Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)

1962-04-03 / 26-27. szám

1963. április 3. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 15 ' ^ ' 4párt/z^nmoigálom \\Ny Puerto sBarrmr Hue hue- . u. renoego • Lobon o ^^ ompnt>nnn*°/r.0Salama f Juli apa [scuintla esendő Bn) Hondurdb OOMINIKAI nőn HONDURAS SMMOR—V" NICARAGUA GUATEMALA Forrongó Guatemala Köeép-Amerika államai, az úgy­nevezett „Banán-Köztársaságok” közül Guatemala 109 ezer négy­zetkilométernyi területével az egyik legnagyobb kiterjedésű, 3,8 millió lakosával pedig a legna­gyobb lélekszámú ország. Guate­mala hivatalosan igényt tart a szomszédos 23 ezer négyzetkilo­méternyi nagyságú és csupán 100 ezer lakosú Brit-Honduras terü­letére. Guatemalában jelenleg reakciós kormány van uralmon. A kor­mány az ország területén a fő­város, Guatemala környékén, Puerto Barrios körzetében és El Petén tartomány déli részén több kiképzőtábort bocsátott a kubai ellenforradalmárok rendelkezé­sére. Guatemala gazdasága hatalmas amerikai trösztök, többek között az United Fruit Company ellen­őrzése alatt álL Az utóbbi vál­lalatnak nagy banán- és kávé­ültetvényei találhatók a Motagua folyó völgyében és Puerto Bar­rios szintén e társaság magán­kikötője. Legutóbb a guatemalai kormány reakciós politikája ellen több vá­rosban, de különösen a főváros területén nagy tüntetések zajlot­tak le. El Petén tartomány ős­erdeiben pedig a guatemalai ha­zafiak partizánmozgalmuk néhány bázisát már létre is hozták. Sulzberger tanúsága úr A címben szereplő Sulz­berger úr, teljes nevén C. L. Sulzberger: a New York Ti­mes vezető munkatársa. Any- nyira az, hogy annak idején ő készítette a lap számára az emlékezetes Hruscsov inter­jút is. Sulzberger úr tehát nem akárki, érdemes odafi­gyelni arra, amit mond. Most például Géniből lapjának küldött, kommentárjában a leszerelés gazdasági kihatá­sait boncolgatja. Véleményét különösen érdekessé teszi, hogy nem általában beszél, hanem lényegében azt vizs­gálja, mit hozna a Szov­jetuniónak és mit az Egye­sült Államoknak, ha a jelen történelmi pillanatban meg­egyeznének a leszerelésben. „Kétségtelen — írja —, hogy egy nagyobb arányú leszere­lés kedvező lenne a szovjet gazdaság számára. Sok em­ber szabadulna fel s kap­csolódhatnék be a mezőgaz­dasági termelésbe, több pénz jutna a közszükségleti cikke­ket gyártó iparágak beruhá­zásaira . . . (Sulzberger úgy látszik ismeri az SZKP cél­kitűzéseit. ..) Az Egyesült Államokban ezzel szemben egy alaposabb leszerelés ne­héz helyzetbe hozná a gazda­ságot éppen ebben a rendkí­vül kényes pillanatban, ami­kor fel kell készülnünk az európai közös piaccal való erős konkurrenciára s még nem oldottuk meg az arany­kiáramlás kérdését... A fegy­verkezési hajsza folytatása tehát bizonyos előnyöket tar­togat több amerikai iparág számára, de nem előnyös a Szovjetunióra nézve.” Sulzberger úr tanúságtéte­le figyelemreméltó: a legte­kintélyesebb amerikai napilap hasábjain mondja ki, hogy a két világhatalom közül a Szovjetuniónak gazdasági szempontból is érdeke a le­szerelés, míg az Egyesült Ál­lamoknak gazdasági ezempot- jai sem diktálják, hogy sür­gesse az érdemi leszerelést, őszinte hálával tartozunk Sulzberger úrnak, amiért a maga tanúságtételével hozzá­járult ahhoz, hogy még éle­sebben lássuk, milyen érde­kek és szándékok húzódnak meg a Genfben és Washington­ban elhangzó amerikai szép szavak mögött. Egy üzenet margójára Születésének huszadik év­ifordulóját érte meg az Ame­rika Hangja elnevezésű rádió. Kennedy elnök ez alkalom­ból arra kérte e vállalkozás munkatársait, legyenek a tárgyilagos hírközlés prófé- 'tói a jövőben is. Hurrá! Egyetértünk. Legyen az Ame­rika Hangja ugyanolyan tár­gyilagos és igaz^ mint aminő akikor volt, amikor még a hitlerista gonosztevők ellen harcoló amerikai nép akara­tát hirdette. De már jó ideje mást hir­det. Emlékezzünk! Ádáz dühvei uszított Korea ellen, önfeledten tapsolt Guatemala leiga­zolnak és mindmáig foly­ton mocskolja Kubát. Ezzel szemben lihegve di­csőíti a NATO, a SEATO, a CENTO és a Bundeswehr vérgőzös szellemét; lovaggá ■üti Francot és Salazart, a sza­badság bajnokainak titulálgat- ja a földkerekség népnyúzó «diktátorait. — Lumumba gyil­kosait pedig csaknem szent­ként tisztelik. Ez lenne Ame­rika igazi hangja? Soha! Ez Truman hangja, a kémfőnök Dulles hangja, a Wall Street hangja, Spellman bíboros hangja, a vietnami jenki-béren­cek hangja, a Fekete Hang hangja. Ha úgy tetszik: az ellenfor­radalmárok, a puccsisták, a politikai gyilkosok, a fajir- tók, a MacCarthyk és a John Birchök hangja. Csak azok nevében beszél, akik nem akarják a népek szabad­ságát és barátságát, akik ir­tóznak a fegyvernélküli vi­lágtól, a leszereléstől, a bé­kés együttéléstől. Mi magyarok is 1956 ok­tóber óta igen jól tudjuk, mi­csoda tárgyilagosság és embe­riesség vezérli az Amerika Hangját. Az elnök úgy lát­szik, még nem tudja. Rosszul imformálták. Persze, az Ame­rika Hangja egyszer megint az igazi Amerika Hangja lesz. Csakhogy akkor a világ­Műszaki becslést tartunk Salgótarjánban 1962. áp­rilis 11-én délelőtt 10 órakor, a Magyar Hirdető ki- rendeltségén, Dimitrov u. 15 sz. alatt. Telefon: 11-83. írásbeli bejelentéseket a fenti címre kérünk. Budapesti címünk: Műszaki Anyag- és Gépkereske­delmi Vállalat, Budapest, VI. Népköztársaság útja 28. Telefon: 127—731. Foglalkozunk használt mezőgazdasági és egyéb gé­pek, kompresszorok, műszerek stb. eladásával, véte­lével és közvetítésével. ,; ,, jy reakció nem tapsol majd töb­bé neki. A tárgyilagos, igaz és kendőzetlen hírközlés ne­vében ki kell jelentenünk, ma még — tapsol... De csak ő... Kulcsok és jóslatok - egy hét a világpolitikában A világ az elmúlt héten is Genfre figyelt legjobban, il­letve azokra a megnyilatkozá­sokra, amelyek a genfi lesze­relési tanácskozásokkal fog­lalkoztak. „Találkozásainkon bizonyos haladást értünk el — mondotta többek között Gromiko szovjet külügymi­niszter és alapjában véve ha­sonló — hangnemben tájékoz­tatta a sajtót Rusk amerikai külügyminiszter is, amikor visszaérkezett Washingtonba. Ugyanakkor azonban tudomá­sul kell vennünk, hogy a genfi tanácskozások eddig semmiféle konkrét eredményt nem hoztak, de semmi esetre sem ju­tott a konferencia zsák­utcába, pedig a kulisszák mögött a béke ellenségei mindent elkövettek ezért. Az általános és teljes leszere­léshez a járható utat a szov­jet javaslat mutatja és ezt tá­mogatja az egész világ béke­szerető közvéleménye. A békés építőmunka szere- tete áradt ebben az időszak­ban is Hruscsov szovjet mi­niszterelnök valamennyi meg- nyilakozásából. A tokiói egye­tem levelére adott válaszában hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nemcsak konkrét programot ter­jesztett elő az általános és teljes leszerelésre, ha­nem gyakorlati példát is mutatott már. Ugyanakkor Kennedy elnök több kijelentése az Egyesült Államok politikájának inga­tag voltára enged következ­tetni. Rossz vért szült még Amerika szövetségesei köré­ben is az a Kennedy-nyilat­kozat, amely szerint az Egye­sült Államok háború esetén kész elsőként nukleáris fegy­vert alkalmazni. Az elmúlt hét egyébként igen zsúfolt volt meglepő nemzetközi esemé­nyekben. A legnagyobb érdek­lődést az argentínai és a Szí­riái események váltották ki. A jelek szerint — az erős hírzárlat ellenére is — a Szí­riában történtek érthetőbbek. A hét közepén bekövetkezett államcsíny, úgy látszik, erő­sen belpolitikai jellegű, de minden bizonnyal hatással lesz az arab államok egymás közötti kapcsolataira. Persze, a további fejleményeket ma még meglehetősen nehéz meg­ítélni. Sokkal bonyolultabb az argentin helyzet. Itt, mint is­meretes, március 18-án, az országos választásokon az Igazság Frontba tömörült el­lenzéki erők többségükben Juan Peron, volt diktátor hí­vei, jelentős győzelmet arat­tak. Bebizonyította ez a vá­lasztás, hogy Frondiziban nem bíznak többé a tömegek. Miért van ez így? Frondizit három évvel ezelőtt a haladó erők segítették uralomra, mert a programjában több olyan ígéret szerepelt, ami az argentin nép számára létfon­tosságú, mint például a földreform, vagy az olajvál­lalatok államosítása. Ennek a programnak a megvalósítására azonban nem került sor és az argentin népgazdaság helyzete ma katasztrófá­Megfelelő embert — a megfelelő helyre?.. Kuba, Brazília, Guetamala, Ar­gentina ... A napihirekben sze­replő latin-amerikai országnevek puszta felsorolása is tanúsítja, milyen igaza van ifj- Rowland Evansnek, amikor a New York Herald Tribune-ban így sóhajt fel: „Elkéstünk Latin-Amerikában”. Nos, ezt az alapos amerikai ké­sést lenne hivatott behozni az Alianza para Progreso, Kennedy elnök nevezetes „Szövetség a Haladásért” jelszavú segélyprog­ramja, amelynek végrehajása azonban igen-igen lassan halad. Pedig; megmondja Mr. Evans is, annak — legalábbis Washington számára - nem lesz jó vége. A cikkíró drámaibb szóhasználatá­val: „Ha a Szövetség a Haladásért megbukik, két eshetőséggel kell számolnunk. Az egyik: ázsiai tí­pusú semlegesség, amely futótűz­ként terjed majd el az egész kontinensen. A másik: Latin- Amerika kommunista lesz”. Talán nem kell hozzátennünk, bogy a két eshetőség közűi Evans úr az elsőt tartja a „kisebbik rossz­nak ...” Es mit tesz Washington, hogy a „kisebbet” és a „nagyobbat” egyaránt megpróbálja elkerülni? Kinevezi - olvassuk a News- weekben — Richard Bissell urat az Alianza para Progreso legfőbb tanácsadójának. Ez a Mr. Bissell pedig azonos azzal a Mr. Bis- sellel, aki esztendeje a CIA (Köz­ponti Hírszerző Ügynökség) fö- embereként szervezte és Irányí­totta a Kuba elleni inváziót, amely mint ismeretes, csúfos ku­darccal végződött. Ügy véljük, érthető, ba kíváncsian várjuk, hogy Bissell úr fótanácsadásával vajon az Alianza para Progreso — milyen eredménnyel jár majd? OLASZ SZERZETESEK A BIRÖSÄG ELŐTT Az egész világot bejárta, hogy Szlcll lábait, nak cselekedetei végül a közreműködtek egy gazdag Ma zári no városka kolostora négy kapucinus barátjá­“*ro,t»k,i‘* lisabb, mint valaha. Fran­dizi lényegében az Ame­rikai Egyesült Államok politikáját szolgálta. Természetes tehát, hogy a nép érdekeit következetesen szol­gáló kommunisták is szembe­szálltak vele és az ellenzéki erőket támogatták. így a Frondizi-párt vereséget szen­vedett. De nem bízik Frondi­ziban a legszélsőségesebb re­akció sem. Az imperialista politikát követő katonai veze­tők a választások után kény­szerítették az elnököt, hogy semmisítse meg a választások eredményeit, majd őt magát is lemondatták. A pucc sót végrehajtó katonák jelentése szerint ezzel a „helyzet tisz­tázódott”, valójában azonban csak tovább bonyolódott. Van ugyan már új elnök, de szinte bizonyosra ve­hető, hogy az argentin dolgozók nagy többsége nem fog egykönnyen be­lenyugodni a szélsőséges reakciós kormány ural­mába. Az illegalitásban küzdő Ar­gentin Kommurtista Párt po­litikája és taktikája világos. A párt a reakció minden megnyilatkozása ellen harcol és a fő veszélyt jelenleg az amerikabarát katonai körök jelentik. A kommunisták le­leplezik a peronista pártvezé­rek demagógiáját, de a pero­nista dolgozókkal kapcsolatot teremtve, egységfrontot alkot­nak a jelenleg legveszedelme­sebb reakió ellen. Csak az amerikabarát imperialista kö­rök legyőzése után alakítható ki ugyanis a nép érdekelt legjobban szolgáló reális, füg­getlen politika. Változatlanul a világpolitikai érdeklődés központjában az elmúlt hé­ten Párizs a korábbinál na­gyobb határozottságot muta­tott. De Gaulle-nak minden oka megvan erre. Az eviani megegyezés előtti időszakban az OAS tevékenysége bizo­nyos egyensúlyi helyzetet te­remtett a francia belpoliti­kában, másrészt fékezte az FLN tevékenységét is. Ma már azonban más a helyzet. Ha a de Gaulle-kormány meg akarja tartani a már amúgyis eléggé lejáratott nemzetközi tekintélyét, akkor feltétlenül meg kell mutatnia, hogy ura a helyzetnek. Hatni akar de Gaulle az erélyesebb intézkedésekkel a demokra­tikus gondolkodású francia tömegekre is, különös tekin­tettel az április 8-i népszava­zásra. A kommunista párt ve­zetői félreérthetetlenül kije­lentették, hogy a párt és a pártot támogató tömegek igennel szavaznak április 8-án, de ez az igen csak az algériai békére igen, de: de Gaulle egyéb téren folyta­tott politikájára nem. A de- gaullista politika jellege ugyanis alapvetően reakciós és ez ellen a francia kommu­nisták változatlanul folytat­ják harcukat. De Gaulle reakciós po­litikáját egyébként mi sem bizonyítja jobban, minthogy a francia kor­mány távollétével tűntet a genfi leszerelési érte­kezleten. Tavaszodik A tavaszi időjárás pedig nem­csak napsugarat, hanem oly­kor böjti szelet, néha hóziva­tart is jelent. így van ez a nemzetközi politikában is. És ha nem is történt semmi na­gyobb horderejű konkrét megegyezés az általános és teljes leszerelés kérdésében, a kedvező légkört megőrizték Genfben. A tanácskozás to­vább folyik és a külügymi­niszterek is úgy utaztak ei: készek bármikor visszatéríti és újból leülni a tárgyaló­asztalhoz. Márpedig mindé« megegyezés kulcsa a békés tárgyalás és ha ez a tárgya­lás jószándékú, akkor a i egyezés, ha késik is, de maradhat el. J;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom