Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)

1962-05-09 / 37. szám

4 nógrádi népújság 1962, május 9. Szíeshuji ^mbewk, 1962 májai A legjobbak közül a háború során. De emlékez­zen a történelem bárhogy a múltra: dicsőséggel, vagy megvetéssel, ezt a mai kort fogja legszebb betűkkel, leg­maradandóbban bejegyezni, mert a leghősibb korszak ez a mai lesz. Hiszen egyetlen kor sem volt igazán a dolgo­zó emberért, — őértük —, csak ez a mai. Az nem igaz, hogy most már hegyen-völgyön lakoda­lom van és minden olyan egyszerű, nagyszerű. Nem, Jó reggelt Szécsény! Fé­nyes tekintetével ránevetett a májusi nap a szélesre tá­rult határra. Sugara megfür- dött a harmatcseppekben. Ügy kezdődött ez a reggel is, mint századok óta ki tudja hányszor, mégis milyen más most a májusi reggel. Még barázda sem akasztja a te­kintetet a széles, porhanyós- ra dolgozott földeken, amely már méhében ringatja a ma­got, táplálja, élesztgeti, hogy életet adjon. Akik elvetették, már azok is ébren vannak. Ébren van Szécsény és indul egy dolgos hétköznapba. A termelőszövetkezet nagy udvarán zúgnak a gépek, lus­tán állnak a szekér elé a lo­vak, aztán indulnak, egyik erre, a másik arra, a széles határba. Jó reggelt munkára kelt Szécsény! Jó reggelt! Friss erőt ehhez a naphoz is. Így indultak ezen a napon. És ki tudja hány reggelen in­dultak már, mégis más ez a mai májusi reggel. Szorga­lomtól izmos, bizakodástól telt. Néhány fesztendővel ez­előtt ezek az emberek gond­ba borultan tekintettek a ma felé. Aki látta őket akkor és látja ma, csak az tudja meg­ítélni, milyen nagy léptekkel haladtak előre. Velenczei János, az egykori középpa- meg: „Felhígult a munkaegy­télyok. Pro Patria et Libertate! figyelmet, hogy a kertészet a — kiáltották itt Rákóczi ku- betervezett 550 ezer forint rucái. Véres harcok dúltak helyett 850 ezer forint jöve­delmet nyújtott a termelő- szövetkezetnek. Hatvankettő­re 750 ezer forintot terveztek és nevetve mondja ki a gon­dolatot: — Akkor az idén 1 millió kell, mi? — így mondja. Hogy mennyi lesz, nem tudjuk, de minél több lesz, annál több jut nekik. Egyéb­ként jól felkészült ez az üzemág a munkára. Ötszáz­ötven melegágy-ablakuk van, valamennyi tele életerős pa­lántával. Uralni fogják a mert nagyon is bonyolult, környék piacát. Aztán, hogy gondoktól terhes ez az örök mennyi lesz a jövedelem, azt Perca József, a nagyhírű traktoros. mozgásban levő élet. Van eb­ben sok vihar és megannyi sikertelenség is. Köztük is van, akik küzdenek önmaguk­kal, hogy megtalálják helyü­ket az új világban. Kísért a múlt nap mint nap, de az a ő, Varga biztosan tudja, azért nevet olyan magabiztosan. Egy szépen gazdagodó, biz­tos alapra épülő gazdaság ez a II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezet. önálló géppark­juk van, valamennyi új uni­Melóch Gizella az Iskolából jár tanulni a termelőszövetkezet kér- Varga János, a tészetébe. Munkába indulnak a gépek .nyugati” brigád vezetője. nagyszerű hogy küzdenek el- verzális gépekből. A gépállo lene, szakítani akarnak vele. - - - Az elmúlt esztendő volt az első közösben eltöltött év és ez bizony • csalódást hozott. Harminc forinton felül ter­veztek munkaegységenként. Csupán 28 forintot osztottak. De kutatják, keresik és ma már megtalálták a balsiker mástól a tavaszi hónapokban egyetlen gépet bérelnek csu­pán. Saját szerelőműhellyel, esztergapaddal. Dolgoznak a bognárok, a kovácsok. Mun­kát ad ez a gazdaság minden dolgozni akaró embernek. De nézzünk csak néhány okát. Ledeckiné fogalmazta számadatot. Ez megmutatja, raszt ma a gépcsoport szor­galmas, hozzáértő vezetője. Megtanulta a gépet munkára kényszeríteni. Ma már job­ban engedelmeskednek neki ség és értékét veszítette .. mit ígér a szorgalmasan vég­zett munka. Nem érheti őket De mennyire tiszták Varga eddig^a Gusztáv szavai is. Ügy becé- ~ zik őt, hogy nyakas Varga. Nem az ál-lelkesedéssel szól. A termelőszövetkezet nagy erőssége a korszerű gépestíés. SZÉPÜL, GAZDAGODIK A KÖZSÉG mezőgazdaság minden esedé­kes feladatát elvégezték. Csak tavaszi árpából 370 katasztrá- lis holdat vetettek, őket is hátráltatta az idő, de szembe- ► o•:• •>•:• <• •>•>•:*•:• •:■ Vv•><• *>•:• •>*:• *:<•>•:• •:*•>•:• *:»•>•>•:• •:• •:*•:• •:*•>»;• •><• •>•>•>•>.;..*..;.,\^ szálltak vele, 80 hold burgo­nyájuk, a cukorrépa 85 hold és végig mindenütt ilyen nagy számok. Ahogy a fő- t könyvelő elvtárssal számol- Ahol szorgalmasan folyik a szóban, hogyan fejlesztik a fedik a vízlevezetőket, új gátiunk, és ha jól megértet- munka, szépen fejlődik a kereskedelmi hálózatot. Leg- parkokat létesítenek. Virá­tük, akkor a szövetkezet ez- község is. így van ezzel közelebbi tervük kulturáltab- gos kertté akarják tenni az évben megkezdett termelésé- Szécsény is. Másfél millió fo- bá tenni a vendéglátói egysé- egész községet. Hatezer da­nek értéke 3 millió rint költséggel teljes rekon- geket, hogy kellemes pihe- rab illatozó virágot rendel­500 ezer forint, ennek a vár- strukciót végeznek a tejüze- nést, jó szórakozást nyújtson tek a tsz kertészetétől. Ezen­ható jövedelmezősége 7 mil- men. Az ország egyik légkor- a dolgozóknak a munka után kívül rózsafákat telepítenek. szerűbb tejüzeme lesz az év megérdemelt jó pihenéshez. Tovább bővítik a község végére. „ , , neonvilágítását. Most az A másik ielentős üzem a - 'S- k?zseg r—~ általános iskola bővítésén A másik jelentős üzem a újabb tejleszteserol is Boviz doigoznak. Az iskola lkét és félmillió a termelési ér- elnöke tájékS a^rvekríü ^Pj- ™lamint+ P°,U: téke. Százötvenhárom dolgo- Szerények ezek a tervek, de muhe yt 68 tanan zója van. Építési anyagokat annál értékesebbek. Ez évben gyártanak: ajtókat ablakokat, 400 ezer forintat fordítanak újabban pedig ablakredonyo- .. , , , , , két is. Azonkívül két tégla- a község szépítésére. A lá­gyára van, amely öt-hat mii- kosság 40 ezer forint értékű lió. összesen tehát 1962-ben 10 millió 500 ezer forint a forgandó érték. Fő üzemágnak a tehe- Vegyesipari Vállalat. Kilenc elvtárs neszetet tervezik. Erről az eivtars agronómus tájékoztat. „Az a célkitűzésünk, hogy 1962- ben elérjük az egy tehén­re eső évi 3 ezer li­ter tejtermelést, 1964-re pe­dig a 3 ezer 500 litert. Szép lesz ez a község, mint amilyen szép még sosem volt. Gazdag lesz, mint amilyen gazdag még sosem volt. A Sümegi János, az elnök, napi feladatokról beszélget Rabka József fogatossal. Építik az istállókat, mag- lió forintot forgalmaz és 150 társadalmi munkát ajánlott munka, amelyet jó kedvvel, a gépek, mint azelőtt lovai. Mert van már gépből is annyi nekik, hogy Sümegi János, ez a halkszavú, de na­gyon termékeny agyú ember, tudja, csak a munka hozza meg a várt jövedelmet. — Jó volt nekem azelőtt is. De mikor megnézi az em­ber a mai munkáját, abból tárakat, ebből az egyik 32, embert foglalkoztat. Orszá a másik 16 vagonos. Az épí- Sós hírnevű a többszörös él- tészetnél is olyan nagyszert üzem állami gazdaság Van a emberről szólhatunk, i mint községben művelődési ház, Vincze Ferencről, az építé- könyvtár, amely mind-mind a szeti brigád vezetőjéről, aki- dolgozók szükségleteit bizto­fel. E feladatok során kor- hozzáértéssel végeznek, ez szerűsítiJk a járdákat, porta- hozza meg a szépséget, a gaz- lanítják a Kossuth utcát, be- dagságot. a termelőszövetkezet elnöke, kiolvashatja: jó volt neki az- amikor megállt az egyik előtt, de már azon dolgozik, messzire nyúlt tábla előtt, azt mondta: — Ebbe a földbe már nem teszi ember a lábát. Ezt gé­pek fogják megművelni. Itt dolgozik Zetorjával Percze József, a híres trak­toros. A föld másik szélében Mester László, a volt kocsis, most a lánctalpast parancsol­ja. De szóljunk Miklián And­rásról, a munkacsapat veze­tőről, vagy Ocsovai Antalról, a régi középparasztról, de szólhatunk Ledeczki István­ról, Ocsovai Pálról, a ker­tészről, Varga Gusztávról, a kertészeti brigádvezetőről. Juhász Istvánról is. És szól­hatnánk mind a hatszáz em­berről, a 4060 hold tulajdo­nosairól, ezekről a szorgal­mas, nagytudású földművelő emberekről, akik ezen az új májuson újmódcm élnek, dol­goznak és szorgalmas munká­jukkal építik az új világu­kat. •' ‘ A nagy szavaknak hamis a csengése, mégis ki kell mondani: nagyszert tettek születnek ebben a( régi, válta­kozó világot őrző községben. Megtörtént a. történelem so- ■rán már minden ezen a hegy­háti településen. Régi lovag­világ emlékét őrzik az elvén- hedt várfalak. Munkára haj­szoló - földbirtokosokra emlé­keztetnek a megrokkant kas­sítja. Jelentős helyet foglal el Szécsény gazdasági életében a földművesszövetkezet. 1961. évi összforgalma 46 millió 744 ezer forint volt. Úgy gon­doljuk ehhez szükségtelen bármilyen megjegyzést tenni. Inkább szóljunk arról néhány nek a vezetésével egyre újabb és újabb épületek emelked­nek a gazdaság javára. Ahol az életünk alapja, a hogy most még jobb legyen, munka ilyen szépen bontako- Hiába, ilyenek a ma emberei, zik, a dolgos kezek szorgal- Varga a kertészeti brigád ma nem lanyhul, hogyne néz- vezetője. Életerős fiatalem- hetnének valamennyien nyu- ber. Már az elmúlt esztendő- godtan, magabiztosan a so- hen azzal hívta fel magára a kát ígérő holnapba. EGY ASSZONY Ülésezik a párt végrehajtób'izottsága. Tevékenysége nagymértékben segítette a termelőszövetkezet fejlődését, a község alakulását. Nagyon sok vezető szerv példaképnek tekinthetné őket a dol­gozókkal való szoros, jó kapcsolat megteremtésében. Összeállította: Bobál Gyula. Fényképezte: Tamaska Gyula. Van a szécsé- nyi termelőszövet­kezetben egy asz- szony a sok kö­zött. Ledeczki Ist- vánné a neve. Olyan ő is mint a többi: egyszerű falusi asszony. Ta­lán abban mégis különbözik a töb­bitől, hogy négy évtizedes életében gyakrabban volt az árnyékban, mint a napos ol­dalon. Cselédek voltak. De hát ilyen a mi éle­tünk. Egykor cse­léd, ma birtokos. Méghozzá nagy­birtokos. Ledeczkiné az egyik növényter­mesztési asszony­csapat vezetője. Azt mondják a szorgalma emelte a munkacsapat élére. Szeret dol­gozni, magáénak tudja a termelő­szövetkezetet és azért fáradozik, hogy virágozzék a gazdaság, hiszen a virágzó gazdaság nyújtja majd a családjának is a szebbet, a jobbat. Mert elsősorban asszony o, anya, négy gyermeknek az édesanyja. A falu nyugati szé­lén laknak egy kedves, kellemes otthonban. A bel­ső szobákat az el­múlt esztendőben újították fel. Ké­nyelmes fotelek­kel, rekamiéval, modern szekrény­nyel. No de ahol ilyen szép nagy­lány van ... Ha­nem ezt a gondo­latot szerte.. fosz­latja. — Ez nem a lá­nyé! Neki, ha szükség lesz rá, majd veszünk., szebbet... Tele van ez a dolgos asszony bi­zakodással, hittel a holnap iránt. A kisebbik lány be­robban a beszél­getésbe mint a vihar. Ragyog az egészségtől. Az anyja meleg te­kintettel simogat­ja. — Nagypú jól tanul, tanítónő szeretne lenni — ilyen természete­sen mondja, mint áld nagyon bizton mindenben. De ugyanilyen magabiztosán be­szél arról is, hogy ez évben új kön­tösbe öltöztetik a házat. — Nekünk szé­pen jutott az el­múlt évben. Igaz mindketten, az ember is, én is keményen meg­dolgoztunk érte. Ez évben? .. Jobb lesz, higyje el, jobb lesz. Jó a kö­zös, ha jól megy a munka. Igen ez az, ami ilyen magabiztos­sá teszi őt. Tudja, ha jól dolgoznak, maguknak dolgoz­nak. Megszakad a beszélgetés, nyug­talanul teJcint az asztalon magasra halmozott munka­egység-tömbre. — Még be kell vezetni a munka­egységeket — ma­gyarázza — ezért maradtam itthon. MunJcához lát, iparkodik, mert itthon van a na­gyobb lány is Pestről és az es­téje már a gyere­keké.

Next

/
Oldalképek
Tartalom