Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)

1962-04-07 / 28. szám

NÓGRÁDI ;t,j/«""'• VILÁG PROLETÁRJAI, EG VBSÜLJETEK! i .. _ AZ MSZMP NÖGRAD megyei BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvm. ÉVF., 28. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1962. Április 7. Előre a kongresszusi munkaverseny sikeréért Díszíínnepség Salgótarjánban § hazánk feíszshaifulásának 17. évfctifuíája alkalmából Megyeszerte ünnepségek keretében emlé­kezett megyénk dolgozó népe, hazánk felszabadulásának tizenhetedik évfordulójára. Nagygyűléseket, ünnepi műsorokat tartottak. Salgótarjánban, megyénk székhelyén 3-án este a József Attila Művelődési Házban tartották a díszünnepséget, amelyen a nagyszámú dol­gozókkal együtt részt vettek társadalmi éle­tünk kiválóságai. A díszelnökségben helyet foglalt Jakab Sándor, az MSZMP Nógrád megyei bizott­ságának. első titkára, országgyűlési képviselő, Hankó János, a párt végrehajtó bizottságá­nak tagja, a megyei tanács vb elnöke, Alles János, Matúz József, Jedlicska Gyula, Lipták Gyula, Szoó Béla, a párt-végrehajtó bizottság tagjai. Az elnökségben ott volt a szovjet nép képviseletében Nyikolaj Karpovics Kiricsen- ko, Ivan Grigorjevics Fekliszter, a Csen- szlovák Szocialista Köztársaság képviseleté­ben Hrusovszky Milan, a közép-szlovákiai Nemzeti Bizottság elnökhelyettese és Balázs József, a Közép-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság VB tagja. Az elnökségben foglalt helyet továbbá dr. Bartha Róbert, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára, Sándor Elemér, a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnöke, Bozó Ernő, a Salgótar­jáni Városi KISZ-Bizottság titkára, Kelecsé- nyi Ferencné, a Nőtanács salgótarjáni titkára, dr. Szabó Sándor, a megyei kórház igazga­tója, Versényi György, a Madách Imre álta­lános gimnázium igazgatója, Dianovszki Gyu­la, a Z1M salgótarjáni gyáregységének osz­tályvezetője, Galó Istvánná, Nagy József, a ZIM gyáregység dolgozói, Vágvvölgyi János- né, Dembróczki József a Sa'gótarjáni Üveg­gyár dolgozói, Kurdi Ferenc, a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozója, Fekete Lajosné, az Építőipari Vállalat dolgozója. A díszünnepséget Jedlicska Gyula elvtárs nyitotta meg, majd Jakab Sándor elvtárs az ünnepség szónoka mondott beszédet. Hálával emlékesünk a felszabadító szovjet népre ] Pártunk Központi Bizott­sága legutóbbi ülésén határo­zatot hozott a kongresszusi munkaversenyről. Ez a hatá­rozat üdvözli a dolgozóknak azt a kezdeményezését, hogy újabb munkasikerekkel ké­szülnek a VIII. kongresszus­ra. Egyben felhívja a figyel­met arra is, hogy a verseny mindenekelőtt a termelékeny­ség növelésére, a műszaki színvonal fejlesztésére, a ter­mékek minőségének javításá­ra, az önköltség csökkentésé­re, az exporttervek teljesí­tésére és az anyagtakarékos­ságra irányuljon. Az elmúlt napok igazolták azt, hogy a Központi Bizott­ság határozata találkozott a dolgozók igényével, elhatáro­zásával. Bár az 1962. évi ver­senyfeladatokat a legtöbb üzemben már elkészítették, a kongresszusi munkaverseny magasztos légköre újabb vál- lalásokra, újabb célok kitű­zésére, a termelés tartalékai­nak még teljesebb számba­vételére és hasznosítására ösztönzi a munkásokat, mér­nököket. Ezt igazolja, hogy néhány nappal a határozat megjelenése után a Salgótar­jáni Acélárugyár és a mátra- nováki bányaüzem dolgozói már elkészítették kongresszusi versenyvállalásukat. E versenyben elsőrendű súllyal szerepel a munka termelékenységének emelése, Az elmúlt évben a termelés növekedése megyénkben 82 százalék erejéig a munka termelékenységének emelkedé­séből adódott. Megyénk ipa­rának szerkezete lehetővé te­szi, hogy ezt az arányt ebben az évben is megtartsuk, sőt javítsuk. E feladat megvaló­sításában külön jelentősége van a műszaki fejlesztési célkitűzések végrehajtásán, a műszakilag megalapozott technológia kidolgozásának és szigorú megtartásának. Az utóbbi években a rekonst­rukciós tervek során számos új gépi berendezést helyeztek üzembe. A feladat az, hogy ezek a beruházások minél rövidebb idő alatt teljes ka­pacitással dolgozzanak. E feladatokkal függ össze, il­letve a kongresszusi verseny fejlesztésének és szélesítésé­nek legalkalmasabb formája megyénkben a tűzhelygyári dolgozók által kezdeménye­zett minőségjavító mozgalom. Ebben a versenyben a szo­cialista munkaverseny vala­mennyi célkitűzésének meg­valósítása egységes folyammá egyesük A minőségjavító mozgalom magában foglalja mindazokat a törekvéseket, amelyek a termelés gazdasá­gosságának javítására irá- ayulnak. A Központi Bizottság ha­tározatában leszögezett álta­lános elvek alapján termé­szetesen megvan minden iparágnak, gyárnak, vállalat­nak a maga sajátos feladata Is a kongresszusi munkaver- eenyben. A szénbányászatban nagy szerepeit kell kapjon a szén fűtőértékének növelése, az önköltség csökkentése, a bányaiéval és energiával va­ló takarékosság, a gépek, be­rendezések, jó kihasználása. Szükséges az is, hogy na­gyobb gondot fordítsanak az áj szénmezők feltárására. A vasiparban szintén a minő­ség javítása szerepel az első helyen. Az üvegiparban az egyre növekvő igények kielé­gítését kell szorgalmazni öb­lös- és táblaüvegből. Az épí­tőipar dolgozóira nem ki­sebb feladat vár, mint az, bogy — javítva a beruházó és kivitelező vállalatok közötti együttműködést — biztosítsák a beruházások határidőre, il­letve határidő előtti megva­lósítását, egyre több és jobb minőségű lakást adjanak át a lakosságnak. A helyiiparban a szolgáltatások állnak a munkaverseny középpontjá­ban. A közlekedésben és ke­reskedelemben a kutúráltság színvonalának emelésére, az igények jobb kielégítésére van szükség. Népgazdaságunk másik nagy ágazatában, a mezőgaz­daságban szintén nagy lehe­tőségei és tartalékai vannak a kongresszusi munkaver­senynek. A mezőgazdaságban az árutermelés növelésével, az igények lehető legtelje­sebb kielégítésével járulnak hozzá a lakosság fogyasztási alapjának növeléséhez, a népgazdasági tervek teljesí­téséhez, túlteljesítéséhez. A késői kitavaszodás különösen szükségessé teszi, hogy ki­bontakozzon minden alkotó erő a mezőgazdaságban j is. Általános feladat, hogy a mezőgazdasági munkák ,most már gyorsan és jó minőség­ben kerüljenek elvégzésre. Te­gyenek meg mindent' annak érdekében, hogy egy talp­alatnyi föld se maradjon műveletlenül, hogy az egység­nyi területről mind magasabb hozamot biztosítsanak. E fel­adatokkal együtt az állami gazdaságokban helyes kitűzni, hogy a fejési átlag 3 400 fölé emelkedjen, gyorsan és gazdaságosan történjen a hizlalás, jó minőségű vető­magot, magas termelőképes­ségű tenyészállatokat adja­nak a mezőgazdaság más ágainak. A gépállomásokon a gépek jobb kihasználását, a teljesítmények növelését, a takarékosságot, az önkölt­ség csökkentését helyezzék a verseny középpontjába. A termelőszövetkezetek jobb munkaszervezéssel, az anya­gi érdekeltség tökéletesítésé­vel is hozzájárulhatnak a termésátlagok fokozásához, az árutermelés növeléséhez. Különösen alkalmas formá­ja a munkaversenynek a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalom. A szövetkezeti ál­lattenyésztésben elérhető, hogy a sertésszaporulat ko­cánként 10-11 darabos le­gyen, helyes célkitűzés a 85 százalékos nevelési arány biztosítása is. A szövetkeze­tek és felvásárlók jobb együttműködése elősegítheti, hogy hízósertésből, baromfi­ból és tojásból az évi felvá­sárlási terv 75 százalékát már az első félévben, tojás­ból és baromfiból pedig az éves tervet a VIII. kongresz- szusig teljesítsék. A párt VIII. kongresszusá­nak tiszteletére kibontakozó munkaverseny nagyszerű fel­tételt biztosít arra, hogy megyénkben is sikeresen tel­jesítsük a második ötéves tervet. A párt-és szakszerve­zeti aktivisták példamutatá­sa, a szocialista címért ver­senyző üzemrészek, aknák kollektívád, valamint a szo­cialista brigádok és az e cí­mért küzdő kollektívák ha­talmas erőt képviselnek. Az iparban és a mezőgazdaság­ban egyaránt, a kereskede­lemben és a közlekedésben, életünk minden területér megvan a lehetősége annak, hogy szélesedjen a szocializ­must építők aktív tábora, újabbak kapcsolódjanak be a hazánk, népünk felvirágoz­tatását szolgáló kongresszusi versenymozga Lomba. Óriás gumiszalag gyártását kezdték meg a Bányagépgyárban A Salgótarjáni Bányagép- gyár dolgozói előtt ebben az évben is újabb feladatok vég­rehajtása áll. Számtalan új gyártmány előkészítésén dol­goznak, hogy mind jobban kielégítsék a bányák, elsősor­ban a szénbányák növekvő igényeit. A több új gyárt­mány közül kiemelkedik az az óriás, úgynevezett 1200-as ma­mut gumiszalag, amely­nek gyártását április el­sején kezdték meg. Az új szállítógumiszalag az ecsédi külfejtésre kerül. Még ebben az évben három da­rabot gyártanak le, amely­nek hossza egyenként 500 folyóméter lesz. Szélessége 1200 milliméter. A gumiszalag gyártása igen komoly feladat elé állít­ja nemcsak a műszaki, hanem a fizikai dolgozókat is, hiszen eddig Magyarországon ilyen szalagot még nem gyártottak. A magyar szénbányák eddigi szükségleteit valutáért, Né­metországból biztosították. A bányagépgyár kollektívájának jelenleg nemcsak a berende­zés nagysága jelent nagy gon dot, hanem az egyes részek kialakítása is, ami természe­tesen teljesen új technológiai és üzemszervezési problé­mát is magával hoz. A szalag 25 tonnás hajtófe­jét például egy mozgó úgy­nevezett bakdaru segítségével — megfelelő csarnok hiányá­ban — az udvaron szerelik össze, ahol majd a próbajára­tást is végrehajtják. A szállí­tószalaghoz szükséges görgő kivitelezése is teljesen új fel­adatot jelent a Bányagépgyár kollektívájának. Mind ezek ellenére fizikaiak és műsza­kiak a gyártás leggazdaságo­sabb végrehajtására töreked­nek, ami előzetes számítások szerint azt jelenti, hogy az eddig Németországból impor­tált szállítószalag árához vi­szonyítva 50 százalékos meg­takarítást érhetnek el nép- gazdasági szinten. — A megemlékezés napján első szavunk a hála szava — kezdte beszédét Jakab Sán­dor elvtárs. — Örök hálával emlékezünk azokra a népek­re, s nagyszerű fiaikra, akik segítették a magyar népet fel­szabadulni az elnyomás alól. Külön szeretettel és hálával fordulunk a Szovjetunió felé, amely a legtöbbet szenvedte, a legtöbb áldozatot hozta a német fasizmus elleni harc­ban és hazánk felszabadulá­sáért. De hálatelt szívvel gon­dolunk azokra a szövetséges hatalmakra, partizánokra és ellenállókra, akik a német fa­sizmus gyengitésével siettet­ték a háború befejezését. A magyar nép örökre szí­vébe zárja e népek nagy­szerű harcát, s örökké em­lékezni fog április 4-re, amely hazánk felemelkedé­sének kiinduló dátuma lett. — Hazánk felszabadulásá­nak ünnepe a számvetés napja. Jó alkalom ez arra is, hogy elemezzük társadalmi életünkben az elmúlt év ta­pasztalatait és a folyó év- indulását. Amikor ezt tesszük, elmondhatjuk, hogy a legna­gyobb eredményünk a szocia­lizmus alapjainak lerakása. A néphatalom megvédése, nép­gazdaságunk általános erősö­dése, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése volt az a jellemző három győzelem, ami megteremtette a szocalizmus alapjainak lerakását. Szocializmust építő mun­kánk fontos része, a má­sodik ötéves népgazdasági fejlesztési tervünk. Az abban célul kitűzött fel­adatok teljesítésével nemcsak megerősítjük a szocializmus alapjait, hanem megteremtjük a kommunizmusba való át­menetet is. Jóleső érzéssel, a jól végzett munka tudatával beszélhetünk az elmúlt év munkájáról. — Az elmúlt évben tovább Koszp rázás Salgótarjánban tartott iparunk lendületes fejlődése — hangoztatta, majd részletesen ismertette a nép­gazdaság fejlesztésében elért eredményeinket. — Nógrád megye ipara is megújhodik. Mondhatnánk, másodvirágzását éli. Az 50— 60 éves gépparkkal rendelkező üzemek gépeinek felújítása folyik. Magas színvonalú, nagy termelékenységű gépek a Szovjet Hősök emlékművénéL kerültek a termelésbe. A bá­nyász ma már nem rései, mert munkáját igen sok gép könnyíti meg. Iparunkban mindinkább az automatikus termelés váltja fel a régit. Ez nemcsak azért fontos, mert mutatja a múlt és jelen közti különbséget, hanem azért is, mert ez a jövőnk alapja. Minőségi változást mutat ipa­runk életében az is, hogy a fejlettebb technika, a ma­gasabb fokú üzemszervezés együttes alkalmazása folytán a termelés növekedése a mű­szaki fejlesztésből, az üzem- szervezésből fakad. A terme­lési előírásoknak maradékta­lanul eleget tettünk, és az ez évi eredményeink is biz­tatóak és feljogosítanak, hogy az elért sikereinket tovább növeljük. — A Központi Bizottság — folytatta — 1956 óta meghatá­rozott gazdaságpolitikája a magyar,nép helyeslésével ta­lálkozott. A lelkes munka bi­zonyítja, hogy támogatja né­pünk. '' •;] Most, amikor a szocializ­must építő munkánk sike­rei láthatók, munkásosz­tályunk, műszaki dolgo­zóink újabb sikerek el­érésére készülnek. Üzemeinkben nagyszerű ver­senylendület van. Ez év elei­jén a Salgótarjáni Tűzhely­gyár a termékek minőségének megjavítására indított mozgal­mat. Felhívása azóta me­gyénk valamennyi üzemében (Folytatása a 2. oldalon.) Megindult © munka © tavaszi hetérbem Már folyik a vetési munka megyeszerte, de még jónéhány helyen szántanak is. Ku- csik József a pásztói gépállomás traktorosa gondos munkát végez hűséges lánctalpas barátja segítségével. Jó munkájának titka a lelkiismeretes gépkarbantartás, a szorga­lom és a pontosság

Next

/
Oldalképek
Tartalom