Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-14 / 21. szám

1962. március 14. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Törődjünk a társadalmi munkával A nép véleménye van a mi kulturházunkban — így jellemezte, így foglalta össze a gyönyörű új létesítmény felépülésének történetét a dejtári tanácselnök. Csakugyan, annak idején, amikor a kulturházat építet­ték Dejtáron még igen lel­kesen jelentkeztek az embe­rek társadalmi munkára. Töbh mint 100 ezer forint értéket tesz ki lelkesedésük gyümöl­cse, amelyet az emberek ön­ként vállaltak magukra. A körzeti tanácstagi megbeszé­léseken meg úgy döntöttek: községfejlesztésük jórésze is arra menjen, mert kell a népnek a kulturház. Sok min­den járult hozzá, hogy így magukénak érzik ezt a léte­sítményt. Az is nagyon jó, hogy a falu közepére építet­ték, mert ez így mindenki kedvére van. Az is jó, hogy a község lakói együtt ter­vezték és úgy építették fel, ahogyan a legtöbben akar­ták. ötvenkilencben fejezték be és azóta központjává vált Dejtár művelődési életének. Akkor még úgy volt, hogy és máris jöttek önként és szép számmal az emberek se­gíteni. Mi az oka, hogy azóta Dej­táron és másütt is gyakran csak vonakodással megy a társadalmi munka, mintha lankadt volna a lelkesedés a közös létesítmény iránt. Itt Dejtáron például évek óta hú­zódó probléma az óvoda meg­épülése. Tízezer forint tár­sadalmi munkát terveztek be, ötezret vállalt a tsz, a má­sik ötezret pedig a villany- szerelők és egyéb szakmun­kások. Úgy tervezik — de sajnos ez már nem az első határidő — hogy április vé­gén átadják rendeltetésének. A munka mégsem megy úgy ahogy kellene, az emberek kénytelen kelletlen jönnek csak segíteni. Különösen sok szakmunka hiányzik még, mert, bár megtörténtek a vál­lalások, a munka haladásában még nem mutatkozik meg a lelkesedés. Volt egy tsz-vezetőségi tag, aki például azt mondta, ami­kor fogatot kért a tanács az építéshez, hogy a tsz-től vonja csak mondani kellett mi kell el az embereket ez a munka, AZ ÜVEGEETÉT Rövid írásomat egy kis el- Hogy magyarul fejezzem ki beszéléssel kezdem, amit ra- magam, nem szívesen veszik lamikor még gyermekkorom- vissza üres üvegemet, ban egy köztiszteletben álló, Úgy gondolom még a Cse- a faluban mindenki által egy- megében sem vehetnek raj­formán szólított nagyapától tam olyan erőszakot, hogy a hallottam. tőlük vásárolt italféleségeket arra az időre megigyam, ami- A nagy érdeklődéssel hall- korra ezen üvegfajták már gatott elbeszélés azzal kezdő- náluk kifogytak. (Ennek okai dött, hogy nagyapó legény- nem kívánkoznak nyilvános­korában hasonló korú bará- ság elé). faival a falu határában levő szőlősben olyan borra talált, aminek hordódongája már korhadában volt, a bor pe­dig, megkocsonyásodva, egy Csak azért, hogy konkrét legyek: a karácsonyi ünne­pekre vásárolt bornedűk csak januárban nyertek elfogyasz­be maradt. Nem volt mit az üvegek vissza tennünk — mondja a köz- tiszteletben álló nagyapó — kést vettünk és a 150 esz­tendős bort szeletelni kezd­szállítása sem történhetett meg előbb. Az üvegeket az­zal a jelszóval, hogy „nincs ilyen üvegünk” a kislány nem tűk. Pityókás hangulatunkat nem is úgy mértük, hogy * ki hány litert ivott, hanem ki hány karajjal fogyasztott el. Nem kis jelentőségű elbe­tem, mire az üzlet egy ré­gebbi dolgozója utasítást adott: „az üveg visszavehető, hisz van ilyen üvegünk, csak még te nem tudsz róla”. Két forinttal a kezemben szélés ez kedves olvasóim, ha a- üzlet ajtajában eszembe összevetjük a kereskedelmünk jut nagyapó elbeszélése. De egyes boltjaiban kisebb-ma- jó volna, ha már legalább a gyobb mértékben uralkodóvá Csemege rendelkezne olyan vált szokással, vagy intézke- borral, amit szeletelve tud- déssel. Nem az első tapasz- nának mérni. Egy kis papír falatom, hogy államunk tör- elegendő volna csomagolá- vényes pénzegységével be- sához, amiért nem kellene be­fizetett üvegbetétemet a ma- létet fizetnem. Egy bosszan- gyar ipar által termelt boros- fásra alkalmat adó lehetőség­üvegemért, visszaszolgáltató- oel kevesebb volna. kár ezért a tsz-nek ilyenben segíteni. Az már jó dolog, hogy lehurrogták a tsz-veze­tőnek ezt a kijelentését. Sőt mintha az utóbbi időben egy kis lendület is volna újra a társadalmi munkavállalásban. Elősegítette ezt az is, hogy tanácsülésen a tanácstagok egyenként magukra vállalták, segítenek a mozgósításban. A tanácstagok munkaszervezé­sének meg is lett az ered­ménye, lendülőben van Dej­táron a társadalmi munka. Hiszen a kétezer lélekszá­mú községben szinte minden családot érdek fűz ahhoz, hogy mielőbb elkészüljön a napközi otthonos óvoda. Ed­dig száz igénylő van az óvo­dára, de a nyári nagymun­kák szezonjára még több is lesz az érdeklődők száma. A dejtári példa is azt iga­zolja, nem lehet abba bele­nyugodni, ha elmarad, vagy lankadóban van egy-egy vál­lalás teljesítése. Itt még a tanácstagok mellett a határ­őrség és a KISZ-szervezet is részt kér az emberek moz­gósításának megszervezéséből. És az összefogásnak itt már­is jelentkeznek az eredmé­nyei. De több olyan község van a balassagyarmati járás­ban, amelyben alábbhagyott a társadalmi munkavállalás len­dülete. A probléma ismerete, vagy az ebből eredő lema­radás elpanaszolása még nem orvosolja ezt a betegséget. Fel kell kutatni azokat a tényezőket, amelyek elősegí­tették, hogy gyengülőben van a társadalmi munkák iránti érdeklődés. Sok helyütt a hiba abban keresendő, hogy nem népszerűsítik kellően a példamutatóan dolgozó társa­dalmi munkásokat, vagy’- nem biztosítják a munkavállalás­hoz szükséges feltételeket, szerszámot, anyagot vagy szál­lítóeszközt a készülő létesít­ményhez. Dejtáron helyesen ismerték fel a község vezetői, hogy összefogás szükséges, vala­mennyi társadalmi szerv kö­zös erejével lehet csak hoz­zákezdeni a társadalmi mun­ka újraszervezéséhez. így re­mélhető, hogy a tervezett ha­táridőre apróságok népesíthe­tik be a korszerű, világos dejtári óvodát. U. M. A&ófáíet 4* küOteiiti&Á&Mt? iiffawriTirrT^^ ir^",,~~,™^,llllini Élénk diplomáciai tevékenység Genfben A vasárnap esti nem hiva­talos „nyitány” után hétfőn délelőtt élénk diplomáciai tevékenység folyt Genfben. Mint a TASZSZ jelentette, Gromiko szovjet külügymi­niszter hétfőn villásreggelin látta vendégül Rusk ameri­kai külügyminisztert. A Reuter értesülései sze­rint a találkozón a nyu­gat-berlini helyzetről volt szó. Ugyancsak a Reuter jelen­tette, hogy kedden Rusk lát­ja vendégül villásreggelin Gromikót. Az élénk diplomáciai tevé­kenység hétfőn délután is folytatódik. Előbb Rusk amerikai és Lord Home an­gol külügyminiszter találko­zik majd, csatlakozik hozzá­juk a kanadai és az olasz küldöttség vezetője is. Az angol sajtó az atomkisérletek eltiltásának kérdéséről A legtöbb angol lap továbbra Is azt állítja, hogy fennmaradtak az ellentétek Anglia és az Egye­sült Államok között az atomkí­sérletek tilalmának kérdésében. A Daily Express genfi jelentése szerint vasárnap este világosan látni lehetett, hogy Anglia és Amerika még nem jutott közös álláspontra a kísérletek ügyében. A Daily Mail vezércikke sze­rint MacmlUan azt tartja, hogy a Nyugat ellenőrzési követelései­nek nem kell oly szigorúaknak és messzemenőknek lennlök. mi­vel most műszerek pótolják azt, amit az oroszok kémkedésnek tartanak, vajon miért ne vezet­hetne ez az elgondolás az atom­A fegyverkezés miatt nem jut elég pénz a hamliirgi árvizkimltak megsegítésére A Német Békeunió hétfő délután sajtóértekezletet tar­tott Bonnban. A sajtóértekez­leten a Békeunió vezetői — köztük a hamburgi szervezet elnöke — felhívták a közvé­lemény figyelmét arra, hogy Hamburg helyzete továbbra is veszélyeztetett. A szakértők gondterhelten tekintenek a tavasszal be­köszöntő szokásos viharos időszak elé, mert a gátakat még mindig nem állították helyre. De sür­gős segítségre szorulnak az ár­vízkárosultak is. A hamburgi polgármester szerint azonnali gyorssegélyre, legalább 500 millió márkára lenne szükség, nem is szólva a milliárdos károk megtérítéséről. A kor­mány azonban szép szavak hangoztatásán kívül eddig semmit sem tett az árvíz- károsultak érdekében, csak annyit jelentett be, szavatos­ságot vállalt 700 millió már­ka kereskedelmi hitel folyó­sítására, őmaga tehát nem ad semmit, hanem azt várja, hogy a károsultak bankköl­csönöket vegyenek igénybe. A Német Békeunió már­cius elején több gyűlést akart tartani Hamburgban, a gyűléseket azonban be­tiltották és elkobozták azt a röplapot is, amely azt követelte, hogy a katonai költségvetés terhére egymillió márkát fordítsanak azonnal az árvízkárosultak megsegítésére és a kaszárnya- építésekre szánt anyagokat szállítsák a partvidékre a gá­tak azonnali megerősítésére. kísérleteket eltiltó egyezményhez? A Daily Telegraph washingtoni tudósítója szerint egyes amerikai tudósok egyetértenek azzal az an­gol nézettel, hogy a felfedezési módszerek révén most a kis földalatti atompróbákat is kiderít­hetik. A Times washingtoni tudósítója szerint nem lehet szemethunynl az előtt a tény előtt, hogy a lesze­relési értekezlet a küszöbönálló amerikai kísérletek árnyékában ül össze és nehezíti munkáját Franciaország, valamint Kína tá­volmaradása. Amerikai formula szerint az atomkísérleteket eltiltó, sőt a leszerelési egyezményt is érvénybe lehet léptetni Franciaor­szág és Kína nélkül azzal a fel­tétellel, hogy később mindketten hozzájárulnak. Ilyen megoldás természetesen előre számol azzal, hogy az Egyesült Államoknak hi­vatalos tárgyalásokat kell majd folytatnia Kínával. c~> A párizsi Bastille-téren. Az OAS kitüntet... (Toncz Tibor rajza) sukkal nem kapom vissza. — hege ELADÓ felettes szerv intézkedése miatt leállított egyházasgergei Téglagyár teljesen felszerelt állapotban (ingatlanok és üzemi be­rendezések) Könyvjóváírással, vagy készpénz ellenében. Bővebbet: Nógrád megyei Bánya- és Epítőanyagipari Vállalat Zagyvapálfalva. (96) A játszott totószelvényekkel Berva-Moped és Panni robogót is nyerhet! ÉRDEMES TEHÁT T O T Ó Z N I! Totózzon ön is rendszeresen! A szocializmus a mezőgazdaságban is legyőzi a kapitalizmust Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma a XXII. kongresszus után első ízben ült össze a minap i kommu­nista építés kon! rét felada­tainak megvitatáidra. A plé- num előtt a mezőgazdaság dolgozói területi értekezlete­ket tartottak; ezeknek az ér­tekezleteknek az volt a cél­juk, hogy feltárják a falvak­ban tapasztalható folyamato­kat és helyes következtetése­ket vonjanak le a szocialista mezőgazdaság további fejlesz­téséről. A kommunista épí­tés alaptételei már régóta ismeretesek, de most, mikor ez az építés gyakorlati terv­feladattá vált, akkor mutat­kozik meg igazán, hogy a nép mit tanult meg abból, amire nem lehet mindig konk­rét választ találni a köny­vekben. A gyakorlati tapasz­talatok bőségéről, az ideoló­gia alkalmazásának lehetősé­geiről és általánosításáról ta­núskodnak a plénumon el­hangzott felszólalások. Azok a káprázatos számok, ame­lyek a mezőgazdaság fellen­dítésének mutatói, bármeny­nyire káprázatosak is: reáli­sak. Miközben érkeznek a hí­rek a plénum eseményeiről, HARCI JELENTÉSEK futnak be a mezőgazdasági munka különböző frontszaka­szairól. A kommunizmus épí­tésének nagy távlatai és a közvetlen feladatok nagy mun­kalelkesedést váltottak ki a falu dolgozóiból, hogy gyor­san befejezzék a tavaszi ve­tés előkészítését és azt szer­vezetten bonyolítsák le. Nem vesztegetnek időt, napról nap­ra kitartó munkával, állha­tatosan gyorsítják a földmű­velés és állattenyésztés to­vábbfejlesztésének; ütemét. A kommunizmus építése egyik fő feladatának, a mezőgazda­ság tíz- és húszéves távlati tervének teljesítése közben elérik azt is, hogy még ez- idén minden gazdaságban kö­vetkezetesen biztosítsák az összes mezőgazdasági termék­fajta hozamainak jelentős nö­velését. A szovjet mezőgazda­ság kimeríthetetlen tartalékai, a XX. kongresszus óta fel­szabadult alkotó kezdemé­nyező erő bő áradása a biz­tosítéka annak, hogy a plé­numon meghozandó határo­zatok valósággá válnak. A szovjet valóság nemcsak a Szovjetunió népei, de a vi­lág valamennyi népe érdek­lődésére tart számot, mint ahogy Hruscsov rámutatott: a kommunizmus építési prog­ramja iránt megnyilvánuló lankadatlan érdeklődést, an­nak a világ fejlődésére, az emberiség sorsára gyakorolt hatása magyarázza. A kom­munizmus felépítése a Szov­jetunióban és ennek egyik döntő összetevőjének, a me­zőgazdaságnak hallatlan ma­gasságokra juttatása érdeke mindazoknak az egész vilá­gon, akik> a kommunizmus­tól az emberiség jobb jövő­je megvalósulását várják. „A kommunizmus építése hazánkban nemzetközi köte­lességeink teljesítése a világ összes forradalmi erői iránt” — ezekkel a szavakkal kezdte Hruscsov beszámolóját a plé­numon. Az ellenforradalom erői világszerte félelemmel szemlélik a kommunizmus építését, így a mezőgazdasági határozatok valóraváltását is. A nyugati reakciós sajtó dü­hödt magatartására mi sem jellemzőbb annál, minthogy azokban a történelmi okok­ból adódott nehézségeken csámcsognak, amelyeket a plénum őszintén felvetett. A meglevő hiányosságok és ne­hézségek felvetése teszi vi­szont egyedül lehetővé azok kijavítását és a termékbőség, a jólét megvalósítását a Szov­jetunió minden részében. AZ ALGÉRIAI BÉKÉÉRT Minden jel arra mutat, hogy Afrika térképén egy új, füg­getlen ország neve jelenik meg: Algéria népe elnyeri független állami létét. Algé­ria hős népe nyolcesztendős fegyveres harcban vívja ki szabadságát. Néhány nappal ezelőtt Evianban elkezdődött a döntő ütközet a békéért. Az algériai nép képviselői tö­retlenül békét akarnak, de nem akármiféle békét. Csak olyan fegyverszüneti szerző­dést hajlandóak aláírni, amely biztosítékul szolgál a valósá­gos békére. Mint a Combat című francia lap rámutat, a francia küldöttség határozott és magabiztos ellenfelet is­mert meg az algériai kor­mányküldöttség tagjaiban. Az algériai küldöttség részt kér a rendfenntartásban a fegy­verszüneti szerződés aláírása és a függetlenség kikiáltása közötti átmeneti időszakban, különös tekintettel arra, hogy a francia hadsereg túlságo­san gyengének bizonyul az OAS terroristákkal szemben, vagy éppen szabotálja az eré­lyes fellépést — állapítja meg a New York Times, és bár a New York Herald Tribune valószínűnek tartja, hogy az OAS elsütötte utolsó löve­dékeit, hangsúlyozza: minden­képpen akad még probléma, amíg az eviani kézfogás al­gériai tettekre vezet. A Fi­garo azzal fenyegeti az al- gírokat, amennyiben sokat té­továznak, csak növelik az OAS tevékenysége fokozódásának kockázatát. Az algériai kor­mány nem ijed meg a fe­nyegetéstől, mint ahogy nem ijedt meg ezelőtt egy esz­tendővel sem az akkori ta­nácskozások ultimátumszerű hangjától. Annál kevésbé te­szi ezt, mert az események azóta AZ ALGÉRIAI NÉPET IGAZOLTAK. A tavalyi eviani értekezleten a francia küldöttség nem volt hajlandó másról tárgyalni, mint a fegyverletételről, az algériai nép megadásáról. Azóta a francia kormánynak tudomásul kellett vennie ul­timátumának irrealitását és a jelenlegi tanácskozások so­rán már biztosítékokat kell nyújtania az algériai hadse­reg részvételét illetően a rendfenntartásban, az algériai nép önrendelkezési jogáról, Algéria területi egységének megvalósításáról. A hírügy­nökségek szinte egybehang­zóan a helyzetet úgy ítélik meg, hogy a francia kormány újabb engedményeket ad majd és a legközelebbi napokban lehetővé válik az algériai fegyverszünet kihirdetése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom