Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)

1962-05-12 / 38. szám

% Ó r _ v VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! GRADI ^ ■' AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVF. 38. SZÄM. ARA: 60 FILLÉR 1962. MÄJUS 12. Műszaki tanácskozás Salgótarjánban Az értekezleten megjelent és felszólalt Szirmai István elvtárs, a Központi Bizottság titkára Az utóbbi hetekben a megyei párt-végrehajtó bizottság megvizsgálta és napirendjére tűzte az 1959. évi határozatok végrehajtását. En­nek alapján csütörtökön műszaki aktíva ér­tekezletet hívott egybe Salgótarjánban a vég­rehajtó bizottság. A tanácskozáson mintegy 150 műszaki, gaz­dasági, mozgalmi vezető vett részt. Megjelent Szirmai István elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Pót- hornik József elvtárs az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt igazgatója, Jakab Sándor elv­társ a megyei pártbizottság első titkára. Jedlicska Gyula elvtársnak, a Salgótarjáni Városi Pártbizottság titkárának megnyitó sza­vai után Jakab Sándor elvtárs tartott vita­indító beszédet: A szocializmus teljes győzelméért folytatott harcban egyre nagyobb szerepe van a műszaki értelmiségnek Jakab elvtárs beszéde ele­jén foglalkozott a műszaki értelmiség helyzetével, sze­repével. Az a világméretű gazdasági verseny, amely a szocializmus és a kapitaliz­mus között napjainkban fo­lyik és különösen az iparfejlesz­tés, szinte eleve meghatá­rozza a műszakiak tevé­kenységének szerepét, je­lentőségét. A világban végbemenő nagy­arányú technikai fellendülés a termelékenység növelése, az automatizálás, a kemizá- lás, a műszerezettség, álta­lában az ipar fejlettsége szempontjából fontos ténye­ző a műszaki káderek mun­— Nálunk a második öté­ves tervben rögzítettük fel­adatainkat, amelyek megkí­vánják a műszaki munka ha­tékonyságának fokozását. A műszaki értelmiség helyzeté­ben 1959 őta végbement ked­vező változás jelentősen hoz­zásegít ahhoz, hogy a reánk jutó feladatokat megoldjuk. Három évvel ezelőtt még volt olyan nézet, hogy Nógrád megyében nincs jövője a mű­szaki fejlődésnek, a műszaki alkotó készség csak ott bon­takozhat ki, ahol új beruhá­zások vannak. Az azóta vég­bement és szinte minden gyárat, az egész ipart érintő re­konstrukció megteremtet­te a lehetőséget ahhoz, hogy magas fokon nyer­jenek megoldást a mű­szaki kérdések. 1959-ben még tapasztalhattuk A kedvező változások okai­ról szólott ezután a megyei pártbizottság első titkára. Fontos tényező, hogy sikerült felszámolni az értelmiség-elle­nes szemléletet, amely ma már nem „vonal”, hanem csu­pán „vonás”, amely egyes em­kája. Ebben élenjáró szere­pet tölt be a Szovjetunió, ahol évente háromszor any- nyi műszaki végzi el az isko­lát, mint az Egyesült Álla­mokban. Ugyanakkor ezek a szakemberek minőségileg is magasabb képzettségűek. Ezt bizonyítják a Szovjetuniónak az űrhajózásban, a repülés­ben, a rakétatechnikában, a tudományok más ágaiban elért hatalmas sikerei. A műszaki káderképzés­ben a szocialista országok már most túlszárnyalták a kapitalista országokat. A Szovjetunió rövidesen az abszolút és az egy főre jutó termelésben is utoléri és el­hagyja majd az Egyesült Ál­lamokat. azt a helytelen nézetet, amely az atomkorszakban az értel­miség társadalmi vezető szerepét hangsúlyozta. Ugyan­akkor egyesek néhány értel­miséginek az ellenforradalom idején tanúsított helytelen magatartása alapján széktáns módon elítélték az egész értelmiséget. A pártbizott­ság akkor fellépett az ilyen helytelen nézet ellen, megfelelő türelemre intett. Ennek a politikának már ér­nek a gyümölcsei. A foko­zottabb erkölcsi elismerés mellett megyénk gazdasági fejlődése is meggyorsult az 1956 előtti időszakhoz viszo­nyítva. A kővetkező évben pedig még jobban láthatják a műszakiak szerepük, jelentő­ségük felismerését a párt ré­széről. A műszakiak részéről pedig tehetséges, lelkes, oda­adó munkára van szükség. Jakab elvtárs ezek után a jelenlegi helyzetről szólott. bereknél igen gyakran egyéni, személyi okok miatt található meg. Az utóbbi években a pártszervek fokozottabban be­vonják a pártmunkába a mű­szakiakat. A salgótarjáni já­rási pártbizottság műszaki aktívahálózatot épített ki. Az A párt és a műszaki értel­miség kapcsolatának erősíté­se szempontjából fontos, hogy a nép érdekében vég­zett műszaki munka tár­sadalmi megbecsülést je­lentsen. Elmondotta, hogy megyénk iparának elmúlt évi eredmé­nyei tükrözik a műszakiak megbecsülését, munkáját. A termelés 8 százalékos növe­kedését mintegy 82 százalék erejéig a termelékenységből, a műszaki fejlesztésből biz­tosították. A szénbánya és a Táblaüveggyár kivételével ez év első negyedévében is tel­jesítette előirányzatát ipa­runk. A múlt évben végzett munka alapján megyénk négy üzeme elnyerte a Miniszter- tanács és a SZOT vörös ván­dorzászlaját, 13 vállalat él­üzem lett, öt p>edig a kiváló vállalat címet kapta meg. A versenydíjak kitűzése óta ilyen magas kitüntetések még nem voltak megyénkben. Mindezt a rekonstrukció fel­adatainak végrehajtása köz­ben érte el ip>arunk, amikor nagvobb szervezettség és fe­gyelem közepette kellett vé­gezni a munkát. Megyénk ipara most mi­nőségi változáson megy ke­resztül. Ez nagy lehetőséget teremt a műszakiak fejlődése, kezdeményezéseik kibonta­kozása számára. Már eddig is több jelentős munkát va­lósítottak meg. Például komplex gép>esítést, űj gép>ek, módszerek alkalmazását. Ezek alapján, tehát a végzett munka és jö­vő feladataink szerint szükséges megítélni a műszaki értelmiség tevé­kenységét, szerepét. acélárugyári pártbizottság mel­lett jól működik a műszaki tanács. Ma már más a párttit­kár és a főmérnök viszonya is, mint két-három évvel ez­előtt volt. Egyre több felelős posztot töltenek be a mérnö­kök, mind több pártonkívüli műszaki kerül vezető beosz­tásba. Ennek alapján is látják, hogy a párt hatá­rozatai a gyakorlatban valósulnak meg. A műszaki haladás, a magas teljesítményű és igényes gé­pek is megkövetelik, hogy mind több műszaki dolgozó vegyen részt a termelés köz­vetlen irányításában. Ezzel összefüggésben szólott az előadó arról, hogy megyei szinten lassú emelkedés ta­pasztalható a műszakiak szá­mát illetően. Különböző mó­don, társadalmi ösztöndíj ak-r kai, a levelező tagozatokon való tanulással segítik elő a mérnökök számának növeke­dését. Egyes vállalatoknál azonban a fejlődés megállt, vagy éppen csökkenés tapasz­talható. Ez a helyzet a bánya­üzemeknél, a Tűzhelygyárban, az építőiparban. A munkások túlnyomó többsége, elsősorban a törzs­gárda felismerte a mű­szakiak helyét, egyre növekvő jelentőségét. Ez szintén hozzá­járult a kedvező, alkotó lég­kör kialakulásához. Az eddigi változás azonban nem jelenti azt, hogy most már minden rendben van Jakab élvtárs utalt arra, hogy elszórtan, finomabb változat­ban ma is található értelmi- ség-ellenesség. Bár a műszakiak bizalma, biztonságérzete megerősö­dött, bátrabban foglalnak állást a problémákkal kapcsolatban, — a kezde­ményezés, az aktivitás, az öntevékenység még nem kielégítő. Ennek egyik oka az, hogy a gazdasági-műszaki vezetés ré­széről még hiányzik a rend­szeres támogatás, ösztönzés. Az is tapasztalható, hogy a tervfeladatok jö teljesítése esetén egyes műszakiak nem kezdeményeznek. nehogy utána felemeljék a tervet, vagy a fejlettebb eljárások bevezetése rontsa az önkölt­séget. Nagy feladataink vannak a politikai és a szakmai tovább­képzés tekintetében is. Még Iparunk minőségi változása nagy lehetőség a műszaki fejlődésre Szerezzenek magasabb képzettséget, kezdeményezzenek bátran a műszakiak idén újra versenybe indultak a szocialista cím megtartá­sáért. Vállalták, hogy 15 százalékkal túlteljesítik a kerté­szeti növényféleségeknél a termelőszövetkezet tervét. A bri­gád 26 asszonytagja vállalta, hogy 150 munkaegységnél egyiknek sem lesz kevesebb az idén munkaegységkönyvé­ben. Még hűvösek az éjszakák, szalmával fedik a melegágy­ban fejlődő fiatal növénykéket. Á doroghdzi asszonyok Dorogházán, a Május 1 Termelőszövetkezetben már az elmúlt évben is nagyszerű eredményeket ért el a szo­cialista címert Küzdő kertészeti brigád. Az asszonyok az A szépen fejlődő palántákat gyomlálják a brigád asszony­tagjai. kevés műszaki tanul a mar­xista—leninista esti egyete­men, az egyes szakmai tanfo­lyamokon nem jó a felkészü­lés. A továbbképzésben a műszakiak minél szélesebb részét kell összefogni, amely hozzásegíti őket a napi és távlati feladatok megoldásá­hoz. A folyóiratok rendszeres olvasása, a szakmai tovább­képzés fellendítése a munka­verseny keretében és más le­hetőségek hasznosítása ked­vező hatással van a mű­szakiak felfogására, magatar­tására. Szükséges kialakítani megfelelő közgazdasági szem­léletet, a bátor és határozott állásfoglalást a döntésekben. Esetenként individualizmussal, túlzott anyagiassággal is ta­lálkozhatunk. Alacsony a munkaversenyben való rész­vétel is, pedig a minőségi mozgalom, a szocialista brigádok segí­tése, különösen a tanulás­ban, művelődésben jó le­hetőséget biztosítanak a műszakiak számára. Jakab elvtárs ezután szólott a vezetés módszeréről. Bírálta, hogy esetenként közömbösség tapasztalható a műszakiak problémája iránt. Olyan köz­szellemnek kell kialakulnia, amelyben létrejönnek a fel­tételek ahhoz, hogy megyénk­ben tovább növekedjen a mű­szakiak száma, állandóan ja­vuljon munkájuk körülménye. Ez , nemcsak a párt és szak- szervezet gondja, hanem min­denki feladata. Ne legyenek helytelen döntések sem, ame­lyek elveszik egyes műszaki dogozók kedvét. Az igazgató és a főmérnök között alakul­jon ki, erősödjön a személyes kapcsolat. A gazdasági veze­tés biztosítson megfelelő fó­rumot, ahol a termelést köz­vetlenül irányító műszakiak is elmondhatják véleményü­ket. Csökkenteni kell a túl­terhelést is, hogy több idejük jusson a mű­szaki fejlesztés távlati fel­adatainak kialakítására, tudományos kutatással, mun­kával való foglalkozásra. Az alkotó légkör biztosítása minden vezető feladata A feladatokkal kapcsolat­ban a megyei pártbizottság titkára mindenekelőtt szólott arról, hogy mit vár a párt a műszaki értelmiségtől. Min­denekelőtt azt, hogy biztosít­sák a napi tervek teljesíté­sét, megfelelő kezdeménye­zést, aktivitást megyénk ipa­rának további jóirányú vál­tozásában. Elsősorban a minő­ségjavításra irányuljon mun­kájuk. Az elmúlt évben le­zajlott munkanap-fényképe­zések után a munkástól füg­gő veszteségeket gyorsan csökkentettél:. Ugyanakkor nem léptünk a kívánt mér­tékben előre a műszaki felté­telek biztosítását illetően. He­lyes, ha a műszaki-fejlesztési tervek készítését már augusz­tus—szeptemberben megkez­dik és azt megvitatják a munkásokkal is. A szakmai, elméleti kép­zés megkívánja, hogy meg­növekedjen a műszaki klubok szerepe, működé­sük legyen mozgalmasabb. Alakítsanak ki megfelelő kap­csolatokat a tudományos in­tézetekkel, egyetemekkel. Ve­gyenek részt minél többen az ismeretterjesztő munkában, a közéletben, társadalmi te­vékenységben. A vállalati vezetés céltuda­tosan törekedjen arra, hogy minél' többen érjék el a kommunista szakember szint­jét. Tegyenek sokirányú in­tézkedéseket az alkotó lég­kör kialakítása, erősítése ér­dekében. Ösztönző káderpoli­tikával érjék el, hogy állan­dóan erősödjön a most tevé­kenykedő műszaki gárda és újabbak jöjjenek megyénkbe. Ösztöndíjjal, vagy levelező úton történő tanulással a ter­melésben közvetlenül kitűnt műszaki dolgozókat bízzanak meg. A továbbképzés irányul­jon a műszakiak szakosításá­nak elősegítésére. A várható feladatoknak megfelelően irá­nyítsák továbbképzésüket. A vállalat feladatait érintő döntésekben hallgassák meg az egész műszaki kollektíva véleményt. Továbbra is feladat a fellel­hető értelmiség-ellenesség le­szerelése, ugyanakkor a mű­szakiak munkájának megfe­lelő ösztönzése és bírála­ta is. A szakszervezetek! törekedjenek arra. hogy minél több műszaki dol­gozót kapcsoljanak be a mun­kaversenybe, különösen a gyártmányok minőségének ja­vítása érdekében. A KISZ- szervezetek fokozzák nevelő­munkájukat, a fiatal értelmi­ségieket vonják be aktíva­hálózatukba, a fiatal műsza­kiak tanácsába, a kiváló mér­nök. technikus cím elnyeré­séért folyó versenybe. A mű­szaki egyesületek olyan prog. ramot valósítsanak meg, amely közel áll a mai műszaki fel­adatokhoz. Segítsék elő a mű­szakiak közötti politikai mun­ka javulását, kezdeményezé­sük jobb kibontakozását — fejezte be vitaindító beszé­dét Jakab Sándor elvtárs. Dolgozó népünk megbecsüli a műszaki értelmiséget Szirmai István elvtárs felszólalása Szirmai elvtárs beszéde ele­jén örömmel állapította meg azt a hatalmas változást, amely Salgótarján és Nógrád megye községeiben az elmúlt 13 év alatt végbement. Mint mondotta, 13 évvel ezelőtt járt utoljára a nógrádi iparmeden­cében s ma már teljesen új világot lát Salgótarjánban is. — Pártunk VII. kongresz- síKsa meghatározta azt az utat, amelyen haladnunk kell. Ez az út nem volt más, mint az, hogy fejezzük be a szo­cializmus alapjainak lerakását, és ez ma már valósággá vált. Ez a valóság összefügg a mű­szaki tudománnyal, a műszaki gyakorlattal, s azzal, hogy ma a megye műszaki értelmisége, a pártszervezetek vezető mun­katársai ismét a műszaki ér- (Folytatása a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom