Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)
1962-04-25 / 33. szám
2 NOSRADI NtPtJJBA« 1962. április 25. A rendelőintézet korszerűsítéséről nyilatkozik dr. Nagy Béla igazgató főorvos A Nógrád megyei Kórház salgótarjáni rendelőintézetében mindennapos a zsúfoltság. Különösen a téli hetekben ölt nagy méreteket, amikor is emberek ezrei fordulnak meg egy-egy napon a rendelőintézet osztályain. Ilyen alkalmakkor a betegek is, az orvosok is ingerültebbek, hiszen sokat kell várni és a türelmetlenség ingerlékennyé, idegessé teszi a várakozókat. Csak egy érdekes adatot a fentiek alátámasztására: 1961-ben 398 ezer ember fordult meg a rendelőintézetekben, 110 ezerrel több, mint az előző évben. A napokban felkerestük dr. Nagy Bélát, a rendelő- intézet igazgatóját, hogy érdeklődjünk a zsúfoltságot megszüntető tervekről, a jelenlegi állapotokon javító intézkedésekről. — Milyen elképelései vannak a zsúfoltság csökkentésére? — tettük fel az első kérdést. — Melyek a fejlődés távlati tervei? — Mint az intézet igazgató főorvosa, szeretnénk, ha elmondaná, mit várnak az orvosok a betegektől? szakprobléma alaposabb megismertetésére. Az a tervünk, hogy a TIT segítségét kérjük ilyen irányú elképzelésünk megvalósításához. Igen jó a kapcsolatunk a kórházi főorvosokkal, sok közös tervünk van a szakmai továbbképzés biztosítására. A szakszerű betegellátás továbbjavítására szeretnénk fejleszteni a szakorvosi óraszámot kardiológiai (szívvizsgálat) szakrendelés bevezetésével. Ez csökkentené a belgyógyászat jelenlegi túlzsúfoltságát. állapítják a betegségét. Tehermentesülne a belgyógyászat és a sebészet is olyanformán, hogy két-három napos fektetőt létesítenénk friss gipszelésű betegek szakorvosi ellenőrzésére. De fektető kellene a gyomorfekélyesek részére is. Nagyon várjuk — éppen e tervek megvalósulása miatt — az új kórház mielőbbi felépítését. — Rendelőintézetünknek közismerten nagy a forgalma. A zsúfoltságot két tény is súlyosbítja. Egyrészt négy belvárosi körzet betegei is ide zsúfolódnak, másrészt az emelet egynegyedét a vérellátó foglalja el. Szakmai szempontból is okoz problémákat a zsúfoltság. A szemészeten például nincsen sötétkamra. Egyes speciális vizsgálatoknál a betegeket vagy a kórházba kell beküldeni, vagy pedig az egyes vizsgálatra teljes besőtétítést kell biztosítanunk és ez mindenképpen csökkenti az amúgy- is alacsony vizsgálati időt, amely (4,8 perc) egy betegre jut. Az is problémát okoz, hogy néhány osztályon: a sebészeten, a nőgyógyászaton — A közeljövőben kapunk egy új ellenőrző főorvost. Segítségével biztosítjuk a szakés a röntgenen nincs vetkőző. Tehát az orvos addig vár, amíg a beteg vetkőzik, illetve öltözködik. Egyenlőre a következő javaslataink vannak a fenti problémák megoldására. Az egyik zuhanyozót átalakítjuk, ahová egy osztályt helyezünk. Belső átszervezéssel lehetővé tesszük, hogy a mi rendelőintézetünkbe is bevezethessük az úgynevezett kartonrendszert. Ezzel a betegirányítást biztosítanánk, itt történne a jogosultsági igazolás is. Emellett csökkenne az aszisztens- nők adminisztráló tevékenysége. Hiszen csak a szemészeten az év első három hónapjában 30 ezer kartont állítottak ki. mai ellenőrzést. A felülvizsgálat megerősítése is növeli ennek a vizsgálati rendszernek a tekintélyét. Az a tervünk, hogy az úgynevezett négyhetes felülvizsgálatokon a kórházi főorvosok támogatását kérjük. Nagy segítség volna nekünk és szakmailag is megnyugtató a felülvizsgálatnál, ahol a beteg munka- képtelenségét, vagy munkába állításának megállapítását intézzük. Az orvosok szakmaipolitikai továbbképzését munkaértekezleteinken is biztosítjuk szakszervezetünk irányításával. Egyetemi tanárokat hívunk majd egy-egy — Mint ismeretes, épülőben van az új megyei kórház. Számítunk rá és nagyon szeretnénk a felszabaduló helyiségekben rendelőintézetünket felfejleszteni, hogy valamennyi szakrendelésünk helyet kapjon. Bajmegállapító részleget tudnánk beállítani, amelynek az volna a célja, hogy két-három napig feküdjön a beteg, míg meg— Nagyon sokszor támadás éri az orvost, hogy nem kezd pontosan és lassú a vizsgálat. Ami a munkakezdést illeti: a rendelés elején szokták megbeszélni az orvosok az olyan eseteket, amelyeknél több szakorvosi véleményre is szükség van. Szép számban szereztünk be padokat, a betegek nagy része mégis az a vidéki betegekkel, jórészük előbb a bevásárlást intézi el, s aztán jön reklamálni, ha a rendelési idő letelte után az orvos nem fogadhatja. — Azt hiszem sikerült vázolnom, milyen nehéz körülmények között dolgoznak orvosaink. Több megértést, türelmet várunk tehát a bete— Történik-e változás a jövőben a felülvizsgálat rendszerében, milyen elképzelései vannak az orvosok szakmai továbbképzésének biztosítására?--------------------------------------Á tanácsi állandó bizottságok negyedévi mérlege A tanácsi állandó bizottságok munkájának első negyedévi mérlege azt bizonyítja, hogv ismét eredményesen dolgoztak. Az állandó bizottságok mellett működő aktívák száma 2238, a végrehajtó bizottság elé terjesztett javaslatok száma elérte a kétszázhuszonkettőt. Tanácsülés elé terjesztett javaslatok száma pedig 87. Ha figyelembe vesszük, hogy ezek a javaslatok többségében közérdekű jellegűek, akkor megállapíthatjuk, hogy az állandó bizottságok — miután javaslataik elintézést nyertek — hasznosan járultak hozzá közéletünk egyes problémáinak megoldásához. Milyen feladatokat oldottak meg az állandó bizottságok közreműködésével? A megyei egészségügyi állandó bizottság munkájához fűződik a berceli szülőotthon működésével kapcsolatos problémák rendezése. Arról volt szó, hogy a szülőotthont nem használták ki a kapacitásának megfelelően. Az állandó bizottság — miután vizsgálatot végzett — több javaslatot tett ennek a fogyatékosságnak a kijavítására. A rétsági járásban a mezőgazdasági állandó bizottság együttesen a Hazafias Népfronttal foglalkozott a tavaszi mezőgazdasági munkák megszervezésével, a munkáknak brigádokra, csapatokra való lebontásával. Javaslatot tettek még a megyei mezőgazdasági osztály felé, hogy vizsgálják felül a tsz-elnökök elfoglaltságát, társadalmi megbízatását és tegyenek intézkedést, hogy a tsz-elnökök a termelőszövetkezetek munkájának irányításával zavartalanul foglalkozhassanak. Az állandó bizottságok mellett az elmúlt negyedévben különböző albizottságok alakultak. A megyei állandó bizottságokhoz hasonlóan egyre javul a községi állandó bizottságok tevékenysége is. Egyhá- zasgergén például a szociálpolitikai állandó bizottság megvizsgálta a termelő- szövétkezetben lévő csökkent munkaképességű dolgozók helyzetét. Javaslatot tett, hogy a munkaerejüknek megfelelően kapjanak beosztást ezek a dolgozók. A MARXISTA elméletben az államról, különösen a proletárdiktatúra államáról szóló tanítás mindig központi helyet foglalt el. Lenin hangsúlyozta, hogy a proletárdiktatúrához való viszony a marxizmus valóságos megértésének és elismerésének a próbaköve. Lenin fenti megállapítása ma is érvényes. Igazán forradalmár csak az lehet, aki a proletárdiktatúra szükségszerűségét elfogadja és harcol annak megvalósításáért. Ebből természetesen nem következik az, hogy a proletárdiktatúra kivívása, megszilárdítása valamiféle abszolút cél, öncél lenne. Ellenkezőleg, a proletárdiktatúra nem cél, hanem eszköz, a szocialista forradalom legfontosabb, elengedhetetlen eszköze, amely eszköz nélkül a szocialista társadalom létrehozása nem lehetséges. De abból, hogy a proletárdiktatúra a szocialista társadalom felépítésének az eszköze, az is következik, hogy e cél elérése után elveszti szükségszerűségét, létjogosult- ságát A SZKP XXII. kongresz- szusán elfogadott új program és a programmal kapcsolatos vita nagy jelentőségű új elméleti megállapításokkal gazdagította a marxista-leninista államelméletet, amikor kimondotta, hogy miután a proletárdiktatúra a Szovjetunióban betöltötte történelmi feladatát, össznépi állammá alakult át. Az össznépi állam, vagy népi állam fogalma egyesek előtt, akik nem a marxizmus lényegét, hanem betűit tanulták meg, valamiféle „eretnekségnek tűnik”. Marxra hivatkoznak, aki a „Góthai program kritikája” című írásában bírálja a német szociáldemokratákat, amiért azok a programjukban a „népállam” követelését vet- ] ték fel a proletárállam heajtó előtt áll, elfárad, türelmetlen, ingerlékeny, ahelyett, hogy nyugodtan leülne. A legtöbb helyen amúgyis érkezés szerinti feliratkozást vezettünk be, a beteget névről szólítják, kár tehát állva várakoznia. Ezt a rendszert egyébként még tovább fejlesztjük. Sok a problémánk lyett. Marx kritikája teljesen jogos volt, hiszen a német szociáldemokraták opportunista módon tagadták a proletárdiktatúra szükségszerűségét. Ugyanakkor az SZKP volt az első munkáspárt, amely a proletárdiktatúra követelését felvette programjába, forradalmi harcban kivívta és éppen a proletárdiktatúra birtokában elsőnek felépítette a szocialista társadalmat és kezdte meg a kommunizmus építését. A marxista államelmélet lényege éppen abban van, hogy az államot történelmi kategóriának tekinti, amelynek jellegét és feladatait a társadalom termelési viszonyai és osztálystruktúrája határozzál; meg. A szocialista társadalom teljes felépítésével a Szovjetunióban gyökeresen megváltoztak a szovjet társadalom termelési viszonyai és osztályviszonyai. Létrejött az egységes szocialista alap s ennek megfelelően kialakult a szovjet nép erkölcsi-politikai egysége. Sztálin az SZKP XVIII. kongresszusán foglalkozott a szocialista állam fejlődésének kérdéseivel, azonban hibás következtetésekre jutott. Miután fenntartotta az osztályharc állandó éleződésének hamis tételét, nem a szocialista állam demokratizmusának szélesítését, hanem az állam adminisztratív elnyomó szerveinek erősítését tűzte ki feladatul. Sztálin felfogása ebben a kérdésben az volt, hogy a kizsákmányolás felszámolása után az ellenséges osztályok tagjai a munkás- osztály, a parasztság és az értelmiség soraiba kerültek, sőt párttagsági könyvvel a zsebükben beépültek a pártba. Ezért állandóan erősíteni kell az állam erőszakszerveit és ezek élét a dolgozók, a párt soraiba épült ellenség ellen kell irányítani. Ez a tégektől is, hiszen orvosnak és betegnek közös a célja: alapos, sokoldalú vizsgálattal megállapítani a bajt és mindent megtenni a gyors gyógyulásért — fejezte be nyilatkozatát dr. Nagy Béla, a rendelőintézet igazgató főorvosa. U. M. tel és az ezek alapján folytatott gyakorlat hallatlanul nagy károkat okozott, lelassította a szocialista demokrácia fejlődését, egyik okává lett a széleskörű törvénysértéseknek. Másrészt meggátolta az össznépi állam kialakulásának felismerését. AZ ÖSSZNÉPI állam egy olyan társadalmi rendszer állama, amelyben nincsenek an- tagonisztikus osztályok. Ebből következően nem tartalmaz befelé diktatúrát. Hiszen a diktatúra fogalma nem jelent mást, mint valamely osztály, vagy osztályok politikai, állami elnyomását más osztály vagy osztályok által. Másrészről az össznépi állam demokratizmusa átfogja a társadalom egészét. Egyesek értetlenül állnak ez előtt a tény előtt. Leninre hivatkoznak, aki a diktatúrát és a demokráciát egymástól elválaszthatatlannak tekintette. Ez bizonyos értelemben igaz; Lenin következetesen harcolt az ellen az opportunista nézet ellen, amely a burzsoá államot diktatúra nélküli „tiszta” demokráciának igyekezett feltüntetni. De Lenin nem érhette meg a szocializmus győzelmét. Megállapításai a demokráciát és a diktatúrát illetően az antagonisztikus társadalmak államaira vonatkoztak és ebben az értelemben ma is teljes mértékben érvényesek. Ugyanakkor már Lenin figyelmeztet arra, hogy a proletárdiktatúra újtípusú állam, bizonyos értelemben „félállam”, „elhaló” állam, hogy a kizsákmányoló államokról szóló tanítások nem érvényesek teljes mértékben a proletárdiktatúrára. Például addig, amíg minden előző állam a kizsákmányoló kisebbség érdekeit védelmezte, a proletárdiktatúra a dolgozó többség éraékeit képviseli. A ; kizsákmányoló államok elküAz össznépi államról KI A TOLVAJ? Vannak esetek, amelyek olyan meglepetésszerűen perdülnek be a mindennapi életbe, hogy egészen komoly meglepetéseket okoznak. Tessék elképzelni, az egyik nagyüzemünk műhelyében már annyira összeforrottak a dolgozók: munkában, egymás megbecsülésében, s egyéb szép emberi vonásokban, hogy a dogozók fizetését is egy összegben leteszik az asztalra a bérjegyzék kíséretében, aztán mindenki kiszámolja magának a bérlapon feltüntetett összeget. Ügy nevezik ezt, hogy önkifizetéses rendszer. Már jó ideje így csinálják, de még semmi panasz nem volt. Nem is lesz. Egy másik hasonló dolgot is bevezettek. Az önkiszolgáló büfét. Az árut egy kicsinosított helyre tették, eléje egy tányérkát és mindenki azt vásárol, amihez éppen kedve van. A pénzt a tányérkába teszik. Itt sem történt még szabálytalanság. Nem is történik. Az emberek nagyon bíznak egymásban. Ahol ilyen légkör uralkodik, hogyne hatna meglepetésszerűen, hogy egyszer az egyik dolgozónak 20 forintja tűnt el a zsebéből, a másiknak 50 és így tovább. Ami nagyon érdekes, a közösből egyetlen fillér sem. Valósággal idegessé tette az embereket. Már olyan feszültség uralkodott, hogy félő volt, rombadől minden eddigi vívmányuk. Gyanakodni kezdtek egymásra, itt-ott összesúgtak, egyszóval romlott a hangulat. A műhely vezetői tanácstalanok voltak, az emberek pedig mind több szemrehányást tettek. Cselekedniük kellett, de hogyan...? Az a csínytevés vezetett a célhoz, amit gyermekkorukban műveltek, amikor cérnára kötve utcára tették a pénztárcát, s a kapualjból figyelték a hatást. Ök feltűnő helyen elhelyeztek egy 20 forintost, a padláson pedig egy lyukat fúrtak s onnan figyeltek. Nehezen múltak a percek és nem történt semmi, csak a műhely megszokott zaja keresett utat a hozzájuk fúrt lyukon. A figyelőhelyről az öreg segédmunkást látták, aki söprögette a műhely utcáját. Meg-megállt, szusszantott egyet, aztán rágyújtott és széttekintett, majd hirtelen mozdulattal zsebre tette a pénzt és tovább söprögetett. A figyelőn őrködök összetekintettek. Eddig azt gondolták, a tolvajt lesz legnehezebb megtalálni. De most, hogy szembe kellett vele nézni, egyre kényelmetlenebbül érezték magukat. A munkaidő végére tervezték a szembesítést, de közben már az egész műhely megtudta, ki a bűnös. Abban egyeztek, hogy a művezető fogja visszakérni a pénzt. Az öltözőben gyülekeztek valamennyien, csak az öreg szedelőzködött, sietett volna, de visszatartották. Félkörben álltak az öltözőben, amikor az öreg belépett. Szokásának megfelelően lehajtotta fejét és arca közömbös volt. De megzavarhatta a nagy csend, mert felnézett, s akkor találkozott tekintete a többiekével. Megtorpant, mint aki feleszmélt, hogy elveszett. Arcát eltorzította a kétségbeesés, és csak állt, állt tanácstalanul, megrezzent térddel. Senki egy szót sem szólt, de a tekintetek dolgoztak, mint az orvosi kés. A művezető csendesen megszólalt: — Akkor menjünk emberek ... Rend van azóta is, még az zárják be. öltözőszekrényeket sem Bobál Gyula lönültek a tömegektől, a proletárállam összeolvad a tömegekkel stb. Az össznépi állam a proletárállamból jön létre, a kettőt nem választja el egymástól kínai fal. Az össznépi állam azonban nem a többség, hanem az egész társadalom eszköze. Másrészt nem a szocializmus, hanem a kommunizmus felépítésének eszköze. Ebből következnek az össznépi állam funkciói. Először: a gazdasági szervező funkció, amelynek tartalma: a) a kommunizmus anyagi, műszaki bázisa létrehozásának megszervezése; b) a szocialista termelési viszonyok átalakítása kommunista termelési viszonyokká: c) a munka és a fogyasztás mértékének ellenőrzése. Másodszor: a kulturális nevelő funkció, amely az egész társadalom tagjainak kommunista szellemben történő átnevelésére irányul. Továbbá a szocialista tulajdon és a szocialista jogrend védelmé. Ez utóbbi természetesen feltételezi az állami erőszakszervek, rendőrség, bíróság, börtönök stb. létezését és alkalmazását is. Az itt alkalmazott állami erőszak azonban nem bír diktatúra jelleggel, mert nem egy osztály vagy osztályok, hanem a társadalom egyes tagjai, huligánok, sikkasztok, csalók, betörők stb. ellen irányul. Külső vonatkozásban az össznépi állam megtartja diktatórikus oldalát, mivel itt a nemzetközi burzsoáziának a Szovjetunió ellen irányuló agréssziós kísérleteit nyomja el. A szovjet állam külső funkcióját nem meríti ki az ország katonai védelme. Ide tartozik a béke védelme is és a szocialista világrendszer országai testvéri együttműködésének a szervezése. MINDEZEK a feladatok megkövetelik a szocialista demokrácia rendszeres továbbfejlődését. A szocialista demokrácia kibontakozásának két fő területe van. Az állami szervek, másrészt a társadalmi szervezetek területe. Az SZKP XXII. kongresz- szusa rendkívül jelentős intézkedéseket fogadott el az államhatalmi szervekkel kapcsolatos választási rendszer további demokratizálására. Az össznépi állam jellegének megfelelően a jelölésnél nem a jelölt osztályhelyzetét veszik figyelembe, hanem egyéni képességeit, jellemét, magatartását és gyakorlati munkáját. A jelöltet a fenti tulajdonságok alapján széles nyilvánosság előtt vitatják meg. A kongresszus határozata előírja, hogy a választások alkalmával a választott testület egyharmadát fel kell cserélni új emberekkel. Vagy más oldalról megfogalmazva ezt a szabályt, egyes kivételes esetektől eltekintve, senkit sem lehet három választási időszaknál többször jelölni. Amennyiben kivételesen valakit mégis jelölnek, annak megválasztásához kétharmados többség szükséges. Ezek az intézkedések nem valami távoli jövőre vonatkoznak. Az 1961-es tanácsválasztásoknál már messzemenően alkalmazásra kerültek. Ezek bizonyítására idézzünk néhány adatot: a múlt évben lezajlott választások során megyei szinten a tanácstagok 54,4 százalékát, járási szinten 52,6 százalékát, és a városi tanácsoknál 53,1 százalékát cserélték le. Ez év mácius 18-án tartották meg a Legfelsőbb Szovjet választását. Itt a felfrissítés 70 százalékos volt. Ennek a választási rendszernek a jelentősége abban vén, hogy intézményesen biztosítja a választott testületek rendszeres felfrissítését új, tehetséges erőkkel, kizárja annak lehetőségét, hogy valaki régebbi érdemek alapján örökös tagságra tegyen szert. Végül a rendszeres csere biztosítja, hogy a dolgozók mii-
