Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)

1962-05-19 / 40. szám

Űj gépeket és eljárásokat alkalmaznak Szalagszerben fektetik a hegesztett síneket o o Serény munkáskezek százai építik már he­tek óta a vasútvonalat, Hatvan és Salgótar­ján között. Lassan már 18 éve lesz annak, hogy a vesztes és veszett német fasiszta csapatok feldúlták e fontos iparmedence vá­gányhálózatát. Az újjáépítés óta is sok pénzt költött a népgazdaság arra, hogy fenntartsa az egyébként elavult vasútvonal forgalmi le­hetőségeit. A vasutas dolgozók nagy erő­feszítéssel biztosították az egyre növekvő személy- és teherforgalom zavartalan le­bonyolítását. Most, amikor a népgazdaság ereje meg­engedi, hozzáláttak, hogy megújuljon hazánk egyik fontos iparvidékének vasúti közleke­dése is. Az építkezésen teljesen hiányzik az eddig megszokott „krampácsolás”. Gépek, nagyteljesítményű berendezések és sok új technológiai eljárás gyorsítja, könnyíti a vas­útépítés nehéz, sok -életveszéllyel járó mun­káját. Egyes szakaszokon a vonat már zökkenő nélkül, símán halad tovább. Még néhány hónjjp és végig, Hatvanig hézagnélküli pálya készül majd el. De addig még sok feladatot kell megoldaniok a vasútépítőknek. Hatvan és Apc között például több mint 30 ezer köbméter földet mozgatnak majd meg. Innen felfelé, Pásztó környékén kü­lönösen nehéz a munka, hi­szen a talaj még jobban el­iszaposodott. Nagybátony és Salgótarján között az igen erős forgalom okoz sok gon­dot. Ezért ezen a szakaszon újszerű, ötletes megoldást al­kalmaznak. Mintegy másfél kilométer hosszúságú kitérő vágányt építettek, amely el­tereli a forgalmat, teljesen kiküszöbölik a vágányzárt, a Az idén 130 millió, de már a jövőre is gondolnak Az amúgyis súlyos károkat szenvedett vasútvonal mai közel hét évtizedes. Most. a rekontsrukció során a legsor- szerűbb vágányhálózatot épí­tik majd fel. A vonatok se­bességét a jelenlegi 40 kilo­méterről 60 kilométerre eme­lik, sőt, majd még magasabb­ra, hiszen az új pálya 100 ki­lométeres lesz. Az építők feladata, hogy ebben az év-., ben befejezzék e nagy mun­kálatot. Jövőre több olyar feladattal is végeznek maja, amelyek nyomán a távközlő és biztosító berendezések is megfelelnek az állandóan nö­vekvő követelményeknek. A vasútvonal rekonstruk­Eddlg bárom egymás fölé helyezett rétegben hengerelték a kö- ágyazatot. A közelmúltban külföldről beszerzett és vibrációs el­járással dolgozó tömörítőgép egyszerre oldja meg ezt a feladatot. A hazai vasútépítésnél első ízben alkalmaznak ilyen gépet. FENT­ciója mintegy 130 millió fo­rintot igényel ebben az év­ben. Ebből Selypig kettős vá­gányt, onnan pedig Salgótar­jánig egy vágányt építenek majd meg. Ezzel párhuzamo­san több nagy állomás vá­gányépítési munkálatait úgy végzik, hogy jövőre lehetővé váljon a bővítés, az állomá­sok meghosszabbítása. Ez történik például a majdani Salgótarján Alsó (most még Zagyvapálfalva) állomáson, ahol jelentősen megemelik a vágányhálózat szintjét. Sok helyen mintegy 25 centimé­teres vastagságban salakkal cserélik fel az eliszaposodott, agyagos altalajt. , Több ezer méter szivárgót is építenek, amely egyelőre az állomá­sokon áthaladó fővágány víz­telenítését biztosítja. A ké­sőbbi években valamennyi állomási vágányt bekapcsol­ják a víztelenítő rendszerbe. OLDALT: Amikor késő dél­után visszatérnek vasúti kocsikból ki­alakított és min­den igényt elégítő szállásukra a vasútépítők, ízle­tes és kalóriadús vacsora várja őket. %-, ­Koós Károly, aki már 12 éve dol­gozik a vasútépítőknél. forgalom leállítását. Rövid számolás igazolja, hogy egy- egy ilyen forgalmi zárlat ide­jére naponta 16 darab far­motoros autóbuszra lenne szükség az utasok továbbítá­sához. Ez megközelítően 2,5 millió forinttal növelné a vasútépítés költségeit, nem is szólva.az utasok számára je­lentkező átszállási kényel­metlenségről. A felújításra kerülő vasút­vonal teljes hosszúságában magasfokú gépesítettséggel, számos új berendezéssel, kor­szerű eljárásokkal biztosítják a szalagszerű, folyamatos munkát. Űj technológiát dol­goztak ki a folyamatos anyag- szállítás, vágányhegesztés, -az új sínek fektetése érdekében. A vasbetonaljakat Hatvan­ban, Pásztón és Kisterenyén, a kötőállomásokon 24 méte­res úgynevezett vendégsínes mezőkké szerelik össze és ezeket szállítják ki a munka­helyre. A vendégsínek közé kerül az új, hegesztett sínpár, amelyet elmés szerkezetek segítségével helyeznek a vas- betonalira úgy, hogy azzal egy időben a vendégsíneket kiemelik helyükről. Rendkí­vül termelékeny, gyors és biz­tonságos ez az eljárás. Nagy szükség is van erre, hiszen a vasútépítők — szó- szerint értve — állandó harc­ban vannak az időjárással. A zökkenőmentes, hegesztett sínek készítésének feltétele, hogy a sín hőmérséklete plusz 10—15 fok között le­gyen, amikor a bennük levő feszültség megszűnik. Volt már rá példa, hogy egyes szakaszokon a január közepi időjárás kedvezett. A közel­múlt szokatlanul meleg nyári napjaiban éjszaka végezték a hegesztést. Állandóan fi­M unkájuk — hivatás Hirtelen össze sem lehetne számolni, hány megyéből to- borzódott a vasútépítők né­pes hadserege. Vannak itt Békésből, a Nyírségből, a Ti­szántúl más vidékeiről. A Kisterenyén székelő A/II-es építési csoport 240 munkása 71 faluból indul el minden LENT: Van itt ebédlő, társalgó, fürdő, könyvtár, házimoso­da, tiszta és ízlése­sen berendezett bálóvagon. Vacsora után a nagy termes kocsit szórakozásra hasznosítják. Ki ol­vas, ki kártyázik, mások a televíziót nézik, vagy éppen beszélgetnek. Az előre összesze­relt vendégsines me­zőket mozgó portál­darukkal helyezik el a pályán. OLDALT: Elmés szerkezet végzi el Jól kép­zett szakemberek Irányításával a sín- hegesztés nagy fi­gyelmet és megfe- elő hőmérsékletet génylő munkáját. második héten a nógrádi iparmedencébe. Az építők közül nem egy van olyan, mint Koós Károly brigádve­zető, akinek szinte egész csa­ládja a vasútnál nőtt fel. Szlányi Gábor és Bánsági József szocialista brigádokat vezetnek. Sándor Mihály és még sokan mások kiváló dol­gozó kitüntetést kaptak már. Az egyes építőrészlegek vezetői is nagy tapasztalata szakmunkások. Fehér László például már tíz éve épít vas­utat, ötször tüntették ki ki­váló munkájáért. Szűcs Lász­ló, aki évekkel ezelőtt Nagy- bátonytól Mátraverebélyig ve­zette a pályafelújítás munká­latait, 23 évvel ezelőtt pálya­munkásként kezdte a vasút­nál. Németh Gyula a fiata­labb generáció közé tarto­zik: 1957 óta tevékenykedik a vasútépítők között. Szalai István a sínhegesztők mun­káját irányítja. Reggeltől estig, ha kell éj­szaka, szélben, esőben végzik munkájukat, hogy annak nyo­mán újjászülessen ez a vas­útvonal is, mint már annyi sok az ország különböző ré­szein. Követ, követ, követ! Havonta nem kevesebb,) [ mint 1500 vagon zúzott kőre [ van szüksége az építkezésnek, j | A követ a megyénkben levő I Nógrádkővesdl Kőbányának j [ kell biztosítania. Végig a vasútvonalon csak j j arról hallunk panaszt, hogy J I nem kapnak elég zúzott kő-1 j vet, gyakran áll meg emiatt ] I a munka. Az építők küldöttel j egyásután utaznak Nógrád- kővesdre, hogy sürgessék az j j újabb szállítmányokat. A Kls- j terenyén székelő építőcsoport- j ! nál az utóbbi két hétben azért j | történt nagy lemaradás, j | mert hiányzott - a kő. Pedig naponta nem kevesebb I I anyagra van szükség, mint | amennyit egy 60 vagonból álló [ lrányvonat elszállíthat. Nagy [ i felelősség hárul most a nóg- j rádkővesdi kőbányászokra, ‘ hiszen egyre jobban rajtuk j | múlik, hogy a vasútépítők j elegendő zúzott követ kapja- j í nak. Reméljük, eleget tesznek fel- | | adatuknak! gyelemmel kísérik az időjárá­si előjelzéseket, teljes készült­ségben vannak, hogy a leg­jobb körülményeket kihasz­nálva végezhessék el a sín­szálak egybehegesztését. Tudományos szakemberek és vasútépítők működnek együtt, hogy a több mint egy évszázados, nehéz fizikai mun­kát igénylő vasútépítést gé­pesítsék, növeljék a teljesít­ményt és ami nagyon-nagyon fontos: megtartsák, illetve rövidítsék a határidőt. Szűcs László a legrégibb vasút­építők közé tartozik. Fehér László építésvezető Szabd István pályafenntartási főnökkel. Szalai István, a sínhegesztők vezetője. Németh Gyula a pásztói szaka­szon irányítja az építkezést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom