Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)
1962-06-09 / 46. szám
NÓGRÁDI •fi,'*/ ' ' VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 'í Tv-u Javítsanak ki minden gépet a nyári mnnkák idejére, szervezzék meg a kéttűs műszakot Ülésezett a MEDOSZ megyei bizottsága AZ MSZMP NÖGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XVIII. ÉVF. 46. SZÁM. ARA: 66 FILLER 1962. JÚNIUS 9. Megyénk mezőgazdasági nagyüzemei, az állami gazdaságok és a gépállomások a rendkívül kezdvezőtlen időjárás ellenére is kielégítő minőségben végezték el az eddig eltelt hónapokban a talajelőkészítési, vetési és növényápolási munkákat. TÖBB SZÉNÁT ÚJ MÓDSZERREL Az idén megyénkben csak- Bem 2500 holdon alkalmazzák az állványos szénakészítést. Az új szénakészítési technológia termelésben való tömeges alkalmazását fontos nép- gazdasági és termelőszövetkezeti érdekek sürgetik. Addig nem tudunk lényeges fejlődést elérni a tenyésztőmunkában és az állati termékek termelésében, amig nem rendelkezünk megbízható — fehérjében, vitaminban gazdag — takarmánybázissal. Megteremtésének — a lucerna és vöröshere vetésterületének növelésén kívül — a korszerű betakarítási mód az alapja. Eddig a szövetkezetek szénakészítése kisüzemi jellegű volt, noha korszerű gépek segítették ezt a munkát. A renden szárított takarmány — mivel ki volt téve az esőnek és az erős napsütésnek — értékes táplálóanyagai és emészthetősége a kaszálástól a kazlazásig nagy veszteséget szenvedett. Az ilyen szénák átlagosan csupán 26 százalék keményítőértéket, 7—8 százalék emészthető fehérjét, s egészen minimális mennyiségű karotint tartalmaztak. Ezzel szemben az állványos módszerrel a legkisebbre csökkenthető a pillangós takarmány tápanyagvesztesége. Az állványon szárított lucerna 35 százalék keményítőértéket, 12—14 százalék emészthető fehérjét, és 40—60 mg/kg karotint tartalmaz. Ezért nem csoda, ha megnőtt a szövetkezetek érdeklődése az új technológia iránt. Éppen ezért összesen 12 ezer darab állvány elkészítésére vállalkoztak a tsz-ek. Az agronó- musok, a brigádvezetők, a szaktanácsadó és bemutató üzemekben elsajátították az új technológia mesterfogásait. A pozitív eredmények ellenére még számos bürokratikus vonás kíséri ezt a munkát. A lucerna első kaszálá sának dandárjában a 12 ezer darab állványból csak 4500 darabot készítettek el, na. gyobbrészt a tsz-ek saját erőből. Az AGROKER és az erdőgazdaság késlekedik a megrendelt faanyag leszállításával. A járások mezőgazdasági szakapparátusa sem tett meg mindent. Elmulasztották az állványok készítésének ellenőrzését, segítését, akkor kapkodtak már, amikor nyakukra szakadt a lucernakaszálás. Ennek következménye, hogy számos szövetkezet a lucernakaszálással egy időben fogott hozzá az állványok készítéséhez. Jellemző egyes járási és tsz vezetők munkastílusára még, hogy gyakran elmulasztják az új termelési technológiák alkalmazását, nem törődnek annak a termelésre, a jövedelmezőségre gyakorolt pozitív hatásával. Az új szénakészítési mód gyakorlati alkalmazása már pozitív választ adott . az új technológia létjogosultságára az állami gazdaságokban. Nincs szükség tehát arra, hogy a szövetkezetek kísérletezzenek, próbálgassanak. Az új módszert alkalmazni kell, mert hasznos és haladó. Legsürgősebb teendő: a lucerna második kaszálásáig készüljön el minden egyes állvány! Ez azért is fontos, mert nem az első, hanem a második kaszálás fogja adni a legnagyobb és egyben legértékesebb zöldtömeget. Ne késlekedjen egyetlen szövetkezet sem, mert ez a módszer sok segítséget nyújt a szűkös takarmányhelyzetben. Fejlődőién az ifjúsági vöröskeresztes szervezetek Az ifjúság egészségügyi fejlődésének elősegítésében jelentős szerepet tölt be az iskolákban tevékenykedő ifjúsági vöröskeresztes csoport. A pásztói járásban az iskolák több mint 73^ százalékában működnek ezek a csoportok. A járás területén felismerték azt is, hogy az egészségügyi állomásnak nagy szerepe van az egészségügyi kultúra ki- szélesítésében. Jelenleg nyolc iskolában működik egészségügyi állomás, ez a szám meglehetősen kevés, nagyobb figyelmet kell fordítaniok a vöröskeresztes és egészségügyi szerveknek az iskolai egészségügyi állomások megteremtésére. Az említett egészségügyi szervek mellett egészségügyi továbbképzésben is részt vesznek az iskolák fiataljai. Tizenhat helyen tanfolyamot is indítottak, melynek keretében 501 tanulót sikerült egészségügyileg kiképezni. A legtöbb iskolában az „Ifjú egészségőr” tanfolyam indult be, de a házi betegápolási és csecsemőgondozási tanfolyamokon is több fiatal tanult, gyarapította tudását. Erdőtarcsán elsősegély- nyújtó tanfolyamot szerveztek, amelyen szakmailag helyes irányban képezték ki a fiatalokat. Több helyen egészségügyi védőnők, szülésznők és orvosók is vállalták az előadások megtartását. Az előadások zömét azonban vöröskeresztes tanár elnökök és a biológiát tanító nevelők vezették le. A hibát ott követték el, hogy kevés szemléltető eszközt, gyakorlatban bemutatott példát alkalmaztak, egész- ségyügyi és vöröskeresztes filmeket meg egyáltalán nem is vetítettek, pedig a legtöbbet ebből tanulna meg a gyermek. Az iskolai vöröskeresztes munka eredményességéhez hozzájárultak a szülői munkaközösségek is. Serényebben dolgoztak, mint az elmúlt években, segítették, támogatták a vöröskeresztes munkát. Többet segíthetnének azonban a községi vöröskeresztes szervezetek, jobb összhangban végezhetnék munkájukat együtt az iskolai ifikkel. Támogathatnák úgy is az ifjúsági szervezeteket, hogy a gyakorlathoz szükséges anyagokat, felszereléseket biztosítanák és közreműködhetnének az előadások megtartásában is. Fejlődés mutatkozik abban, hogy az egészségügyi vöröskeresztes csoportok iskolán kívüli tevékenysége bővült. A tanulók az egészségőrök javaslatára segédkeztek az idős házaspárok, magányos öregek házatáján, rendben tartották udvarukat, kisegítették a betegeket. Bekapcsolódtak a fásítási mozgalomba is. A palotási vöröskeresztes csoport például 500 darab facsemetét ültetett el. Az elmúlt évekhez viszonyítva tehát ^tartalmában is megváltozott, helyes irányban tovább fejlődött az ifjúsági vöröskeresztes csoportok tevékenysége. Másodszor kapálnak már az érsekvadkerti Dimitrov Tsz-ben Az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezetben is sok gondot okozott a rossz időjárás, amely nagyon hátráltatta a növényápolási munkák megkezdéséi,. Annak idején, mikor a Dimitrov Termelőszövetkezet dolgozói párosversenyre léptek a pataki termelőszövetkezet dolgozóival a Az új technológia nyomán Százhatvan kilóval könnyebbek a százméteres gumi szállítóberendezések A Salgótarjáni Bányagépgyárban Schmidt László főmérnök vezetésével az egyik műszaki csoport már hosszabb ideje foglalkozott a bányabeli szállítógumiszalagpályák vasgörgői súlyának csökkentésével. A műszaki csoport javaslatai és leírásai alapján Szarvas Béla fiatal gépész- mérnök az 1962-es év egyik legnagyobb műszaki feladataként látott hozzá a probléma megoldásához. Az előző javaslatok alapján hamarosan kialakult a görgőgyártás új technológiája, s a kongresszusi munkaverseny teljes kibontakozása óta, április elejétől már így készülnek a görgők a Salgótarjáni Bányagépgyárban. Eddig a Csepeli Csőgyárban készített négy és félmilliméter vastag falu csőből gyártották a görgők palástját. Az új eljárás szerint három-három és félmilliméter vékony lemezekből alakítják ki azokat A görgőpalást egy-egy és félmilliméteres vékonyításá- val átlagosan nyolcvan dekagrammal csökkentették a bányabeli szállító gumiszalagpályák görgőinek súlyát. A Bányagépgyárban 140—150 000 görgő készül évente, s így 100—120 tonna vasat takarítanak meg. Százhatvan kilogrammal lett könnyebb például a száz méter hosszú gumi szállítóberendezések súlya, s ugyanezeknek a berendezéseknek az anyagköltsége ezerötszáz forinttal csökkent. A gyártás gazdaságosságát növeli még, hogy az új eljárás szerint a jelentősen olcsóbb lemezeket használják a görgőpalást gyártásához a költségesebb vascsövek helyett. A görgők súlyának csökkentésével növelik a szállítópályák meghajtómotorjainak élettartamát is. Egy-egy szállítógumiszalag 150—200 görgőjét alapulvéve ugyanis a súlycsökkenés eredményeként kisebb erő szükséges a berendezés üzembehelyezéséhez. A most készülő szállító- berendezésekhez már az újtípusú, könnyebb görgőket alkalmazzák. VIII. pártkongresszus tiszteletére, elhatározták, hogy a rossz időjárás ellenére is a tervezett határidőre befejezik a r.övényápolási munka első szakaszát. Az asszonybrigád már elvégezte a 40 hold szemre termesztett kukorica első kapálását, 20 hold silókukorica ritkítását és kapálását, valamint 12 holdon befejezték a cukorrépa egyelését és kapálását Nagyon szép munkát végeztek az asszonyok a dohánnyal, amelyet 18 holdon termelnek. Ezen a héten az összes kapásnövények első kapálását teljesen befejezték. Ezenkívül — ami még jobban növeli eredményüket — megkapálták a háztáji földek növényeit is. A jövő héten hozzáfognak a burgonya töltögetéséhez. A termelőszövetkezet dolgozói végeztek a 20 hold lucerna első kaszálásával is. Sajnos, nem tudták megvalósítani az állványos szénaszárítást, m«rt az állványok késve érkeztek és az időjárás is megakadályozta ezt. Az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet dolgozói határidő előtt végeztek az első kapálással, s úgy tervezik, hogy a további növényápolási munkákat is határidő előtt fogják elvégezni, hogy ezzel is tovább növeljék eredmé- 1 nyűket. Az állami gazdaságok több mint 7500 holdon fejtrágyáztak, 4100 holdon vetettek tavaszi kalászosokat. Az időjárás okozta munkatorlódást csalt nagy erőfeszítésekkel tudták megoldani, azonban sikerült időben, más évekhez hasonlóan csaknem 5 ezer holdon elvetni a kukoricát, és a silókukoricát. Fokozott ütemben végzik már a széna kaszálását is az állami gazdaságokban. Minden gazdaságban a legkorszerűbb technológiával készítik a szénát. A gépállomások többsége már május 20-ig teljesítette tavaszi tervét, ugyanakkor sok segítséget nyújtott a termelőszövetkezeti gépek kijavításához. Május második felében már több gépállomás is megkezdte a termelőszövetkezetekben a kapálási, kaszálási próbákat, illetve már több száz holdon elvégezték ezt a munkát. A gépállomásokon időben intézkedtek annak érdekében, hogy még a nyári munkák megindulása előtt elvégezzék a csaknem 7 ezer normálholdnyi kapálást és kaszálást. Éppen ezért a legjobb kultivátorokat, fűkaszálókat, a legjobb traktorosokat küldik- a gépekkel nem rendelkező és munkaerő-hiánnyal küszködő termelőszövetkezetekbe. Részben a tavaszi munkák helyzetét, az eddigi eredményeket, részben a nyári munkákra való felkészülést vitatták meg a MEDOSZ megyei bizottságának a napokban megtartott ülésén. Az ülésen elhangzott beszámoló szerint a tavaszi munkák gyors elvégzésével egy időben mind az állami gazdaságokban, mind a gépállomásokon nagy készülődés folyik a rövidesen sorra kerülő nyári munkákra. A mezőgazdasági nagyüzemekben ezekben a napokban egyik legfontosabb feladatuknak tartják, hogy minél előbb elkészüljenek a nyári munkáknál szükséges kombájnok, arató- és betakarító gépek kijavításával. Köztudomású, hogy megyénk nagyüzemeiben, az aratási munkák gépesítettsége nagyon jó. Hiszen a nyári munkák elvégzésé- séhez csak az állami gazdaságban 25 aratógép, 32 kombájn, 40 darab cséplőgép és 11 kazalozó áll rendelkezésre. A gépek egy részének javítása még folyik, de rövidesen befejeződnek a javítási munkák, hogy amint arra sor kerül, megindulhassanak. A gépállomásokon június 10-e és 20-a között szemle keretében megvizsgálják, hogy kielégítő-e a gépek javítása. Hasonló vizsgálat kívánatos lenne az állami gazdaságokban is, mert például a Szügyi Tangazdaságban még május közepén se kezdték el a nyárra szükséges gépek javítását. A nyári munkák időbeni megoldása követelményként veti fel azt is, hogy az állami gazdaságok, gépállomások gépeit két műszakban üzemeltetik. A nyárra való készülődésben nem feledkeztek meg a gépek kezelőiről, a nagy munkákhoz szükséges dolgozókról sem. Minden üzemben tiszta, rendes munkásszállásokat készítenek az érkező dolgozóknak. Otthonosabbá teszik a munkásszállókat és kicserélik az elhasználódott, megkopott felszereléseket. Minden munkásszálláson igyekeznek biztosítani a kielégítő étkeztetést és a jó ivóvízellátást. A nagy munkák idején szaporodnak a balesetek is. Éppen ennek elkerülése érdekében a nyári munkák során nagyon fontos a gyakoribb munkavédelmi ellenőrzés. Biztosítsák minden állami gazdaságban, gépállomáson, hogy minden munkacsapatnál, brigádnál működjön munkavédelmi őr és tartsák be még fokozottabban a munkásvédelmi rendelkezéseket.--------------- I VB ülések a perifériákon A Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága igen helyes gyakorlatot vezetett be az utóbbi hónapokban annak érdekében, hogy jobban megismerhesse a város külső területein, a perifériákon élő lakosság problémáit is. Egy-egy, az ilyen külső területet érintő probléma vitáját újabban kinn a helyszínen, a város valamelyik részén tartotta meg a végrehajtó bizottság. A vitákra rendszerint meghívták a helyi pártszervezet, tömegszervezet képviselőit, akikkel együtt a terület helyi problémáinak megfelelően sikerült a problémákat felvetni és megvitatni. Az elmúlt két év során hat alkalommal tartott a városi tanács végrehajtó A. szécsényi Rákóczi Tsz, mint szaktanácsadó és bemutató üzem, korszerű, gépesített nagyüzemi növénytermelést folytat. A gyakorlatban sikerrel alkalmazzák az új agrotechnikai módszereket: a gépi növényápolást, a tőszámnö velőst. Pl. burgonyánál az eddig szokásos 14 000-15 000 fő helyett - 60x40 cm sor- és tőtávolság mellett - 24 000 kh-kénti növényszámmal folytatják a termelést. Ugyancsak optimális növényszámmal dolgoznak a cukorrépa- és a kukorica termelésben is. bizottsága a város különböző területein vb ülést. Először a Salgótarjáni Üveggyár üzemegészségügyi helyzetét vitatták meg, amikor úgy értékelték, hogy az üzemegészségügyi helyzet az utóbbi három évben lényeges javulást mutat az elmúlt időszakhoz viszonyítva. Pozitívan értékelték azt is, hogy az Üveggyár gazdasági vezetői sokat költenek a régi, elavult üzemek korszerűsítésére, ami kihat az üzemegészségügyi helyzet javulására is. Salgó bánya-telepen a szociális, kommunális, kulturális helyzettel kapcsolatos tennivalókat vitatta meg a végrehajtó bizottság. A végrehajtó bizottság ülése után utasította a város műszaki vezetőit, szakembereit egy olyan fejlesztési terv eh készítésére, amely a Salgó vár környékét alkalmassá tenné üdülésre. Ez idegenforgalmi szempontból is fontos. Hasonló intézkedések történtek a bányatelep kommunális, szociális helyzetének javítása érdekében is. Bag- lyasalján azonos problémát tárgyaltak, Somlyó bánya-telepen és a Csizmadia Sándor telepen szintén a szociális és kommunális helyzet javításához szükséges tennivalókat határozták meg. A táblaüveggyári lakótelep fejlesztésének, a gyár rekonstrukciójának tárgyalása ismét a helyszínen, az Üveggyárban történt meg. A gyár fejlesztésére vonatkozóan számos határozatot hozott a végrehajtó bizottság. Az anyagi helyzetnek megfelelő intézkedések és a hozott határozatok megvalósítása megnyugtatta a külső területek lakóit arról, a város vezetői mindent megtesznek a jelenlegi elhanyagoltság megszüntetésére.
