Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)

1962-05-23 / 41. szám

1962. május 23. KOSRADINÉPÜJSAS 5 A BURGONYA Kevés a tej, és a baromfi )ó munka, szép eredmények Megyénkben mintegy 13 azer katasztrális holdat tar­tunk számon, mint olyan te­rületet, amelyen burgonya- termesztés folyik- Vetőbur­gonya termesztéssel azonban csak két tangazdaság és 25 termelőszövetkezet foglalko­zik. Az elmúlt gazdasági év­ben mintegy ezer katasztrális holdon folyt vetőburgonya termesztés, s az idén ez a te­rület már 1200 holdra növe­kedett. A szécsényi és a szü- vgyi tangazdaság 150 kataszt­rális holdon termel vetőbur- ,-gonyát. A termelőszövetke­zetekben pedig meghaladja az ezer katasztrális holdat a ''vetőburgonya termőterülete. A burgonya rendkívül fon­tos népélelmezési cikk, s ..amellett takarmányozási cé­lokra is felhasználjuk. Rend­kívül fontos tehát, hogy ezen a 13 ezer holdon minden év­ben jóminőségű vetőgumót ültessünk, a kifogástalan mi­nőségű, kellő mennyiségű, egészséges termés érdekében. Ez azt jelenti, hogy a burgo­nyát termelő termelőszövet­kezetek, a négyévenkénti ve­tőmagfelújítást figyelembe véve 450 vagon egészséges vetőburgonyát kell, hogy ter­meljenek. Ez azonban nem kis feladat, s ezt úgy tudják megvalósítani, ha alkalmaz­zák az időszerű nagyüzemi vetőburgonya termesztési módszereket, kihasználják a gépesítés nyújtotta lehetősé­geket, betartják a vetőbur­gonya termesztésre vonatko­zó egyéb termelési előíráso­kat. Űj módszer a vetőburgonya termesztésben Hazánk burgonyatermesztó •vidékein — így megyénkben ás — évről-évre mind na­gyobb leromlást okoz a bur­gonya levélsodró vírusos fer- 'tőzése, amely jelentősen csök- fkenti a terméseredményeket. A betegséget főleg a kajszi- • és őszibarack fákon áttelelő, s a vírussal fertőzött levél- tetvek terjesztik június ele­jén. Megfertőzik a burgonya lombozatát, s a fertőzött Slombozat edénynyalábjain a •vírus lekerül a gumókhoz. A ? betegség megelőzése érdeké­ben egyre nagyobb teret hó- *dít hazánkban is a szárfelhú- -.zásos vetőburgonya termesz­tés. A módszer lényege, hogy :a levélzeiek rajzása idején a 'burgonya szárának felhúzásá­val, vagy összeroncsolásával eltávolítjuk a többnyire fer­tőzött szárat, s így a vírusok nem juthatnak el a vetőbur­gonyának termelt gumókhoz. A szár felhúzása, eltávolítása után a talajban maradt gu­mók három-négy hét alatt bepárásodnak, felszedhetők, tárolhatók. E módszer beve­zetése természetesen megfe­lelő előkészületeket kíván, hiszen a burgonya tenyész- ideje lényegesen megrövidül. Ez azzal jár tehát, hogy a burgonyát előcsiráztatás után korán ültessék a szövetkeze­tek. Az ültetéshez lehetőleg egyenlő nagyságú gumót használjanak, mert így a fej­lődésük is egyenletes lesz. Gondos növényápolást Rendkívül nagy gondot kell fhelyezni a burgonya növény- ;ápolási munkáira. A sarabo- lást, a fogatos, töltögető ka­lapálásokat, valamint a sorok ‘kézi kapálását a burgonya •virágzásáig kell elvégezni. Nem szabad elmulasztanunk ,-a burgonyatáblák trágyázá- ;sát, műtrágyázását sem- A szelekciót, vagjds a beteg tö­vek eltávolítását korán, már iákkor meg kell kezdeni, .amikor a növényzet magassá­ga eléri a 15 cenitmétert és a munkát folytatni kell a szár eltávolításáig, felhúzá­sáig. Minden elmaradt, beteg- rségre gyanús, fertőzést mu- •tató töveket a burgonya sze­déséig folyamatosan el kell távolítani az állományból •ügy, hogy a betakarításkor már csak az egészséges tövek maradjanak a táblán. A szár eltávolítását kézi «erővel lehet a legbiztonságo­sabban végezni, bár vannak már úgynevezett szárroncsoló gépek. Munkájuk azonban mgé nem tökéletes, ezért a roncsolás után a lombozatot vegyszerrel permetezik, mely­nek hatására a szár leperzse- lődik. elhal. A perzselésre igen hasznos a mésznitrogén, amelyet műtrágyaszóróval szórnak a roncsolt szárra. Holdanként 100—120 kilo­gramm szükséges belőle. Gazdag termés, jó jövedelem Hazai fajtáink — az arany­alma kivételével — mind al­kalmasak az ismertetett ter­melési módszer alkalmazásá­ra. Az aranyalma azért ké­pez kivételt, mert később köt gumót. Hazai viszonyaink között — tapasztalatok bizo­nyítják —, hogy ezen terme- I lési eljárással biztosítani tud­Könyvhét előtt falura indítják a könyveket juk a burgonyatermesztéshez szükséges egészséges vetőgu­mót, s a jóminőségű, a fo­gyasztók által is kedvelt bur­gonyafajtákat megóvhatjuk a gyors leromlástól. Pártunk és kormányunk évek hosszú sora óta anyagi áldozatokat hoz a vetőburgo­nyatermesztés fejlesztése ér­dekében. Az évenként végrehajtott vetőburgonya-akció is azt a célt szolgálja, hogy a burgo­nyatermelő állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek friss termesztésű, egészséges vetőgumóval dolgozzanak. Megyénk bugonyatermelő szövetkezetei, állami gazdasá­gai részére is helyes Jenne a közeljövőben tapasztalatcserét, bemutatót szervezni egy olyan gazdaságban, ahol jelentős területen termelnek vetőbur­gonyát. Annál is inkább szükséges ez. mert több ter- melőszövetkezeti vezetőt fog­lalkoztat a gondolat, hogyan akadályozhatják meg a vető­burgonya leromlását. Mert az egészéges vetőgumó gazda­gabb, jobb termést hoz, s ez igen nagy anyagi előnyöket jelent a szövetkezeti gazda­ságoknak, nagymértékben nö­velj a szövetkezetekben dol­gozó tagok jövedelmét is. Aktívan dolgoznak az endrefalvi tanácstagok Endrefalván is, mint me­gyénk valamennyi községé­ben, a termelőszövetkezet megszilárdításának elősegíté­sét tartják legfontosabb fel­adatuknak a tanácstagok. Valamennyi ülésükön meg­vitatják az éppen esedékes termelőszövetkezetet érintő tennivalókat, és minden al­kalommal határoznak a fel­adatokról is. A hiba még ott jelentkezik — és ezen vala­milyen formában javítani is kell a jövőben —, hogy nem mindig elég látogatottak a tanácsülések, az iparban dol­gozók sokszor nem tudnak részt venni a fontos tanács­kozásokban. A legutóbbi értékelés sze­rint megyénk termelőszövet­kezetei április 30-ig több mint 30 százalékra teljesítették hí­zottsertés értékesítési tervü­ket. Átadták az állatfojrgalmi vállalatnak az üzemtervben szereplő vágómarhának mint­egy 29 százalékát is. Hízott- sertésből a balassagyarmati járás vágómarhából pedig a salgótarjáni járás termelőszö­vetkezetei értékesítették a legnagyobb mennyiséget. Már nem ilyen jó a helyzet tej, tojás és baromfi értékesí­tésével a termelőszövetkeze­teknél. Tejből az üzemterv­ben szereplő mennyiségnek mintegy 20,8 százalékát, to­jásból mintegy 14 százalékát, baromfiból pedig 19 százalé­kát értékesítették április vé­géig a termelőszövetkezetek. Ez időig tejből a pásztói já­rás, tojásból ugyancsak a pásztói járás, baromfiból pe­dig a szécsényi járás termelő- szövetkezetei érték el leggyen­gébb eredményt. A naptár még csak májust mutat, de az ipolytamóci Bé­ke Termelőszövetkezet mint­egy 80 százalékra teljesítette hizlalási tervét. A jelek sze­rint minijen bizonnyal jelen­tősen több hízóállatot értéke­sítenek a tervezettnél. De az állattenyésztés egyéb területén is jó ütemben fej­lődik a termelőszövetkezet, A terv szerint az idén 50-re emelik a tehenek számát Ipolytarnócon, s szépen emelkedik a tej­hozam is. Az új takar­mány etetésével a napi átlag 60 literrel emelke­dett, ezt azonban még tovább nö­velik hiszen a termelőszövet­kezetben teljesíteni akarják a tejtermelési tervet is. Ehhez igen nagy segítséget nyújt majd, hogy az idén a terme­lőszövetkezetben gépesítik az állattenyésztési munkálatok ' jelentős részét. Az állattenyésztési brigád jó munkájának megvan áss eredménye. Az idén egy te­hénnel, valamint két növen­dékállattal az Országos Me­zőgazdasági Kiállításra is el­jutnak az ipolytamóciak. Ez azonban csak egyik része az eredménynek. A másik az* hogy az állatgondozók igen szép jövedelemre tesznek szert. A számítások szerint havi átlagos keresetük mint­egy kétezer forint. Ötszáz hold új erdő Csaknem 22 hektárnyi terü­letet erdősített az idén a Kisterenyei Állami Gazdaság. Az erózió elleni védelem, valamint a talajvizenyők, mo­csaras területek kiszárítása céljából készített fásítási terv egyik részlete az említett te­rület is. Erre a területre fele­fele arányban nyár- és fe­nyőfát ültettek. A második ötéves tervben ez a gazdaság 500 holdon végez erdősítést. Termelőszövetkezeti párosverseny a rétsági járásban A tolmácsi Szabadság Ter­melőszövetkezetben is tanul­mányozták a Központi Bizott­ság márciusi határozatát. s ennek szellemében megvizs­gálták hogyan is állnak ők: mit tudnának tenni a terme­lékenység növelése érdeké­ben. A töprengésnek eredmé­nye az a versenyvállalás, amelyet elküldték a nagyoro­szi Úttörő Termelőszövetkezet­be. I A tolmácsiak annak rendje- módja szerint rögzítették vál­lalásukat, amelynek lényege: a növénytermesztésben az átlaghozamok 7—10 százalékkal való túltelje- jesítése: az állattenyész­tésben például a sertés ellési átlagot 7-ről 8-ra növelik, a borjúszaporula­tot 80 százalékról 90 szá­zalékra emelik. Vállalták az áruértékesítési terv \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\TOa\\\\\\\\\\\\w\\^\v,\\v.\\\\\\\\\v túlteljesítését is. Kenyér- gabonából 8, burgonyából 5, sertésből 4, baromfi­ból 20 százalékkal többet akarnak értékesíteni, mint azt tervezték. Körültekintő gazdasági szá­mításokat végeztek, s elhatá­rozták, hogy az egy szántó tóegységre eső tavalyi 755 forintos eredményt 830 forint­ra növelik. Az egy holdra eső termelési költséget 10 száza­lékkal csökkentik: ezáltal minden mukaegység értéke egy forinttal növekszik. A lényeg tehát: többet termelni olcsóbban. Mindez nagyon helyes, de a vállalás csak úgy ér valamit, ha teljesítik is. A tolmácsiak megbeszélték a vállalásuk teljesítése érdekében és ho­gyan teszik azt. Csak né­hány példát ragadjunk ki. Gyommentesen tartják a ka­l\\\\\\\\\\V\\\VA\\\VA\\\\\\\\\S pásnövényeket, biztosítják a zöld futószalagot, lucemate- rületük 60 százalékáról állvá­nyos szárítási módszerrel ta­karítanak be, és egész éven át porcióznak az állattenyésztés­ben. Ennek a párosversenynek azóta híre szaladt már, s a rétsági járásban újabb szövet­kezetek követték a tolmá­csiak és a nagyorosziak pél­dáját. A Hazafias Népfront járási bizottsága és a járási nőtanács mindjárt a kezdet kezdetén felkarolta ezt a kez­deményezést és segített ki­dolgozni reálissá tenni a vál­lalásokat. Úgy csoportosítot­ták a termelőszövetkezeteket, hogy azonos erőkkel és adott­ságokkal rendelkező szövetke­zetek mérkőzzenek egy­mással. A rétsági járásban már 22 szövetkezet kapcsoló­dott be a versenybe, — P — A varsányi titok nyitja Furcsa festmény. Az eny­he zöld alapon a legkülön­félébb színek. Tarkaruhás asszonyok, lányok. A var­sányi Dózsa Termelőszövet­kezet cukorrépatáblájában szaporán mozognak a szö­vetkezet dolgozói. Egyelnek. Ritmikusan hajolgatnak az asszonyi testek, ritkul a répa. Szorgalmas nép ez a varsányi. Azt hallani róluk, hogy akarással, okos össze­fogással kezdték el az idei munkákat. Nos, a látvány azt igazolja, amiről beszél­nek. De vajon így van-e ez máskor is, vagy csak egy al­kalmas pillanatban érkez­tünk? — A cukorrépa, kukorica és burgonya területet ki­osztottuk tagonként. Nyil­vánvaló, hogy ide jönnek. De ha más közös munkáról van szó, elég kihirdetni hang­szórón .. • Nem meglepő, amit Tóth Ferenc párttitkár mond, hi­szen a termelőszövetkezetek legnagyobb részében szépen haladnak a munkákkal. Vi­szont akadnak még olyan szövetkezetek is, ahol majd­hogynem ellenségei saját maguknak az emberek. Pe­dig mennyi hasznot elsza- lasztanak ezek. A varsányi eredményeknek — a szorgalmas munkálko­dásnak indítéka az anyagi haszon. S ezt mondjuk meg őszintén, mert tengődni nincs értelme. Elvégre ez nem bűn, s csupán azok használnak nagy és hang­zatos szavakat, holmi gyors tudatátalakulásról, akik rossz mértékkel ellenőrzik ezt a folytonos változást. Nem ta­gadva a tudatbeli változás törvényszerűségét, vegyük számba a varsányiak ter­veit. Hogy könnyebb legyen a számítás, csak egyetlen dol­gozó terveiből induljunk ki. Fábián Ferencné dolgos asz- szony. Ismeri mindenki, sze­retik. Ezért választották csa­patvezetőnek is. Mikor a brigádértekezleten arról be­széltek, hogy csak akkor szá­míthatnak az idén nagyobb haszonra, ha időben is jól megmunkálják a kapásnö­vényeket, elhatározta, nem marad el a vállalásban a többitől- Márpedig van mi­ből vállalni, mert 70 hold a cukorrépa, 140 hold a ku­korica és 70 hold a bur­gonya. Nem szólva más ka­pásokról, amelyek kisebb területen vannak. — Én vállalok 500 négy­szögöl cukorrépát, 400 négy­szögöl burgonyát és 2400 négyszögöl kukoricát... — mondta a csapatmegbeszélé­sen. Most ő is itt hajladozik a cukorrépatáblán, s mosolyog, mikor a várható nehézsége­ket említjük neki. Válaszul arró' beszél, hogy jó lett volna még többet is vál­lalni — hiszen beteg férje keveset lendít a házon —, de az már meghaladta volna az erejét. — Ha a növényápolást si­kerül az elvállalt területen időben elvégezni, csaknem 4000 forintot keresek... Csupán a növényápolás­ból. Ez szép. Hát még ak­kor a többi munkák, a ta­karmánybetakarítás, az ara­tás, cséplés. Lehet gyűjteni a munkaegységet, szaporí­tani a forintot. De érdemes beszélni arról, hogyan szá­molt Fábinánné. — Szerényen számolgat­tam, a várható legkevesebb termést számoltam át forint­ra. Ha az időjárás is kézre- játszik, a haszon dupla is le­het. Mindezt asszonyi tárgyi­lagossággal fejtegeti. Szavai­ból bizakodás árad, s kicsen­dül a hangsúlyból az is, hogy rajta nem fog múlni a jobb eredmény. Elvégre miért ne lehetne a másfél hold föl­dön májusi morzsoltban számítva 6 mázsával több kukorica? ö csak ennyivel számol. Háromszáz forinttal számolva 1800 forint. Rá kell fordítani 22,5 munkaegysé­get. Egy munkaegység érté­ke 32,70 forint. Ez is csak­nem 800 forint. De ugyan­így lehetne számolni a töb­bit is. Summa summárum: csak kukoricáért, cukor­répáért, burgonyáért 4000 forint. Beleszól a számításba: — Lehet az 6—7000 is. Persze, miért ne? Gondos, időben végzett munka, szor­galom — ez kell hozzá. S vajon győzik-e az asszonyok a kapálást? Az elnök meg­nyugtat: — Ügy ültettünk, hogy ne torlódjanak össze a külön­féle munkák. A héten be­fejezzük a cukorrépa egye- lését, jövő héten nekifogunk a kukoricának. Eppen ideje lesz. Fábiánná tovább szapo- rázza, mi meg azt kutatjuk, hogy megegyezik-e mások véleménye a Fábiánnéval­Kelecsényi Jánosné sem ma­radt el a vállalásban és nem szégyenkezhet Matuszka Já­nosné sem. ök is ugyanazt mondják, mint Fábiánná. D» azt is hozzáteszik, hogy se­gítség is lesz, ha gyorsabban kell elvégezni a munkát a tervezettnél. S azt meg sem lehetne cáfolni, mert már most is sokan dolgoznak itt besegítők. özvegy Tácsik Józsefnét két menye is segíti a mun­kában. El is kel, hiszen már 60 éves lesz az idén Nehe­zen hajlik már a derék. Sá­muel Dezsőné is az idős anyja helyett dolgozik. Tehát van segítség, s ha kell, lesz több is. Ügy számítják, hogy a bedolgozókkal együtt 30ü embert mozgósíthat a szö­vetkezet vezetősége. A varsányi Dózsában jól fogtak hozzá a lecke meg­oldásához. A tagoknak tet­szik a teljes termés utáni premizálás. Egy-két asszony azonban elégedetlen, mert nekik már nem jutott ka- pálnivaló. Igazán rájuk illik a szólás-mondás: kesereg* mert nem jutott számára krumpliföld. Ez most való­ban így történt, azonban a jövőben erre jobban vigyáz­zanak. A muríkakedvet meg­hozta a biztató munkadíjazás, az igyekezetei meg táplálja a jó keresetbe vetett remény. K. Györgyné még az orvos­hoz sem megy el fájós dere­kával, csak le ne maradjon. Hogyisne, akkor kiesik egy délelőtt.. * Megfejtettük a varsányi talányt? Ügy véljük, igen. Ha talánynak nevezzük a jó tervet, a kielégítő munka­díjazást, a céltudatos mun­kaszervezést, az emberi szor­galmat. Ha mindezek talál­koznak, melléjük szegődik a jó eredmény is. Pádár András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom