Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-28 / 25. szám

NÓGRÁDI TBLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népű] AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVF. 25. SZÁM. ARA: 60 FILLER 1862. MÁRCIUS 28. Közős erővel a községtfejlesztési feladatok megvalósításáért Nagyon hasznos tevékeny­ség bontakozik ki a balassa­gyarmati járásban a dolgozók széles tömegeinek összefogá­sáért és az itt jelentkező erők hasznosításáért. A járási ta­nács a közsógfejlesztési fel­adatok megvalósítását szoros kapcsolatban a járási Haza­fias Népfronttal tervezi vég­rehajtani. Legutóbb már en­nek a jegyében tartották meg a járási tanácsülést is. A tanácsülésre meghívták a Ha­zafias Népfront járási bizott­ságának több tagját ezek kö­zött a műszaki bizottságban résztvevőket, meghívták va­lamennyi községből a Haza­fias Népfront bizottságok el­nökeit és velük közös egyet­értésben tanácskoztak részben az 1961-es községfejlesztési ter­vek végrehajtásának tapaszta­latairól, valamint az 1962. évi községfejlesztési feladatok mi­nél eredményesebb megvaló­sításáról. Az 1961. évi községfejlesz­tési tervek végrehajtása azt mutatja, hogy elősegítették a lakosság gazdasági, szociális és kulturális szükségleteinek ellátását. Az elmúlt év ele­jén a tervek összeállításánál tanácskoztak a lakossággal, a községfejlesztési tervekben benne volt a lakosság véle­ménye is. Már az elmúlt évben is igen kedvezően jelentke­zett a lakosság támogatá­sa a községfejlesztés meg­valósításáért. De nem hallgatható el az sem, hogy a községfejleszté­si tervek megvalósítását elő­segítette a tanácsnak az tevékenysége is, hogy az épí­tési anyagok döntő részét be­szerezte. Nagyobbmórvű prob léma csupán a fenyőfűrész­áruban volt Milyen következtetést lehet levonni a balassagyarmati járásnak az 1961. évben vég- aett községfejlesztési munká­járól? A tervezett összes be­vétel, amelyben benne van a társadalmi munka és a sa­ját anyag i#, összesen 6 mil­lió 165 ezer forint volt. Nem tudták maradéktalanul telje­síteni ezt a tervet csu­pán 97,8 százalékra. A la­kosságnak a községfejlesztési hozzájárulása 105,8 százalékos volt A hiányosság következté­ben milyen fontosabb feladat maradt el? Soroljunk fel egy­néhányat. Bercelen a villany- hálózatbővítés, Hugyagon a kultúrház építése húzódott el. Ezzel szemben volt néhány község, ahol történetesen a saját anyag felhasználásánál értek el szép eredményeket. Különösen kiemelkedő Cser­Csehszlovák pártküldöttség járt Salgótarjánban Az elmúlt hét végén két­napos tartózkodásra Rudolf Cvik, a Szlovák Kommunista Párt Közép-szlovákiai Területi Pártbizottságának első titká­ra és Alekszander Paulovics, a Középszlovákiai Terület Nemzeti Bizottsága elnöke ve­zetésével pártküldöttség ér­kezett Salgótarjánba. A csehszlovák határmenti pártküldöttséget Jakab Sán­dor, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának első titká­ra és Bankó János, a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke fogadta. hátsurány, ahol a tervezett öt­ezer forinttal szemben 32 ezer forint saját anyagot használ­tak fel az útépítéshez. Ipoly- vece a kultúrház építésénél ért el kimagasló eredményt ezen a területen. Végeredményben az el­múlt évi községfejlesztési feladatok a balassagyar­mati járásban, noha álta­lában eredményes, mutat bizonyos törést is, amely abból adódik, hogy né­mely helyen nem tudták az évi célkitűzések vala­mennyi feladatát mara­déktalanul teljesíteni. Az 1962. évi községfejlesz­tési feladat megvalósítását — okulva az előző évi hibák­ból — megvalósítják. Éppen ezért hívták segítsé­gül a Hazafias Népfrontot, hogy az eddigiektől nagyobb- mértékben nyújtson segítséget a tervek megvalósításához. Nagyon jelentős feladatok sze­repelnek az idei községfej­lesztési munkában is. Első­ként talán említsük meg azo­kat az építkezéseket, ame­lyeket az elmúlt évben nem tudtak elvégezni és ez év­ben várnak megvalósításra. Ilyenek többek között az ipolyvecei, a hugyagi és az ilinyi kultúrházak, amelyeket ez évben fejeznek be. Meg­kezdik a honti kultúrház épí­tését is. Debercsény és Ipoly- szög községekben villamosíta­nak. Drégelyaplánkon, He­rencsényben és Galgagután orvosi rendelőt építenek. Dej- táron 75 fős óvoda befejezése szerepel. Az egész járás terü­letén 10 057 négyzetméter szi­lárd burkolatú út és 4071 négyzetméter járda építését tervezik. Egyébként ez évben a balassagyarmati járásban a községfejlesztési felada­tok végrehajtásához öt­millió 387 ezer forintot terveztek. Ebből az összegből fordíta­nak az állategészségügyre, utak, hidak építésére, körzeti orvosi ellátásra, az óvodák és állandó napközi otthonokra, az általános iskolákra, könyv­tárakra, művelődési házakra és ehhez hasonló közvetlen, a lakosság igényeit kielégítő cé­lokra. Például utak és hidak építésére, javítására egymillió 208 ezer forintot fordítanak. Ebből építenek Bercelen, Cserháthalápon, Cserhátsu- rányban, Csesztvén, Csitáron, Érsekvadkerten, Magyamán- dorban, Patakon, Szandán és Terényben utat, részben pe­dig utak felújítását A ter­vek szerint Magyamándorban autóbuszváróhelyiséget építe­nek. A vízgazdálkodásra 35 ezer forintot fordítanak. Megoldják Dejtáron a patakszabályozást, Nógrád- kövesden pedig a belvíz­levezetést. A körzeti orvosi ellátásra 476 ezer forintot fordítanak. Eb­ből építenek Bercelen, Dré- gelypalánkon, Galgagután és Herencsénvben orvosi rende­lőt és lakást. Ezek a példák mind azt bizonyítják, hogy a község­fejlesztés igen hasznos dolog. A megvalósítása a dolgozók legszélesebb rétegeit érinti. Érthető tehát, ha a járás­ban a feladató^ megvalósítá­sáért a dolgozók legszélesebb rétegeihez fordulnak és ké­rik azok támogatósát. Egyéb­ként a tömegek támogatásá­nak jelentőségét tükrözi az Ifiéi községfejlesztési felada­tok megvalósítását szolgáló ta­nácsi határozat is, amely töb­bek között kimondja: elsősor­ban a lakosságot közvetenül I érintő kommunális létesitmé- I nyék megvalósításához kell a társadalmi munka szervezését I fokozni. A szocializmus építésének győzelmeivel készülünk pártunk Vili. kongresszusára Marosán György elvtárs látogatása Salgótarjánban A Salgótarjáni Járási és Városi Pártbizottság vendégeként érkezett me­gyénkbe a múlt 'pénteken Marosán György elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A délelőtti megbeszélésen részt vett a kíséretében levő Tömpe András elvtárs, a Központi Bizottság adm. oszt, vezetője, Jakab Sándor elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára, a járási és vá­rosi pártbizottság, tanács, tö- megszervezetek apparátusá­nak tagjai. Elöljáróban Marosán élv­társ hangsúlyozta, hogy a Politikai Bizottság tagjai kü­lönös figyelemmel kísérik és tanulmányozzák a járási irá­nyító szervek munkáját. A látogatásaik során folytatott beszélgetések, a személyes ismeretségek, a járási szer­vek gondjaiban, problémái­ban történő elmélyülés, se­gítség adásuk — mind azért történik, mert a gazdasági feladatok megoldásában, a politikai hatáskör bővítésé­ben, a társadalmi élet szer­vezésében egyre nagyobb szerepet kapnak a járási szer­vek. A jövőben még inkább növelik önállóságukat, befo­lyásukat, ezért időben fel kell mérni az erőket, ame­lyek rendelkezésre állnak a nagyobb követelmények el­végzéséhez. Fejlődésünk egész­séges iránya és gyorsuló üte­me szükségessé teszi, hogy a vezetés még közelebb ke­rüljön a tömegekhez, közvet­lenül kapcsolódjék a termelő- munkához. A kötetlen beszélgetés ki­induló pontja éppen ezért az volt, hogy a járási és városi .vezetők mennyire ismerik pontosan a hozzájuk tartozó terület kommunistáinak, szervezett dolgozóinak szá­mát, milyen módszerekkel igyekeznek könnyíteni a nők helyzetén és mennyire von­ják be őket az ütemekben, a termelőszövetkezetekben, a társadalmi szervekben a ve­zetésbe. — A felelős irányí­tók, mint a járás, vagy a vá­ros vezérkara, hogyan isme­rik azt a rendelkezésükre Álló hadsereget, amelynek aktivizálásával a terveket teljesíteni akarják — tetté fel a kérdést. — 1700 holdon termelnek vegyszeresen kukoricát a termelőszövetkezetek Elegendő Hungazin áll rendelkezésre Ebben az évben csaknem 1700 holdon termelnek kuko­ricát megyénkben vegyszeres módszerrel. Tavaly egyetlen termelőszövetkezetben sem alkalmaztak vegyszert, s ez jelentősen megnövelte a költ­ségtényezőket. Az idei tervek­ből látszik, hogy a szövet­kezetek vezetése már bátrab­ban alkalmazza a vegyszeres gyomirtást. A vegyszeres gyomirtás iránt megnyilvánuló igény megköveteli, hogy megfelelő mennyiségű vegyszer is álljon rendelkezésre. Azonkívül a munkák gyors és hatékony elvég­zéséhez szükség van ele­gendő számú permetező­gépre is. Az AGROKER Balassagyar­mati Kirendeltségén erre az évre 120 mázsa Hungazin áll rendelkezésre, tehát több mint amennyire szükség van. En­nek legnagyobb részét már kiszállították a termelőszövet­kezetekbe. Nem lesz hiány permetezőgépekben sem, mert a termelőszövetkezetekben le­vő gépeken kívül a Mohorai Növényvédő Állomás tizenkét darab Rapidtox IX. permetező- géppel rendelkezik. Ezeket a gépeket a napokban szemlél­ték meg és megállapították, hogy indulásra kész állapotban vannak. Az időjárás gondot okoz a vegyszeres gyomirtás munká­jában is. A kukorica vegy­szeres gyomirtását elvégez­hették volna a gabonák vegyszeres gyomirtási mun­kái előtt, azonban ezt az időjárás megaka­ráltassák a gabonafélék vegy­szeres gyomirtási munkáit. A salgótarjáni járásban végzik el legnagyobb te­rületen — csaknem 600 holdon — a kukorica vegyszeres gyomirtását. Ennek az új módszernek az elterjesztésével a termelőszö­vetkezetek megtakarítják a kukorica háromszori kapálá­sának költségét és ezzel szem- dályozta. Ezért rendkívül ben csupán a gyomirtás költ­nagy szervezettségre van szükség, hogy a kukorica vegyszerezési munkái ne hát­Szoó Béla elvtárs, a Salgó­tarjáni Járási Pártbizottság titkára, majd Jedlicska Gyula elvtárs, a Salgótarjáni Városi Pártbizottság titkára és a pártbizottságok osztályveze­tői tájékoztatták Marosán elvtársat a szervezeti kérdé­sekről, az erőviszonyokról. Ezután a résztvevők közül többen vetettek fel problé­mákat és kértek egyes kér­désekben felvilágosítást, ta­nácsot munkájukhoz. Szó esett a városi lakásépítkezé­sekről, a bányák gépi és mű­szaki ellátottságáról, az üze­mek rekonstrukciós beruhá­zásairól, a mezőgazdasági ter­melés színvonaláról, pedagó­gusokról, a VIT-ről, sok min­denről. De minden kérdés központi gondolata a veze­tés, a vezetőik szakmai és politikai képzettségének, em­beri magatartásának fontos­sága volt. Több órás együttlét után a résztvevők: a Központi Bi­zottság tagja és a helyiek egyaránt azzal a megállapí­tással fejezték be a baráti, elvtársi beszélgetést, hogy hasznos volt, tanulságos volt s jó lenne az ilyen alkalma­kat gyakoribbá tenni. M ár kora délután több száz dolgozó gyűlt össze a városi József Attila Művelődési Otthonban, hogy résztvegyen a pártaktíva ülé­sen. Pontosan 4 órakor elfog­lalta helyét az elnökség, amelyben ott volt Marosán György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Pothornik József, a Központi Bizottság tagja, Tömpe András, a Központi Bizottság osztályvezetője, Ja­kab Sándor, a Nógrád megyei Pártbizottság első titkára, Alics János és Matúz József, a megyei pártbizottság titká­rai, Bankó János, a megyei tanács VB elnöke, Jedlicska Gyula, a Salgótarjáni Városi Pártbizottság titkára. Jedlics­ka elvtárs megnyitó szavai után Marosán elvtárs tartott beszédet. ségeivel kell számolniok. Mintegy 800 forintot takarí­tanak meg így holdanként. Meggyorsult a csávázási munka a szövetkezetekben Marosán elvtárs beszél az aktívaülésen Marógép elvtárs bospóda a járási és városi pártabtíva előtt Marosán elvtáps jép foglalkozott azokkal a körülményekkel, amelyek kö­zött 1958-ban póriunk VII. kongresszusa összeült. Majd hangsúlyozta, hogy a soronkö- vetkező VHL pártkonresszus előtt sok politikai kérdésben — hazai ég nemzetközi vonat­kozásban egyaránt — nagy változások történtek. A kongresszus feladata {esz, hogy megvizsgálja ezeket a változásokat, ér­tékelje a szocializmus építésének eddigi eredmé­nyeit és az új helyzetből adódóan új feladatokat határozzon meg. Oszthataflanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok Az idén 25 ezer mázsa ga­bona- és cukorrépamag csá- vázását kell elvégezni ter­melőszövetkezeteink részére. A csávázási munka már he­tek óta folyik és a kezdeti lassúbb ütem után március­ban következett be nagyobb előrehaladás. Míg február végéig csak 2250 mázsa ta­vaszi árpa, zab és cukorrépa- mag osávázását végezték el, addig ebben a hónapban en­nek több mint ötszörösét. A Mohorai Növényvédő Állo­más négy darab PC csávázó­gépe szinte megállás nélkül dolgozik a szövetkezetekben. Ezek közül a gépek közül mindegyik 300 mázsa gabona csávázását végzi pl tíz óra alatt Ezenkívül néhány ter­melőszövetkezetben is csá­váznak saját géppel. Ezek után szólott arról a nagy forradalmi átalakulás­ról, amely hazánkban a ter­melőszövetkezetek tömeges megszervezésével végbement. Ezzel a magántulajdon or­szágunkban egészen szűk te­rületre korlátozódott, a szo­cializmus jellege elmélyült, a szocialista szektor lett az uralkodó a mezőgazdaságban is. Az ország összes szántó- területének 95 százaléka ma már az állami gazdaságokhoz és a termelőszövetkezetekhez tartozik. Hazánk már nem az az ország, amely tíz, vagy öt évvel ezelőtt is volt. Hazánkban ma oszthatat­lanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési vi­szonyok. A kongresszus meg fogja vizsgálni ennek a nagy átala­kulásnak a kihatását a tár­sadalmi, politikai és gazda­sági életre. Amíg 1948-ban a szocialista tulajdonviszonyok megteremtésének csak az egyik részét intéztük el, addig ma már az ipar, a köz­lekedés, a kereskedelem és a pénzügy után a mezőgazda­ságban is elveszett a régi, a kapitalizmus visszaállítása alatt a talaj. A mezőgazdaság legutóbbi hároméves fejlődéséről Ma­rosán elvtárs elmondotta, hogy államunk 19 milliárd forintot fordított béruházá- sokra. A termelőszövetkezetek saját erőből több mint 11 millió forintot fordítottak gazdaságuk fejlesztésére. 1961-ben a szövetkezetek kö­zös vagyona elérte a 25 mil­liárd forintot. Jelentős ered­mény, hogy az átszervezés időszakában az állatállomány nem csökkent, hanem bizo­nyos mértékben növekedett. 1958 és 1961 között a szarvas- marhaállomány 16 ezer, a sertésállomány pedig 885 ezer darabbal lett több. Az állatállomány tehát válság nélkül ment át a közös gazdaságokba. Ez bizonyítja pártunk politi­kájának helyességét, a becsületes dolgozó pa­rasztság gondolkodását, jó hozzáállását. Az elmúlt években megsza­porodott az állatállomány számára szükséges férőhelyek száma is, nőtt a tejhozam. Szólott az előadó azokról az (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom