Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)

1962-04-30 / 34-35. szám

1062. április 30. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 13 Szocialista együttműködés a Miskolci Egyetem és a Vasötvözetgyár között Dr. Horváth Zoltán profesz- szor, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Fémkohá­szati Tanszékének tanára és Horinka István, a Vasöt- vözetgyár igazgatója szocia­lista szerződést írtak alá a tudományos intézmény kö­zötti szervezett együttműködés érdekében. A miskolci egyetem eddig is több gyakorlati munka- , hoz adott segítséget egyes ipari üzemeknek, az a segítés azonban csak egyes alkalmakkor és a gyá­rakban felmerülő nehezebb probléma tudományos elem­zésére korlátozódott. Az Al­másfüzitői Timföldgyár ve­gyészmérnökei például a tim­földgyártáskor visszamaradt nagy mennyiségű vörösiszap nátriumoxid és alumínium- oxid tartalmának és a két oxid egymásraható tulajdon­ságainak tudományos elemzé­sét kérték a fémkohászati tan­széktől. A Lenin Kohászati Műveknek legutóbb az ércek rérteienítése megoldásához nyújtott segítséget a tanszék. De az egyetemet is számot­tevően segítik az üzemek. A fémkohászati tanszéken pél­dául nemrég vezették be fa­kultatívan a ferroötvözőanya- gok oktatását Az egyetemnek e téren csak szakirodalom ál­lott rendelkezésére, mivel az ötvözőanyagok gyártása eléggé fiatal szakág a magyar kohá­szatban, s egyedül a Vasöt­vözetgyár foglalkozik a ferro- ötvözőanyagok gyártásával. Az egyetem ezért a zagyva­rónai gyár főmérnökének a segítségét vette igénybe az új tantárgy szakirodaimának lektorálásához. Az új tanév­től kezdve azonban az egye­temen már kötelező tantárgy lesz a ferroötvözőanyagok gyártása. Ezért is fogadták örömmel a miskolci egyete­men a zagyvarónaiak által felajánlott szocialista együtt­működést. Az egyetemen aláírt szer­ződésben a tanszék és a gyár a legmesszebbmenő támogatásról biztosítja egymást. Szalai János, a Vasőtvözet- gyár főmérnöke például a gyár vezetői nevében felaján­lotta, hogy a nagy elektro­mos kemencék kicsinyített, de ugyanakkor üzemeltethető modelljét az új tantárgy ok­tatásának segítésére a tan­széknek ajándékozzák. Több fontos és az oktatáshoz szük­séges fémkohászati műszer üzembehelyezéséhez is gya­korlati segítséget nyújt a Vas­ötvözetgyár. A gyár vezetői vállalták, hogy a most épülő kísérleti üzem korszerű be­rendezéseit a hallgatók képzé­sét elősegítő kísérleti célokra a tanszék rendelkezéséré bo­csátják. A gyár ugyanakkor több fontos és az idei mű­szaki fejlesztési programban szereplő feladat megoldásához kérte a tanszék segítségét. Az egyetemen például még az idén összeállítják különböző ér­zékenységű olvadáspont­mérők tudományos szak- irodalmát, hogy a gyárban elkészíthessék azokat a nagy elektromos kemen­cék felműszerezéséhez. Két nyúl egy lövésre Lacipecsenye sütő boltot nyitott vasárnap az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a piactér sarkán. Virslit, főt kol­bászt, frissen sült húsokat vásárolhatnak majd itt azok, akik gyorsan, jó falatokat akarnak enni. A lacikonyha megnyitását egyébként nagy cserebere előzte meg. Először is meg­szűnt a helyén a volt trafik. A húsáruda átadta a helyét a tej boltnak, így megoldották — két nyulat egy lövésre — a tejbolt áruraktározási és hű­tési problémáját, s a húsbolt a dohányáruda helyére köl­tözött. A cserebere minden­ki megelégedésével befejező­dött, s ráadásul a húsbolt íme lacikonyhával bővült. Megnyílt az első tarjáni bisztró Salgótarjánban megnyílt a város első bisztrója az Arany János utcában, a volt bor­kóstoló helyén. A csinosan berendezett bisztróban presz- szó-kávén, tortákon, sütemé­nyeken kívül kaszinótojás, franciasaláta, kocsonya, s több efféle ínyencfalat között vá­logathatnak a gasztronómia hívei. TAVASZ 4»^ Á vásárló érdekében Uj élelmiszerboltokkal gya­rapszik az idén a megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üzlethálózata. Az új boltokat „perembolt” gyűjtő­névvel jelzik a vállalat köz­pontjában. Ez azt jelenti, hogy egy-egy város vagy község központjától távol eső kerületben, településen helye­zik el őket, így mentesítve a lakosságot a fárasztó gyalog­lástól, utazgatástól. A perem­boltokban élelmiszereken kí­vül háztartási cikkeket is áru­sítanak. A vállalat tervei szerint még az idén öt ilyen perem- boltot adnak át rendeltetésé­nek. Salgótarjánban: Károly- aknán és a Csizmadia-telepen, valamint a Csókás-telepen. Balassagyarmaton a Nyírjes- puszta környékén és Karancs- ságon. Leghamarább a ka- rancssági megépítéséhez fog­nak hozzá — még májusban — de röviddel utána követ­kezik a többi is. Egy-egy üzlet létesítésére 170 ezer fo­rintot fordítanak. Raktár helyén cukrászda A Karancs utcai Kocka vendéglő melleti épületben eddig a Vendéglátóipari Válllalat áruraktára volt. Már most számítva arra, hogy a Felszabadulás téren lévő Or­gonavirág cukrászda épületét nyár végén lebontják, s ez a városrész cukrászda-eszpresszó nélkül marad, itt a Ka- ramcs utcában tervezik körülbelül 20 ezer forintos berur házással új cukrászda-presszó létesítését. Ha minden jól megy, már július elején meg is nyílik. Valószínűleg még a nyáron cukrászdád kap a Jónás- íelep is: a Sallai—-Fürst utcában nvüik meg eszpresszó jellegű vendéglátóipari üzem. Ugyancsak a gyár felkérésére kísérleteket kezdenek a tan­széken a Zagyvarónán gyár­tott új, hazai ötvözőfémből, a ferronikkelből kobalt kinyeré­sére. Ezenkívül még több, a műszaki fejlesztési tervben szereplő feladat megoldásához nyújt segítséget az egyetem a V asötvözetgyámak. Még mindig gyenge a balesetvédelmi munka a gépállomásokon A MEDOSZ legutóbbi me­gyebizottsági ülésén megvi­tatták a megyei gépállomá­sok munka- és balesetvédel- Nagy Ferenc mi helyzetét, valamint a hiá­Kapálják a borsót Héhalomban Héhalomban, az Uj Élet Termelőszövetkezetben idő­ben befejeződött a tavaszi ka­lászosok és egyéb növényfé­leségek vetése. A termelőszö­vetkezetben a napokban már a növényápoláshoz kezdtek a szorgalmas asszonytagok. Húsz holdon már befejezték a mák sarabolását. A napok­ban befejezést nyer a 180 holdas borsótábla első kapá­lása is. A héten kezdik meg a szö­vetkezeti asszonyok a cukor­répa sarabolását. A 160 hol­das táblát a .termelőszövetke­zet vezetősége egyénekre osz­totta fel, s a terméshozam növelése érdekében alkalmaz­zák a premizálást is. MÚZEUMI TÄRGY LESZ EICIIMANN ÜVÉGFÜLKÉJÉBÖL Az .izraeli hatóságok hatá­rozata alapján Adolf Eich- mariin golyóbiztos üvegfülké­je, amelyben a bíróság 115 tárgyalásán foglalt helyet, a per lezajlása után múzeum­ba kerül, a zsidóság ellen el­követett bűnökre emlékeztet­ve. nyosságok megszüntetése ér­dekében megoldásra váró fel­adatokat. A jelentés beszá­mol arról, hogy tavaly na­gyon keveset javult a gép­állomások balesetvédelmi munkája, növekedett a bal­esetek miatt kiesett napok száma. Az elmúlt évben gép­állomásainkon 83 baleset tör­tént, amelyből egy végződött halállal. Az egy főre jutó kiesett napok száma 1,16, míg az egy balesetre jutó kiesett napok száma 14,3. Ezek a számok magasabbak mint a két évvel ezelőttiek. Ha az okokat keressük, meg­állapítható, hogy a balesetek rendszerint felborulásból, it­tasságból, vir tuskodásból és vigyázatlanságból származnak. Hozzájárul ehhez még az is, hogy megyénk domborzati adottságai igen kedvezőtlenek a gépi művelésre. A bal­esetek számszerű növekedését elősegíti az is, hogy az el­múlt évben szaporodott a gép­állomási dolgozók száma. Az új dolgozóknak tartot­tak ugyan balesetvédelmi oktatást, de a szakmai já­ratlanság, és a tapasztalat­lanság is nagy szerepet játszik a balesetek bekö­vetkezésében. Mindezek az okok azonban arra 'figyelmeztetik a gépál­lomások, a megyei igazgató­ság vezetőit, hogy nagyobb gondot fordítsanak az alapo­sabb és rendszeres baleset- védelmi oktatásra, szüntessék meg a fegyelmezetlenséget, az oktalan virtuskodást, tegyék hatékonyabbá a balesetvédel­mi propagandát és rendsze­resen ellenőrizzék a munkás- védelmi megbízottak munká­ját Nagyobb következetesség­gel hajtassák végre a bizton­sági szemléken megállapított hiányosságok kijavítását. Eb­ben az esetben nem szapo­rodnak tovább a balesetek, a kiesett munkanapok, ki­egyensúlyozottabb lesz a mun­ka és javul a baleseti sta­tisztika. lalat kézében hosszú évekig vi­rágzó élet volt a falak kö­zött. Rendszeres vendégként járt ide a Déryné Színház, jóhírű budapesti művészegyüt­tesek látogatták, élénk klub­élet volt az otthonban, ese­mény eseményt követett hét- számra. Ez volt a múlt, a távo­labbi. S a közelmúlt? S a jelen? Amikor az otthon a község­kezébe került, akkor szemel­ték ki igazgatására szép jöve­delemmel Földi Gyulát. Meg- felelt-e a várakozásnak? — erről kérdem a tanácsi asszo­nyokat. íme, a vélemény: — Az az elevenség, ami az előbbi években a művelődési otthonban volt, Földi idején egészen elaludt. Nem ment az imeretterjesztés, elmaradt tő­lünk a Déryné Színház, el­maradt a vendégegyüttesek nagy része s különösen az utóbbi időben, amikortól Pest felé tekintgetett, jóformán semmi sem érdekelte az igaz­gatót. — Kultúrcsoportok? — A KISZ-nek és az isko­lának vannak népi táncosaik, azok alkalmanként fellépnek, más semmi. — A klubélet? — Az még hagyján ... Van lemezjátszó, televízió, Rex- asztal, sakk, egyéb játék. Szó­rakozni be-bejárnak a fiata­lok. Eddig jutunk, a töb­bit az érkező tanácselnöktől tudom meg: — Épp tegnap kértek jelen­tést tőlünk a művelődési munkáról ^ mondja és ada­tokat sorol gépiesen. — Volt öt mezőgazdasági jellegű elő­adásunk a termelőszövetkezet­ben. Voltak kéthetenként egészségügyi előadások, eze­ket a község orvosa, dr. Mina Dezső tartotta, volt a Szülők Iskolája és voltak TIT-előadá- sok a fiatalok részére. A tele­vízióra százan is elmennek a szövetkezetbe. Van klubélet s van 42 KISZ-tag. Hát ebből bizony nehéz len­ne kihámozni, hogy tulajdon­képpen mit kapott a falu. S ha csupán ennyit, bizony édeskeveset. Hol van Földi Gyula kezének, munkájának a nyoma? — Amikor átvette Földi az otthont — magyarázza Mu­rányi tanácselnök —, igen szép tervet készített. Olyan szépet, hogy nem is lehetett való. Volt abban Nők Akadé­miájától, Ezüstkalászos Tan­folyamtól TIT és sportelőadá­sokig, művészeti rendezvé­nyekig minden. Jártak lent a minisztériumból, megnézték, azt mondták, olyan nagymé­retű, hogy akár Miskolcnak, vagy Debrecennek becsületére válna. —• S mit szólt a járás? — Visszaadta háromszor a tervet átdolgozásra, mert nyilvánvaló volt, hogy kivihe­tetlen. A községi művelődési bi­zottság feladatát, felelősségét próbálom felvetni az elnök­nek. A községi vezetők fele­lősségét. A válasz legyintő- hangú, eső utáni köpönyegbe húzódás: — A terv szép volt — is­métlődik —, de Földi 1600 forintos függetlenítése nem vált be. A kulturális bizottság háromszor is összejött, de nem sok eredménye volt Nyílik a szoba ajtaja. Kö­zépkorú asszonynak mutat be az elnök, Futó Lászlónénak. A község párttitkára. Halljuk, mit mond ő? — Földi Gyulát gyerekkora óta ismerem és riem mondha­tok mindenben rosszat nem szabad egészen elmarasztalni. Mint úttörővezető, sok érde­met szerzett, igen agilis volt, kiváló munkát végzett, alkal­masnak mutatkozott az igaz­gatói tisztségre. Emellett azon­ban ő volt a KISZ titkára is a községnek s végül egyik fel­adatának sem tudott eleget tenni. Nem egészen értem a magyarázatot, mert vélemé­nyem szerint a kettő, az ott­honigazgatás s a fiatalokkal való törődés nem zárja ki egymást, sőt! Az ifjúságnak a kultúrotthon körüli tömörítése amúgyis elsődleges feladat, — hát a miértet kérdezem. 'A tanácselnök mondja, de a párttitkár asszony is rá­bólint: — Földi lendülete valahogy a nősülése után torpant meg. Ekkortól elhanyagolta a szer­vezést, napjának nagy részét otthon töltötte, délelőttökön épp, hogy benézett a tanácsra s ment haza. Sem a KISZ, sem a művelődési munka nem foglalkoztatta olyan mér­tékben, ahogy egy függetlení­tett vezetőtől elvártuk volna. Amit csinált, abban sem volt sok köszönet már az utóbbi időben. Szilveszterre például az utolsó pillanatban próbált zenészeket szerződtetni, per­sze, azok kihasználták a szo­rultságot, 600 forintot kértek fejenként. S hasonló dolgok. Pedig nem dobálózhattunk a pénzzel. Jóformán a költség- vetési 45 ezer forintból és a 26 ezer forint egyéb támoga­tásból kellett gazdálkodnunk, igazgatói, gondnoki, fűtői, ta­karítói fizetést, világítást, tü­zelőt fedeznünk, mert a ren­dezvények évi bevétele alig tett 15 ezer forintot. Hogy ez mennyire minimális jövede­lem, akkor látjuk, ha az előb­bi éveket nézzük. A Tömeg­cikkipari Vállalat idején pél­dául 90 ezer forint volt a be­vétel, pedig az otthon életét egyetlen — s nem függetlení­tett — gondnok irányította. Ezzel a magyarázattal le­zártnak tekinthetném a job­bágyi művelődési otthon egy esztendejét, tudomásul véve, hogy új kezekbe került az irányítás. Csakhogy a vezető­változás ténye még egyáltalán nem nyugtat meg. Nem nyug­tathat meg, ha azt hallom is, hogy február óta több rendez­vény volt az otthonban, mint a megelőző 8—10 hónap alatt. A jobbágyi művelődési ott­honnak most sincs hónapok­ra elkészített terve, az esemé­nyek, rendezvények rögtön- zésszerűek. S bár az észrevételre kész a válasz: leltározás folyik, a művelődési bizottságot ez az indok nem mentesítheti a fe­lelősségtől, s attól a feladat­tól, hogy határozott, járható utat szabjon végre az otthon új vezetőjének s a község művelődési életének. Barna Tibor A LAKOSSÁG RENDELKEZÉSÉRE ÁLLANAK A Széesényi Vegyesipari és Javító Vállalat részlegei: Asztalos: Lakatos: ajtók, ablakok, bútorok javítása és készítése vaskapu, vaskerítés, üvegtető javítása és készítése Motorszerelő: motorkerékpár javítása Mérlegjavító: mérlegeket hitelesítésre elkészít, szükség esetén helyszínre megy Üveg :es: képkeretezés és üvegezés. Hívásra helyszínen munkát végez. Műszerész: varrógép, írógép, háztartási kisgép garanciális javítása Cserépkályhás: kívánság szerinti színben és méretben rövid időn belül épít. Villanyszerelő: javítás és lakás villamosítás Bádogos: Festő: ereszcsatorna, hajlás- hívásra házhoz megy lemezek, ablakkönyökölő készítése és javítása Vízvezetékszerelő, kőműves, ács kislakás építése, tatarozása soron kívül Részlegeink pontosan és gyorsan teljesítik A MEGRENDELÉSEKET!

Next

/
Oldalképek
Tartalom