Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)

1962-06-02 / 44. szám

NÓGRÁDI 1JU ' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! f .Try ^ ...... AX MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XVm. ÉVF. 44. SZÁM. ARA: 60 FILLER 1962. JÜNIUS 2. A nép tanítói ág* 4% Nyárt köszöntő első jú­niusi vasárnapon esztendő­ről esztendőre hangos lesz az egyik községünk nyugdí­jas tanítójának házatája. Az idő már őszbecsavarta az öreg tanító fejét, a mo­soly is megfáradt az arcán, az Iskolába is csak olykor­olykor néz be, mert nehe­zére esik a járás. De ezen a napon mintha megfiata­lodna. Ragyog a szeme és gyönyörködik vendégeiben, akik már évek óta rendsze­resen felkeresik és vala­milyen ajándék mindegyik tarsolyából az asztalra ke­rti' Az idős tanító régi tanít ványai a vendégek. Az egyik öntő, a másik aknász, Van köztük mérnök, meg egy tudományos kutató is. Amikor összeülnek a meg­kopott bútorral töltött szo­bácskábán, mintha az ország találkozna a tanítónál. Mert hiszen így van ez szerte az országban. Az emberek em­lékeznek tanítójukra, neve­lőjükre. De ez a megnyil­vánulás nem csupán egy kötelezettségből fakadó meg­emlékezés. Társadalmunk­nak a nevelők iránt mély­ről fakadó megbecsülése ez. És mily nagyszerű, pedagó­gusaink, nevelőink becsület­tel végzett munkájukkal megszolgálták dolgozó né­pünk elismerését, szeretetét. összeforrva a néppel élnek, dolgoznak, alkotnak, nevelik a holnap embereit Lehet-e annál nagyszerűbb érzés, mint abban a tudat­ban élni, hogy azok a még kiforratlan emberek, akiket ma az iskola padjaiban ok­tatnak, ismertetik velük az életet, megtanítják őket betűvetésre, behatolnak ve­lük a tudomány gyönyörű világába, — lesznek a hol­napok építő emberei. Min­den bizonnyal ez a nagy fe­lelősséget jelentő munka, a munka iránt érzett szeretet, a szocialista haza jelenéért, holnapjáért, az emberiség sorsáért érzett felelősség, ez ar, ami pedagógusaink köré­ben olyan nagyszerű embe­reket formál, akikről büsz­keséggel szólhatunk. Azt az Idős pedagógust, akit évről évre öreg napjaiban is fel­keresnek volt tanítványai, azért veszik nagy szeretettel körül még ma is, mert hi vatása iránt érzett felelős­séggel végezte munkáját. Olyan embereket nevelt az élet számára, akik ma hű ál­lampolgárai, gyarapítói, sza­baddá lett szép hazánknak. Sok-sok pedagógusról szól­hatnánk meleg szavakkal azokért az igaz hazafiúi tettekért, amelyekkel a név­telen hősök sorába léptek. Százakat és százakat sorol­hatnánk. De vajon igazi volna-e ünneplésünk, ha megrészegülve az eredmé­nyektől, nem látnánk a hol­napot, a holnap még nagyobb feladatait- Akkor lesz igazán ünnep az ünnep, ha nem feledjük számbavenni a ten­nivalóinkat is. Mi olyan kort élünk, hogy egy pillanatig nem élhetünk megnyugvásban. Ez az örök elégedetlenség viszont azt kell jelentse, hogy egyre jobbat, gazdagabbat, a dolgozó ember számára hasznosabbat alkotunk. Ennek a törekvés­nek mindig jelentős ténye­zője volt és lesz a pedagógus. Ott, az iskola padjaiban, mun­kája nyomán dől el, milyen emberekké lesznek szocialista hazánk építői. És éppen ez az, ami naggyá teszi a peda­gógust. hozzájárulj ezek megvalósí­tásához.” Ilyen gondolatok kell, hogy áthassák pedagó­gusainkat. Felemelők a pedagógiai munkában elért eredmé­nyeink. Biztos, még feleme- lőbbek lesznek. S ezen a napon, amikor pedagógu­sainkra emlékezünk, nem mondhatunk mást: szeressék tanítványaikat, neveljék őket szocialista hazánk hű polgá­raivá, tanítsák őket az élet, a munka szeretetére, nézze­nek telve optimizmussal a holnapba. Ha hűek marad­nak hivatásukhoz, a dolgozó nép nagy-nagy szeretete fogja kísérni minden léptü­ket. Akkor, mint arra az idős pedagógusra, jó szívvel emlékeznek majd felnőtté lett tanítványai. Lehet-e a fára­dozásért ennél nagyobb, szebb fizetség? Biztosítsunk minden feltételt kongresszusi verseny sikeréért Ülést tartott az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa Elnöksége szerdán Salgótarjánban ülést tartott. Ezen a többi kö­zött megvitatták az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteleté­re kezdeményezett munka­verseny eddigi eredményeit és tapasztalatait. Az elnök­ség megállapította, hogy me­gyénk ipari és mezőgazdasági üzemeinek dolgozói lelkese­déssel fogadták ezt a kezde­ményezést. Szerte az iparme­dencében — és a mezőgazda­ságban is — röpgyűléseken, termelési tanácskozásokon vizsgálták felül az 1962. évre tett korábbi vállalásokat, s módosították azt a párt VIII. kongresszusa tiszteletére. A nógrádi iparmedence, a mezőgaz­daság és a kereskedelem Az elnökség örömmel álla­pította meg, hogy a munka­verseny eredményei már az első negyedéves terv teljesí­tését értékelve is jelentősek, holott erre az időszkara ebbői a munkaversenyből alig egy hónap jut. A megye állami iparvállalatai és kisipari szö­vetkezetei az év első negyed­évében csaknem 40 miliő fo­rinttal haladták túl az 1961 első negyedév teljes termelé­si szintjét. Ezen belül a mi­nisztériumi iparvállalatok 38,8 millió forinttal termeltek többet, mint egy évvel ko­rábban. Az egy munkásra jutó termelés 7,3 százalékkal haladta túl az 1961. év hasonló időszakának szintjét. Mindezt a növe­kedést megyei szinten tel­dolgozói a korábbi 60,5 ) jes egészében a termeié kenység emelkedése biz­tosította. millió forinttal szemben a kongresszusi mun­kaversenyben 100,7 mil­liós eredményjavulást ér­nek el 1962-ben. Ebből a vasipar munkásai 39,8, az építő- és építőanyag­ipar 13, a mezőgazdaság 11,6, a szénbányászat 10,4, a ke­reskedelem 21, az állami he­lyiipar 2,9, az AKÖV dolgo­zói pedig mintegy 2 millió forintot teljesítenek. Megér­tették, hogy a kongresszusi munkaverseny nem különál­ló, hanem az éves munkaver­seny szerves része, s az üzem, a vállalat éves feladatainak teljesítésére, illetve túltelje­Bobál Gyula sítésére irányul. Az eredmények azt tükrö­zik, hogy a vállalások nagy többsége — ha néhol tapasz­talható is kisebb óvatosság—, reális, teljesíthető alapokon nyugszik. Igen jelentősnek ér­tékelte az SZMT elnöksége azt a törekvést, hogy ma már azokban az üzemekben is, ahol ez korábban káros volt, háttérbe szorult a mennyi­ségi szemlélet, a vállalások legnagyobb része á minőség javítására, az önköltség csök­kentésére, és az anyagtakaré- kosságra irányul. Jelentősek a termelékenység növelésére tett vállalások is, amelyek Ma már egyre sokasodik ezeknek a nagyszerű peda­gógusoknak a száma. Említ­sük meg Kupcsok Antóniát, ezt a salgótarjáni pedagógus asszonyt, akit rajongásig «zeretnek tanítványai, s aki­kért ő egész életét szentelte? De megemlíthetjük Pilbauer Antalné mátranováki általá­nos iskolai pedagógus asz- ■zonyt is, akinek tanítvá­nyairól úgy beszélnek a kö- «épiskolában, mint a leg­jobb, legszorgalmasabb, leg­eredményesebb tanulókról. Hát nem nagyszerű érzés lehet ez? De hasonlóan em­lékezhetünk Tóth Gyula nádújfalui pedagógusról is. aki a falu egyik legkiválóbb embere. Igen, mint a falu legkiválóbb emberéről emlé­kezhetünk róla, amely címet maga a község adományozta neki azért a munkáért, ■melyet végzett falujáért a íalu dolgozóinak művelt­—t -/ r.t segeert. Ennek a nagyszerű feladat­nak azonban a pedagógus csak akkor tud eleget tenni, ha pontosan ismeri, hogy nevelő munkáját milyen ne­velési célok megvalósítása ér­dekében végzi. A mai ma­gyar társadalom pedagógusa őszintén lelkesedjen a társa­dalom, szűkebben a nevelő- munka elé tűzött korszerű, magasrendű tiszta cél és azok megvalósításáért. Lehet-e lel­kesedni, ha nem hatja át az embert a hivatás és a fele­lősségtudat? Tapasztalatok ta­nítanak arra, hogy a munka akkor válik teljesértékűvé, ha áthatja azt a mélységes hivatás- és felelősségtudat. Ha vonatkozik ez társadal­munk minden egyes dolgozó emberére, méginkább vonat­kozik ez a pedagógusra, mert felemelő, nagy-nagy értéket jelentő az ő munkája. Gon­doljuk csak el, micsoda ala­kító erővel hat minden szava, cselekedete, sőt pusztán sze­mélyes jelenléte is a tanu­lókra. Növekvő árutermelés jellemzi állami gazdaságainkat Igaz, mindezt megparan­csolni, elrendelni, előírni nem lehet a pedagógus szá­mára. Ennek a pedagógus tudatában kell megérni, meg­dönthetetlen erősséggé növe­kedni. Lehetséges-e ez? Igen, lehetséges. Van nekünk olyan erőnk, amely elvezet erre az útra. Ez az erő a marxista— leninista világnézet. Ez segít levetkőzni minden olyan ré­git, amely még fékezi lép­teinket. És igaz az: ha a pe­dagógus magas, kiváló, a mai kornak megfelelő ered­ményt akar elérni nevelő­munkájában, nélkülözhetet­len a marxista ideológiai politikai ismereteinek állandó szélesítése. Ez az ideológia jó barátja, tanácsadója a dol­gozó embernek. Hogyne volna barátja, tanácsadója a peda­gógusnak. A társadalmi és nevelési célok megvalósítá­sáért folyó lelkes, lendületes munka nem képzelhető el a mai Magyarország, a szocia­lista haza, a dolgozó nép, a világ dolgozóinak, a szocializ­mus, a kommunizmus eszméi­nek szeretete nélkül. Idézzük csak fel Bjelinszkit, a XIX. század nagy orosz gondolko­dóját és nevelőjét: „Ha ha­zádat valóban szereted, hő vágy fakad telkedben, hogy megvalósulni lásd hazádban az emberiség nagy eszméit, erődhöz mérten rmtgad is Ülést tartott május 30-án Magyarnándorban az ország- gyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja. A képvise­lők és a meghívott vendégek elsőként megvitatták a Pest Nógrád megyei Állami Gaz­daságok Igazgatóságának elő­terjesztése alapján Nógrád megye állami gazdaságainak árutermelését, valamint az árutermelés és értékesítés vár­ható alakulását a második ötéves terv ideje alatt. A gazdaságok az ötéves terv időszakára készített termelé­si tervekben az árutermelés jelentős fokozását tűzték cé­lul. A tervek szerint nagy­mértékben növekszik az öté­ves terv ideje alatt a főbb növények és állati termékek értékesítése. Kenyérgaboná­ból mintegy 70 százalékkal, húsból közel 160 vagonnal, tejből pedig mintegy 30 szá­zalékkal értékesítenek többet megyénk állami gazdaságai az ötéves terv végén, mint 1960-ban. Említésre méltó, hogy a kenyérgabona vetés- területe nem változik lénye­gesen a második ötéves terv ideje alatt. A terméstöbbletet, az ér­tékesítésre kerülő na­gyobb gabonamennyiséget, jórészt a nagyhozamú külföldi búzafajtákra, a helyes talajerőgazdálko­dásra, a korszerű agro­technikára alapozzák. A hústermelés növelésében a sertésállomány nagy­arányú fejlesztése az alap. A tejhozam növekedését pe­dig nagyjából változatlan te­hénállomány mellett a te­nyésztési és tartási körülmé­nyek javításával érik el me­gyénk állami gazdaságai. A növénytermesztés és ál­lattenyésztés hozamainak nö­velésében, így az értékesítés­ben is a lényeges fordulat az idei gazdasági évben követ­kezik be. Ugyanis az elmúlt gazdasági években állami gaz­daságaink a helyes agro- és zootechnika alkalmazásával megteremtették a növényter­mesztés és állattenyésztés hozamnövekedésének biztos feltételét. A termények és termékek bősége jelentős mértékben növeli az állami gazdaságok árbevételét. Ez az összeg 1960-ban mintegy 83 millió forintot tett ki, ezt állami gazda­ságaink 1965-ig fokozato­san 127 millió forintra növelik. A képviselők megbeszélték mi­lyen szerepük van az állami gazdaságoknak, mint mező­gazdasági nagyüzemeknek a termelőszövetkezetek erősíté­sében, szilárdításában. Hasz nos javaslatokat adtak arra vonatkozóan, hogyan segíthet­nek a helyes agro- és zoo technika elterjesztésével, mi­nőségi vetőmagvak termesz­tésével, tenyészállatok növe­lésével a termelőszövetkeze teknek. Jelűnek Tibor a megyei ta­nács főagronómusa ezután az időszerű mezőgazdasági mun kák állásáról — különös te­kintettel a gyenge termelő- szövetkezetekre — tájékoztat­ta a képviselőket. Elmondot­ta, hogy az 1962-es gazdasá­gi évben lényegesen kedve­zőbben kezdtük a tavaszi munkákat, mint a korábbi években bármikor. A tavaszi vetéstervet teljesítették a kö­zös gazdaságok, s jelenleg már a növényápolási munka folyik. Tájékoztatója után a képviselők megvitatták^ ho­gyan lehet érdekeltté tenni különösen a gyenge termelő- szövetkezetekben a termelő­szövetkezeti tagokat a növény­ápolási munkákban és hogyan vonhatják be a családtagokat a közös munkába. Javasolták, ahol munkaerőhiány miatt gondot okoz a növényápolás időbeni elvégzése, a szövet­kezeti tagokkal újból vitassák meg közgyűléseken a munka jelentőségét, s azt, hogy mit eredményez, mit jelent a ta­goknak a növényápolás si­kere, az új jövedelemelosz­tási módszer. Végezetül Czot+ner Sándor nehézipari miniszter, ország- gyűlési képviselő Salgótarján város távfűtésének terveiről tájékoztatta a képviselőket. teljesítésében már az év első negyedévében komoly ered­ményeket értek el az üzemek. Sok helyen, így például az Acélárugyárban, a ZIM Sal­gótarjáni Gyáregységében, a Vasötvözetgyárban jelentősen javult a termékek minősége. A Tűzhelygyárban alaposan megvizsgálták és kidol­gozták, hogy a gyári fel­ajánlásból mi a feladata egy-egy üzemrésznek, s biztosították a munkaver­seny megfelelő nyilvános­ságát is. Az üveggyárban fokozottabb figyelmet szentelnék az ex­port tervek teljesítésére. Vár­ható, hogy a gyár kollektívá­ja jóval határidő előtt eleget tesz export kötelezettségének. A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának Elnöksége nagy figyelmet szentelt a me­zőgazdaságnak is, ahol a dol­gozók a kongresszusi munka­versenyben 11,6 millió forintos éves vállalást tettek. Ezt az összeget elsősorban a hoza­mok növeléséből, másrészt pedig a költségmegtakarítá­sokból kívánják teljesíteni. Legjelentősebb az állami gaz­daságok dolgozóinak vállalá­sa: csaknem 8 millió forint. A kongresszusi munkaver­seny további sikere érdeké­ben az SZMT elnöksége azo­kat a feladatokat is megszab­ta. amelyek végrehajtása — éppen a vállalások teljesí­tése érdekében — fontosak. Ilyen például, hogy a néhol még jelentkező mennyiségi szemléletet felszámolják s kellő figyelmet fordítsanak a minőség javítására. A ver­senyszervezésben, a munka­versenyben egyes helyeken felületesség tapasztalható, nem megfelelőek a vál­lalások teljesítéséhez szükséges műszaki és gaz­dasági előfeltételek. Nagyobb segítséget kell nyúj­tani — éppen a műszaki pat- ronáláson keresztül — az egyéni és brigád versenyzők­nek, hogy adott szavukat va­lóra válthassák. A kongresszusi verseny to­vábbi fellendítése érdekében az elnökség külön határozatot hozott. Teljesiletle első félévi Kivit az ötvenéves Salgótarjáni Erőmű ötvenéves fennállását szombaton, június másodikén ünnepli a Salgótarjáni Erő­mű. A félévszázados Erőmű kazánfűtői és turbinakezelői kitűnő termelési eredmények­kel köszöntik a jubileumot Szerdán az első félévre ese­dékes 29.5 millió kilowattórás terv utolsó, hiányzó energia mennyiséget termelték. Az első féléves terv teljesítése közben az elmúlt ót hónap alatt átlagosan tizenkét kaló­riával kevesebb szenet hasz­náltak fel egy-egy kilowatt­óra villamosénergia előállítá­sához a tervezettnél, s ezzel összesen 126 tonna szenet ta­karítottak meg. A párt kö­zelgő VIII. kongresszusának köszöntésére az év második felében megkétszerezik mos­tani eredményeiket A paíoíósi határban , •: >v, , < -S?.­A palotási Május 1 Termelőszövetkezetben 457 holdon ter­melnek kukoricát. A sorközi kapálást géppel végzik. Ba­logh István traktoros már az utolsó fordulókat végzi. A termelőszövetkezetnek 154 holdon régi és 100 holdon újtelepítésű lucernája van. A levágott lucerna gyűjtését lengyel rendsodró géppel végzik. A gép 10 órás műszak­ban 25—30 holdon végzi el a munkát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom