Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)

1962-04-18 / 31. szám

1962. április 18 NÓGRÁDI NlPÜJSAO 7 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Nemcsak bizalom kérdése, betölti-e hivatását a bereeli szülőotthon? Az AKÖV tájékoztatója A Nógrádi Népújság 1962. március 21-i számában meg­jelent „Nemcsak bizalom kér­dése, betölti-e hivatását a bereeli szülőotthon?” című cikk AKÖV-re vonatkozó ré­szével kapcsolatban az alábbi választ küldte a vállalat. „Vállalatunk megvizsgálta a kérelemmel kapcsolatos kö­rülményeket és megállapítást nyert, hogy a jelenleg egy, a Levél a köztisztaságról Mi, köztisztasági dolgozók megfogadtuk, hogy tisztasági versenyt indítunk május 1-e, az egész világ dolgozói ün­nepének tiszteletére. Versenyünk azonban nem lenne eredményes, ha a la­kosság nem támogatna ben­nünket. Kérjük, hogy a jár­dákat idejében takarítsák, a szeméttároló helyeken pedig egy rakásba öntsék, vagy rak­ják a szemetet. A fiatalok is segíthetnének nekünk azzal, ha nem a hulladékkosár mel­lé dobnák a szemetet és hul­ladékot, hanem gondosan be­lehelyeznék. Lehetetlenné ten­né tervünk valóraváltását az is, ha sokszor megismétlődne az az eset, ami a minap a Dózsa út és a Sztahanov út sarkán történt. Két fiatal randevúzott itt egymással, közben azonban napraforgót fogyasztottak és annak héját szétdobálták, a szél pedig messzire elfújta. A MÁVAUT-tól is függ vál­lalásunk teljesítése, ugyanis gyakran előfordul, hogy a Pécskő utcába érkező autó­buszok takarítói az úttestre söprik a felgyűlt hulladékot, szemetet, ahelyett, hogy egy edénybe söpörnék és ezzel biztosítanák a már kitakarí­tott utak tisztaságát. Fogjunk össze valamennyien, hiszen közügy városunk tisztasága. Horváth Gyula köztisztasági dolgozó Salgótarján Brigád az iskolában A Somoskőújfalui általános iskolában Makarenko nevének felvételével alsó tagozati pe­dagógus brigád alakult a szo­cialista cím elnyeréséért. A brigádtagok levélben kö­kömyéken levő kihelyezett autóbuszon nem tudják el­végezni a kért járatokat. Újabb busz beállítására pe­dig nincs mód. A taxiállomás létesítését mérlegelve szintén hasonló megállapításra jutot­tunk. Vállalatunk képviselői fel­keresték a szülőotthon veze­tőjét és megbeszélték a köz­lekedési kérelmeket Elhatá­rozták, tervezetet készítenek arról, hogyan lehetne egy újabb gépkocsi beállításával több község közlekedési igé­nyét figyelembe véve, kedvező autóbuszjáratot biztosítani a szülőotthon betegei, illetve dolgozói részére is. Vállala­tunk tehát figyelemmel kí­séri a szülőotthon közleke­dési problémáját és a gép­kocsi mielőbbi biztosítása ér­dekében állandó kapcsolatot tart fenn a KPM-mel” — íe­Egyheti tükörkép a külpolitikában A most záruló héten két amerikai tábornokkal lett „szegényebb” Európa. Az egyik Clarke tábornok, a közép-európai NATO erők­nek és egyúttal az Egyesült Államok európai hadseregé­nek parancsnoka. Az ő távo­zása nem túlzottan érdekes: Clarke szabályosan nyuga­lomba vonul. A másik tábor­nok visszahívásának viszont megvan a maga külön „pi­kantériája”. Az történt ugyan­is, hogy Clay tábornok, Ken­nedy elnök nyugat-berlini különmegbizottja parancsot kapott: térjen vissza „megha­tározatlan időre” Washington­ba. Ismeretes, hogy a Német Demokratikus Köztársaság tavaly, augusztus 13-án álla­mi határokat létesített a Ke- let-Berlint Nyugat-Berlintől elválasztó övezethatáron, s az amerikaiak úgy gondolták, ezt nem nyelhetik le minden szó nélkül. Kennedy hát Nyu- gat-Berlinbe vezényelte a né­metországi hidegháború leg­főbb szakértőjét: Clay tábor­nokot, ezenkívül újabb ame­rikai csapatokat küldött Európába. Clay aztán hama­rosan ki is mutatta a foga­zölték szerkesztőségünkkel el- íródik be a levél határozásukat a szocialista « cím elérése érdekében. Terv- 3 ff be vették többek között azt, § « hogy a tanév végére elkészí- ff tik az álsó négy osztályra s vonatkozó módszergyüjtemé- ff nyűket tapasztalatátadás cél- § jóból. Részt vesznek a köz- ff ségben folyó társadalmi mun- g , ..., . . - , kában elősegítik a tanulók § a barátsági egyuttmukode- eredményesen tudjuk ~ . szocialista szellemben történő ff « és kölcsönös segelynyuj- magyar mezőgazdaságra ff nevelését az iskolán kívüli 2 tán szerződés, amelyet 1949 háruló feladatokat megöl- l munkában így az úttörő- ff április 16-án írtak alá Bu- dani. _ munkában is. Továbbá kap- ff dapesten, rögzítve okmá- Soha nem fogjuk feledni 3 csolatot keresnek egy moszk- ff nyokban is a magyar- és a már eddig nyújtott se- § vai és egy csehszlovákiai is- 3 a csehszlovák nép baráti gítséget, baráti megnyilvá- ff kólával, illetve annak nevelői § kapcsolatát, azonos érdé- nulásokat. Ez a barátság a e testületével, hogy kicseréljék ff keit. magyar népre szakadt na- 3 nevelési tapasztalataikat. c Azóta már eltelt néhány gyón nehéz időkben még § A levelet a brigád tagjai 3 esztendő és az okmányok- inkább megpecsételődött, ff v(ilcL7Ti£7i7iyÍBTi aláírták. ^ ban Töazítettek hasznossá- Elle7vf0TTn.cLn.lmA Barátságunk jegyében Két szomszédos nép ba- zánkban is a nagyüzemi § ráti kapcsolatát, egymás mezőgazdálkodás, gépek so. ff támogatását fejezi ki az kaságával segítettek, hogy ff —— — - - a | >l- l am. j! Soha nem fogjuk feledni 3 Mese a csodáról Vég Katalin szuhai úttörő a községbeli április 4-i ünnep­ségen Mese a csodáról cím­mel szavalta el saját költe­ményét — írja Tölgyesi Ala­dár járási úttörő titkár. Az ötödik osztályos úttörő verse tehetségre vall, közöljük né­hány sorát: c gat mindkét nép erezhette nazankra, törtek; zúzták 3 3 Szilárd, megbonthatatlan vívmányainkat, gyilkolták ff 3 alapja lett ez a szerződés legjobb elvtársainkat, az ff ff a két ország testvéri kap- igaz maavnr hnmiinv-r,* 3 igaz magyar hazafiakat. Nagyon nehéz napokat él­Szerkesztőségi üzenetek 1 ff a két ország testvéri kap Űrhajók keringnek a földün- - csolatának a politikai, gaz fkon körül, 3 dasági és kulturális élet tünk akkor. És a' csehszlo- ff , hogy benne 3 minden területén. Nekünk vák nép ezekben a napok- ff [ember ül. £ nógrádiaknak, akik közvet- ban minden eddiginél na- 3 Hófehérke nincs már, vége a § len szomszédságban va- oyobb segítséggel sietett a § [törpének ff gyünk csehszlovák bará- magyar népet támogatni, ff ó csodák világá- ff iáinkkal, különösen nagy Kimerültek egyes élelmi- ff rban élek r örömöt jelentett ez az szerkészleteink, megszakadt i ■ § együttműködési szerződés, az áramszolgáltatás és § ff Az okmányok aláírását csehszlovák testvéreink hű- ff 3 megelőző években voltak, en a velünk kötött szer- ­S még csodásabb Mert én való Szomszéd Józsefné Rákóczi­bányatelep. Sajnos megkésve küldte a nőnapról szóló tudó­sítását, így lapunkban nem tudtuk közölni. Kérését to­vábbítjuk a Rádióhoz, választ onnét kap majd. § " fSUfShrUBTl UULIUK,, vil u UÜ11X71K KOtÖtt SZ6T- (C akik éket akartak verni ződés értelmében nyújtót- 3 § a két riép közé és az an- ták a segítséget. Segítet- § jm A 1 1 „ - — 7- r 7_ 7_ ' • .7 _ 7 f o 1/* ti . -7 _ . .. - — Fogadás a csehszlovák nagykövétségen Mező Sándor Salgótarján, c nál is inkább fájdalmas lek, hogy dolgozó népünk ff Televízióval kapcsolatos pa- 3 volt, mert akár náluk, addig se szenvedjen szűk- r nászát illetékesekhez továb- 3 akár nálunk családi, ro- séget, amíg helyreáll a 3 bitjük. Könyvét valószínűleg § koni, nagyon jó baráti kap- rend. De mindezek mel- § április végére megkapjuk, ff ff°latok kötik össze a ha- lett készen álltak arra is, ff Áronnal küldi,ik ff / ™enten el° embereket, hogyha kell, fegyveresen | Azonnal Kuiajux. § .4 viszályt szítók leleple- segítsék a magyar népet 3-------------------------------------------------- § ződtek. Kiderült, az im- ellenségeinek megsemmisí- ff .4 Hosszan lehetne sorolni f baráti népet az ál- uzt a szinte nélkülözhet.et- § len támogatást, amit " * két lamhatárok nem választ­Frantisek Pisek, a Csehszlo­vák Köztársaság budapesti nagykövete hétfőn este foga­dást adott a magyar—cseh­szlovák barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés aláírásának 13. évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelent Nagy Dá­niel, az elnöki tanács elnök­ják szét. A baráti kap- magyar nép kapott a cseh- csolat szorosan összeköti szlovák dolgozóktól. El § perializmés szolgálatában lésében, levő személyek voltak. ff ' § helyettese, Péter János kül- § ________ ________ _______ __­ü gyminiszter, Nagy Józsefné, § őket és ez a baráti kap- mondhatjuk: minden igye- § könnyűipari miniszter, Czott- ff csolat olyan forrásból táp- kezetünkkel, tudásunkkal a ff ner Sándor nehézipari minisz- í- lálkozik, mint a proletár- barátság jegyében, erőnk- ff tér, Aczél György, a művelő- 3. nemzetköziség, a marxiz- höz mérten mi is igye- f dési miniszter első helyettese, § mus—leninizmus elmélete keztünk a barátsági szer- 3 és a minisztériumok több ff és gyakorlata, a közös út ződés értelmében eleget ff vezető munkatársa. A fogadás í és közös cél felismerése, tenni a csehszlovák nép- ff szívélyes, baráti légkörben 3 Céljaink azonosak: építeni P(’l szembeni kötelezett- 3 zajlott le. § a szocializmust és töretle- ségeinknek. A jövőben to- § § nül haladni a kommunista vább kívánjuk szélesíteni ff far Racial DTY) -faló n r\l p erwart pnoíf oóo _ CSENDÉLET ALGÍRBAN „ társadalom felé. ezt a kölcsönös segítség- t 3 Ebben a nagyszerű fel- nyújtást, hisz ez mind- 3 ff adatban a két nép bátran két népnek gyümölcsöző, ff ff támaszkodhat egymás ta- Szívből örülünk azoknak ff 3 pasztalatára. Emlékezzünk az eredményeknek, ame- s ff csak! Csehszlovák bará- lyeket a csehszlor'ák kom- 3 ff taink a szocializmus épí- munisták vezetésével elér- § - tése során nagyon hatá- tek barátaink. Eredmé- ~ rozott lépést tettek a nagy. nyeik számunkra lelkesítők. $ üzemi mezőgazdálkodás He azért is örülünk, mert ff Nagy- eredményeik és a mi ered- ff ményeink népeink életét ff teszik szebbé, boldogabbá, 3 Barátsági együttműkö- ff megteremtésében, szerű gesztus volt tőlük amikor felajánlották ne- § künk, hogy látogassunk or ff szágukba, tanulmányozzuk ölési és kölcsönös segély- ff §'* ezen a téren elért eredmé- nyújtási szerződésünk meg- e nyeiket. Megyénkből szám- kötésének évfordulója al- 3 § tálán parasztküldöttség halmából melegen köszönt- ff ff kereste fel őket és ott jük csehszlovák testvérein- ff ^ a helyszínen győződhetett két, barátainkat. Legyen ez | meg a föld kollektivizálá- a nap fogadalomtétel: to­Amikor a francia hatóságok már rászánták magukat, hogy erélyesebben lépnek fel az OAS-sal szemben HIÚ»' - • 11 ’fính - • > I § ... ____________________ ...____________ , ^ sának előnyeiről. De ezzel vább erősíteni kapcsolata- § ff közel sem merült ki a inkát, testvéri barátságun- ff 5 magyar nép támogatása, kát, népeink javára, a béke r 3 Amikor elkövetkezett ha- védelmére. J fehérét: a berlini Friedrich­strasse és Koch-strasse sar­kán levő átkelőhelyen — amelyet a Nyugat-Berlinben állomásozó angolszász kato­nák „checking Point Charlie”- nak („Karcsi ellenőrzési 1 pont”-nak) kereszteltek el — Clay tavaly szeptember—ok­tóberben súlyos provokációt szervezett. Ekkor történt, hogy szovjet és amerikai tan­kok napokon át alig száz- százhúsz méternyire farkasszemet néztek egymással. Kennedy tehát szabadost engedte ezt a tá­bornoki egyenruhába öltözte­tett szellemet a palackból — és csak nagyon keservesen tudta visszaparancsolni, bár még most is roppant vigyá­zott a látszatra, hiszen nem mentette fel tanácsadói tiszt­sége alól Lucis Clay-t, csak visszarendelte Nyugat-Berlin- ből Washingtonba. Clay visszahívása párosult Kennedynek azzal a bejelen­tésével, hogyha augusztusig nem romlik a nemzetközi helyzet, akkor leszerelnek 150 000 amerikai tartalékost, akiket a „berlini válság” ide­jén hívtak be. Ez a két in­tézkedés arra mutat, hogy valami van a levegőben a nyugat-berlini kérdés rende­zése körül. Persze még min­dig nagyon göröngyös út ve­zet odáig, hogy megegyezés szülessék, de annyi kétségte­len — s épp erre mutatnak a múlt hét eseményei —, hogy a nyugat-berlini kér­dést illetően a légkör enyhü­lőben van. Viszont ezt nem lehet el­mondani az atomfegyverkí- sárletek betiltására irányuló erőfeszítésekről. Ügy látszik az amerikaiak elszánták ma­gukat, hogy ismét megtörik az atomcsöndet és már a na­pokban megkezdik atomkí­sérleteiket a csendes-óceáni Karácsony-szigetek környé­kén. Ez persze nem fogja el­nyerni a világ népeinek tet­szését, s ezt nagyon jól tud­ják az Atlanti-óceán túlsó pártján is. Éppen ezért Ken­nedy elnök mozgósította Macmillan angol miniszterel­nököt is, és ketten „drámai hangú” felhívással fordultak Hruscsov szovjet miniszterel­nökhöz, fogadja el az atomfegyver kísérletek betiltásának nemzetközi el­lenőrzésére vonatkozó ameri­kai tervet. Kennedy és Mac­millan szerint ugyanis ez a feltétele a tervezett amerikai kísérletek elhalasztásának. Erre az eljárásra csak egyetlen találó magyar kife­jezés van: zsarolás. Kennedy és Macmillan nagyon jól tud­ja, hogy a Szovjetunió soha nem egyezhet bele a nem­zetközi ellenőrzésnek álcázott kérdésbe, két oknál fogva is. Először is: a Szovjetuniónak több a féltenivalója az Egye­sült Államoktól, mint fordít­va. Másodszor pedig: elte­kintve attól, hogy a Szovjet­unió jelentős fölényt szerzett az atom- és hidrogénbombák területén is — világos, hogy az olyan „ellenőrzés”, ame­lyet nem kapcsolnak össze atomleszereléssel, csak fokoz­za a fegyverkezési versenyt, mivel újabb meg újabb, egy­re veszedelmesebb fegyverek előállítááshoz vezet. Kennedy és Macmillan levele tehát csak porhintési kísérlet volt a világ népeinek szemébe, a két nyugati vezető el akarta hárítani a felelősséget magá­ról amiatt, hogy hamarosan ismét gombaalakú atomfel­hők fertőzik a légkört. A Szovjetunió álláspontja e kér­désben is világos. Gyakorla­tilag bebizonyosodott ugyanis, hogy az egyes államok saját területükön is pontosan ész­lelni tudják a világ bármely pontján végrehajtott nukleá­ris robbantásokat. Ezt egyéb­ként tavaly szeptemberben Kennedy és Macmillan is be­ismerte. A nemzetközi ellen­őrzéshez való makacs ameri­kai ragaszkodás csak ködösí­tés s azt a célt szolgálja, hogy elvonja a világ népei­nek figyelmét a Csendes­óceánon folyó kísérleti elő­készületekről. A népek azon­ban nem hagyják becsapni magukat, s jól tud­ják, kinek „köszönhetik” a karácsony-szigeti újabb atom­gombákat. Ezt igazolja, hogy a Szovjetunió javaslata, ame­lyet Zorin külügyminiszter­helyettes csütörtökön terjesz­tett a genfi értekezlet elé — az atomhatalmaknak a genfi értekezlet idejére vonatkozó önkéntes kísérleti moratóriu­máról — elnyerte a semleges országok, sőt még egy NATO- ország, Kanada támogatását is. A nyugati bumeráng te­hát visszafordult: az Egye­sült Államok és Anglia a Kennedy—Macmillan-féle le­véllel az atomkísérletek dol­gában a Szovjetuniót akarta elszigetelni, — s önmaga szi- getelődött el. Az eddigiekből is nyilván­való: semmiképp sem mond­ható, hogy ez a most záruló hét sok sikert hozott az Egyesült Államok elnökének. Ezt igazolja az is, hogy a legnagyobb amerikai acélmo­nopóliumok az elnök tudta és beleegyezése nélkül emel­ték az acélárakat. Ez nem elhanyagolható esemény. Egy­részt azért, mert ez az ár­emelés növelni fogja számos közszükségleti cikk árát, te­hát károsan hat a dolgozó tömegek életszínvonalára. Másrészt, mert nehezebbé te­szi az amerikai árucikkek versenyét a külföldi piaco­kon, rontja az Egyesült Álla­mok fizetési mérlegét, s csak siettetni fogja az arany ki­áramlását az Egyesült Álla­mokból. Harmadsorban pe­dig — s talán ez a legfonto­sabb tanulsága az esetnek — ez az áremelés arra mutat, hogy az amerikai monopol- kapitalisták egy roppant be­folyásos csoportja: az acél­ipar urai ujjat húztak az el­nökkel, vállalván a nyilvános vitát is. így fest tehát a nyu­gati egység a valóságban: még a világimperializmus fellegvárában, az Egyesült Ál­lamokban is nyílt marakodás folyik a különböző monopol­tőkés csoportosulások tagjai között. Ennek pedig hosszabb távlatban nézve a dolgot — jelentős kihatása lehet az egész világhelyzet alakulásá­ra Nem lenne teljes a heti körkép, ha legalábbis röviden nem emlékeznénk meg u népszavazás után ki­alakult franciaországi hely­zetről. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy ez a népsza­vazás nem de Gaulle-nak, hanem az algériai béke őszin­te híveinek a helyzetét erő­sítette meg. Ha ugyanis de (Gaulle bizonyos lett volna benne, hogy a franciák zöme őt támogatja, nyilván új vá­lasztásokat ír ki (mint aho­gyan tervezte is), hogy a sa­ját képére és hasonlatosságá­ra új parlamentet hívjon életre. De az utolsó pillanat­ban mégis elállt ettől a ter­vétől, mert joggal tartott tő­le, hogy az esetleges új vá­lasztásokból nem a degaul- listák, hanem a baloldali pártok, elsősorban a kommu­nisták kerülnek ki megerő­södve. Ezért de Gaulle meg­elégedett azzal, hogy levált­ja az ultrákkal rokonszenve­ző Debré miniszterelnököt és egy olyan embert — név sze­rint Pompidou-t nevez ki Debré utódának, aki tűzön­vízen keresztül a köztársasá­gi elnök híve. Ezzel azonban egy centiméterrel sem került közelebb ahhoz, hogy elnyer­je a francia nép támogatá­sát. A kommunista párt pe­dig, amely igent mondott az algériai békére, növekvő nép­szerűségnek örvend, amikor határozott harcra szólítja fel a tömegeket de Gaulle sze­mélyi diktatúrája. antide­mokratikus rendszere elíen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom