Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-21 / 23. szám

1962. március 21. nógrádi népújság 5 Vezetőségválasztó küldöttértekezlet Szécsényben (Tudósítónktól) A KPVDSZ Szécsényi Já­rási Bizottsága nemrégen tar­totta választó küldöttértekez­letét Szécsényben. Az ülésen a járási alapszevrezeteket 29 küldött képviselte. A járási bizottság beszámolója után a résztvevők a számvizsgáló bi­zottság: jelentését hallgatták meg. A vitában felszólalók elemezték a szakszervezeti munkát, s hasznos javaslato­kat tettek, hogyan oldhatja meg a szakszervezet az előt­te álló feladatokat. A hozzászólások több prob­lémára hívták fel a ■ járási bizottság figyelmét. Fény de­rült arra is többek között, hogy Endrefalván és Litkén igén rossz a kapcsolat a szak- szérvezeti bizottság és a föld­művesszövetkezet igazgatósága között. Az egyik hozzászóló még arról beszélt, hogy a szé­csényi szövetkezeti kultúr- esoport nem kap megfelelő támogatást a művelődésügyi bizottságtól, s ez nagyon gá­tolja fejlődésüket. Az ülésen megválasztották az új vezetőséget, s határo­zatot hoztak a szakszerveze­ti munka további javítása ér- dékében. A termelési tervek teljesítését segíti a helyesen alkalmazott prémiumrendszer Képviselő beszámolók a balassagyarmati járásban A balassagyarmati járásban is megtartották országgyűlési képviselőink az országgyűlés legutóbbi időszakáról szóló beszátnolójukat. Kristóf Ist­ván képviselő Honton mint­egy 300 ember előtt tartott beszámolót a közelmúltban. A termelőszövetkezetekben az idei termelési tervek cél­ja: több árut adni a népgaz­daságnak, s növelni — a ter­mék- és terméshozamok ré­vén — a termelőszövetkezeti tagok jövedelmét is. Mind­ezen célkitűzések megvalósu­lásának alapja: a termelőszö­vetkezeti tagok közösben végzett munkája. A megyei párt végrehajtó bizottsága megállapította, hogy ä szö­vetkezeti tagok bevonását a közös munkába nagyban elő­segíti a helyes premizálás ki­alakítása valamennyi terme­lőszövetkezetben. Szükség van erre, hiszen az elmúlt évben mintegy hatezer volt azoknak a termelőszövetke­zeti tagoknak a száma, akik nem vették ki részüket a kö­zös munkából. így történt meg hogy a megyében nem kapáltak meg 4200 katasztrá- lis hold kukoricát, ami má­jusi morzsoltan 420 vagon terméskiesést jelentett, mely­nek értéke nem kevesebb, mint 8,2 millió forint. Ha ez a kukorica terület megmű­velésre kerül, s ez a pénz­összeg nem jelentkezik ki­esésként az esztendő végén, azt jelenti, hogy megyénkben fedezni tudjuk a termelőszö­vetkezeteknél jelentkező el­múlt évi mérleghiányt. Az idei feladatok vala­mennyi termelőszövetkezetben nagyobbak a tavalyinál. Eb­ből következik, hogy nagyobb szervezettséggel, nagyobb gonddal kell felkészülnünk megvalósításukra is. Az idén megyénk termelőszövetkeze­teiben mintegy 70 ezer ka- tasztrális hold kalászos be­takarításához kell munkaerőt biztosítani. Igaz, a korábbi évektől eltérően, — a gépesí­tés növekedésével — jelentős Szövetkezeti történetek A HAMIS BRIGÁDVEZETŐ Egy jó termelő­szövetkezeti elnök ismerősömtől hal­lottam ezt a tör­ténetet. Elmon­dom annak példá- zására, mennyire fontos egy közös­ségben, hogy a szövetkezeti veze­tők szilárdan, biz­tosan álljanak he­lyükön. Az eset még ak­kor történt, ami­kor az említett termelőszövetke­zet egyesült a két szomszédos köz­ségben dolgozó közös gazdaságok­kal. A földterület 4 ezer hold fölé emelkedett, s a szövetkezet veze­tői úgy határoz­tak, osszák meg a vezetést, az irá­nyítást. Legyen a két község egy- egy üzemegység, amelyet ott hely­ből választott bri­gádvezetők irányí­tanak. Nos, hát az egyik brigádveze­tőnek szólt az el­nök, amikor már felértékelték azo­kat az állatokat, amelyet a közös­be adtak a ta­gok, szedje össze a járlatleveleket, mert enélkül nem fizethetik ki az ál­latok árát. Ha meg nem kapnak érte pénzt a ta­gok, az állat nem képezi a szövet­kezet tulajdonát. Ezt forgatta a fejében a brigád­vezető is, meri másnap üres kéz­zel állított be d központi irodára. — Nincs járlat- levél Jani bácsi — hozta tudomá­sára az elnöknek. — Hát hogy. hogy nincs — méltatlankodott az elnök. — Nincs, mert nem adják a ta­gok! — S nem tu­dott ettől okosab­bat mondani más­nap sem. Az el­nök nem sokat te­ketóriázott fogta magát, elindult ö is a brigádvezető­vel a szövetkezeti tagokhoz. Nem telt bele sok idő, s a járlatlevelek mind ott lobogtak a kezében. — Hát ezt nem egészen értem La­jos — fordult ké­sőbb a brigádve­zetőhöz. En egy­kettőre elintéztem azt, amivel te kél napig nem tudtál zöldágra vergőd­ni. A brigádvezető — aki azóta nagy­szerűen ellátja fel­adatát, s igen ko­moly segítőtársra talált benne a szö­vetkezet vezetősé­ge — vallani kez­dett: — ügy van az Jani bácsi maga összeszedte, mert. akarta. De nálam az volt a helyzet, én is sajnáltam behozni a közösbe az állatot. V-né mértékben csökken az a terület, amelyet kézzel kell aratni. Mintegy 17 ezer holdon termelnek az idén szövetkezeteink szemes- és silókukoricát, melynek meg­munkálása igen komoly gon­dot jelent. Az állattenyésztés­ben hasonló nagy feladatok állnak termelőszövetkezeteink előtt. A megfelelő takarmány­bázis biztosítása érdekében mintegy 34 ezer katasztrális hold takarmánytermést kell betakarítaniok, s ehhez nem kevesebb, mint 40 ezer mun­kanapra van szükség. A te­henészetben jelentkező mun­kaerő-probléma megoldása érdekében szükséges lenne, hogy havonta 600—1000 fo­rint készpénzt biztosítsunk az állatgondozóknak. Ezek a feladatok, problémák mégin- kább szükségessé teszik, hogy valamennyi termelőszövetke­zetünkben még a tavaszi munkák beindulása előtt ki­alakítsák és a szövetkezeti tagokkal megbeszéljék a leg­hatásosabb, a közös munkára legjobban ösztönző premizá­lási módszert. Az elmúlt esztendő sok ter­melőszövetkezetben bebizo­nyította, hogy ahol a terme­lőszövetkezet helyesen szer­vezte meg a munkát, s a munkaegység mellett egy-egy munkafolyamatnál helyesen alkalmazták az ösztönző mód­szereket, a mostoha időjá­rás ellenére is szép eredmé­nyeket értek el. Igen jó mód­szert alakított ki például az idén, — s ezt a tervjóváhagyó közgyűlésen m-ár a szövet­kezeti tagokkal is megbeszél­ték — a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet vezető­sége. A tél folyamán a ter­melőszövetkezetben rendez­ték a munkaszervezeti egy­ségeket, brigádokat, munka­csapatokat. Ezzel azonban nagyszerűen megfér az, hogy a kapásnövények területét egyénekre bontsák le. Nem­csak a szövetkezeti tagokat, hanem a családtagokat is be­vonták a munkába s most már ott tartanak Szécsény­ben, ha mindenkinek mun­kát akarnak adni, csökkente­ni kell a korábban megálla­pított, egy tagra jutó kapás­területet. Nincs probléma most már az állattenyésztés­ben sem. S mindez annak az eredménye, hogy a termelő- szövetkezetben olyan javadal­mazási módszert alkalmaz­nak az idén, amely amellett, hogy növeli a szövetkezeti ta­gok jövedelmét, nagyban elő­segíti a termelőszövetkezet hozamainak növelését is. nap Tavasz eleji egy termelőszövetkezetben qtfó — HU, János, de sovány ez a te másik tehened! — Tévedsz Mihály, ez az enyém - az a másik a közösé!!! (Gerő Sándor rajza) Mert az egy hold kukorica megmunkálásáért járó 12 munkaegység s a termés 20 százaléka bőven megtérül, hiszen a meghatározott mun­kafolyamatot valamennyi tag lelkiismeretesen elvégzi, meri a magasabb termésben az ő személye is érdekelve van. Az emlúlt évben gyengén gazdálkodó termelőszövetke­zeteknél — éppen a munka, a gazdálkodási eredmények javítása érdekében — meg méginkább szükséges a ta­gok mozgósítása a közös mun­kára. Természetesen ez a módszer akkor éri el célját, ha valamennyi termelőszö­vetkezetben a helyi adottsá­gokat figyelembe véve ala­kítják ki a legalkalmasabb, legjobb jövedelemelosztási formát. Helyesen cseleksze­nek azok a termelőszövetke­zetek, ahol egyes munkafo­lyamatok elvégzéséhez más munkát is kapcsolnak. Jó néhány termelőszövetkezetben bevált például az elmúlt év­ben, hogy az kaszált csak takarmányt — s kapott ré­szesedést belőle —, akire más, egyéb munkálatoknál 's számítani lehetett. A jövedelmezésnek ez az új formája — a munkaegy­ség-kiegészítő prémiummal — igen jó irányban befolyásol­hatja az idén termelőszövet­kezeteinkben a termelési ter­vek teljesítését, a szövetke­zeti tagok jövedelmének ala­kulását is. A járási javasla­tok alkalmazása azonban még egyetlen termelőszövet­kezetben sem oldja meg a munkaerő-problémát. A célt, az árutermelés, a szövetke­zeti tagok jövedelmének nö­velését csak akkor valósíthat­juk meg ezzel a módszerrel, ha a termelőszövetkezetek vezetősége alaposan átgon­dolva, a lehetőségeket a szö­vetkezeti tagokkal megbeszél­ve alkalmazzák a legjobb eredményt hozó módszert. A balassagyarmati Palócföld Termelőszövetkezetben is vár­ják a nagy tavast munkák kezdését. De addig bem tét­lenkednek, hiszen a gazda­ságban számtalan munka adódik napról-napra, amit halaszthatalanul el kell vé­gezni. —fel ÉillIH *' özv. Rétfalvi Adámné és özv. Bakos Pálné a csíráztatásra váró burgonyát rakják a rekeszekbe gatter-kezelő sem pihen. Megyeri András éppen desz­kát vág, amit a melegagyakhoz használnak fel Alkalmazza minél több szövetkezet a pillangós szénák állványos szárítási módszerét A második ötéves terv idő­szaka alatt tejből 25—27 szá­zalékkal szükséges többet termelni az 1954/58-as átlag­hoz viszonyítva. Több tej és tejtermékre van szükség. Ez a szükséglet évről-évre nö­vekszik. Az igényt a szövet­kezeti gazdaságok tehenészei­nek kell kielégíteni, mégpe­dig az egy tehénre eső évi tejhozam növelésével. Sok tejnek csak sok, s jó takarmány lehet az alapja. Fehérjében gazdag takar­mányokból pedig jelenleg kevés van. Ez a kevés is sokat veszít tápértékéből ép­pen az elavult szénakészítési technológia miatt. A szénakészítésnél arány­lag kevés munkával és költ­séggel lényeges javulást tu­dunk elérni. Helyes munka­Biztosították a legfőbb feltételeket a tavaszi munkák sikeréhez A Rétsági Járási Tanács Mezőgazdasági Állandó Bizott­sága felülvizsgálta a terme­lőszövetkezetek és a Tolmácsi Gépállomás felkészülését a ta­vaszi mezőgazdasági munká­ra. A vizsgálat során bebizo­nyosodott, hogy az időbeni induláshoz és a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzé­séhez a legfőbb feltételek a járásban biztosítva van­nak. Kedvezően hat a tavaszi mun­kákra, hogy az őszi mély­szántást a termelőszövetkeze­tek döntő részben elvégezték. Az elmúlt évhez viszonyítva megnövekedett a gépek ka­pacitása is. Mindezek mellett a termelőszövetkezetek több tapasztalatot szereztek a mun­kaszervezésben és segítő té­nyezőként hat az anyagi ér­dekeltség bevezetése is. A mostoha időjárási vi­szonyok miatt azonban a mezőgazdasági munkák megkezdése eltolódik, te­hát nagyobb szervezettség­re van szükség ahhoz, hogy időben végezzünk. A bizottság azt is megál­lapította, hogy néhány ter­melőszövetkezet — gépi ka­pacitásukat figyelembe véve — túlzott mértékben kíván támaszkodni a gépállomásra. Más termelőszövetkezetek vi­szont attól tartva, hogy nagy összeget kell kifizetniük a gép­állomásnak munkadíjként, nem vették megfelelő mér­tékben igénybe a gépállomási gépeket. így nincs biztosítva megfelelő mértékben a gép­állomás gépparkjának kihasz­nálása. Különösen a tavaszi talajelőkészítésnél, a burgo­nyaültetésnél és a kaszálásnál jelentkezik ez. Az állandó bi­zottság javasolta, hogy minden termelőszövetkezet vizsgálja felül, melyek azok a munkálatok, ame­lyeket saját gépével el tud végezni, s ha szükséges, egy-egy munkára még pótlólag kössenek szerző­dést a gépállomással. Azok a termelőszövetkezetek készülnek fel helyesen a mun­kakezdésre, ahol ezzel egy­idejűleg elkészítik a munka­erő mérlegeket is. Emellett az állandó bizottság javasolta, hogy a nógrádi Béke Ter­melőszövetkezethez hasonlóan a termelési tervet bontsák le brigádokra, s egy-egy brigád kapja meg a felhasználható munkaegységek számát is. Amikor ez megtörtént, tart­sanak brigád és munkacsapat megbeszéléseket, S e felada­tokat részletesen beszélj ék meg. A Rétsági Járási Tanács Mezőgazdasági Állandó Bizott­sága, valamint a Hazafias Népfront Járási Bizottsága, a tavaszi mezőgazdasági mun­kák sikere érdekében javasol­ja hogy mindezeket a tenni­valókat a megye valamennyi termelőszövetkezetében végez­zék el. szervezéssel, lerövidíthető ideje s így takarmány munkadíjazással a szénakészítés elkerülhető* a beltartalmi érté­kének csökkenése. A réti és a pillangósszéna készítésénél alkalmazni kell az állványos szárítási eljárást. Ez a mód­szer 1961-ben bevált az álla­mi gazdaságokban. Nagy- mennyiségű fehérjetöbbletet eredményezett, amely hozzá­járult a magasabb tejterme­léshez, s az 1 liter tej elő­állítási költségeinek csökken­téséhez. Ha ez a módszer be­vált az állami gazdaságok­ban, akkor a szövetkezetek nem járnak rosszul, ha be­vezetik. Hiszen a szövetke­zetek jelentős fehérjehiány- nyal számolnak. Amíg a rendes szárított lucernaszéna nyers fehérje tartalma 11—12 százalék, emészthteő fehérje tartalma 6—7 százalék és karotin tar­talma 8—10 mg/kg, addig az állványon szárított lucerna,- széna nyers fehérje tartal­ma 13—18 százalék, emészt­hető fehérje tartalma 9—12 százalék és a karotin tartal­ma 20—40 mg/kg. Ha 20 q/kh termést veszünk figyelembe holdanként, kb. egy mázsa emészthető fehérje többletet nyerünk, amely 2 ezer liter tej termeléséhez elegendő. Ma még több szövetkezet azzal érvel, hogy költséges az állványok elkészítése. Az igaz, hogy az állványos szá­rításhoz sok faanyagra van szükség és hogy a szénaszá­rítás többletköltsége mázsán­ként — a gépesítéstől füg­gően — 2,50—3,50 forint kö­rül van, viszont ez a többlet- költség bőven megtérül, a készített lucemaszéna na­gyobb fehérjetartalma által.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom