Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-28 / 25. szám

1962. március 28. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 3 Űj bányagép a szénmedencében A mátranováki bányaüzem Csurgó-táró üzemébe megér­kezett a Duclos Bányagép­gyár által elkészített „Almá- si”-féle univerzális rakodógép. A gépet, mint fő terület­re, a meddőrakodásra kí­vánják elsősorban felhasz­nálni. Az eddigi gépektől eltérően ez a gép forgómozgással, il­letve a centrifugális elvet fel­használva rakodik. szilárd anyagot megfelelő kiképzésű — csille, kaparó, vagy gu­miszalagra — szállítóeszköz­re. A gép nem kényes, egy­aránt képes felrakni a leg­apróbb daraboktól 60—70 cm átmérőjű darabos anyagot is. Ugyanakkor a nedves, sáros, tapadós anyagokra közömbös, mivel. azoknak nagyobb tö­megű rátapadása arányában anyagokat egy időben mind nagyobb a lehetősége a bontani és felrakni, centrifugális elröpítésnek. így Ezt az előnyét mutatták be a gép egyaránt jól alkalmaz- a csurgói bányában, ahol a ható különböző ásványi anya- géppel, a megjelent szakem- gok felrakására, pl: szén, berek előtt különböző anya­böző minőségű anyagok­ban kísérlet céljából üze­melt. Az üzemelés alapján nyert tapasztalatokat felhasználva történt meg a legalkalmasabb univerzális rakodógép kiala­kítása. A gép nagy előnye, hogy üzemeltetése főleg a med­dőrakodásnál, a külföldről behozott levegősmeghajtású gépeket felülmúlja: teljesít­ményben, mozgékonyságban és ami döntő, tízszer olcsóbb üzemeltetésű mint a levegős kanalas felrakok. Különböző — eddig kézzel végzett mun­kafolyamatok — a gép szer­kezetéből kifolyólag gépesít­hetek lesznek, mint például a lazább szerkezetű bánya­talp utánvételezése stb. A gép forgófeje ugyanis képes a nem túlságosan kemény meg­A tervszerű, szocialista gazdálkodás kialakítása legfontosabb a mezőgazdaságban a Apró Antal elvtárs látogatása Rétságon Apró Antal elvtárs, a Politikái Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, hétfőn Rétságra látogatott, A Rétsági Járási Pártbizottságon Godó György a pártbizott­ság első titkára fogadta. Apró Antal elvtárs a járási párt- bizottság székházában találkozott a megye és a rétsági já­rás vezetőivel. Ott voltak: J akab Sándor a megyei pártbi­zottság első titkára, Hankó János a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke, továbbá a (rétsági járás párt­ós tanácsvezetői, a honvédség rétsági helyőrségének pa­rancsnokai. A találkozó után Apró elv­társ ellátogatott a Magyar Néphadsereg rétsági helyőr­ségéhez, ahol elbeszélgetett a harcosokkal, parancsnokokkal. Délután aktíva ülés volt, ahol az időszerű bel- és külpoliti- tikai helyzetről tájékoztatta a nagygyűlés résztvevőit. Eredményesen dolgozott az ipar és a mezőgazdaság meddő, homok, folyami- ka­vics, zúzalék, stb. továbbá az eddig meg nem oldott sáros, tapadós anyagok felrakását is üzembiztosán végzi. Ez a gép már a sorozat- gyártásra előkészített példány, melyet a Bányagépgyártási Tröszt Bányagépkísérleti Részlege tervezett meg. A gép kísérleti példánya, amelynek alapján a sorozatgyártásra al­kalmas géptípus elkészült, több éven keresztül az or­szág különböző bánya­vidékein, különböző vi­szonyok között és külön­gokat raktak fel, mint pél­dául szenet, meddőt, homo­kot, salakot, folyami kavicsot, A mátranováki üzemvezető­ség a gyorsvágathajtásnál fo­kozott figyelemmel kíséri a gép munkáját, mivel a mű­szaki fejlesztésben a fejtések gépesítésének függvényében gyorsabb ütemben lefogyó bányamezőket csak úgy lehet­séges utánpótolni, ha az elő­készítés, azaz a vágathajtás — meddő és szén — meg­felelő gyorsasággal halad elő­re. Apró elvtárs beszéde jelen­tős részében gazdasági kérdé­sekkel foglalkozott. Elmon­dotta, hogy az ötéves terv első esztendejében iparunk teljesítette feladatát. Az ipari termelés 12 szá­zalékkal, a termelékeny­ség 8 százalékkal nőtt. S az 1962-es év első két hónapjában az ipari ter­melés 5 százalékkal volt nagyobb a tavalyi év ha­sonló időszakánál. Komoly eredményeket ér­tünk el a mezőgazdaságban is. Befejeztük a mezőgazda­ság szocialista átszervezését, s ma már a 800 ezer -kispa­raszti parcella helyén 4500 termelőszövetkezetünk dol- , gozik. S mindezt a nagy munkát úgy vittük végbe, hogy lényegében teljesítettük a párt által kitűzött kettős feladatot, az átszervezés alatt nem csökkent lényege­sen a mezőgazdasági terme­lés. S mindezt azoknak az erőfeszítéseknek köszönhet­jük, amelyeket pártunk és kormányunk a munkásosztály segítségével, közösen a ter­melőszövetkezeti parasztság­gal tett. ■ Az elmúlt három eszten­dő alatt mintegy 19 mil­liárd forintot fordítottunk különböző mezőgazdasági < beruházásokra, amelyek a mezőgazdasági termelé­kenység emelkedését se­gítik elő. Míg 1958-ban 49 kilogramm műtrágya jutott egy kafaszt- rális holdra, -addig ez a meny- nyiség 1961-ben már 110 ki­logramm fölé emelkedett. A növekvő géppark eredménye­képpen a korábbi 351 kataszt- rális holdról 172 katasztrálás holdra csökkent az 1 traktor­egységre jutó szántóterület is. Ezenkívül az átszervezés ide­je alatt 550 ezer szarvas- marha. másfél millió sertés s minetegy 6,5 millió baromfi férőhely épült termelőszövet­kezeteinkben a közös állo­mány elhelyezésére. Majd Apró elvtárs me­gyénk ipari és mezőgazdasági fejlődését elemezte. Ami a megye iparát illeti — mondot­ta — a korábbi évekhez vi­szonyítva jelentős fejlődés ^tapasztalható. Az elmúlt év­ben Nógrád ipara közel 110 százalékra teljesítette tervét, jelentős mennyiségű építő­anyagot, villamosenergiát és egyéb ipari terméket adva a népgazdaságnak. A termelő­szövetkezetek elmúlt évi zár­számadásainak alapján je­lentős eredményeket ért el megyénk mezőgazdasága is. Növekedett a közös gaz­daságokban az állatállo­mány és a kedvezőtlen időjárás ellenére terme­lőszövetkezeteink már a nagyüzemi gazdálkodás első esztendejében több árut adtak a népgazda­ságnak, mint a korábbi években bármikor. Ezenkívül igen nagy gondot fordítottak az idei gazdasági év előkészítésére is. Azzal, hogy az elmúlt év őszén a termelőszövetkezetiben zömmel befejeződött a mély­szántás, igen nagy előnyre tettek szert az idén a tava­szi munkák megkezdésénél. Kielégíteni a népgazdaság növekvő szükségletét Van azonban néhány olyan dolog, amelyekben az elmúlt évben nem tudtunk lényege­sen előrehaladni, sem orszá­gosan, sem itt Nógrád me­gyében, s amelyeken már az idén feltétlenül változtatni kell a népgazdaság egyre nö­vekvő szükségleteinek kielé­gítése, a termelőszövetkeze­tek erősítése, szilárdítása ér­dekében. Az elmúlt évben igen gyenge terméseredmé­nyeket értünk el a kapásnö­vényekből. Nem tudtuk meg­Nagyobb megbecsülést az ifjúsági brigádok tagjainak Értekezletet tartottak a bányász KISZ brigádvezetők /"'saknem három ezerre tehető azoknak a fia­taloknak a száma, akik szén­medencénk bányaüzemeiben dolgoznak. A fiatalok egyré- sze. — csaknem ezren — if­júsági brigádba tömörült, s mint KISZ-brigád tagok ve­télkednek a jobb eredménye­kért. A 70 KISZ-brigádből 35 fejtésen, 15 előváj ásón, 4 szállításnál dolgozik, míg a többiek műhelyekben és más munkaterületen segítik az egész szénmedence tervtelje­sítését. Ifjúsági brigádjaink eddig is kiváló munkát végeztek. Igen nagy részük van abban — mint ezt Tanyai Ferenc elvtárs, a tröszt termelési osztályának vezetője is mon­dotta a vasárnapi értekezle- tep —, hogy tavaly a tröszt minden tekintetben túltelje­sítette a tervét. A mennyi­ségi terv 44 ezer tonnás túl- tejesítésén kívül KISZ-bri- gádjaink javították a szén minpségét, csökkentették az önköltséget. Ma már több mint hatszáz fiatal vesz részt a takarékossági mozgalom­ban, s az elmúlt esztendőben kétmillió forintot meghaladó összeget írhattak számlájuk­ra. Ott vannak a fiatalok az újító mozgalomban is, s a 91 ifi újító 89 újítási javaslatát fogadták el s vezették be egy év alatt. Bányász fiataljaink ered- . menyeit hosszan lehetne so­rolni. Számok bizonyítják fiataljaink nagyszerű munka­lendületét, azt, hogy megvál­tozott viszonyuk a munkához, hogy a termelési tervek túl­teljesítése mellett növelik szakmai és politikai tudásu­kat, hogy bátran kezdemé­nyeznek, szószólói az újnak. Párt- és KISZ-oktatásban ma már 1200 fiatal vesz részt, állami oktatásban 200, szak­mai oktatásban pedig 500 fiatal képezi magát. A ká- nyási ifik például felsza­badulási őrséget szerveztek, a rónai és szorospataki kisze- sek a szénmedence 100. év­fordulójának méltó megün­neplésére kezdeményeztek munka versenyt. Kollár János mátranováki. KISZ-brigádja a Hidasi felrakógép felett vállalt védnökséget, míg má­sok a korszerű bányaműve­lésben tűntek ki. Domonkos István mizserfai, Sándor Ist­ván ifjú kazári. Angyal Sán­dor kányási brigádjának ne­vét már szerte az országban ismerik, jó hírnevet szerez­tek a nógrádi fiataloknak. Elmondhatjuk, hogy bá- nyász KlSZ-brigád- jaink nagy többsége becsület­tel állja a sarat. De azt is állíthatjuk, hogy kellő segít­séggel, még több támogatás­sal fiataljaink sokkal többre képesek. S hogy kiszeseink kérik, sőt, követelik is ezt a segítséget, ártól éppen ezen az értekezleten győződhet­tünk meg. Senki nem mond­hatja, hogy a termelékenység 65 kilogrammos növekedése, a szén minőségének javítása, az önköltség csökkentése fia­taljaink nélkül valóra vált­ható. De a KISZ-brigádok tagjai vállalják is ezt a mun­kát. Ezen az értekezleten hangzott el például az, hogy Kollár János mátranováki vájár KISZ-brigádja a 82 mázsás fej teljesítményt a termelékenység növelése cél­jából 100 mázsára növeli, s a Hidasi-gép üzemeltetésé­nél tonnánként 1 forintos nyereséget érnek majd el. Forgó Mihályék a P. 3-as páncélkaparóval 2,5 méteres előrehaladási sebesség eléré­sét tűzték maguk elé, míg Kuborczik Miklósék a mű­szakonként 36 centiméteres előrehaladási sebességet, a feltárások meggyorsítása ér­dekében 38 centiméterre nö­velik. Csak üdvözölni lehet pél­dául azt a kezdeményezést, amelyet Pilinyi István elv­társ, a kisterenyei bányaüzem vezetője terjesztett elő: min­den bányavezető, főmérnök patronáljon egy-egy KISZ- brigádot, ,s gondoskodjanak arról is, hogy minden mű­szaki vezető segítse, támo­gassa az ifjúsági brigádokat. De elegendő-e ez ahhoz, hogy fiataljaink még többet tegyenek a közösség asztalá­ra? Aligha. Arra a megálla­pításra kellett ezen a napon jutni, hogy jónéhány gazda­sági vezető, de a munkaver­seny gazdája, a szakszervezet is semmibe veszi ezt a moz­galmat. A szakszervezeti trösztbizottság, a bányaüze­mek szakszervezeti bizottsá­gainak vezetői még arra sem méltatták ifjú bányászaink tanácskozását, hogy azon résztvegyenek, hogy hallják a problémákat, s azokat or­vosolják. A bányák gazdasá­gi vezetői, az igazgatók kö­zül is mindössze öten jelen­tek meg, a főmérnökök kö­zül pedig csak egyetlen egy hallhatta fiataljaink gondjait, bajait. A megjelent idősebbek is túlságosan „kirukkoltak”. Ahelyett, hogy az ifjú bá­nyászokat engedték volna szóhoz jutni — bár sok hasz­nos és jó tanácsot adtak, nem jutott elég idő ahhoz, hogy az ifjú bányászok, bri- gádvezetők elmondhatták vol­na a véleményüket. Pedig, lenne miről beszélni, az lát­szik abból is, amit az a né­hány fiatal elmondott, aki szóhoz jutott. Mert éppen ideje lenne felszámolni azt a bizalmatlanságot, amit né­hány gazdasági vezető a fia­talokkal éreztet. Helyére kel­lene tenni végre a patroná- lási tevékenységet, s elérni, hogy fiataljainkban idősebb munkásaink — fizikaiak és műszakiak — az utódot lás­sák. . XT an mit tenni KISZ-bri- ' gádjaink jobb mun­kája érdekében. Éppen ezért nem engedhető meg az a közömbösség, ami egyes szakszervezeti, vagy gazda­sági vezetők részéről tapasz­talható. Mert fiataljaink ed­digi eredményei azt követe­lik, hogy adjunk nagyobb megbecsülést az ifjúsági bri­gádok tagjainak, akik jövőt építő munkánk pillérei. Somogyvári László felelően biztosítani az állat- állomány takarmányszükség­letét s gondot okoz a lakos­ság zöldségellátása is. S a termelőszövetkezetek ezt csak részben magyarázhatják a kedvezőtlen időjárással, az aszállyal. Nagyon sok tér-' melőszövetkezetben a gyenge termés és gazdálkodási ered­ménynek legfőbb oka az, hogy gyenge volt a termelő­szövetkezeti vezetés, a gaz­dálkodás irányításából hiány­zott a szakszerűség és a szö­vetkezeti tagok elhanyagolták a közös munkát. A továbbiakban Apró elv­társ arról szólt, hogy a ne­hézségek ellenére is sikerült megnyugtató módon megol­dani a lakosság ellátását ipari. és egyéb közszükségleti cik­kekkel. Az elmúlt évben 80 százalékkal több televíziót adtunk el és 75 százalékkal több személygépkocsit, mint a korábbi években. Jelentős mértékben növekedett a la­kásépítkezések száma is. A dolgozók életkörülményednek javulását jelzi az is, hogy az elmúlt egy év alatt 1 milli­árd forinttal nőtt a lakos­ság takarékbetétállománya. Államunk évente 5,2 milliárd forintot fizet ki nyugdíjakra, s 232 ezer termelőszövetkezeti tagot öregségi járadékban ré­szesít. Pártunk és kormányunk célja az, hogy a szocializ­mus építése a jövőben is együtt járjon a dolgozó nép élet- és munkakörül­ményeinek állandó ja­vulásával. Ez azonban csak akkor válik lehetővé, ha az ipari dolgo­zók erőfeszítései mellett egy­re növekszik a mezőgazdasági termékek mennyisége is. Az 1962-es gazdasági év­ben lényegesein nagyobb fel­adatok állnak a mezőgazda­ság előtt, mint a korábbi években. A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésének befeje­zésével az idén ma már valamennyi termelőszövet­kezetben a termelés kér­dése, a tervszerű szocia­lista gazdálkodási mód ki­alakítása kell, hogy elő­térbe kerüljön. A második ötéves terv ideje alatt 22—23 százalékkal nö­veljük a mezőgazdasági ter­melést. Az ötéves terv vé­gére 13 mázsa fölé emeljük a •búza holdankénti hozamát, mert csak így tudjuk bizto­sítani az ország kenyérgabona­ellátását. Ezenkívül jelentős mennyiségű gyümölcsöt, sző­lőt telepítünk és végérvénye­sen megoldjuk a városi la­kosság zöldségellátását is. Eh­hez hasonló nagy feladatok végrehajtását tűztük magunk elé az állattenyésztésben is. S a végső célunk az, hogy mindezek együttes hatásaként a termelőszövetkezetek 1965- ben annyi árut termeljenek, hogy ők adják az ország el­látásának mintegy háromne­gyed részét. Erősítsük a szövetkezeti vezetést E feladatok megszabják megyénk mezőgazdasági veze­tőinek, termelőszövetkeze­teinknek legfontosabb tenni­valóit is. A legfontosabb tel­jesíteni az idei gazdasági évben azokat a feladatokat, melyek a népgazdasági tervből Nógrád megyére esnek. Csak így válik lehetővé a mező- gazdaságban az árutermelés növelése, a felvásárlási ter­vek maradéktalan teljesítése. Csak így jut több áru a nép­gazdaságnak. Meg kell szün­tetni egyszer s mindenkorra azt az áldatlan állapotot, amely az elmúlt évben még problémaként jelentkezett: megyénk néhány cikkféleség­ből jóval kevesebb mennyi­séget adott a népgazdaság­nak a tervezettnél. E feladat megvalósítása érdekében min­denekelőtt az a legfontosabb, hogy a mezőgazdasági nagyüze­mek kialakításával meg­induljon a nagyüzemi gazdaságok ésszerű sza­kosítása, kialakuljon a valóban nagyüzemi gaz­dálkodás, erősödjön a szövetkezeti vezetés. Államunk ehhez * a továb­biakban is sok segítséget nyújt a termelőszövetkeze­teknek. A rendelkezésünkre álló gépek jelentős részét a termelőszövetkezetek kapják, ezenkívül tovább növekszik a termelőszövetkezetekben felhasználásra kerülő műtrá­gyamennyiség, sok állati fé­rőhelyet is építünk. Jelentős mértékben megerősödnek a járási mezőgazdasági osztá­lyok is, amelyek közvetlenül a mezőgazdasági termelés irányítását végzik. Kormá­nyunk már az idén mintegy 7—800 mezőgazdasági szak - embert bocsát a járási me­zőgazdasági osztályok rendel­kezésére e célból. A termelő­szövetkezeteken tehát a sor, hogy a terveket előkészítsék, szervezetten lássanak mun­kához az idei tavaszon. Végezetül Apró elvtárs a háztáji gazdaságok jelentősé­géről beszélt, mint egyik igen fontos tényezőjéről az árutermelés növelésének. El­mondotta, hogy országunkban a szántóterület 10 százaléka a háztáji gazdaságokban van, amelyek nagy része ma még kiesik a termelésből, s ily- módon növekszik a központi készletet fogyasztók száma. Rendkívül fontos feladat te­hát, valamennyi termelőszö­vetkezetben úgy szervezzék meg a háztáji gazdaságok ter­melését is, hogy az ott megtermelt mezőgazda- sági termékek is áruként jelentkezzenek. Mert növelni a dolgozó nép élet- és munkakörülményeit, megfelelőképpen elosztani az anyagi javakat, csak olymó­don lehet, ha közös munkái­val, közös erőfeszítéssel meg is termeljük azokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom