Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-28 / 25. szám

1962. március 28. NOSRADI NÍPÜJ8A8 5 76 hektáron fásítanak az idén a termelőszövetkezetek Tovább ^erősödik az‘erózió elleni védekezés Megyénkben igen nagy te­rületen pusztít az erózió. A dombokról, hegyekről lezú­duló víz sok helyen akadály­talanul koptatja az útjába •eső területet és nagy károkat «okoz a mezőgazdaságnak. Ezeket a kopár területeket «semmire sem lehet használni. De nagy gondot okoz a ter­mőterület megvédése, mind több parlagterület elhódítá- sa a természet romboló erői­től. Évről évre nagyobb terü­leten védekezünk az erózió ellen. Megszabályozzuk a hegyekről lefutó patakok folyását, kitisztítjuk a víz­levezetőket és még sokféle jmódon védjük a károktól földjeinket. Az eróziónak kitett terü­leteken nagyszerű védelmet myújt az erdő. Azonban a a .11 fl termelőszövetkezeti építkezések lelső negyedéves munkájáról tanácskoznak holnap Salgótarjánban Holnap délelőtt Salgótarján­iban a megyei tanácson meg­vitatják a termelőszövetkezeti ■építkezések első negyedéves tervének teljesítését. Ezen a tanácskozáson részt vesznek 'jsz anyagszállító és kivitelező vállalatok is. A megyei Ter­melőszövetkezeti Beruházási Iroda ismertetése alapján megbeszélik az első negyedév munkájában jelentkező hiá­nyosságok okait, valamint a .második negyedév feladatait. Széljegyzet Ez a különös, furcsa időjárás sok gondot okoz a termelőszövetkezeti épít­kezéseken is. Sok helyen most azt mondják: nem megy a munka, mert az objektív körülmények... Nos, elhiszem, hogy egyes termelőszövetkezeti major­ságokban nem lehet mo­zogni a nagy sártól. De azt már nem tudom meg- | érteni, hogy némelyik he­lyen objektív akadálynak magyarázzák a tervszerűt­len szaládozást, a készü- ‘ tétlenséget, a lustaságot; mert ilyen is akad. De nézzük a tényeket. A megyei Termelőszövet­kezeti Beruházási Iroda 110 építmény munkáinak be­indítását tervezte az első negyedévre. S az ered­mény? őszintén szólva: siralmas. Ennek a szép tervnek csak a felét si­került teljesíteni. De hol a hiba? A beruházási irodán el­mondják, hogy a legtöbb termelőszövetkezet öröm­mel megkezdené a mun­kát, ha nem akadályozná az időjárás. Sok helyen már az építőanyag is a helyszínen van; s az is Igaz, hogy szakszerűtlenül tárolják. De mutatnak az irodán leveleket, listákat is. Ezekből más is kide­rül. A kimutatások sze­rint a beruházási iroda há­rom részletben küldte át 112 építmény tervét a me­gyei KÖJAIX-nak, hogy ez megadhassa, a közegész­ségügyi hozzájárulást, ami az építési engedélyhez szükséges. Enélkül nem lehet szerződést kötni, nem vonulhatnak fel a vál­lalatok, egyszóval: nem építkezhetnek. S mi tör­tént? Az átküldött tervek­nek csak egyharmadrésze érkezett vissza eddig a be­ruházási irodára. Ez csak egy akadály a néhány közül, amelyet kö­rültekintő munkaszervezés­sel megszüntethetnek. A •beruházási iroda küldje •folyamatosabban a terve­ket a KöjALL-nak, ez pe­dig gyorsabb ütemben vé­gezze a felülvizsgálást és az engedélyek kiadását. (p) 1 kopár domboldalakon, völgy­hajlatokban csak fáradtságos munkával, gonddal lehet eredményes erdőültetést vé­gezni. Hasonlóan a korábbi évekhez, az idén is jelentős területen fásítanak termelő- szövetkezeteink. Az országos fásításon belül megyénkben 18 ter­melőszövetkezet végez er­dőtelepítést 76 hektárnyi (csaknem 190 hold) terü­leten ebben az évben. Az erdősítést végző ter­melőszövetkezetek 760 ezer darab különböző, gyorsan nö­vő csemetefajtát ültetnek el. A legtöbb termelőszövetkezet, szám szerint hét, a balassa­gyarmati járásban fásít. A fásítás előre elkészített ter­vek alapján történik. Ezek­ben a tervekben meghatá­rozták, hogy hová ültetnek facsoportokat, erdősávokat, vagy erdőrészeket. Amint az időjárás megen­gedi, azonnal megkezdik a fásítást a termelőszövetkeze­tek. Már előre megszervezték a munkát, hogy a tavaszi in­dulás — ami elég sok munka rövid idő alatt való elvégzé­sét követeli most — ne okoz­zon fejetlenséget. Legnagyobb területen fá sítanak a káliói Uj Tavasz Termelőszövetkezetben. Ebben a szövetkezetben 14 hektáron ültetnek el a tavasszal cse­metéket A palotási Május 1 Ter­melőszövetkezetben 6 hektáron fásítanak, ami több célt is szolgál. Egyrészt faanyagot jelent a termelőszövetkezetnek, — hi­szen 5—6 év múlva már megkezdhetik az új állomány kitermelését — márészt előse­gíti a vadvédelmet is. A hely­beli vadásztársaság fácáno­kat és foglyokat kíván majd vinni az új erdőrészbe. De a telepítések — nem utolsó sorban — elősegítik a talaj- védelmet is, tehát az erózió elleni küzdelemben is jelen­tős szerepet töltenek be. A fásítási munkákba — hasonlóan a korábbi gya­korlathoz — bekapcsolódnak a kiszesek, az úttörők és az iskolás fiatalok is. A Haza­fias Népfront szervezetei is sok segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeteknek, hogy minél eredményesebben meg­valósíthassák célkitűzéseiket. NÖVELIK a cukorrépa hozamát 1 SEGÍTSENEK TÖBBET! A ban balassagyarmati járás- > igen alacsony volt az' vállalatok kapcsolata több legyen két szerződő fél kap­csolatánál, s jól szervezett» körültekintő munkájuk révén több tejet, húst, gyümölcsöt adjon a falu a városnak. A nógrádi, a dorogházi és Tu szécsényi termelőszövetke- elmult evben — alig haladta,. . , _ 'la]lsta „{mért küz­túl valamivel katasztrális • f. , ^ holdanként a 80 mázsát - a \\ dö~ til JÍ cukorrépa hozama. Az idén > sz°vetkezeti bngád csatlako­. _. ton ' ' > zik. A balassagyarmati járás e zt az átlagot 130 mazsara >. fermeiAszxVetkezGtei az év pm plilc n t prmplnR?nvptlc.pzp- > ■erm“*oszoveiK.ezeiei az ev érdekében megtörténtek EgyTe több termetéire- nyérgabona-kérdést. Termeld­megfelelő intézkedések. A,.vetkezetünkben ismerik főt a szövetkezeteink mintegy 7« 842 katasztrális hold cu*or->- - k i v tők a J szö. ezer katasztrális hold gabo- répa területet az idén olyan, ,vetkezeti tagok: az’ ötéves na termését takarítják be A Az idén célul tűztük: oldjuk megyénkben a ke- Terme] 76 helyen jelölik ki a termelő szövetkezetek, amelyek a terv szabta feladatok teljesí­l^rZajerői megmunkálását vala- >; ^ - “ mennyi termelőszövetkezet­munkaverseny. ben az anvaai ösztönzés be-*TÍZ mázsa fölé emelni a ke~ lZSi.IT . «?« >»: benőnöd, bi*öM,dk.J ” területnövekedés, valamint a terméshozamok növelése ér­dekében tett intézkedések nyilvánvaló, hogy azt ered­ményezik, több gabonát ter­mel megyénk, mint eddig bármikor. A Terményforgal­mi Vállalat akkor látja el A következet kovácsa Negyvenhárom éve alakítja a vasat. Ha jókedve tartja, furcsa alakú díszítéseket ver remekbe a esi* lingelő üllőn. De ré­gen csinált már ilyen munkát. Az évek leg­nagyobb része a ko­csivasalások, szer­számélezések, patko- Iások munkájával telt el. De nemcsak mesteri kézzel hajlí­tott és csavart dí­szekkel lehet művé­szit alkotni. Művész­re vallanak a lelki- ismerettel megmun­kált vasalások is. Mesterművek ezek is, mert Bócsó János ezekbe is lelket le­helt. Az idén hatvan éves kovácsmester a ságújfalui Uj Élet Termelőszövetkezet­ben dolgozik. Negy­venhárom évvel ez­előtt lett kovács, Bó­csó János bácsi. Na­gyon szereti a mes­terségét, s fiai sem tagadták meg apju­kat. Két fia kovács, a harmadik pedig motorszerelő — szó­val ő is vasas. vezetőségével megbeszélve, valamennyi fölösleges gabo­nát átvesznek a termelőszö­vetkezetektől, még abban as esetben is, ha a vállalat ter­vének teljesítéséhez ez méf nem is lenne szükségei S ilyen segítségre van mos* 1; népgazdaság egyre növekvő tökéletesen feladatát, ha egy- >• szükségletét, csak úgy lehet- e8? termelőszövetkezetben !; séges, ha a mezőgazdaságban pem pusztán a szerződő felet j is felkaroljuk, kihasználjuk latja. A termelőszövetkezeti 4 a termelőszövetkezeti tagok jf alkotó kezdeményezését, munkalendületét. i ■ > ■ A termelési tervek mara- j; déktalan teljesítése azonban > • még nem jelenti azt, hogy ’’"több áru is jut a fogyasztók­éhoz. A termelőszövetkezetek szükség, hogy “biztosítsuk a gazdálkodásuk folyamán városi lakosság megfelelő mintegy 10—12 olyan tér- húsellátását, elegendő meny- j, meltető, felvásárló vállalattal nyiségű tej, tojás és egyéb állnak kapcsolatban, amelyek mezőgazdasági termék kerOl- * munkája nagyban befolyásol- jön a városba. S azzal, hogy hatja, milyen mennyiségű az Allatforgalmi Vállalat drf- Jdru, mikor jut el a fogyasz- gozói szakmai tanácsokkal tóhoz, egyszóval: a mezőgaz- látják el az állatokat neveld, *dasági termelésben jelentke- hizlaló termelőszövetkezete- >. ző többlet valóban többlet- jjgt, a szövetkezetiekkel ’ • fcént jelentkezik-e a népgaz- együtt beszélik meg a poo- j.daságban is. Mert ezen vál- tos ütemezést, ezután az Jlalatok munkája nagyszerűen állatok felvásárlása Is a segítheti a magasabb hoza- meghatározott, pontos időben Javul a balesetelhárítási munka a termelőszövetkezetekben Az elmúlt évben 232 nyolc napon túl gyógyuló baleset fordult elő megyénk termelő- szövetkezeteiben. Több mint 2300 nap esett ki a balese­tek miatt. Ezenkívül — ha­láleset is történt. Ezek a szá­mok világosan mutatják, hogy 1961-ben vajmi keveset törődtek a termelőszövetke­zetekben a balesetvédelem­mel. Csak tetézte a szövet­kezetek nemtörődömségét az a tény, hogy a járási taná­csokon hosszú ideig nem ál­lítottak be gépesítési előadó­kat. Sok helyen nem tartot­ták meg az évenkénti egy­szeri biztonsági szemlét, a szövetkezeti vezetők eltűrték a balesetveszélyes gépek üze­meltetését, elmulasztották a balesetelhárítási oktatás meg­rendezését. De nagyon gyak­ran előfordult az is, hogy pontatlan volt az adatszol­gáltatás. Az idén bizonyos javulás tapasztalható a balesetelhárí­tási munkában. Bár még az elmúlt évben kidolgozták a megyei, illetve a járási me­zőgazdasági osztályok a két évre szóló intézkedési tervet, azonban még a terv alapján végrehajtott intézkedések csak kevés eredményt hoztak. A legtöbb baj abból származott az elmúlt évben, hogy leg­több biztonsági megbízott nem ismerte az óvórendsza­bályokat. Éppen ezért az év elején lebonyolították a biz­tonsági megbízottak szak­vizsgáit. A termelőszövetkezeti biz­tonsági megbízottak három­napos tanfolyamon vettek részt járásonként, s ennek az anyagából vizsgáztak. Az öt járásból csaknem 100 bizton­sági megbízott vizsgázott eredményesen. A termelőszö­vetkezetek fokozódó villamo­sítása megköveteli az elek­tromos berendezések karban­tartásának ismereteit is. Ta­valy 51, az idén pedig már 68 szövetkezeti tagot oktattak ki az elektromos berendezé­sek karbantartására. Az egy­re javuló szervező és felvi­> ■ > ■ > ■ mokért indított munkaver- \ \ senyt, de ugyanakkor gátat is > ■ szabhat a szövetkezeti tagok !; nagyszerű kezdeményezésé­> - nek. >■ >• Milyen segítségre gondo- !! lünk itt? Természetesen nem > ■ olyanra, mint azt az elmúlt .évben néhány termelőszövet­4 kezettel megtette a MÉK l; vállalat. Felvásárolta, majd > ugyanannak a termelőszövet- J kezelnek újra eladta azt az • árumennyiséget, csak éppen gazért, hogy teljesítse áruérté- ’ - kesítési tervét a termelőszö­> • vetkezet is, s meg kell mon- 4 dani, maga a vállalat sem 4 járt rosszul. Nyilvánvaló, ’;hogy az ilyen elvtelen segít­nem viszi előbbre lágosító munka mellett köz-\-s^ga^s vetlen munkavédelmi ellen- ’■ ügyünket. Így még termelő­Akik a virágot szeretik... Azt tartja a szólásmondás: aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. A szécsé­nyi II. Rákóczi Termelőszö­vetkezetben azt is állítják, hogy a virág szeretete igen hasznos dolog. Az állítás igazolására még 1960-ban egy 24 négyzetmé­teres melegházat épített a gazdaság, ahol azóta Ocsova Pál kértész a legváltozato­sabb fajtákat neveli. Van itt az illatos szekfütől, a külföl­dön is rendkívül keresett muskátlitól a délszaki kaktu­szig, vízipálmáig számos ki­váló és nemes képviselője a flóráknak: begónia, ciklá­men, lobélia, primula, salvia, asparágus, cála, rózsa és sok más. A kertészet virágháza nagy látogatottságnak örvend Szécsényben és a szomszédos községek is itt szerzik be szükségletüket ünnepek, egyéb események alkalmával. A termelőszövetkezeti ker­tészet az elmúlt esztendőben több, mint 35 ezer forintot jövedelmezett s ha a terve­zett újabb melegház is meg­épülhet az esztendőben, eset­leg az exportigények kielégí­tésébe is bekapcsolódhat a tsz s ez nem csekély haszon­nal jár. őrzéseket is tartott a megyei,. szövetkezeteink tanács mezőgazdasági ősz-’ ■ tálya a Szakszervezetek Me­nem adnak több árut a népgazdaságnak. gyei Tanácsával közösen. A termelőszövetkezetek és a ’[termeltető, felvásárló vállala- Természetesen a szervező,» ■ tok kapcsolatából száműz- í el világosító és ellenőrző,. Zük a bürokratizmust, a munka tovább folyik. A me-,; tervtelje­gyei és járási tanácsok me-J. „ , J zőgazdasági osztályai, az intést. Nagyobb felelősséggel SZMT és a KÖJÁLL sok se-!! munkálkodjanak azon, hogy gítséget nyújtanak a baleset-! ,a termelőszövetkezetek és a elhárítási munkához. ->*************k**rk~kick********-******** ******* történik, máris segítettek a szövetkezetek előtt álló fel­adatok megvalósításában. S lehetne így sorolni szinte valamennyi vállalatot, mert azon túl, hogy időben meg­kötik a szerződéseket, a ma­ga módján valamennyi se­gítséget is tud adni ahhoz, hogy a termelőszövetkezeteit eleget tegyenek a versenyben vállalt feladatoknak: a le­szerződött árumennyiséget időben előállítsák, megfelelő minőségben adják át, sőt, a tervezettnél többet is adja­nak. Ehhez hozzálátni soha nem késő. A napokban a Já­rási pártbizottságok, és ta­nácsok mezőgazdasági osztá­lyai, a földművesszövetkeze­tek és a MÉK vállalatok képviselői leülnek és megbe­szélik, melyek azok a legfon­tosabb teendők, amelyekkel jelentős változást érhetnek el már az idén a termeié» szervezésében és a felvásár­lásban. Szeretnénk remélni» hasznos tanácskozásukat ered­ményes munka követi az év folyamán. Látogatás egy kiváló (SillmIivssszSvetkezeti!él Az elmúlt évben a föld­művesszövetkezeteknél kilenc brigád indult versenybe a szocialista brigád cím elnye­réséért. A kiváló bolt cí­mért pedig ez idő alatt 92 boltegység dolgozói verseng­tek. Az idén ezek a szá­mok megsokszorozódtak. A szocialista brigádért 56, a ki­váló bolt címért pedig 142 kollektíva versenyez. Rétságon az egyik „Kiváló üzem” címet elnyert boltegy­séghez látogattunk, a rétsági földművesszövetkezeti ét­terem konyhájába. Kubisch F erencné személyében isme­rősünk is akadt, hiszen a balassagyarmati szakácsver­senyen már találkoztunk, ö mondta el, hogyan érték el a vendéglő dolgozói — négy nagyszerű asszony — azt az eredményt, amelyért végül is elnyerték a kiváló üzem cí­met. — Természetesen a leg­fontosabb tényező itt, hogy forgalmi tervünket csaknem 10 százalékkal túlteljesítet­tük. Leltárhiányunk nem volt, s igyekezünk — mon­dotta Kubischné — szocia­lista módon élni is. Aztán munkájukról érdek­lődünk. Hogyan is telik el egy napjuk. Kubischné erre is készségesen válaszol: — Az első teendőnk, hogy a söntés számára elkészítsük a szokásos szendvicseket. Az­tán burjgonyát tisztítunk, hú­sokat készítünk, s a húsok mellé 10—20 kiló lisztből kö­reteket. így megy ez mindennap, s mindezt egy szűk, kis kony­hában, minden gépi erő nél­kül végzi a négy asszony. Itt Rétságon még mozsár­ban törik a borsot, kocsi­val hordják a vizet, s a ré­gimódi tűzhelyen, fazekak­ban fő az étel. A tűzre- valót is az asszonyok kosa­razzák be a kapuból. Egye­lőre itt még csak álom a hideg-meleg víz, a bukóüstök, a konyhai kisgépek. — Aztán étterem is na­gyobb kellene — sorolja a gondokat Kubischné. — Százhúsz jegyes vendégünk van, 8 mindössze 11 aszta­lunk. Kéthetenként hal és disznótoros vacsorát készí­tünk, s bizony sok vendé­günk megy el, mert nem jut helyhez. A közeljövőben meg még nagyobb forgalomra számítunk. Jönnek az útépí­tők, ellátásuk nem kis gon­dot ojioz majd. A rétsági ruházati bolt dolgozói meg a „Szocialista brigád” címet nyerték el. Ahogy belépünk a boltba, közvetlen az ajtó mellett a panaszkönyv tűnik szemünk­be. Itt nem dugják el, mert nem félnek a bírálattól, fi­gyelembe veszik a vásárlók kívánságait. Nem kapni bőr­talpú gyermekcipőt. Ez az egyetlen beírás a könyvben. Misik István, a bolt kétsze­resen kitüntetett vezetője kitűnő törzsgárdát irányít. Kovács Andrásné 11, Bubori Jánosné nyolc éve dolgozik a kereskedelemben. Szakmai­lag és politikailag egyaránt képezik magukat. A kollek­tíva most már harmadszor nyerte el a kitüntető Szo­cialista brigád” címet. S a vendéglő, a ruházati bolt és a vegyesbolt kollektívájának nagy része volt abban is, hogy a Rétság és Vidék• Körzeti Földművesszövetke- zet elnyerte a „Kiváló föld- művesszövetkezet” kitünte­tést. — Kemény —

Next

/
Oldalképek
Tartalom