tetvényekhez viszont munka­erő kellett. A hódítók rádöb­bentek: most jól jött volna a kiirtott őslakosság. A prob­lémát úgy oldották meg, hogy korvettek indultak Afrika partjai felé — rabszolgákért. A XVIII. században Ha­vanna a világ egyik legna­gyobb rabszolgakereskedelmi központja lett. Bármennyire is igyekeztek a hódítók a vi­lágtól elzárni és akkori á!- laDotábán konzerválni a szi~; getet, mint minden ilyen szán. dék mindenütt, ez a kísérlet Kubában is kudarccal végző­dött. JÓSÉ MARTI A zizegő cukornád varázs­latosan szép birodalmában szerveződött és fellángolt a nemzeti ellenállás. 1849-ben már-már kirobbant a felke­lés, amikor valami történt. Az Egyesült Államok, amely már régen szemet vetett a hozzá oly közeli gazdag szi­getre, addig érthető külpoli­tikai okokból támogatást ígért minden spanyol-ellenes moz­galomnak. Amikor azonban Washingtonba eljutott a ké­szülő szabadságharc híre, az amerikai kormány olyan dön­tést hozott, amely évtizedek­re előre meghatározta Kubá­val kaptsolatos külpolitikáját. Uncle Sam úgy döntött, nem­csak azt kell elérnie, hogy a spanyolok kitakarodjanak Ku­bából, de azt is, hogy Kuba — ne a kubaiaké legyen. A szabadságmozgalom ve­zetői ezért kaptak 1849-ben olyan értesítést a „jenki- szimpatizánsoktól”, hogy saj­nos az amerikai kormány pil­lanatnyilag semmiben sem se­gíthet nekik. A mozgalom komoly reálpolitikai érzékkel rendelkező vezetői erre nagy- nehezen eloltották a felkelés már-már tűzvésszel fenyege­tő zsarátnokát. Az ezután kö­vetkező két esztendő során azonban megértették, hogy Washingtonra nemcsak pilla­natnyilag’ nem számíthatnak, hanem sohasem. Egy útjuk maradt: a harc — Washing­ton nélkül, vagy ha kell, hát Washington ellenére. 1851-ben kitört a felkelés. Nekünk, magyaroknak min­dig a büszkeség forrása ma­rad, hogy az első országos méretű kubai megmozdulás egyik vezetője egy messzire sodródott, Prágay nevű ha­zánkfia volt. Harcostársát, a hazafiak vezetőjét, Narciso Lopezt a spanyolok elfogták és a havannai nyilvános vér­padon lefejezték. Nem sokkal később vilá­gossá vált a „pillanatnyi”' amerikai magatartás oka: Washington 120 millió dollár vételárat ajánlott fel a szá­mára oly fontos Szigetén. Spanyolország nemet mondott, de a kubai nép is: 1868-ban kitört a második, még na­gyobb szabású szabadságharc. Vezére, Carlos Manuel Ces- pedes abban az évben októ­ber ÍO-én ki is kiáltotta Kuba függetlenségét és nem egészen harmincezer emberrel hosszú éveken át sakkban tudta tar­tani az egyik ismert spanyol hadvezér, Dulce tábornok több mint százezer főnyi seregét. Érdekes, a nemzetközi szoli­daritásra ebben a harcban is szép példa akadt, a Villa tar- tománybeli zendülők élén egy Rulov nevű lengyel tábornok állott. Kereken egy évtized kellett a spanyol koronának a Cespedes-féle szabadságharc vérbefojtására... Rövid szünet után elkövet­kezett az a felkelés, amely­nek vezére Latin-Amerika leg­nagyobb forradalmára, Jósé Marti volt. Alvezérei, köztük egy Guillermann nevű né­ger óriás, valamint a híres Maceo mulatt paraszt segít­ségével hadászatilag is nagy­szerűt produkált: megveri elő­ször Rivera, majd Martinez Campos spanyol tábornokokat. A spanyolok a még nagyobb presztízsveszteség elkerülésére a kegyetlenkedéséről ismert Weyler generálist küldték h felkelőkre. Weyler teljes falu­kat kaszaboltatott le, egyik kedvelt módszere a megvakí- tás volt, szóval hű maradt hírnevéhez. Ez sem segített, a gerillák győzedelmeskedtek. A következő spanyol hadve­zér, Blanco tábornok már azt a megbízatást kapja Madrid­tól, hogy kubai autonómiá­ról tárgyaljon Marti felkelői­vel, amikor... Amerika is­mét közbeszól. FELROBBAN A „MAINE” 1898. február 15-én, máig is tisztázatlan körülmények kö­zött a havannai kikötőben fel­robban a Maine nevű ame­rikai cirkáló. Ez volt Wa­shington ürügye a spanyol­ellenes támadásra. Ha a rob­banás részletei tisztázatlanok is, az amerikai vonal telje­sen kristálytiszta. Abban a történelmi pillanatban, ami­kor Martiék mozgalma már csaknem diadalmaskodott, Uncle Sam megvalósította ré­gebbi döntését, amely szerint Kubára ő tart igényt és a Monree-elvet, amely úgy szól. hogy „Amerika az ameri­kaiaké”, úgy fogja alkalmaz­ni, hogy „Amerika az Egye­sült Államoké.” A marxista történészek a Maine cirkáló lerobbantásá­tól számítják az első mo­dern imperialista háború kez­detét. Az amúgy is hatalma al­konyához érkezett gőgös Spa­nyolországot sértette, hogy az ócska flintákkal, kardokkal és nádvágó késekkel, az úgy­nevezett machetékkel felfegy­verzett rongyos, parasztok ver­ték tönkre elit expedíciós se­regeit a kubai őserdőkben, felhasználták az alkalmat, hogy ne a „piszkos lázadók­nak”, hanem az Egyesült Ál­lamok tábornokainak adhas­sák meg magukat. így tör­ténik, hogy , amerikai tenge­részgyalogság szállja meg a szigetet. A kubaiak kidolgoz­hattak ugyan egy alkotmányt, de azt az amerikai kongresz- szusnak kellett jóváhagynia. Magának az alkotmánynak megszerkesztése is amerikai „segítséggel” történt már, így nem csoda, ha a washing­toni kongresszus azt elfogad­ta. Mint ahogy az sem volt csoda, hogy kiegészítette azt egész Latin-Amerika történe­tének egyik legjellemzőbb és leghirhedtebb jogi bilincsével, a Platt-féle módosítással. En­nek a jogi szörnyszülöttnek a harmadik cikkelye így hangzik: „Kuba kormánya egyetért azzal, hogy az Egye­sült Államok éljen az inter­venció jogával Kuba füg­getlenségének megőrzése és olyan kormány támogatása céljából, amely alkalmas az élet, a tulajdon- és személyes szabadság megvédésére és a párizsi szerződés által az Egyesült Államokra ruházott — Kubára vonatkozó — kö­telezettségek teljesítésére...” Magyarul: az amerikai szo­kás szerint gondosan elhin­tett néhány magasztos szó (élet. tulajdon, személyes sza­badság) ködfüggönye mögött plasztikusan domborodik ki a lényeg: Washington tetszés szerinti intervenciós joga. Uncle Sam tehát megvaló­sította tervét. Az éhező, machetés felkelőket sikerült megfosztania a győzelem gyü­mölcseitől és sikerült meg­teremtenie minden feltételt ahhoz, hogy ezeket a gyü­mölcsöket — nemcsak a szó szimbolikus, hanem szó sze­rinti értelmében is maga aras­sa le (Következik: Batista a színre lép.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom