Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)
1962-06-06 / 45. szám
1 1962. június 6. s * J» V i a A határozatok nyomán Ne*nrégiben újságolta egyik mezőgazdász ismerősöm: ők a termelőszövetkezetben már az idén rendbe teszik a szarvasmarhaállományt. Korábban a Tenyészállatforgalmi Vállalattól vásároltak állatokat, saját magúik is neveltek, s most megvásárolják azokat a borjakat is, amelyeket a termelőszövetkezeti tagok kínálnak fel a háztáji gazdaságukból. Patakon, ör- halomban is annyi a fiatal borjú, hogy a szövetkezetek új férőhelyeket építenek. De szükség is van erre a nagy igyekezetre, mert jelenleg a .szarvasmarhatenyésztés erőteljes fellendítésén múlik, hogyan sikerül valóraváltani az ötéves terv célkitűzéseit. Eleget tud-e tenni megyénk mezőgazdasága Ígéretének. A közelmúltban végzett állatszámlálás adatai igen érdekes tényeket tartalmaznák, amelyeket vizsgálgatva sok hasznos következtetést vonhatunk le. Az egy esztendő leforgása alatt — kivéve a szarvasmarhaállományt — megyénk állatállománya igen erőteljesen növekedett. Nem sikerült azonban teljes egészében megállítani a szarvas- marhaállomány — ezen belül a tehénállomány — csökkenését. Az okok; amelyek ezt előidézik, többfélék. De ezek között is elsőként kell megemlíteni- azt, hogy sok termelőszövetkezetünk még ma is a pillanatnyi előnyöket nézd, nem pedig a te- nyészcélt s így sok tenyészállat gazdátlanul maradt az elmúlt évben is. Az állomány tehát nem növekedett, az ÁUatforgalmi Vállalat viszont az elmúlt évben mintegy 26 százalékkal teljesítette túl a szarvasmarha-felvásárlási tervét A megyei pártbizottság a megyei tanács mezőgazdasági osztályával egyetértésben — nincs egészen egy esztendeje —, határozatot hozott a megye állattenyésztésének fejlesztése érdekében. Az eredmények már most mutatkoznak, s ezek is bizonyítják, hogy helyes, szükséges volt az ilyenirányú intézkedések megtétele. A sertésállománynál az egy esztendő eltelte után jelentős növekedésről adhatunk számot. Az elmúlt évben mintegy 2500 tenyészko- cát helyeztek ki a termelőszövetkezetekhez, s ezek szaporulata tovább növeli az állományt. Megkezdődött az intézkedések nyomán, egy-egy járásban a megfelelő állomány kialakítása is. A salgótarjáni járásban például a sertésállomány jelentős részét a járási adottságoknak megfelelő comwall-fajta uralja. Javultak a tartási és takarmányozási körülmények is és így sikerült rövidebbre fogni a hizlalás idejét. Általában megyénk szövetkezetei 10—11 hónap alatt hizlalják a sertéseket, de néhány termelőszövetkezetünkben már 7—8 hónap leforgása alatt elérik a hízóba fogott állatok a 100— 105 kilogramm súlyt. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya még az elmúlt gazdasági évben kidolgozta a megye baromfitenyésztésének ötéves tervét. A tenyésztői munka tehát e tervnek megfelelően halad, s nem késnek az eredmények sem. Az elmúlt évhez viszonyítva jelentős mértékben növekedett megyénkben a baromfitörzsállomány és az árutermelésnél az a cél, hogy legalább 10 ezer baromfit nevelő értékesítési telepeket hozzanak létre. Honton, Csesztvén, Kazáron, Pásztón már ennek megfelelően megy a munka. Kialakulóban van e téren egy-egy speciális jelleg is. A pásztói járásban például a tojástermelés, míg a salgótarjáni és a balassagyarmati járásban az árubaromfi nevelés lesz a cél. Biztató jelenség a szarvas- marhatenyésztésiben — éppen az intézkedések nyomán —, hogy termelőszövetkezeteinkben mintegy 13 százalékkal növekedett az elmúlt évhez viszonyítva a 3—8 hónaDos üszők száma és ez lényegében biztosítja szövetkezeteinknél, ha viszonylag lassú ütemben is, a szarvasmarhaállomány növekedését. A sertés- és baromfiállomány nagyarányú fejlődése, a szarvasmarhaállományunk lassú fejlődése, ezek mind tények, amelyek a hozott intézkedések alapján megyénk álSZAKMAÍ TANÁCSADÓ Az állatok legeltetéséről A késői tavasz miatt ugyan megkésve, de most már valamennyi község határában megkezdődött a szarvasmarhák legeltetése. Egyes termelőszövetkezetekben a növendékállatok legeltetését nyári szállások létesítésével oldották meg. A tehenek általában tartási helyükre térnek vissza esténként. A legeltetés olcsóbbá teszi a takarmányozást. Így jelentős mértékben hozzájárul az állattenyésztés jövedelmezőségének növeléséhez. Természetesen ahhoz, hogy egész éven át megfelelő legelőt biztosítsunk az állatoknak elengedhetetlen a helyes legelőgazdálkodás. A megfelelő tisztítás, gyomtalanítás mellett rendkívül fontos a legeltetés tervszerűsége, úgynevezett szakaszokra osztása. Ez azt jelenti, hogy nem járatjuk le az állatokkal egyszerre a legelőt, mert akkor csak válogatva, futólag legel és közben letapossa, beszennyezi a legelő egész területét. De nemcsak az állattenyésztés költségeinek csökkentése szempontjából fontos az állatok legeltetése. Allategészségügyileg is fontos követelmény ez. Hiszen az állatok szabadban, jó levegőn, napfényben vannak, megkapnak minden olyan szükséges anyagot, amely a szervezet számára a fejlődéshez és a termeléshez fontos. A legeltetés során azonban adódnak olyan állatbetegségek is - emésztési zavarok, vérfesték vizelés, tarlósömör, rü- hösség —, amelyek az istállózás alkalmával ritkábban fordulnak elő. Az emésztési zavarok elsősorban abból adódnak, hogy a téli nagy mennyiségű száraz takarmány miatt a bendő és általában az előgyomrok kitágulnak, mozgásuk renyhévé válik. Ha az állatok minden átmenet nélkül fogyasztják a friss, lédús takarmányt, a renyhe mozgású előgyomrok a nagy zöldtömeget nem tudják kellően előkészíteni az emésztéshez, s ez komoly emésztőszervi megbetegedést okoz. Ezeket a zavarokat elkerülhetjük, ha a legeltetéshez fokozatosan szoktatjuk állatainkat. Gyakori megbetegedés a legelőn tartott szarvasmarháknál a vérfesték vizelés is. Ennek kórokozóját az állat bőrébe furako- dott kullancs juttatja a szervezetbe. Megelőzhetjük a betegséget, ha esténként, a behajtás után az állatgondozók megtisztítják az állatokat és petróleummal kenik be az állat testét. Megyénkben több termelőszövetkezetben igen nagy . az elhullás a juhállománynál, ezért érdemes néhány szót szólni a juhok legeltetéséről is. Az elhullásnak legtöbb helyen az az oka, hogy a juhállomány takarmányozását elintézettnek tekintik a legeltetéssel. Ez igen helytelen szemlélet. Az elmúlt év kedvezőtlen időjárása miatt kevés volt a takarmány, az anyajuhok rosszul teleltek, kevés a tej, a bárányok gyengék, fejletlenek. A gyenge tavaszi fű nem elegendő fejlődésükhöz. Szükséges tehát, hogy a bárányokat megfelelő mennyiségű abrakban részesítsük, hogy megakadályozzuk a nagyállatelhullást. A legeltetés tehát rendkívül gazdaságos és egészséges tartási módszer, de csak jól szervezett, gondos, figyelemmel kísért nyári legeltetés biztosíthatja növendékállataink egészséges, gyors fejlődését és az állomány gazdaságos termelését. egészséges A közellatállományának fejlődését jelzik, múltban a megyei pártbizottság ismételten néhány olyan problémára hívta fel a mezőgazdasági 'irányítás, a termelőszövetkezeteik figyelmét, amelyeket a további fejlődés szempontjából feltétlenül meg kell oldani. Egyik legfontosabb, hogy biztos takarmánybázist teremtsünk a meglévő, fejlődő állatállománynak. Az 1960—61-es gazdasági évben lényegesen kevesebb pillangós takarmányt vetettek a szükségesnél. A kedvezőtlen időjárás miatt jelentős mennyiségű hiány jelentkezik abraktakarmányból is. Az idei tavaszon komoly intézkedések történtek arra vonatkozóan, hogy valamennyi termelőszövetkezetben úgy irányítsák a felülvetéseket, hogy az állat- állományhoz viszonyítva megteremtsék a pillangósok helyes arányát. Föltétlenül fontos azonban, hogy valamennyi szövetkezetben egynyári zöldtakarmánnyal, silóval pótolják a hiányt. Egyre több az olyan szövetkezetünk is, amelyik a balassagyarmati járás példáját követve előre meghatározott jó táperőben levő helyre vetették a si’ó- kukoricát. Mindezekre az intézkedésekre azért van szükség, hogy a pillangósokat teljes egészében szárított állapotban használják fel, enyhítve ezzel a tél átteleltetési gondjait. Jelentős javulás van a termelőszövetkezeteknél a téren is, hogy az állattenyésztésben dolgozók nemcsak átmeneti állapotnak tekintik helyüket, hanem az állattenyésztésben akarnak dolgozni az elkövetkezendő években is. Megfelelő ütemben folyik a sertés és baromfitenyésztésben a szövetkezeti asszonyok, nőtagok foglalkoztatása is. A biztos állatgondozói gárda megteremtését elősegítette, hogy termelőszövetkezeteink többségében helyesen alkalmazzák az anyagi érdekeltséget, egy-egy állatgondozót személyesen is érdekeltté tesznek abban, hogy növekedjék a tejhozam, csökkenjen a hizlal ási idő. Az idei gazdasági évben mintegy 120 fiatal is tanul, szerzi meg a szakmunkás-képesítést, hogy később mint képzett állatgondozó dolgozzon a szövetkezetekben. S ha a hozott intézkedések megkezdett végrehajtása a járási tanácsok nagyobb felelősségével, ellenőrző munkájával párosul, az tovább segíti majd állattenyésztésünk gyorsabb ütemű fejlesztését. Vincze Istvánné A szécsényi járásban is rakják már a jövedelmező baromfitenyésztés alapjait A szécsényi járás termelő- szövetkezeteiben eddig igen kevés helyen foglalkoztak számottevő módon a baromfineveléssel. A kisállatenyész- téssel járó jelentős anyagi eredmények azonban már itt is egyre több gazdaságot győznek meg, hogy ez igen hasznos foglalkozás. A nógrádmegyeri Petőfi Termelőszövetkezet már az elmúlt esztendőkben jó tapasztalatokat gyűjtött ezen a téren. Ezek alapján felszámolta sertéstelepét, s egészében a baromfinevelésre rendezkedett be. Jelenleg 3 ezer törzsbaromfi van a tsz-ben s ezzel az állománnyal első helyen van a járásban. A litkei Kossuth Tsz nemrég kapott 390 libát. Az esztendőben 500 darabot nevel az értékes víziszárnyasból. Ebből 100 darabot törzsállománynak hagy meg, 400-at pedig értékesítésre szán a gazdaság. A ludányhalászi Alkotmány 400 libát kap hamarosan, ebből 100 darab lesz a törzs, a ludányhalászi Ipoly Völgye Termelőszövetkezetben pedig 250 férőhelyes törzsól építése kezdődik, amibe ősszel már be is telepíti az első csoportot. A készülő 1500 férőhelyes nevelő betelepítésére a jövő év tavaszán kerül sor. A nógrádmegyeri Petőfi Termelőszövetkezet, baromfi- gazdasága továbbfejlesztése érdekében még ebben az esztendőben 5 ezer darabra növeli tyúkféléből a törzsállományát, s bár libából nem tervezett törzset, mégis biztosít 450 darabot. Útkén 100, a ludányhalászi Alkotmányban 100, az Ipoly Völgyében pedig 250 darab lesz a tenyész- liba, s a járás területén az idei, legtöbb helyütt kezdeti esztendőben mintegy 13 ezer baromfit nevelnek a termelőszövetkezetek. Ebből a mennyiségből 800 darab hízottliba lesz. A szécsényi járás területén az állattenyésztési szakosítási törekvés helyes irányban halad. Az elgondolások szerint a cél az, hogy az Ipoly mentén ví- ziszámyasoik, a megyeri voNövekszik a gyümölcstermelés az állami gazdaságokban Nógrád megye állami gazdaságai igen jelentős mennyiségű gyümölcsöt értékesítenek az ötéves terv ideje alatt. Míg 1960-ban mintegy 73 vagont tett ki az értékesített gyümölcsmennyiség, az ötéves terv végén ez megközelíti a 300 vagont. Különösen az alma az, amelyből nagymennyiségű termés értékesítésére számítanak. Az állami gazdaságok közül a magyarnándori az, amelyik a legnagyobb gyümölcs- termő területtel rendelkezik. Az idén — a korábbi teleAbban, hogy az elmúlt gazgasági évet az állami gazdaság több mint 1 millió forintos nyereséggel zárta, nagy része van a gyümölcstermelésből és értékesítésből származó jövedelemnek. A Nógrádkövesdi Állami Gazdaságban ugyancsak jelentősen növekszik az elkövetkezendő években a gyümölcstermelés. A gazdaság nézsai üzemegységében több pítéseket is figyelembe véve j mint 450 katasztrális holdon — a Magyarnándori Állami j telepítenek gyümölcsfákat, Gazdaságban mintegy 900 ka-j vagy pótolják a már meg,\\x\\\\\\\\x\\v tasztrális hold gyümölcsöst I levő gyümölcsösökben a tartanak számon. Az idén az ányzó fákat, újabb telepítésű fák zöme is termőre fordul, és így jelentősen növekszik a gazdaságban a gyümölcsből származó bevétel. hinalon pedig tyúkfélék nevelésére rendezkedjenek be, jövedelmező nagyüzemi méretek között a termelőszövetkezetek. Köszönet és meghívás Ceglédről Országjáró út keretében ceglédi termelőszövetkezeti parasztok jártak az elmúlt év őszén Salgótarjánban. Megtekintették a város nevezetességeit, üzemeit, termelőszövetkezetbe is ellátogattak s mint a napokban érkezett kedves hangú levelükből megtudtuk, körünkben igen kellemes és számunkra megtisztelő benyomásokat szereztek. Szíves vendéglátásért nem jár különösebb köszönet, a ceglédi Dózsa Népe Termelő- szövetkezet gazdái azonban ezen is túlmennek, s ezeket írják többek között: „ ... A vességet nő levéllel intézettnek. fent említett ked- mi egy szép köszö- nem Ezért látjuk el- azt szeretnénk, ha a Nógrád megyei pártbizottság és a Tanács a szerkesztőséggel együtt szervezne egy, a mienkhez hasonló országjárást 40—50 tsz- taggal Ceglédre. Itt megtekinthetnék a várost, ezen belül a Kossuth múzeumot, a gyógyfürdőt, a Lenin parkot és a mi termelőszövetkezetünket. Méltóképpen szeretnénk a küldöttséget fogadni, így különösen jó lenne, ha ősszel, a szüretelés idején járnának nálunk, amikor Ceglédnek a főtermelési ágáról: a szőlőről és gyümölcsről szüreteljük a hozamot. Ha meghívásunkat elfogadják és a látogatást megszerveznék, úgy szíveskedjenek erről tsz-ünket tájékoztatni. Amennyiben jónak látná a szerkesztőség, kö- szönetünket és egyben meghívásunkat az újságban is leközölhetné.” Szívesen teszünk eleget a kérésnek, s egyben köszönettel nyugtázzuk a meghívást, amelynek igyekszünk eleget tenni! .\^X\\V\\^\\^\\X\\^\\X.\\X.\\X.\\^\\X.\\X,\\X.\\X.\\X\\X.\\^\\Xk\\-%.\\'V\\'X! líj mezőgazdasági gép A Mezőgépfejlesztési Intézet tervezője Cseley László mérnök tervei alapján a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban új magyar mezőgazdasági munkagépet gyártottak. Az úgynevezett gátolókapa főleg dombos vidéken alkalmazható és burgonya töltésére használják. A töltéssel egy időben halmokat alakít a barázdákban, ezek meggátolják a víz lefolyását és így megvédik a talajt az eróziótól. A gátló kapa prototípusa jól bevált az első próbán. A képen: munka közben az új gép (MTI Fotó — Bajkor József felvétele). Áz Érsekvadkerti Gépállomáson Rendben megjavítva és kitisztítva sorakoznak az erőgépek az Érsekvadkerti Gépállomáson. De talán túlságosan is sok gépet látunk itt ebben a dologidőben. Mi az oka ennek? — Ma már a termelőszövetkezetekben is sok a gép — tájékoztatott bennünket Káposzta Antal a gépállomás igazgatója. — A Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet például ebben az évben vásárolt két, RS—09 NDK eszközhordozógépet. A kukoricájuk kapálását már ezekkel végzik. így a körzetünkhöz tartozó 7000 hold kapásterületből 350 holdra kötöttek csak szerződést a termelőszövetkezetek. — Mennyi munkát végeztek el eddig? — Százötven holdon kapáltuk meg a kukoricát és a burgonyát. — Ha ilyen rohamos ütemben halad a termelő- szövetkezetek gépesítése, milyen szerepe marad a gépállomásnak? — Nemrég hívott össze a Gépállomások Nógrád megyei Igazgatósága egy ülést, amelyen a főmérnököket úgy tájékoztatta, hogy idővel a gépállomásokat javítóállomásokká szervezik át. Januárban már kaptunk is egy elektromos gumijavítógépet, amelynek működését eddig nem tudtuk megvalósítani a helyiség átalakításához szükséges pénz hiánya miatt. Ötvenezer forintra van szükségünk ahhoz, hogy az új gépet beszerelhessük. Ennek az ösz- szegnek biztosítására most kaptunk ígéretet az igazgatóságtól, úgy hogy júliusban megtörténhet a berendezés beállítása. — Persze azért egyelőre helytelenül teszik egyes termelőszövetkezetek, hogy nem dolgoztatnak velünk — veszi át a szót Szpiszár Károly főagronó- mus. — A héten tartott járási pártbizottsági ülésen ugyan megállapították, hogy a növényápolás üteme a jelen pillanatban kielégítő, de nyolc—tíz nap múlva megkezdjük a szénakaszálást, akkor szétszóródnak az erőink, s emiatt a kapáláshoz nem tudunk majd elég segítséget adni. — Ha a termelőszövetkezeteknek elég erőgépük lesz — tesszük fel az utolsó kérdést — mi történik a traktorokon dolgozó munkásokkal? — A javítóműhelyben az eddiginél több munkaerőre lesz szükség — válaszol a kérdésben illetékes Németh Antal főmérnök. — Ezentúl nem kell a hibás gépeket Budapestre, vagy Balassagyarmatra bevinni, mi javítjuk a körzethez tartozó tizenkét termelőszövetkezet gépeit. Azokat pedig, akik eddig a gépeket vezették, a termelőszövetkezetekben foglalkoztatják majd. — kemény —
