Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)
1962-03-28 / 25. szám
1962. március 28. NOSRADI NÍPÜJ8A8 5 76 hektáron fásítanak az idén a termelőszövetkezetek Tovább ^erősödik az‘erózió elleni védekezés Megyénkben igen nagy területen pusztít az erózió. A dombokról, hegyekről lezúduló víz sok helyen akadálytalanul koptatja az útjába •eső területet és nagy károkat «okoz a mezőgazdaságnak. Ezeket a kopár területeket «semmire sem lehet használni. De nagy gondot okoz a termőterület megvédése, mind több parlagterület elhódítá- sa a természet romboló erőitől. Évről évre nagyobb területen védekezünk az erózió ellen. Megszabályozzuk a hegyekről lefutó patakok folyását, kitisztítjuk a vízlevezetőket és még sokféle jmódon védjük a károktól földjeinket. Az eróziónak kitett területeken nagyszerű védelmet myújt az erdő. Azonban a a .11 fl termelőszövetkezeti építkezések lelső negyedéves munkájáról tanácskoznak holnap Salgótarjánban Holnap délelőtt Salgótarjániban a megyei tanácson megvitatják a termelőszövetkezeti ■építkezések első negyedéves tervének teljesítését. Ezen a tanácskozáson részt vesznek 'jsz anyagszállító és kivitelező vállalatok is. A megyei Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda ismertetése alapján megbeszélik az első negyedév munkájában jelentkező hiányosságok okait, valamint a .második negyedév feladatait. Széljegyzet Ez a különös, furcsa időjárás sok gondot okoz a termelőszövetkezeti építkezéseken is. Sok helyen most azt mondják: nem megy a munka, mert az objektív körülmények... Nos, elhiszem, hogy egyes termelőszövetkezeti majorságokban nem lehet mozogni a nagy sártól. De azt már nem tudom meg- | érteni, hogy némelyik helyen objektív akadálynak magyarázzák a tervszerűtlen szaládozást, a készü- ‘ tétlenséget, a lustaságot; mert ilyen is akad. De nézzük a tényeket. A megyei Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda 110 építmény munkáinak beindítását tervezte az első negyedévre. S az eredmény? őszintén szólva: siralmas. Ennek a szép tervnek csak a felét sikerült teljesíteni. De hol a hiba? A beruházási irodán elmondják, hogy a legtöbb termelőszövetkezet örömmel megkezdené a munkát, ha nem akadályozná az időjárás. Sok helyen már az építőanyag is a helyszínen van; s az is Igaz, hogy szakszerűtlenül tárolják. De mutatnak az irodán leveleket, listákat is. Ezekből más is kiderül. A kimutatások szerint a beruházási iroda három részletben küldte át 112 építmény tervét a megyei KÖJAIX-nak, hogy ez megadhassa, a közegészségügyi hozzájárulást, ami az építési engedélyhez szükséges. Enélkül nem lehet szerződést kötni, nem vonulhatnak fel a vállalatok, egyszóval: nem építkezhetnek. S mi történt? Az átküldött terveknek csak egyharmadrésze érkezett vissza eddig a beruházási irodára. Ez csak egy akadály a néhány közül, amelyet körültekintő munkaszervezéssel megszüntethetnek. A •beruházási iroda küldje •folyamatosabban a terveket a KöjALL-nak, ez pedig gyorsabb ütemben végezze a felülvizsgálást és az engedélyek kiadását. (p) 1 kopár domboldalakon, völgyhajlatokban csak fáradtságos munkával, gonddal lehet eredményes erdőültetést végezni. Hasonlóan a korábbi évekhez, az idén is jelentős területen fásítanak termelő- szövetkezeteink. Az országos fásításon belül megyénkben 18 termelőszövetkezet végez erdőtelepítést 76 hektárnyi (csaknem 190 hold) területen ebben az évben. Az erdősítést végző termelőszövetkezetek 760 ezer darab különböző, gyorsan növő csemetefajtát ültetnek el. A legtöbb termelőszövetkezet, szám szerint hét, a balassagyarmati járásban fásít. A fásítás előre elkészített tervek alapján történik. Ezekben a tervekben meghatározták, hogy hová ültetnek facsoportokat, erdősávokat, vagy erdőrészeket. Amint az időjárás megengedi, azonnal megkezdik a fásítást a termelőszövetkezetek. Már előre megszervezték a munkát, hogy a tavaszi indulás — ami elég sok munka rövid idő alatt való elvégzését követeli most — ne okozzon fejetlenséget. Legnagyobb területen fá sítanak a káliói Uj Tavasz Termelőszövetkezetben. Ebben a szövetkezetben 14 hektáron ültetnek el a tavasszal csemetéket A palotási Május 1 Termelőszövetkezetben 6 hektáron fásítanak, ami több célt is szolgál. Egyrészt faanyagot jelent a termelőszövetkezetnek, — hiszen 5—6 év múlva már megkezdhetik az új állomány kitermelését — márészt elősegíti a vadvédelmet is. A helybeli vadásztársaság fácánokat és foglyokat kíván majd vinni az új erdőrészbe. De a telepítések — nem utolsó sorban — elősegítik a talaj- védelmet is, tehát az erózió elleni küzdelemben is jelentős szerepet töltenek be. A fásítási munkákba — hasonlóan a korábbi gyakorlathoz — bekapcsolódnak a kiszesek, az úttörők és az iskolás fiatalok is. A Hazafias Népfront szervezetei is sok segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeteknek, hogy minél eredményesebben megvalósíthassák célkitűzéseiket. NÖVELIK a cukorrépa hozamát 1 SEGÍTSENEK TÖBBET! A ban balassagyarmati járás- > igen alacsony volt az' vállalatok kapcsolata több legyen két szerződő fél kapcsolatánál, s jól szervezett» körültekintő munkájuk révén több tejet, húst, gyümölcsöt adjon a falu a városnak. A nógrádi, a dorogházi és Tu szécsényi termelőszövetke- elmult evben — alig haladta,. . , _ 'la]lsta „{mért küztúl valamivel katasztrális • f. , ^ holdanként a 80 mázsát - a \\ dö~ til JÍ cukorrépa hozama. Az idén > sz°vetkezeti bngád csatlako. _. ton ' ' > zik. A balassagyarmati járás e zt az átlagot 130 mazsara >. fermeiAszxVetkezGtei az év pm plilc n t prmplnR?nvptlc.pzp- > ■erm“*oszoveiK.ezeiei az ev érdekében megtörténtek EgyTe több termetéire- nyérgabona-kérdést. Termeldmegfelelő intézkedések. A,.vetkezetünkben ismerik főt a szövetkezeteink mintegy 7« 842 katasztrális hold cu*or->- - k i v tők a J szö. ezer katasztrális hold gabo- répa területet az idén olyan, ,vetkezeti tagok: az’ ötéves na termését takarítják be A Az idén célul tűztük: oldjuk megyénkben a ke- Terme] 76 helyen jelölik ki a termelő szövetkezetek, amelyek a terv szabta feladatok teljesíl^rZajerői megmunkálását vala- >; ^ - “ mennyi termelőszövetkezetmunkaverseny. ben az anvaai ösztönzés be-*TÍZ mázsa fölé emelni a ke~ lZSi.IT . «?« >»: benőnöd, bi*öM,dk.J ” területnövekedés, valamint a terméshozamok növelése érdekében tett intézkedések nyilvánvaló, hogy azt eredményezik, több gabonát termel megyénk, mint eddig bármikor. A Terményforgalmi Vállalat akkor látja el A következet kovácsa Negyvenhárom éve alakítja a vasat. Ha jókedve tartja, furcsa alakú díszítéseket ver remekbe a esi* lingelő üllőn. De régen csinált már ilyen munkát. Az évek legnagyobb része a kocsivasalások, szerszámélezések, patko- Iások munkájával telt el. De nemcsak mesteri kézzel hajlított és csavart díszekkel lehet művészit alkotni. Művészre vallanak a lelki- ismerettel megmunkált vasalások is. Mesterművek ezek is, mert Bócsó János ezekbe is lelket lehelt. Az idén hatvan éves kovácsmester a ságújfalui Uj Élet Termelőszövetkezetben dolgozik. Negyvenhárom évvel ezelőtt lett kovács, Bócsó János bácsi. Nagyon szereti a mesterségét, s fiai sem tagadták meg apjukat. Két fia kovács, a harmadik pedig motorszerelő — szóval ő is vasas. vezetőségével megbeszélve, valamennyi fölösleges gabonát átvesznek a termelőszövetkezetektől, még abban as esetben is, ha a vállalat tervének teljesítéséhez ez méf nem is lenne szükségei S ilyen segítségre van mos* 1; népgazdaság egyre növekvő tökéletesen feladatát, ha egy- >• szükségletét, csak úgy lehet- e8? termelőszövetkezetben !; séges, ha a mezőgazdaságban pem pusztán a szerződő felet j is felkaroljuk, kihasználjuk latja. A termelőszövetkezeti 4 a termelőszövetkezeti tagok jf alkotó kezdeményezését, munkalendületét. i ■ > ■ A termelési tervek mara- j; déktalan teljesítése azonban > • még nem jelenti azt, hogy ’’"több áru is jut a fogyasztókéhoz. A termelőszövetkezetek szükség, hogy “biztosítsuk a gazdálkodásuk folyamán városi lakosság megfelelő mintegy 10—12 olyan tér- húsellátását, elegendő meny- j, meltető, felvásárló vállalattal nyiségű tej, tojás és egyéb állnak kapcsolatban, amelyek mezőgazdasági termék kerOl- * munkája nagyban befolyásol- jön a városba. S azzal, hogy hatja, milyen mennyiségű az Allatforgalmi Vállalat drf- Jdru, mikor jut el a fogyasz- gozói szakmai tanácsokkal tóhoz, egyszóval: a mezőgaz- látják el az állatokat neveld, *dasági termelésben jelentke- hizlaló termelőszövetkezete- >. ző többlet valóban többlet- jjgt, a szövetkezetiekkel ’ • fcént jelentkezik-e a népgaz- együtt beszélik meg a poo- j.daságban is. Mert ezen vál- tos ütemezést, ezután az Jlalatok munkája nagyszerűen állatok felvásárlása Is a segítheti a magasabb hoza- meghatározott, pontos időben Javul a balesetelhárítási munka a termelőszövetkezetekben Az elmúlt évben 232 nyolc napon túl gyógyuló baleset fordult elő megyénk termelő- szövetkezeteiben. Több mint 2300 nap esett ki a balesetek miatt. Ezenkívül — haláleset is történt. Ezek a számok világosan mutatják, hogy 1961-ben vajmi keveset törődtek a termelőszövetkezetekben a balesetvédelemmel. Csak tetézte a szövetkezetek nemtörődömségét az a tény, hogy a járási tanácsokon hosszú ideig nem állítottak be gépesítési előadókat. Sok helyen nem tartották meg az évenkénti egyszeri biztonsági szemlét, a szövetkezeti vezetők eltűrték a balesetveszélyes gépek üzemeltetését, elmulasztották a balesetelhárítási oktatás megrendezését. De nagyon gyakran előfordult az is, hogy pontatlan volt az adatszolgáltatás. Az idén bizonyos javulás tapasztalható a balesetelhárítási munkában. Bár még az elmúlt évben kidolgozták a megyei, illetve a járási mezőgazdasági osztályok a két évre szóló intézkedési tervet, azonban még a terv alapján végrehajtott intézkedések csak kevés eredményt hoztak. A legtöbb baj abból származott az elmúlt évben, hogy legtöbb biztonsági megbízott nem ismerte az óvórendszabályokat. Éppen ezért az év elején lebonyolították a biztonsági megbízottak szakvizsgáit. A termelőszövetkezeti biztonsági megbízottak háromnapos tanfolyamon vettek részt járásonként, s ennek az anyagából vizsgáztak. Az öt járásból csaknem 100 biztonsági megbízott vizsgázott eredményesen. A termelőszövetkezetek fokozódó villamosítása megköveteli az elektromos berendezések karbantartásának ismereteit is. Tavaly 51, az idén pedig már 68 szövetkezeti tagot oktattak ki az elektromos berendezések karbantartására. Az egyre javuló szervező és felvi> ■ > ■ > ■ mokért indított munkaver- \ \ senyt, de ugyanakkor gátat is > ■ szabhat a szövetkezeti tagok !; nagyszerű kezdeményezésé> - nek. >■ >• Milyen segítségre gondo- !! lünk itt? Természetesen nem > ■ olyanra, mint azt az elmúlt .évben néhány termelőszövet4 kezettel megtette a MÉK l; vállalat. Felvásárolta, majd > ugyanannak a termelőszövet- J kezelnek újra eladta azt az • árumennyiséget, csak éppen gazért, hogy teljesítse áruérté- ’ - kesítési tervét a termelőszö> • vetkezet is, s meg kell mon- 4 dani, maga a vállalat sem 4 járt rosszul. Nyilvánvaló, ’;hogy az ilyen elvtelen segítnem viszi előbbre lágosító munka mellett köz-\-s^ga^s vetlen munkavédelmi ellen- ’■ ügyünket. Így még termelőAkik a virágot szeretik... Azt tartja a szólásmondás: aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. A szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezetben azt is állítják, hogy a virág szeretete igen hasznos dolog. Az állítás igazolására még 1960-ban egy 24 négyzetméteres melegházat épített a gazdaság, ahol azóta Ocsova Pál kértész a legváltozatosabb fajtákat neveli. Van itt az illatos szekfütől, a külföldön is rendkívül keresett muskátlitól a délszaki kaktuszig, vízipálmáig számos kiváló és nemes képviselője a flóráknak: begónia, ciklámen, lobélia, primula, salvia, asparágus, cála, rózsa és sok más. A kertészet virágháza nagy látogatottságnak örvend Szécsényben és a szomszédos községek is itt szerzik be szükségletüket ünnepek, egyéb események alkalmával. A termelőszövetkezeti kertészet az elmúlt esztendőben több, mint 35 ezer forintot jövedelmezett s ha a tervezett újabb melegház is megépülhet az esztendőben, esetleg az exportigények kielégítésébe is bekapcsolódhat a tsz s ez nem csekély haszonnal jár. őrzéseket is tartott a megyei,. szövetkezeteink tanács mezőgazdasági ősz-’ ■ tálya a Szakszervezetek Menem adnak több árut a népgazdaságnak. gyei Tanácsával közösen. A termelőszövetkezetek és a ’[termeltető, felvásárló vállala- Természetesen a szervező,» ■ tok kapcsolatából száműz- í el világosító és ellenőrző,. Zük a bürokratizmust, a munka tovább folyik. A me-,; tervteljegyei és járási tanácsok me-J. „ , J zőgazdasági osztályai, az intést. Nagyobb felelősséggel SZMT és a KÖJÁLL sok se-!! munkálkodjanak azon, hogy gítséget nyújtanak a baleset-! ,a termelőszövetkezetek és a elhárítási munkához. ->*************k**rk~kick********-******** ******* történik, máris segítettek a szövetkezetek előtt álló feladatok megvalósításában. S lehetne így sorolni szinte valamennyi vállalatot, mert azon túl, hogy időben megkötik a szerződéseket, a maga módján valamennyi segítséget is tud adni ahhoz, hogy a termelőszövetkezeteit eleget tegyenek a versenyben vállalt feladatoknak: a leszerződött árumennyiséget időben előállítsák, megfelelő minőségben adják át, sőt, a tervezettnél többet is adjanak. Ehhez hozzálátni soha nem késő. A napokban a Járási pártbizottságok, és tanácsok mezőgazdasági osztályai, a földművesszövetkezetek és a MÉK vállalatok képviselői leülnek és megbeszélik, melyek azok a legfontosabb teendők, amelyekkel jelentős változást érhetnek el már az idén a termeié» szervezésében és a felvásárlásban. Szeretnénk remélni» hasznos tanácskozásukat eredményes munka követi az év folyamán. Látogatás egy kiváló (SillmIivssszSvetkezeti!él Az elmúlt évben a földművesszövetkezeteknél kilenc brigád indult versenybe a szocialista brigád cím elnyeréséért. A kiváló bolt címért pedig ez idő alatt 92 boltegység dolgozói versengtek. Az idén ezek a számok megsokszorozódtak. A szocialista brigádért 56, a kiváló bolt címért pedig 142 kollektíva versenyez. Rétságon az egyik „Kiváló üzem” címet elnyert boltegységhez látogattunk, a rétsági földművesszövetkezeti étterem konyhájába. Kubisch F erencné személyében ismerősünk is akadt, hiszen a balassagyarmati szakácsversenyen már találkoztunk, ö mondta el, hogyan érték el a vendéglő dolgozói — négy nagyszerű asszony — azt az eredményt, amelyért végül is elnyerték a kiváló üzem címet. — Természetesen a legfontosabb tényező itt, hogy forgalmi tervünket csaknem 10 százalékkal túlteljesítettük. Leltárhiányunk nem volt, s igyekezünk — mondotta Kubischné — szocialista módon élni is. Aztán munkájukról érdeklődünk. Hogyan is telik el egy napjuk. Kubischné erre is készségesen válaszol: — Az első teendőnk, hogy a söntés számára elkészítsük a szokásos szendvicseket. Aztán burjgonyát tisztítunk, húsokat készítünk, s a húsok mellé 10—20 kiló lisztből köreteket. így megy ez mindennap, s mindezt egy szűk, kis konyhában, minden gépi erő nélkül végzi a négy asszony. Itt Rétságon még mozsárban törik a borsot, kocsival hordják a vizet, s a régimódi tűzhelyen, fazekakban fő az étel. A tűzre- valót is az asszonyok kosarazzák be a kapuból. Egyelőre itt még csak álom a hideg-meleg víz, a bukóüstök, a konyhai kisgépek. — Aztán étterem is nagyobb kellene — sorolja a gondokat Kubischné. — Százhúsz jegyes vendégünk van, 8 mindössze 11 asztalunk. Kéthetenként hal és disznótoros vacsorát készítünk, s bizony sok vendégünk megy el, mert nem jut helyhez. A közeljövőben meg még nagyobb forgalomra számítunk. Jönnek az útépítők, ellátásuk nem kis gondot ojioz majd. A rétsági ruházati bolt dolgozói meg a „Szocialista brigád” címet nyerték el. Ahogy belépünk a boltba, közvetlen az ajtó mellett a panaszkönyv tűnik szemünkbe. Itt nem dugják el, mert nem félnek a bírálattól, figyelembe veszik a vásárlók kívánságait. Nem kapni bőrtalpú gyermekcipőt. Ez az egyetlen beírás a könyvben. Misik István, a bolt kétszeresen kitüntetett vezetője kitűnő törzsgárdát irányít. Kovács Andrásné 11, Bubori Jánosné nyolc éve dolgozik a kereskedelemben. Szakmailag és politikailag egyaránt képezik magukat. A kollektíva most már harmadszor nyerte el a kitüntető Szocialista brigád” címet. S a vendéglő, a ruházati bolt és a vegyesbolt kollektívájának nagy része volt abban is, hogy a Rétság és Vidék• Körzeti Földművesszövetke- zet elnyerte a „Kiváló föld- művesszövetkezet” kitüntetést. — Kemény —