Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)

1962-04-30 / 34-35. szám

A Szovjetunió segítsége nemzeti szakemberek képzésében írta: A. Nyekraszov ŰJ riT T H |elenleg, amikor Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika-szerte megindult a gyar­mati rendszer felbomlása, kü­lönösen élesen vetődik fel a felszabadult országok szakem­berhiánya. Az imperialista gyarmatosítók nemcsak rend­kívül alacsony színvonalú gaz­daságot, hanem tömeges írás- tudatlanságot hagytak maguk után. Ázsia, Afrika és Latin- Amerika gyengén fejlett or­szágaiban a lakosság írástu­datlansága jelenti a legna­gyobb társadalmi problémát. E probléma minél gyorsabb megoldása nagymértékben elősegíti gazdasági fellendülé­süket, s ugyanakkor magában foglalja egyrészt a szakember- képzés, valamint a nemzeti oktatás rendszerének létreho­zását, nélküle ugyanis szinte elképzelhetetlen ezeknek az országoknak a gazdasági fej­lődése. A gyengén fejlett or­szágok oktatási és szakember­képzési problémáinak megol­dása szempontjából világító­fáklyát jelent a kubai forra­dalom, amely rövid idő alatt megoldotta az általános okta­tás kérdését, bevezette az ingyenes oktatást és államosí­totta a tanintézeteket. Az imperialista hatalmak, elsősorban az Egyesült Álla­mok, mindenáron meg akarja akadályozni a gyengén fejlett országokat abban, hogy meg­birkózzanak a néptömegek ok­tatásának és a nemzeti szak- emberhiány leküzdésének problémájával. A Szovjetunió és a többi szocialista ország messze­menően megérti a gyengén fejlett országok szükségleteit, s nagy segítséget nyújtanak nekik az oktatás fejlesztésében- valamint a mérnök-műszaki káderek képzésében. |ogyan nyilvánul meg a segítség? Afganisztán valamennyi lé­tesítményén, amelyet a Szov­jetunió segítségével építenek, például megszervezték az af­ganisztáni munkások és fia­talok szakképzését. Csupán 1960-ban 3300 afgán munkást és mestert képeztek ki. Az Afganisztánnak nyújtott szov­jet segítség keretében 6200 afganisztáni munkás tett szert szakképzettségre. Az indiai munkások szak- képzettségének elsajátítása szempontjából nagyjelentő-« ségű a bhilai kohászati üzemj építése. A szovjet szakembe-í rek segítettek a bhilai mű-* szaki iskola létrehozásában,« amely évente 500 szakképzett \ kohászt biztosít az ország t számára. Hála a Szovjetuniói segítségének, ugyanitt létre-« hozták az ország első állami' elektrotechnikai és technoló- \ giai berendezéseket szerelő* szerveket. Ezekben a szerve-c zetekben 18 ezer szerelő dől-' gozik, akik elvégezték a* bhilai kohászati üzem iskolá-« ját. Ezek a szakemberek azt* az aranyalapot képezik,' amelynek segítségével maguk* az indiaiak építenek új üze-< meket. A gyengén fejlett országok­nak nyújtott szovjet segítség, másik formája intézmények/ műszaki- és szakiskolák, mű-* szaki laboratóriumok stb. lét-« rehozása. Indonézia Ambona’ városában a Szovjetunió se-1 gítségével három fakultással* működő technológiai intézetet« létesítettek. Burmában befe-* jezték az 1100 főiskolai hall-« gató számára épült technoló-* giai intézetet, ahol 115 szov-« jet professzor és előadó dol-J gozik majd. Kambodzsában a Szovjet-' unió ezer főiskolai hallgató, és 50 aspiráns számára épít; technológiai intézetet, Bőm- bayban az Egyesült Nemzetek Szervezete műszaki segítségei keretében a Szovjetunió hoz-; záj árulásával hatalmas tech­nológiai intézetet létesítettek, amelynek munkájában szov­jet professzorok és előadóki vesznek részt. Conakryban, Guinea fővá-'< rasában nemrég megalapítót-« ták a politechnikai intézetet, A műszaki iskola építé­amelyet a Szovjetunió segít- " sét 400 munkanap ségével építenek fel. Szujfu- alatt befejezik, hogy az isko­laj Diallo, Guinea nemzetgyű­lésének elnöke a munkálatok beindításával kapcsolatos gyűlésen kijelentette, hogy az intézet létrehozása megfelel az ország alapvető érdekei­nek, amely megoldja majd a nagy szakemberhiányt. Az intézetet az előirányzat sze­rint 1963-ban adják át ren­deltetésének. Az intézetben építőipari, gépipari, geológiai és mezőgazdasági tanszékek nyílnak 1600 főiskolai hallga­tó számára. Az 1961. év áprilisában a Szovjetunió és Etiópia meg­állapodást kötött, amelynek értelmében a szovjet kormány baráti érzelmektől és attól áthatva, hogy Etiópia kormá­nyának segítséget nyújtson nemzeti szakemberek képzé­sében, úgy határozott, hogy Bahar-Dar városban műszaki iskolát ajándékképpen épít és szerel fel, ahol ezer ta­nuló tanulhat. A műszaki is­kola építésében maximális la az 1964-es tanév megkez­désekor megnyithassa kapuit A Szovjetunió nem kis se­gítséget nyújt a gyengén fej­lett országoknak a nemzeti szakemberképzésben azzal is, hogy ezen országok hallgatói szovjet főiskolákon és válla­latoknál tanulhatnak. A Szovjetunió a Kubával történt megállapodás értelmé­ben évente 400 kubai főisko­lai hallgató számára teszi le­hetővé a szovjet főiskolákon való tanulást, 400 kubai szak­munkás és technikus ugyan­akkor a Szovjetunió vállala­tainál Ipjleszti szaktudását. Az utóbbi években Szomá­lia kormányával és egész sor más országgal kötöttek meg­állapodást mérnök-műszaki káderek szovjetunióbeli kép­zéséről. Csupán a Patrice Lumum- báról elnevezett moszkvai egyetemen 63 ország fiataljai tanultak. »*♦ »** «*♦ «J* «J« «$* «£♦ «J* »t* *1* *1* *** *X* «$* *1* *t* *J* *1* «V* *1* ♦♦♦ »I» *1* *J* *1* *1» *1* * A bolgár vegyipar — a népgazdaság fejlődésének hatalmas bázisa A Bolgár Népköztársaság- amely a népgazdaság vala- ban a népi hatalom éveiben mennyi ágazata fejlődésének hozták létre a vegyipart, hatalmas nyersanyagbázisa Nagyteljesítményű előnyújtó automaták A Szovjetunió 3 legnagyobb kohászati üzemét (az egyik az Uraiban, a másik Szibé­riában, a harmadik Ukrajná­ban van) az idén felszerelik a világon először létrehozott „1300” típusú automata elő­nyújtó sorokkal. Ezeket az automata hengersorokat, amelyeken az összes techno­lógiai műveleteiket számító­gépek irányítják, az Uráli Nehézgépgyár készíti. Az Uráli Nehézgépgyár az auto­mata hengersor berendezésé­nek' több mint a felét már leszállította az újonnan épü­lő nyugat-szibériai kohászati üzemnek. Az idén mindhárom auto­mata előnyújtósort felszere­lik. Üzembehelyezésükkel, a Szovjetunióban megnövekszik áruk termelése. jelentősen hengerelt E tények arról tanúskod­mértékben alkalmazzák maid nak’ h°6y a Szovjetunió ön- mertefcben alkalmazzak majd zeüen segítsége nagymérték­.* ben hozzájárul ahhoz, hogy a gyengén fejlett országokban megoldják az írástudatlanság problémáit és sikereket érje­nek el a nemzeti mérnök- műszaki káderek képzésében, a szovjet építőanyagokat és építőelemeket, valamint a különösen munkaigényes munkák gépesítéséhez szüksé­ges építőipari berendezése­ket. Újtipusú iskola Csehszlovákiában A csehszlovák oktatásügy a mostani tárcában újtípusú is­kolával, a 9 osztályos benn­lakásos iskolával bővült. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban jelenleg 5 bennlakásos iskola működik. Az iskolát 6—15 éves korú gyermekek látogatják, akik­nek szülei dolgoznak, s vala­milyen oknál fogva nem tud­nak gondoskodni gyermekeik­ről. (Hosszan tartó betegség, rendszertelen műszakok, stb.) Az újtipusú iskolákban a tanítás után a tanulók 1—2 órát pihennek, utána felké­szülnek a következő tanítási napra. A fennmaradó szabad­időben pedig művészi öntevé­kenységet folytatnak, sportol­nak, játszanak, stb. A bennlakásos iskolában naponta ötször étkeznek a ta­nulók. A költségeket a szü­lők keresete alapján állapít­ják meg, s az összeg nem haladhatja meg a napi 9 lett. A mezőgazdasági termé­kek terméshozamának növe­kedésében jelentős szerepet játszott a nitrogén és foszfo- ros műtrágyák gyártása, ame­lyekből csupán ebben az esz­tendőben 1 340 000 tonnát ál­lítanak elő. Az ország mező- gazdasága az 1939. évi egy hektárra számított fél kg műtrágyával szemben 1962- ben 230 kg műtrágyát kap. A bolgár vegyipari üzemek jelentős mértékben kiszélesí­tik a különböző növényvédő és gyomírtószerek előállítását. A fejlődő bolgár vegyipar évről évre újabb és újabb készítményeket állít elő. Idei szódagyártása eléri a 230 000 tonnát, amelynek 50 százalé­kát exportálják. Csupán az utóbbi 10 esztendőben az or­szág kénsav-gyártása 25-szö- rösére emelkedett és 1961-ben megközelítette a 250 ezer ton­nát A bolgár vegyipari vállala­tok egész sor olyan termék: gyártását kezdték meg, ame­lyeket régebben külföldről hozattak be. Ennek köszön­hető, hogy a bolgár vegyipar olyan iparágak igényeit is ki­elégíti, mint a papíripar, lakk­gyártás és egyéb iparágak. Gyorsan növekszik a szin- tétikus festékek gyártása és választéka. A textilipar szük­ségleteinek kielégítése céljá­ból most épül az Anilin fes­tékgyár. Az utóbbi tíz esztendőben- az ország gumiipara a köz­szükségleti cikkek gyártása- mellett ipari célokra is ter­mel: gépkocsi abroncsokat, különböző gumikészítménye­ket és egyéb gyártmányokat állít elő. Ugyancsak a néphatalom éveiben jött létre az ország cellulózé ipara. Jelenleg Bul­gária évi cellulózé gyártása megközelíti az 52 ezer tonnát. Az előirányzat szerint 1963— 66. években új cellulózé- és ko„„, »0 fmért. A taüft sSf S.STÄ ZZ — Leszállás előtti vidám beszélgetés egy donyeci bányában — Maksz Poljanovszkij: Tatjána Bauer állandó orvosi alatt állnak felügyelet télben kielégíti a textil- és: nyomdaipar szükségleteit. A Szovjet Hadsereg partizán alakulataiban harcolt hazánk fel­szabadításáért, a fasizmus lever éséért a magyar származású Bauer Tatjána. Édesapja^ — Bauer István - ma is él, Budapes­ten lakik. A Tanácsköztársaság idején fontos beosztásokban dol­gozott. A fehérterror kényszerítene emigrációba. Kislánya, Tá- nya nem magyar földön született, de minden vágya az volt. hogy mielőbb megláthassa felszabadult hazáját. Ezért vállalta a nehéz fegyveres harcot. Jól beszélt németül, s több fontos fel­derítő megbízatást teljesített a németek frontvonalai mögött. A fasiszták által megszállt Minszkben, szolgálatának teljesítése köz­ben halt hősi halált. Maksz Poljanovszkij, a nálunk is több ki­adást megért „Vologya utcája” című népszerű ifjúsági regény szerzője dokumentumregényben örökítete meg a bátor partizán­lány hősi tetteit. A könyv a közelmúltban jelent meg a Szov­jetunióban. Az alábbi részletek első ízben ismertétik meg a könyvvel a magyar olvasót. 99 VASUTHABORU“ Már a háború elején rémü­let fogott el minden német katonát, ha azt a parancsot kapta, hogy a megszállt szovjet területen vonatot kí­sérjen valahová. Soha nem tudta, hol leli halálát a par­tizánok „vasútháborúja” miatt. A megszállók csak nagy nehézségek árán tudták meg­szervezni vonataik közleke­dését. Minszkből nyugatra és Belorusszia minden irányába indítottak a németek szerel­vényeket. Innen küldték né­metországi kényszermunkára az összefogdosott, bevagoníro- zott szovjet embereket, akik­nek legtöbbje fiatal volt, in- :nen vitték Berlin felé a vo­natok a gabonát, a pálinkát, a húst, a zöldségfélét, s Minszken keresztül vitték a frontra a katonákat, az után­pótlást, meg a büntetőszáza­dokat az „engedetlen” körze­tekbe. A földön és a levegőben dúlt a „vasútháború”. A né­metek megsokszorozott éberséggel őrizték a vasútvo­nalakat, a partizánok mégis rendszeresen áthúzták a „fntzek” terveit: felszedték a vágányokat, aknákat, rob­banóanyagokat raktak a sí­nek alá. Mind gyakrabban kényszerültek megállásra a „Sürgős” jelzéssel frontra in­dított, utánpótlást és beve­tésre váró katonai alakulato­kat szállító vonatok. Sok sze­relvény kisiklott, a töltés al­jára fordult számtalan moz­dony és vagon. Mindehhez, a „vasúthábo­rú’’ sikeréhez az kellett, hogy a partizánok ismerjék a né­met katonai és személyszál­lító szerelvények pontos me­netrendjét, amelyet pedig ke­mény kézzel őriztek, a leg­nagyobb titokban tartottak a megszállók. Tánya parancsot kapott Andrejtől, partizánegységének vezetőjétől: szerezze meg a menetrendet. A leány többször járt Zasz- lavl-ban, s megismerkedett ott két vasutassal, a Zagosz- ta-testvérekkel, akik értékes híreket adtak neki. Nem sok­kal később — a partizánok iránti szimpátia gyanúja miatt — a németek agyonlőtték a fiatalabbik Zagosztát. Tánya azt hitte, hogy Sztyepánt le­töri, vissza fogja majd a to­vábbi munkától öccse halála, de az ellenkező történt: még keményebb, még áldozato­sabb lett a fiú. Bosszút állt öccséért. Zagoszta sok hírét továbbította Moszkvába And­rej rádióján. Egy másik megbízható em­bere is volt Tányának a vas­útnál: az egyik váltóőr, aki sok mindent tudott a német vonatok menetrendjéről. Meg is szerzett néhány adatot és eljuttatta Tányának. Az érte­sülések hasznosak voltak, de általánosak. Lényegesen több­re lett volna szükség. Tánya minszki illegális la­kásának szomszédjában la­kott Anna Bojaronceva, aki tudta, honnan jött a leány, miért van Belorussziában, s amivel csak lehetett, segített neki. Az egyik napon ezzel fogadta Tányát: ismer egy asszonyt, aki bizalmas mun­kát végez a németeknek a vasúti csomóponton. Tánya azonnal elhatározta, hogy ha törik, ha szakad, találkozik ezzel az asszonnyal. — Azt hiszem, Likovának hívják — mondta határozat­lanul Anna, — de lehet, hogy nem ez a neve. Előbb megpróbálok vele beszélni. Te csak utána keresd meg. Bojaronceva el is ment Li- kovához. Az asszony halálsá­padt lett, amikor megtudta, mit kérnek tőle, s kereken visszautasította, hogy kiszol­gáltassa a titkos menetren­det. De Bojaronceva megfe­nyegette: — Légy eszednél! Egyszer még felelned kell ezért a szovjet nép előtt. Az árulók­nak nincs kegyelem. Likova nem felelt. Jó ideig hallgatott. Amikor végre megszólalt: arra kérte Annát, hogy jöjjön el hozzá más­nap. A megbeszélt időben Anna ott is volt nála, s Likova át­adta neki a menetrendet, mi­közben dühösen rámordult: — De ez az első és az utol­só. Engem hagyjatok békén. Tánya — az asszony maga­tartásából ítélve — azt gya­nította, hogy a menetrend puszta hamisítvány, s elhatá­rozta: mielőtt elküldi And- rejnek, minden adatot ellen­őriz, nehogy félrevezető in­formációt továbbítsanak Moszkvába. A néhány napig tartó ala­pos ellenőrzés igazolta: Tá­nya gyanúja nem volt alap­talan. Valóban hamisítvány jutott a birtokukba. Tánya nem hagyta annyi­ban a dolgot. Kockázatos lé­pésre szánta el magát: sze­mélyesen keresi meg Liko- vát. Andrej is beleegyezett„ hogy ezt tegye. Megállapod­tak: amíg ő ott lesz, partizá­nok tartják szemmel Likova hazat. ... Tánya belépett a kony­hába. — Hamis menetrendet adott Anna Bojaroncevának, — tért azonnal a tárgyra. — Nem értem, miről van szó. Mit akar tőlem? — mond­ta Likova, de a hangjából’ érezni lehetett: csak színlelt a meglepetést. — Azt hiszi, mindenkit olyan könnyen félre lehet vezetni, mint magát? — dör- gött keményen Tánya hang­ja. — Nagyon jól ismerjük a fasiszták iránti szimpátiá­ját, éppen ezért semmi szán­dékunk, hogy a lelkére be­széljünk. Nem kérni jöttem„ hanem követelni... — Távozzon a lakásomból, vagy azonnal telefonálok a rendőrségre, — sziszegte Li­kova a leányra. — Telefonáljon, — mond­ta a legnagyobb nyugalom­mal Tánya, s azzal a mellet­te levő karosszékbe ült. — Megvárom. Hívja nyugodtan a rendőrség számát, vagy ha tetszik, akár kiabálhat is ne­kik. Nincsenek messze. Likovát meghökkentette a leány bátorsága. Erre nem számított. Nem volt buta nő, el tudta képzelni, hogy ez a leány, aki ott áll előtte, nincs egyedül, a partizánok népes tábora nevében beszél, s ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom