Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-21 / 23. szám

% NÓGRÁDI VII .ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJHTFK! Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVF. 23. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1962. MÁRCIUS 21. Á dolgozó nép ereje Az egész nemzetközi mun­kásmozgalom fejlődése, a szocialista építés győzelmei hazánkban egyre fényesebbé, teljesebbé teszik a Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges napjait. A magyar munkás- osztály negyvenhárom évvel ezelőtti nagyszerű fegyverté­nye az idők múlásával nem veszt fényéből, hiszen mai életünk, építőmunkánk, cél­jaink — ha (történelmileg más időszakban és más kö­rülmények között is — azok­ból az időkből sarjad ki, amikor az orosz munkásosz­tály példáját követve Ma­gyarországon is létrejött a proletárhatalom. 1919 tavasza a társadalmi forradalmakat végrehajtó erőktől duzzadt. Magasra szökött a harckészség a mun­kásosztályban. A feudális el­nyomás minden keservét nyögő parasztság szintén vál­tozást követelt. A félgyarmati Magyarország uralkodó osz­tályai a maguk gyarmati po­litikáját valósították meg a nemzetiségiekkel szemben az akkori világ egyik legke­gyetlenebb nemzetiségi el­nyomásával. A hadsereg tel­jes egészében tükrözte a dol­gozó osztályokban végbeme­nő forradalmi erjedést. A tőr­énél em feltette a kérdést: a monarchia szétzúzása, az őszirózsás forradalom után, hogyan tovább? A dolgozó osztályok vágya, törekvése és akarata egységes volt: irány a szocialista forrada­lom, a dolgozó nép hatalmá­nak kivívása. A társadalmi változás megvalósítására fel­halmozott roppant erők kö­veteléseit és nagyságát a fia­tal magyar kommunista moz­galom felismerte. Az 1918 november végén megalakult kommunista párt céljai tel­jesen egybeestek a dolgozók akaratával, a párt megfogal­mazta a munkásosztály előtt álló feladatokat, megmutatta azt az utat, amely a dolgozó népet — élen a munkásosz­tállyal — a forradalmi harc győzelmére viheti. Ez volt, marad és lesz a jövőben is pártunk egész tevékenységé­nek, munkásságának és sike­reinek záloga. A forradalmi tudatosság szervezettség, a célok megjelölése és elérésük módjának, útjának meghatá­rozása adja meg a párt szá­mára azt az erőt, hogy a munkásosztály és az összes dolgozók élén haladva győ­zelemre vigye a nagy ügyet, a szocializmus felépítését. A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásának első napjaiban olyan prog­rammal és részkövetelésekkel lépett fel, amelyekkel meg­találta az utat a dolgozók eszéhez, szívéhez, magasra szította a tömegek forradal­mi aktivitását, elszántságát. A politikai hatalom meg­szerzése a munkásosztály szá­mára, a termelőeszközök köz­tulajdonba vétele, a földkér­dés, a nemzetiségi kérdés megoldása, szövetség a fiatal szovjet állammal — a prog­ram e legfőbb céljai egybe­estek a munkások és vala­mennyi dolgozó kívánságával. Helyes politika volt ez, amelynek nyomán a dolgozó osztályok nagy többsége 1919 elején érzelmileg már a KMP-t követte. A tömegek között végzett sokrétű és kö­vetkezetes propaganda, vala­mint agitációs munka elsza­kíthatatlan kapcsolatokat alakított ki a párt és a mun­kásosztály, a többi dolgozó osztályok között. Hiába volt az ellenforradalom minden mesterkedése, hiába tartóz­tatták le a kommunista veze­tőket. A munkás- és katona- tömegek meghiúsították a reakciónak azt az elképzelé­sét, hogy a jobboldali szo­ciáldemokrácia árulásának segítségével átmentsék a tő­kések és földesurak hatal­mát. A szocialista forradalom előkészítésének, győzelmének a Tanácsköztársaság létének egész ideje alatt beigazoló­dott a tömegek történelmet formáló nagy szerepe, az, hogy az élcsapat győzelme a tömegek erejében, harckész­ségében, a munkásosztállyal és a többi dolgozó osztályok­kal való legszorosabb kap­csolatban rejlik. A tömegek forradalmi ak­tivitásával, akaratával kiví­vott politikai hatalmat a Ta­nácsköztársaság azonnal a dolgozó osztályok gazdasági, kulturális helyzetének mesz- szemenő megjavítására hasz­nálta fel. A politikai jogok gyakorlásának olyan helyze­tét teremtette meg, amely addig ismeretlen volt hazánk elnyomott népei számára. A fiatal magyar kommunista mozgalom abban az időszak­ban még nem támaszkodha­tott a szocialista építőmunka olyan gazdag tapasztalataira, mint ahogyan azt napjaink­ba tehetjük. Mégis egész te­vékenységének sarkalatos pontja volt Leninnek az a ta­nítása, hogy a politikában nem a jószándék dönti el a dolgokat, hanem az, hogy helyesen harcolunk-e a mun­kásosztály, a dolgozó töme­gek érdekeiért. A Tanácsköz­társaság intézkedésed, a dol­gozó tömegek erejének, harci elszántságának újabb nagy tartalékait tárják fel. A mun­kásosztály hatalma, a terme­lőeszközök köztulajdonba vé­tele, az összes dolgozók élet- és munkakörülményének, szo­ciális és kulturális helyzeté­nek addig példátlan méretű javítása világossá tette: a kommunisták leghűségesebb harcosai és megvalósítói mindannak, amiért évszáza­dokon át a magyar nép, leg­jobbjai vezetésével, küzdött. A tömegek céljainak, vá­gyainak megértése és forra­dalmi úton történő megvaló­sítása harcokban kinőtt hő­söket teremtett. A magunk példájából, a Salgótarján megvédéséért folytatottt har­cokból tudjuk, hogy munká­sok, parasztok, értelmiségiek fiai hogyan küzdöttek és arat­tak győzelmet'az intervenció felett. A személyi kultusz időszakában eltorzították en­nek jelentőségét, egy, vagy egynéhány vezetőnek tulajdo­nították a salgótarjáni, vagy a Tanácsköztársaság más te­rületén aratott győzelmeket. Igen, hősök születtek ebben a forradalmi harcban, a tö­megek lettek hőssé és nagy- gyá, akik egy négyéves rom­boló, pusztító háború után is — a kommunisták hívó sza­vára — azonnal talpra áll­tak, hogy megvédjék a világ akkor második proletárha­talmát. A Tanácsköztársaság talán egyik legnagyobb, ta­nulsága a ma számára is, hogy a tömegek — a párt he­lyes politikája, vezetése mel­lett — óriási történelmet és társadalmat formáló cseleke­detek végrehajtására képesek. A Magyar Szocialista Mun­káspárt most már több mint ötéves elvi politikájával és gyakorlati tevékenységével — megvalósítva a Tanácsköztár­saság nagyszerű célkitűzéseit — újabb győzelmekre vezeti a magyar népet. Pártunk ereje ma éppen a tömegek támogatásában, egyetértésé­ben, nagy kezdeményező ere­jében van. És abban, hogy hasznosítja mindazokat a gazdag tapasztalatokat, ta­nulságokat, amelyekkel a Ta­nácsköztársaság szolgált. Meg­valósítja a tömegek mar­xista—leninista vezetését, szervezését, irányítását. Ta­nul azokból a hibákból, ame­lyeket a Tanácsköztársaság idején a fiatal kommunista mozgalom elkövetett. Leszá­mol az 1950-es évek első fe­lében megvalósult káros el­méletekkel és gyakorlatokkal. Kétfrontos harcban biztosít­ja az egyenes politikai vo­nalvezetést. Soha egy pilla­natra sem felejti, hogy a po­litikai hatalom bármilyen el­sőrendű is, eszköz a munkás- osztály, az összes dolgozók gazdasági felszabadítására, lehetőség a népióiét olyan csúcsainak eléréséhez, ame­lyeket már a kommunizmus napsugara világít be. Ez a helyes, a történelem tanulságait lenini módra bát­ran alkalmazó és hasznosító politika szárnyakat' ad a dol­gozó népnek, aktivitását, energiáját megsokszorozza. Ma már a Szovjetunió példá­ja, és elsősorban az SZKP XX., illetve XXII. kongresz- szusának történelmi határo­zatai alapján, a nemzetközi munkásmozgalom szolidaritá­sától kísérve ölthetnek testet mindazok a nagyszerű vágyak, melyeket apáink negyvenhá­rom évvel ezelőtt megvalósíta­ni akartak. A magyar nép tör­ténelme legjobbjai — első­sorban a kommunisták — céljainak örökösei és utódai ma magasra emelik az épülő szocializmus zászlaját, ragyo­gó jövő építésén munkálko­dik dolgozó népünk. VILLANYHÁLÓZAT, CSATORNÁZÁS, HIDAK, BEKÖTŐ, UTAK Tervezésen dolgoznak a műszaki akcióbizottságok Amilyen nagy ütemben fo­lyik megyénk fejlesztése, ugyanúgy emelkedik a fejlesz­téssel kapcsolatban a lakos­ság igényé is. Községek, vá­rosok egymás után jelentik be kívánságaikat bizonyos fel­adatok megvalósítására és ma már kialakult az a helyzet, hogy a tervező vállalatok nem tudják kielégíteni az egyre növekvő kéréseket. A terve­ző vállalatokat lekötik a na­gyobb volumenű munkák. A községeknek azonban éppen a fejlődés következtében hi­dakra, közvilágításra, járdák­ra volna szükségük annál is inkább, mert mindenütt biz­tosítani tudják az anyagi fe­dezetet is. Ezeket a fejlődésből adó­dó nehézségeket igyeksze­nek megoldani a Haza­fias Népfrontok mellett működő műszaki akció- bizottságok. Es tegyük hozzá rögtön, ma már igen eredményesen. A Balassagyarmati Járási Hazafias Népfront és a já­rási tanács végrehajtó bizott­ságának illetékes szervei kö­zös munkában felméréseket végeztek az egész járást át­fogóan, arra vonatkozóan, hogy milyen fejlesztéseket akarnak dani és megvan-e ehhez a megfelelő anyagi fedezet. Megállapították, hogy egyné­hány községtől eltekintve mindenütt igényelnek vala­milyen munkát. Nagy fel­adatokat akarnak mindenütt megoldani. de megakadtak, mert nem volt műszaki erő, amelyik a megfelelő terveket meg­felelő szakképzettséggel elkészítette volna. Ekkor fordultak a járási. Ha­zafias Népfront mellett mű­ködő műszaki akció-bizott­sághoz és kérték az akció­bizottság segítségét. Az el­múlt héten az akció-bizottság megtartotta a megbeszélést, ahol tizenhat mérnök és kü­lönböző műszaki dolgozó vett részt és valamennyien nagyon lelkesen vállaltak részt a munkából. Fejős Károly mér­nök a geodétáktól a föld­munkák tervezését vállalta. Molnár János, a villamossági munkák tervezését és így to­vább. Végső soron a járás minden községére jutott mű­szaki ember, aki vállalta, hogy megadja a segítséget az il­lető községnek a községfej­lesztéshez. • A megyei műszaki akció­bizottság két tagja Rétság a községek 1962-ben megöl- községnek adott segítséget a tervezendő közvilágítás meg­tervezéséhez. A rétságiak ugyanis a községet neon-világítás­sal akarják ellátni. Azónbán az illetékes villa­mossági központ, amely Eszr- tergomban székel, a munká­ból eredő túlzsúfoltságra hi­vatkozva nem vállalta a ter­vezést. A községnek 90 ezer forintja van a közvilágítás korszerűsítésére. A megyei műszaki akcióbizottság két tagja: Lizsnyánszki Antal és Karay Lajos vállalták, hogy elkészítik Rétság új közvilá­gításának műszaki terveit. Fel­vették a kapcsolatot az Esz­tergomban székelő villamos- sági központtal és a tervek elkészítésénél közös nevezőre jutottak. A tárgyalások során a két szakember javaslata alapján Rútságon nem neon­világítás lesz, hanem higanygőzlámpasor, amely biztonságosabb, olcsóbb és félkarú oszlopokon fog­ják elhelyezni. így segít a Hazafias Nép­front mellett működő műsza­ki akció-bizottság kielégíteni azokat az egyre növekvő igé­nyeket, amelyek egyre na­gyobb mértéket öltenek ma már falvainkban is. Megyénkből 12 termelőszövetkezet vesz részt a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállításon Ez év szeptemberében ke­rül megrendezésre a 64. Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­tás. A növénytermesztési és állattenyésztési bemutatókon való részvételhez szükséges feltételek magasabbak, mint eddig, hiszen évről évre nö­vekszenek a termésátlagok, az állati hozamok. Megyénk­ből is számos szövetkezet je­lentkezett az eredménybemu­tatókra. A palotási Május. 1, Terme­lőszövetkezet, — a nagy te­rületi és létszámfelfutás elle­nére, — őszi búzából 560 holdon átlag 16,6 mázsát ért el. Egy mázsa búza előállí­tására 0,5? munkaegysé­get használtak fel. A szövetkezet túlszárnyalta a feltételek által kívánt ter­melési szintet. A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezet 172 hold átlagá­ban 18,4 mázsás őszi búza ter­mésátlagot, 50 hold átlagá­ban pedig 19,2 mázsás őszi ár­pa termésátlagot ért el. Ezek az eredmények jelentősen túlszárnyalják a kiállítás ál­tal követelt termelési normát. Az endrefaivai Arany Ka­lász Termelőszövetkezet szin­tén az őszi árpáját viszi a ki­állításra. Nálunk 50 hold át­lagában 19,6 mázsás termést akori’ot'ak be. A káliói Űj Tavasz für­tös uborkáját, az érsek­vadkerti Dimitrov és a Magyar Csehszlovák Ba­rátság Termelőszövetkezet országoshírű dohányát vi­szi a kiállításra. A drégelypalánki termelő- szövetkezet világhírű szamó­cájával, málnájával és fekete ribizlijével képviselteti ma­gát. Mindhárom gyümölcsfé­leségből túlteljesítette a ter­melési és minőségi követelmé­nyeket. Állattenyésztésben a ber­kenyéi Petőfi és az ipolytar- nóci Béke Termelőszövetkezet jeleskedik. Egy-egy tehéncsa­lád bemutatásával járulnak hozzá a kiállítás sikeréhez. A szécsényiek viszont fésűs merinó juhaikkal akarnak sikert aratni. Ezeken kívül is még 3 termelőszövetkezet készül. Megjelent már a kiállí­tás részvételi szabályzata is. A kiadvány közli, hogy az eredménybemu­tatókon kívül részvétel — így a vállalatok, intéz­mények dokumentációs és árubemutatójára, a lá­togatók ellátására szol­gáló cikkek árusítására irányuló jelentkezés — határideje április 30. A Földművelésügyi Minisz­térium Mezőgazdasági Kiál­lítási Irodája május 31-ig ér­tesíti a részvételre jelentke­zőket a jelentkezés elfogadá­sáról.-----------­A lbizottság alakult a szülői munkaközösségi munka segítésére Ülést tartott a me« yei Művelődési Albizottság A napokban a megyei ta­nácson ülést tartott a megyei Művelődési Bizottság, ahol az iskolai nevelőmunka segítésé­re albizottságot hoztak létre. Chmehly Anna az állandó bizottság elnöke vitaindító­jában elmondotta: komoly feladat vár majd az albizott­ságra a szülői munkaközössé­gek munkájának segítésében. Sokat tehet az albizottság az egységes szellemű ne­velés megteremtéséért, a Seregszemlén szülői munkaközösségi munka javításáért. Majd ismertette a szülői munkaközösségek előtt álló feladatokat. A vita során többen el­mondották megszívlelve az itt kapott tanácsokat, hogy elő­segítik az iskolákban műkö­dő SZMK-:k tevékenységét. Május 10-ig 27 iskola szülői munkaközösségé­vel veszik fel a kapcsola­tot és segítenek további fejlődésükben. Támogatásuk eredményeiről beszámolnak majd az állandó bizottságnak. Sóshartyán képviselője elmondotta, ná­luk az SZMK a nőtanáccsal közösen már eddig is segített a cigánytanulók tanulmányi eredményeinek javulásában, tanulási feltételeik megte­remtésében. A pásztói járás­ban bált csináltak, melynek jövedelmét — terveik szerint — a kitűnő tanulók meg jutal­mazására fordítják. Mátra- szőllősön olyan probléma van — vetette fel az egyik felszó­laló — hogy a szülők csak a szülői értekezleteken vesznek részt, más összejövetelekre nem mennek el. A jövőben úgy szervezik meg a munkát, hogy mi­nél több szülő kapcso­lódjon be a társadalmi munkába, általában mi­nél többen vegyenek részt a társadalmi életben. Követésre méltónak tartják a zagyvarónai SZMK kezde­ményezését, ahol egy-egy kor­határhoz kötött filmelőadáson ellenőrzik milyen filmet néz­nek meg a gyerekek, haza- küldik a korhatáron alulia­kat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom