Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)

1962-04-25 / 33. szám

1962. április 25. ■OOHADI HlPOJflAO 5 Az anyagi ^érdekeltség növelése segíti a 3tervek megvalósítását A Központi Bizottság már­ciusi határozata, a megyei ipártbizottság ülése megszab­ja a salgótarjáni járás fel­adatait is. A járás termelő- szövetkezetei — a növényter­melési feladatok megvalósí- •tása mellett — olyan célo­dat tűztek maguk elé az idei gazdasági évben, mint az ál­latsűrűség három-négy száza­lékos növelését az elmúlt év­hez képest, s a tehénállo­mány számszerű növelése mellett 300 literrel emelik .az 1961-es gazdasági évhez vi­szonyítva a tehenenkénti tej­hozamot is. A baromfiállo­mány a járás termelőszövet­kezeteiben az idén 200 szá- •zalékkal növekszik a tavalyi évhez viszonyítva. Ez azt je­lenti, hogy a termelőszövet­kezetekben a törzsbaromfi­állomány eléri a 7 ezret. Nagymérvű fejlődésen megy keresztül az idén a járás juh­állománya is. Az állattenyész­tés fejlesztésének üteménél a járás vezetői elsősorban azt a tényt vették figyelembe, hogy a salgótarjáni járás igen jó adottságokkal rendel­kezik az állattenyésztés gyors­ütemű fejlesztéséhez, s né­hány szervezési intézkedés •eredményeképpen már az el­múlt évben is említésre mél- i:ó eredményeket értek el •e téren. E célkitűzések megvalósí­tása elsőrendű feladatnak je­löli meg a járás szövetke­zetei^ előtt az állattenyésztés minőségi és bizonyos mérvű mennyiségi fejlesztéséhez szükséges biztos takarmány- ' bázis megteremtését. Az idei termelési tervek szerint a járásban az elmúlt ; évi 16 százalékról 21 száza­lékra emelik a pillangós ta­karmányok arányát. A sze- mestakarmányoknál nem a -terület, hanem a hozamok nö- -velése az elsődleges cél. őszi árpánál, a szükséges agro­technikai módszerek elvégzé­sével minden lehetőség meg­van ahhoz, hogy a termés­hozam egyenletes növelését — amelv a korábbi években meg­indult — az idén is tartsák a szövetkezetek. A kukoricá­nál már komolyabb a prob­léma. ötszázötven katasztrá- lis holdon vegyszeres gyom­irtást végeznek az idén a járás területén. A többi te­rületet pedig teljes egészé­ben kiosztották megművelés- -re a szövetkezeti tagok kö­zött. Hogy milyen lesz a ter­méseredmény. legfőképpen a -szövetkezeti tagok szorgalmá­tól függ. Ezt a szorgalmat azonban, nagyon helyesen a járás ve­zetői az anyagi érdekeltség továbbfejlesztésével, tökélete- ••s’'tésével igyekszenek fokozni. -A járás' párt-és gazdaságveze­tői már 1960-ban kidolgozták az adottságoknak legmegfelelőbb premizálási rendszert. Ezt a rendszert aztán a növekvő ta­pasztalatok alapján formál­ják, alakítják, tökéletesítik. A végzett munka mércéje to­vábbra is a munkaegység ma­radt, ezt azonban kiegészíti az a termés, termékmennyi­ség, vagy pénz, amely a több­lettermésből jövedelemként jelentkezik. A járásban már valamennyi termelőszövetke­zetben megvitatták, hogyan alkalmazzák az idén az anya­gi ösztönzést. Egy termelő- szövetkezet kivételével vala­mennyi szövetkezet tagsága helyeselte a jövedelemelosz­tásnak ezt az új formáját. Emellett a járásban két olyan termelőszövetkezet is van, amelyben a szövetkezeti ta­gok a közösben végzett szor­galmas munkával megterem­tették a lehetőségét annak, hogy az idén teljes egészé­ben a készpénzfizetésre tér­nek át. Egy termelőszövet­kezetben pedig a végzett mun­ka mértéke az eredményes­ségi munkaegység. A hozamok fokozását tűz­ték ki célul azok a termelő- szövetkezetek is, amelyek a járás területén csatlakoztak pártunk VIII. kongresszusá­nak tiszteletére indított egy­re szélesedő munkaverseny­hez. A sóshartyáni Egyesült Erő Termelőszövetkezet tag­jai a közelmúltban közgyűlé­sen beszélték meg, hogy ver­senyre hívják a nagyjából azonos adottságokkal rendel­kező etesi Haladás Termelő­szövetkezetet. A tét: melyik termelőszövetkezet termel töb­bet, jobbat, melyik termelő- szövetkezet biztosít nagyobb jövedelmet tagjainak, ad több árut a népgazdaságnak? Egy­re szélesedik a járásban a szocialista brigádmozgalom is. Homokterenyén a Kossuth Termelőszövetkezetben a fo- gatosokból alakult egy bri­gád, amely a szocialista cím elnyerését tűzte célul. A bri­gád tagjai azt is vállalták, hogy családtagjaikat is be­vonják a közös munkába. A szövetkezeti tagok alkotó len­dülete pedig rendkívül nagy erőt jelent, s az eredmény azon múlik, hogyan igénylik, használják ki ezt az erőt, ezt a nagyszerű lendületet! A szövetkezeti vezetés szi­lárdítása, a szövetkezeti ta­gok szakképzettségének állan­dó növelése mindazon té­nyezők, amelyek közelebb visznek céljainkhoz. Néhány szót érdemes szól­ni azokról az új agro- és zootechnikai módszerekről is, amelyek elsajátítása, elter­jesztése a salgótarjáni járás­ban az elmúlt évben meg­indult. Állatgondozókat, állat­tenyésztési brigádvezetőket vittek el egy-egy olyan ter­melőszövetkezetbe, ahol igen szép eredményeket értek el egy-egy állatfaj tenyésztésé­ben. A járás vezetői ezt a hasznos kezdeményezést to­vább folytatják az idén. A terv szerint Karancslapújtőn a sertés- és szarvasmarha­tenyésztők, Szilaspogonyban pedig a juhtenyésztésben dol­gozó termelőszövetkezeti ta­gok jönnek össze az idén. Kisterenyén ugyancsak a szarvasmarha-tenyésztők ta­nácskoznak majd. A Kistere- nyei Állami Gazdaságban pe­dig újra megnézik az idén a termelőszövetkezeti tagok az állványos szénaszárítás készítésének módját. Haszno­sak, eredményesek ezek a lá­togatások. Segítenek, hogy a mezőgazdaságban is mielőbb győzedelmeskedjen az új, le­gyen több gabona és hús. Vegyszeres gyomirtással termelnek borsót Palotáson Termelőszövetkezeti be­mutató üzemeink az idén is több új, termelési módszer terjesztésével segítik más ter­melőszövetkezetek munkáját. Jelentős tevékenységet végez e téren a palotási Május I Termelőszövetkezet. Az ita­tásos borjúnevelés, az express hizlalás, a nagyüzemi csibe­nevelés, a simazinos kukori­catermesztés mellett az idén bemutatják a borsó vegysze­res gyomirtását. Az idén 5 holdas táblán végzik el a borsó gyomirtását krezolittal. Tervezgetések, feladatok a béri Béke Tsz-ben Béren, a Béke Tsz-ben is — mint a megye más közsé­geiben — a tavaszi munka lázában dolgoznak kinn a földeken a termelőszövetke­zeti parasztok. Benedek Já­nos agronómussal és Majer- szki Pál elnökkel beszélget­tünk eredményeikről, gond­jaikról. Elmondják, hogy különö­sebb okuk nincs az elkesere­désre, mert a tavaszi munkát időben elvégezték. A vetés­tervet majdnem teljes egé­szében teljesítették, egyedül a burgonya vetőmagnál van probléma, ezért a 30 kataszt- rális hold földön a burgonya ültetése késlekedik. A vezető­ség arra törekszik, hogy a ta­gok maguk fedezzék a hiányt, ami a burgonya vetőmagnál van. Benedek elvtárs elmond­ja, ez sikerül is, mert a ta­gok érzik a tervteljesítés, a termelés elsődlegességének a fontosságát. Elmondják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága határozatá­nak megfelelően dolgoznak, amely kimondja, hogy a fő feladat a termelés fokozása és ők is ezt szabták meg fő feladatul. Olyan tervet tűztek ki töb­bek között, hogy megfelelő előkészítő munkával a föld termőképességének a feljaví­tásával, 80 kilogrammal akar­ják emelni holdanként a ga­bonaféleségek termésátlagát. Tizenegy mázsa termésátla­got akarnak elérni, — ami nem megvetendő teljesít­mény, mert az előbbi évek termésátlaga mindössze 6—7 mázsa volt. Az átlagnövelés­re meg is van a feltétel. A tsz megfelelő szakemberek­kel rendelkezik és lelkes, jól dolgozó tagsággal. Különösen az asszonyok tűnnek ki a példamutatásban a munkát illetően. Szép bizonyítéka en­nek, hogy a tsz időben dug- gatta el 13 katasztrális hold földön a hagymát, ami jő termést ígér. De élen járnak az asszonyok más munkában is. Szép és jó tervük van te­hát a bérieknek. Tudjuk ---------------­G yümölcstermesztési szaktanácsadás Magyarnándorban Megyénk mezőgazdasági szaktanácsadó üzemeiben meg­indult a tavaszi tanácsadási munka. A tanácsadásokon az időszerű feladatok megoldá­sáról, a soron következő mun­kák helyes elvégzéséről esik szó. Szaktanácsadó és bemu­tató üzemeink száma tovább növekedett, s így az idén már 18 bemutató gazdaság segíti tanácsokkal, helyes módsze­rekkel megyénk termelőszö­vetkezeteit. Legutóbb a gyümölcster­mesztéssel foglalkozó szövet­kezetek szakemberei találkoz­tak a Magvarnándori Állami Gazdaságban.. A szaktanácsadást gyakor­lati bemutató követte, amikor a résztvevők megszemlélték a gazdaság gyümölcsösében fo­lyó munkákat. A tavaszi takarmányozásról Á férgek védekeznek... Sok tízezer féregfajta él a Föl- •dön — egyáltalán nem az em­ber örömére és hasznára. Veszé­lyeztetik táplálékát, átfúrják a tjörét. betegségekkel fertőzik aneg. S az embernek még egyet­len fajtát sem sikerült kiirtani, 'bár 1938-ban remény nyílt arra, Ihogy véglegesen megszűnnek a férgek okozta gyötrelmek és be­tegségek. Ekkor kapott ugyanis INTobel-díjat Paul Müller, svájci -vegyész a DDT nevű rovarirtó- szer felfedezéséért. Megérdemel- -te: ez a kontaktméreg éveken át Jkitűnőnek bizonyult. (A „kon- iaktméreg” szó arra utal, hogy a rovarnak nem kell megennie a vegyszert, hanem puszta érin­tésétől elpusztul.) Alig húsz év múlva azonban a Föld 32 országából vészes jelen­tések érkeztek az Egészségügyi Világszervezethez: nem használ­nak többé a nagy mennyiségben gyártott és alkalmazott DDT-ve- gyületek! Egyes trópusi orszá­gokban a bolhák ennek ellené­A tavalyi aszályos év gyen­ge takarmánytermése követ­keztében igen nagy gond az állatállomány átteleltetése és a késői kitavaszodás nem hogy segített volna a takar­mányhiányon, hanem még növelte azt. Az állatállomány minőségi javításának, a hozamok nö­velésének elengedhetetlen fel­tétele a megfelelő takarmá­nyozás. S most a legmegfele­lőbbek, a legolcsóbb és leg­könnyebben előállítható ta­karmányok: a zöldtakarmá­nyok. Értékét az alkotó nö­vények összetétele és a be­takarítás időpontja szabja meg. A fiatal növények több vizet, fehérjét, vitamint és kevesebb nyersrostot tartal­maznak. A növekedés folya­mán a víztartalom és fehér­jetartalom csökken, növekszik a nyersrost, valamint a nit­rogénmentes kivonható anyag mennyisége, s ezzel arányo­san az emészthetőségük romlik, az állatok anyagcse­re munkája nagyobb lesz. Leghelyesebb a zöldtakarmá­nyokat fejlődésük derekán felhasználni, azaz a virágzás kezdetén, mert akkor legtöbb és leghatékonyabb a bennük levő tápanyag. A zöldtakarmányokat két csoportba oszthatjuk: legelő­fű. és szántóföldön termesz­tett zöldtakarmányok cso­portjára. Mindkettőnek más az értéke és használhatósága. Legelőfüvet a rétek és le­gelők szolgáltatnak. Jó, ha a rét és legelő többféle növény­ből tevődik össze, mert ezek Ubioükumok (penicillin stb.) ön- tápanyagai egymást kiegészi- kényes, Indokolatlan alkalmazó- tlk- A JÓ legelők édesfuveket tartalmaznak és alj fűként hereféléket. Az édesfüvek vi­taminban és ásványi sókban is gazdagok. A legelők füve általában ízletesebb, mint a termesztett takarmányoké, ezért az állatok jobban is szeretik. A réteket és legelő­ket teljesen nem választhat­juk külön, mert az elvénü- lés elkerülése miatt sok esetben a legelők egy részét is kaszáljuk, másrészt a ré­teket is legeltetjük. A jó minőségű legelő még a nagytermelésű állat szük­ségletét is kielégíti, ezért arra kell törekednünk, hogy re terjesztették a pestist, a moszkitók a maláriát és a ki­ütéses tífuszt.,. Ml történt ? A vizsgálatok kimutatták, hogy a férgek rezlsztensekké (ellenállók­ká) váltak a korábban hatásos méreggel szemben. Ugyanaz a jelenség, amely miatt az orvosok óvva Intik az embereket az an­sától: a kórokozó vírusok rezisz- tensekké válnak. A kutatások új útja: talán a rovarok saját hormonjaiból si­kerül abszolút biztos irtószert előállítani. A veszély: a hasznú, rovarok is (pl. a méhek) elpusz­tulnak Ilyen radikális szertől. A perspektíva: az ember eldönti, milyen férgeket, rovarokat kíván - mintegy háziállatként — meg­tartani. Ha ez megvalósul, az állatkertek rovar-házában muto­gatják majd unokáinknak az utolsó, ártalmatlan, korábban be­tegségeket terjesztő szúnyogokat és bolhákat, ■,, megfelelően gondozzuk a le­gelőket. Legelőink hozama igen kevés. Ennek oka a szá­razságon kívül a trágyázás és gondozás hiánya. A trágya­leves öntözéssel, esetleges műtrágyázással, a gyomnövé­nyek és bokrok irtásával, fá­sítással, a vízlevezető csator­nák kiépítésével és főleg a szakaszos legeltetés megvaló­sításával el kell érnünk le­gelőink nagyobb terméshoza­mát. Szükség van erre, mert le­geltetés nélkül korszerű te­nyészállatnevelés el sem kép­zelhető. Ez biztosítja álla­taink részére a takarmányon kívül a megfelelő mozgást, a napfényt és szabad levegőt, amelyek nélkül egészséges, edzett állat nem nevelhető. Termesztett takarmányaink évelő és egy nyári növények­re oszlanak. Évelő takarmá­nyaink közül legfontosabbak a pillangós virágú zöldtakar­mányok, melyekből hazánk­ban a lucerna és lóhere ter­melése a legelterjedtebb. Legértékesebb takarmányaink, mert elég nagytömegű takar­mányt szolgáltatnak fehér­jékben, vitaminokban és ás­ványi anyagokban igen gaz­dagok; ______________ A fűféle egynyári zöldta­karmányok közül a rozs, őszi árpa, kukorica csalamádé a legfontosabbak. Ezek fehérje tartalma azonban igen kicsi, rendszerint borsó, vagy bük­könyfélével keverve termel­jük, valamilyen támasztó nö­vénnyel. így keverékként vetve jól kiegészítik egymást és ezek alkotják a különbö­ző őszi és tavaszi takarmány- keverékeket. Most, tavasz beköszöntésé­vel legfontosabb feladatunk a zöldtakarmányozásra való át­térés megszervezése és a to­vábbi zöldfutószalag biztosí­tása. Mivel a zöldtakarmá­nyok összetétele étrendi ha­tása és emészthetősége egé­szen más mint a téli száraz takarmányoké, ezért fokoza­tos átmenetekkel kell hozzá­szoktatni állatainkat. Kez­detben csak kis adagokat ad­hatunk, sőt legjobb szal­mával vagy gyengébb széná­val keverve adagolni a zöld­takarmányt, Még biztosabb a zöld- és száraztakarmány felszecskázása és keverése, mert így az állatok nem tud­ják azt külön válogatni. Különösen a legeltetéshez kell hozzászoktatni állatain­kat, hiszen ekkor nemcsak a takarmányozásuk változik meg, hanem az időjárási vi­szontagságokhoz és az állan­dó mozgáshoz is hozzá kell szokniuk. Kihajtás előtt két- három héttel el kell végezni a körmöléseket, hogy a fej­lődő új szaru alkalmazkod­jon a keményebb talajhoz. Népgazdasági tervünk tör­vény, melyet végre kell haj­tanunk. Az egyes üzemek, így az állattenyésztés terve is ennek szerves része. A gyen­ge átteleltetés következtében eddig meg nem valósított ho­zamok pótlására most van mód. A zöldtakarmányozás beállításával és a további ta­karmányszükséglet biztosítá­sával még elérhetjük terveink maradéktalan teljesítését, sőt túlteljesítését is. Úgy szervezzük tehát további munkánkat, hogy annak eredményei az egyre növekvő állati hozamok legyenek. azonban mindnyájan azt, hogy ez a terv csak annyit ér, amennyit megvalósítanak be­lőle. A gyakorlat az, amely végső • fokon igazolni fogja őket. Ezt tudják ők is. Azt ia tudják, hogy van még tenni­való jócskán előttük és ezt el is mondták. Hol szorít többek között a cipő? Mindenekelőtt a tsz vezetőségének és tagságának a munkafegyelmet kell meg­szilárdítania. Fontos ez azért is többek között, mert a kuko­ricából sajnos, még 130 ka­tasztrális hold bevetetlen. Ehhez szükséges többek kö­zött például az, hogy a tag­ság fő jövedelmi forrásának ne a háztájit gondolja, ha­nem szíwel-lélekkel a közös gyarapítása töltse ki minden gondolatát, gyakorlatát. Igen fontos azonban az is, hogy a belsőségi földek kér­désére a tanács a tsz vezető­ségével karöltve pontot te­gyen, figyelembe véve első­sorban a közösségi érdeket, de nem utolsó sorban a ter­melőszövetkezeti tagok egyé­ni érdekeit is. Fontos továbbá az is, hogy a tsz vezetőségének minden tagja érezze át funkciójából adódó kötelességét és számol­ják fel egyesek azt a néze­tet, hogy elég nekünk az, ha csak az elnök és az agronő- mus vezet. A vezetőség min­den egyes tagja felelős a gaz­daságért a tagsággal egye­temben. Csak úgy lehet ered­ményes és jó munkát végez­ni. Ebből fakadóan feltétlen meg kell javítani a fegyelmi és ellenőrző bizottság munká­ját, hogy ténylegesen funk­cionáljon és nocsak papíron legyen meg. Munka akad bőven nekik is. A még meglevő hiányossá­gok felszámolásában nagy szerepe van a párt- és tömeg­szervezeteknek. Általános ta­pasztalat az,' hogy ezen a té­ren lemaradás van más tsz-ekhez viszonyítva. Bár a párttagok a tsz munkájában példamutatóak és a vezető­ség ért el eredményeket a közösségi tudat gyarapításá­ban, azonban ez tervszerűbb, szervezettebb is lehetne. A pártszervezet irányítása szük­séges például a KISZ és a nőtanács részére. A pártszer­vezet vezetősége segítse, ve­zesse ezeket a szerveket. Élő­vé, elevenné kell tenni konk­rét feladatok megoldásával a KISZ és a nőtanács munká­ját és módszerbeni segítséget, tanácsot kell adni ezek ve­zetőségeinek munkájuk vi­telét illetően. Ebben nagy szerepe van a pártvezetőség munkájának, és e tömegek vezetésében dolgozó kommu­nistáknak. Béren ehhez min­den feltétel megvan, mert a párt és a tsz vezetés képes erre. Többek között ezeket a hiá­nyosságokat kell Béren meg­szüntetni, hogy az MSZMP Központi Bizottsága határo­zatából adódó fontos felada­tot, a termelés emelését si­kerrel tudják megvalósítani. Godó László A BRIGÁDVEZETŐ Két éve dolgozik a pásztói a gépállomáson Buda Miklós, jól azóta brigád vezető. Nehéz nütt ség nagylétszámú brigádot kormányozni: minde­ott lenni, ahol szfik- van a jelenlétére. Mégsem múlhat el olyan nap, hogy ne járná végig az embereket. Kora reggel már indul a traktorosaihoz. Kí­váncsi a gondjaikra, s ha tud segít is. Ha valaki gépet ja­vít, amikor odaérkezik, ő is betársul. Tavaly elhatározták, hogy beneveznek a szo­cialista brigádmozgalomba. Ezzel még több lett a a brigádvezető elfoglaltsága. Gyakran csak a késő este, az éjszaka veti haza. Most még több a dolga, hisz folynak már a nagy munkák. Egy alkalommal valaki megjegyezte: Mit akar ez, hogy ennyire töri magát? Azt akarja, hogy jó gépek­kel dolgozhassanak a trakto­rosok, mindig legyen munka, egyre szebb életet éljenek az emberek. Ezért nem sajnálja a fáradtságot, időt. j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom