Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)

1962-05-30 / 43. szám

1962. május 30. ■09KADIRIFOIIAS 5 Növekszik a háztáji gazdaságok áruértékesítése A szécsényi járásban a kö- 2sös gazdaságok áruértékesítő- se mellett egyre több háztá­ji gazdaság is bekapcsolódik az árutermelésbe. Szécsény- Jben például 40 hízottsertést és több mint 500 kilogramm baromfit értékesítettek eddig a háztáji gazdaságokból. Ri- mócon közel 58 ezer tojást és több mint 450 kilogramm ba­romfit vásároltak fel. Lu- dányhalásziban ugyancsak meghaladta az 50 ezret a ház­táji gazdaságokból felvásárolt tojásmenyiség, s mintegy 65 vágómarhát is átadtak már az Állatforgalmi Vállalatnak. Varsányiban közel 300 hektoli­ter tejet és 28 hízottsertést értékesítettek eddig a háztáji s gazdaságokból. KÉSZÜLNEK A SZÁRÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ÁLLVÁNYOK Az idén mintegy 1500 ka- 'áasztrális holdon az új, állvá­nyos módszerrel szárítják a ■szénát a termelőszövetkezetek. .Az állványok elkészítéséhez szükséges famennyiség bizto­sítva van. Egymillió forint az állattenyésztésből § Csoláf néni élofG Az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet szántó- területe alig haladja meg a 400 katasztrális holdat. Annál nagyobb azonban az állat­létszám. Százharminc szarvas- marhát, 150 sertést, és 570 ju­hot tartanak nyilván a kö­zös gazdaságban. Érthető te­hát, hogy a termelőszövetke­zet fő jövedelmi forrása az állattenyésztés. Az 1962-es gaz­dasági évben is, a tervezett összbevétel 60 százalékát az állathizlalás és nevelés, állati termékek értékesítése adja. A szarvasmarha-tenyésztés mintegy 500 ezer forintot jelent a termelőszövetke­zetnek, a .juh- és sertés- állomány értékesítéséből is hasonló összegre számíta­nak. A termelőszövetkezet mintegy 50 darab hízott- marhát és 20 darab te- nyészüszőt értékesít és 200 hízósertést ad át az Állat­forgalmi Vállalatnak. A hízósertések felét már ér­tékesítették, amelyből mint­egy 200 ezer forint jövede­lemre tettek szert. A sűrű állatállomány, az állattenyész­tés és hizlalás eredményekép­pen a termelőszövetkezet ka­Äz Ipoly mentén végeztek málna és az eper kapálásával HÜVELYESEDIK A BORSO A HAGYOMÁNYOS TERMELŐ TÁJEGYSÉGEKEN A Börzsöny, a Cserhát és ■:az Ipoly völgyi községekben (több mint száz hold új mál­nást és eprest telepítettek most tavaszon. A most már •<több mint ezer hold málnás rés epres telepek kapálását a rnógrádi és a Pest megyei termelőszövetkezeti községek­ben egyaránt befejezték, s az idén a tavalyinál is jobb ter- imést várnak ezekből az illa- ■ tos gyümölcsfajtákból a közös gazdaságok. Az elmúlt esős napok után meggyorsult a munka a ka- rpásnövényekkel vetett táblá­ikon is. Nógrád megye hagyo- r. tnányos borsótermelő tájegy­ségén. Palotáson és Héhalom környékén virágba bo­rult és hüvelyesedik a borsó. Nógrádban ugyan­is csaknem háromezer holdon termelnek zöld­borsót az idén. Noha eddig nem kedvezett az időjárás a gyenge és egyéb' ként is később vetett növé­nyeknek, a gyorsan és időben végzett első kapálás után jött eső hatására megyeszerte szé­pen bokrosodott, fejlődött ez a növény. A héhalmi Uj Élet és a palotási Május I Ter­melőszövetkezet például a múlt évinél mindössze három héttel később, június elején így is megkezdi a zöldborsó tasztrális holdanként 100 ki­logramm húst értékesít az idén. A fejlett állattenyésztés nagyban elősegíti a növény- termesztés gyorsütemű fejlesz­tését, eredményességét is. A termelőszövetkezet, a jelen­legi állatlétszámot figyelembe véve, a szántóterület egészét három évenként istállótrá­gyázza. A jó talajerő meg­felelő agrotechnikával, a gé­pek segítségével párosult már az 1961-es gazdasági évben is, s így a közös gazdaság­ban egy-egy szántóegység­re több mint 3 ezer fo­rint termelési érték jutott. SÍ Ezek az eredmények igen ked-§ vezően éreztetik hatásukat aK ; termelőszövetkezeti gazdák jö-| védelmének alakulásánál is.SJ; A szövetkezetben több mint 46§ j Ft-ra tervezték a munkaegy-s ség értékét, s ebből 20 fo-s rint előleget minden hónap-3 ban rendszeresen kézhez kap-^ nak a tagok. c ^----------------­§ V ersenyben az asszonyok A pataki Kossuth Termelő- szövetkezetben egy asszony­brigád versenyt kezdeménye­zett a Szocialista cím elnye­réséért. A versengés — Mol­nár Sándorné és Horváth Jő- zsefné munkacsapata — ma­gával ragadta a termelőszö­vetkezet valamennyi asszony­tagját, s nem ritka az olyan nap, hogy 100—150-en dolgoz­nak a növényápolásnál. A mák és a cukorrépa sarabolását mindössze két nap alatt vé­gezték el. De szükség is van az asz- szonyok szorgalmára, mert ta­valy, hogy a kukorica termés­átlaga igen alacsony maradt, sok gondot okozott az állat- állomány ellátása szemesta­karmánnyal. Az idén a szá­las és szemestakarmány be­takarítása is nagyobb gondot jelent a szövetkezetben, hi­szen nem kevesebb mint 439 szarvasmarháról kell gondos-^ g kodniok. De a termelőszövet- 5 1 kezet vezetősége számít az§ asszonyok szorgalmára, ver-s­senylendületére. Bíznak ab-x Éppen vizet húz a régi ban, hogy munkájuk itt is S módi gémeskútból Csalárné, a rá eredményes lesz. §patvarci termelőszövetkezet megtörténik, —■ Háromszáz munkaegysé­gem volt tavaly — válaszol­ja jogos büszkeséggel. — Most is megvan már a száz. Van itt munka — teszi hozzá — ha valaki akar dolgozni — Ha akar?... Hát nem mindenki akar? — Nem bizony! — enged fel egészen Csalár néni tar­tózkodása. — Az elnökünk ki­csit szigorúbb lehetne! Sze­gény ember a lelkét is ki­teszi, de hát nem ér az sem­mit ... Mondtam is neki: Jani gyengekezű vagy! Ha én len­nék az elnök, jobban men­ne dolgozni mindenki. — S az ok? — Megmondom én azt is. Rokon majd az egész falu, aztán az elnök senkivel sem akar haragot. Akármit mond, olyan szelíden mondja, hogy se hallgatnak. Olyan is hogy az asszo­§ ^'legjobban dolgozó asszonytag- nyok csupa dacból a levelét ja, amikor a melegágyakhoz is betemetik földdel a sza- n .... érünk. Most ér föl az alu- mócapalántáknak. Lopások bjabD 9 tanuló kot SZBrZOdBSt§minmmi:ödör a betongyűrű is vannak... 9 Varcánui ilr)7<!3 tC7.C7Pl Kszéléhez és Csalárné erős kéz- — jó ember a Jani, na­ú ldläall/j UUföd löt MCI dfínfi hplp „ ni7pt „ k^t- gyon ^ emt,er — adja meg az Mintegy ezer katasztrális holdon termel kukoricát a borsosberényi Állami Gazda­ság. A kukorica termőterüle­tének 45 százalékát vegyszer­rel kezelik és így fölöslegessé válik a kapálás. A még visszamaradó rész gondos megművelésére a gép mellé még mintegy 100 idény­munkást szerződtetett a na­pokban a gazdaság. Megkönnyíti a gép a gaz­szedését és piacra szállítását, daság dolgozóinak munkáját okokat, hanem lépjünk a megoldás útjára. Mindenekelőtt el kell dön­teni, hogy a kultúrpalota fel­építésével lesz-e állandó színháza városunknak? Tény­ként kell felvetni ezt a kér­dést, mivel a fennálló prob­lémák megoldásának ez a döntő alapja. Ha színházunk Tesz. akkor az út az irodal­mi színpad felé kell, hogy vezessen. Ha viszont csak vendégeskedő színházzal szá­molhatunk, akkor csak egyet­len egy megoldás lenne a leg- ' helyesebb, a kollektív művé- :szeli munka megteremtése. Színészi, zenei, képzőművé­szeti, műszaki s egyéb aktí­váinkat, — akik ma csak szétforgácsolva tesznek tanú­ságot tehetségükről — von­juk össze, mert ez az egyet­len út vezet oda. ahová irá­nyítani szeretnénk városunk "'kulturális életét. Vélemé­nyem szerint városunk 10 év múlva sem lesz képes arra, Ihogy állandó színházat fenn­tartson. Éppen ezért nem várhatunk ölhetett kézzel, "hanem cselekednünk kell, tett- rekészen és összefogva, a ■magunk erejére támaszkodva kell felszámolni a kulturális életünk fejlődését hátráltató akadályokat. Mi szükséges ehhez: az, hogy városunk kulturális ■ügyekkel foglalkozó minden nemű vezetése, sajtó és mind­azok. akik hivatva vannak kulturális életünk iránvítá- sára, tekintsék szívügyüknek a kollektív művészeti r.snvnrt létrehozását és biztosítson meg­becsülést mindazoknak, akik fáradságos munkával töre­kednek szocialista kultúránk megteremtésére. a dolgozó mép szolgálatában. Ma már mines külön acélárugyári, bá- myai, üveggyári és tűzhely­gyári kultúra, egységes kul­túráért kell dolgozni, még akkor is, ha netán a szük­séges anyagi bázist kollektí­ván kellene biztosítani is. Tényként kell elfogadni, hogy a ,kultúrpalota” felépül és azt tartalommal meg kell töltenünk. Félre kell tenni a még lappangó sovinizmust- Mindannyiunk ügyévé kell válnia városunk életének. házra, — mint a technikailag legjobban érvényesülő intéz­ményre — építve a kollektív művészeti csoport a mai adottságok figyelembe véte­lével is biztosítani tudná úgy színházi, zenei, mint egyéb szórakozási igények kielégí­tését. Hiszen megvan a le­hetőség arra hogy színházi kulturális szinten, mind prózai, mind zenés csoportok, míg zenei Biztos vagyok benne, hogy vonalon szimfonikus zene- Krajcsi, Maróthy, Virágh, kar és vegyeskórus jöjjön lét- Vertioh, Csács, Somoskői, Tor- re. dai, Brehó, Molnár, Venczel, Ne felejtsük el, hogy a mi Oó és sokan mások elsőként dolgozó népünk életcélja, leg­fognak a kollektív művészeti főbb törekvése akarva-akarat­csoport megteremtésének zászlaja alá állani. Kultúrotthonainkban pedig tovább folyik a munka, is­meretterjesztés, könyvtár, lanul irányítja, befolyásolja kulturális életünket is. Az igényesség: nemes szó­rakozás is, élvezetes, örömet szerző tevékenység, a való­klubélet, különböző szakkö- ság megismerésének és meg- rök, utánpótlás nevelése, változtatásának, mások és ön­jobbnál jobb filmek vetítése, táncesték stb. csak a kultu­rális életünk központja, irá­nyítója a kultúrpalota lenne. így hát fontos kérdéssé vá­lik a problémák megoldása, és ezt minden szervnek tu­domásul kell venni, még ha fáj is egy kicsit! Még nem késő, tehát sür­gősen meg kell kezdeni a munkát, úgy elvi, mint gya­korlati téren. Üljenek össze az érintett szervek vezetői, gazdasági irányítói, művé­szeti előadók és egyesült erő­vel tegyenek végre pontot az ügyre és a párt segítségével rögzítsék le városunk egész­séges, életerős, fejlődő szo­cialista kulturális életének irányát. Erre várnak a dol­gozók ezrei, s akkor sem a televízió, a fővárosi esztrád- műsorok, a Déryné Színház, sem a magángépkocsik nem fogják elhódítani a mi szó­rakozni vágyó, igényes kö­zönségünket. A kultúrpalota felépítéséig az acélárugyári művelődési magunk nevelésének eszköze és fegyvere. Hivatás, amely gyarapítja ismereteinket, helyes cseleke­detek felé indítja el érzé­seinket, gondolatainkat, aka­ratunkat, szórakoztat, lelke­sít, nevel, örömet szerez, erőt ad, alakítja magatartásunkat, szépíti életünket, segíti mun­kánkat és fejlődésünket, szakmai és politikai téren bővíti ismereteinket, gazda­gítja képességeinket, finomít­ja ízlésünket, felismerteti más emberek érzés- és gon­dolatvilágát, a cselekvések indokait, biztosabban bírálja az élet jelenségeit. Ez szép és nemes hivatás, de legfőbb feladata is váro­sunk kulturális életének, s ezért érdemes a fennálló problémákat megoldani, mert csak így lehet terjeszteni az élő kultúrát a dolgozók mil­lióihoz. Bulyovszky Dezső, Szocialista Kultúráért jelvénnyel kitüntetett színjátszó rendező szel dönti bele a vizet a két­Négy fiatal tanul szakmátssz®z literes tartályba. Csalárné az elnöknek is az az idén Varsányban a Dózsa § — Tíz ilyen tartállyal hú- igazságot. — De most már Termelőszövetkezetben. Ket-Szunk tele ketten naponta — úgy vagyunk vele: nem falu­tő tejkezelő lesz, de van gép- 2 mond ja szaporán. — Tizen- beli kellene ide. Másutt ő is kezelő és kovács-bognár ta-shárom melegágyunk van, kell bátrabban beszélne... nulójuk is. Most a napokban § a víz a paradicsomra, pap- — Többen is gondolkoznak újabb 9 fiatal jelentkezett, aSrikára. A tavaszi fagyok ide- így? végző VIII. osztályosok kö-Sjén még éjjel is felkeltünk, _ a rendesebbre mind. z ül, hogy a termelőszövetke- S hordtuk a szalmát, megvéde- Mert mindenkit elkeserít, hogy zetben sajátítja el a növény-S ni a gyönge palántákat. Azt hiába igyekszünk, nem halad termesztő, állattenyésztő és?mondtuk: nemcsak a miénk dgy a munka, ahogy kellene. egyéb mezőgazdasági szakmá-Sez, kell belőle más falunak jgaz, én is, ’Harmaték, meg kát. §és városnak is. Mackáék is’jól keresnek, sok § — Tibiké! — kiált rá fi- munkaegységünk van, de a S gyelmeztetően a melegágyak földeken nagy a hiányosság, körül sündörgő kis unokájára. A palántázással is elmarad­I- Menj onnan! - A szó tU.^.fEr±, §kemény ugyan, de Csalár né- so 1 3 1 * {ninek a nehéz élet ráncaival ember’ aklto1 irtanak. c„ékes” pirospozsgás arca — No — veri le a szalmát a kukorica betakarításánál is.%mégis mosolyba szelídül, míg o. kötényéről , folytatom A közelmúltban megérkezettpirosmackós fiúcskára néz. a munkát, mert ebből nem a gazdaságba a kukoricacső S Nehéz élet ' élünk meg. Igaz, hogy a lá­és szárbetakarító gép. 5 ... . "m . nyaim közül, ki férjhez ment, S Tizenöt eves voltam, ami- ki dolgozik, de azért csafc A gép két sorról takarít- &kor anW“m. először elengedett segnem ókét most is. Tetszik ja be egy időben a ku- g aratni. A ferjem, meg a ha- tudni, hogy van egy anya — 3rom kislányom mellől is simogatja meg tekintetével az K napszámba jártam. Hét éve ÖUbe húzódó kis fiút. — Egy- iözvegy vagyok. Amíg a tér- darab ruha a hét uno_ ^melőszövetkezet meg nem ala- kámnak> egy-egy hízó kará- \hult nagyon nehéz sorom volt. cson táján csak kitelik tő­je Férfi nem volt a háznál, „fu­Gépek, vegyszer segíti a kukoricatermesztést koricát, vágja a szárat. Napi teljesítménye eléri a 10—12 katasztrális hol­dat, 10 órás munkaidőt számítva. Ugyancsak gép segít a gaz-farost” fogadtam arra a mun- daságban a kukorica morzso-3 kára, amit magam nem tud­ásánál is. Kis átalakítással ham elvégezni. így aztán a U'valamikor^ csak' a jelenleg is egy régi cséplőgép?termés ára odament, meg - . , ,. voU meQ morzsolja a kukoricát és na-Sadóra, vetőmagra... Alig ma- Nehéz élet? Édes élet! ponta 120—125 mázsa szemet§ra(íf valami... nyernek ezzel a módszerrel. § — rnost? Az adás öröme ragyogja be Csalárné arcát... Adni tud kemény :rs5f ** Korszerűen égül a Tiszai Vegyikombinát Üj szakaszhoz érkezett a Tiszai VcgyikombiDát építése, A Sajó és a Tisza torkolata közfittü háromszögben épül fel a magyar vegyipar új közpotnja, a TVK. Az új vegyikombinátot a légkor* szerűbb építési technológiával, előregyártott nagy elemekből és habosított kohósalakból készült falpanelekből szerelik össze. A szovjet tervek alapján készüld gyár építése gyors ütemben folyik és az idén már az ammóniáküzemben, a hígsavgyárban, a hígsav regeneráló és semlegesítő üzem­ben, a központi karbantartó műhelyben megkezdik a technológiai berendezések szerelését. Naponta érkeznek a tehervonatok a Szovjetunióból, melyek az új gyár gépeit szállítják. A gépek szere­lését az érkezés sorrendjében meg is kezdték. A képen: Megérkezett a Szovjetunióból a 4 darab, egyenként 40 méter hosszú abszorciós tartály; is. Szerelését a közeljövőben megkezdik. (MTI Foto-Birgés Árpád felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom