Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-07 / 19. szám

1962. március 7. H0SBÁD1 ■KPOJSAO 5 Közel 90 hizómarhát értékesítenek az idén Ecsegen Az ecsegi Béke Termelő- szövetkezetben az elmúlt év­ben közel 350 ezer forintot jövedelmezett a szarvasmar­ha hizlalás. A szövetkeze­tiek 60 hízómarhát értékesí­tettek tavaly, s ebből 32 extrém minőségű volt. A nagyszerű eredményben nagy része van Nagy János és Szilinyi József termelő­szövetkezeti tagoknak, az állatgondozóknak. De szak­ismeretük, hozzáértésük, lel­kiismeretes munkájuk nem­csak a közösségnek hozott jó eredményt. Szép jövede­lemhez jutottak ők maguk is. Nagy János az elmúlt évben 512 munkaegységet Eredményesen dolgozik a nógrádszakali méhészet öt évvel ezelőtt, alakult NógrádszaJkalban a méhész szövetkezet. Az első évben a földművesszövetkezet sietett segítségükre, majd később a MÉSZÖV juttatott részükre háromezer forint kölcsönt. A méhész szövetkezet hihetetlen gyorsasággal gyarapodott. Ma már hetven tagot szám­lál, s 550 méhcsaládjuk van. Magukba foglalják nemcsak a nógrádszakali méhészeket, hanem az Endrefalva, Ben- czúrfalva, Szécsényfelíalu, Nagylóc és Piliny községek méhészetét is. Nehéz volna az öt esztehdő eredményeit, problémáit mind felsorolni. Ahhoz azonban, hogy képet tudjunk alkotni a szövetkezetről nem árt megvizsgálni az elmúlt esz­tendőt. Az elmúlt évben a szövetkezet 66 mázsa mézre és 3 mázsa viaszra kötött ér­tékesítési szerződést. A szer­ződési kötelezettségének tel­jes egészében eleget tett és mézből jelentős mennyiséget ínár szabadon értékesítettek. Viaszból is többet adtak le az eredetileg tervezettnél. A szövetkezet jelentős mennyi­ségű felárat kapott, s így a leadott méz értékének 2 százalékát prémiumként kap­ták meg a tagok. A szövetkezet már az idei évre is megkötötte értékesí­tési szerződését. Eddig már 65,5 mázsa méz és 3 mázsa viasz értékesítésére kötöttek szerződést és előlegként több mint 16 ezer forintot kaptak. A szövetkezet az idén úgy határozott, hogy egy nagymé­retű üres rakodókaptárat be­népesít. A családot felváltva kezelik a tagok és a jövedel­mét azoknak a méhészeknek a megsegítésére fordítják, akiket vándorlás közben ele­mi csapás ér. szerzett. Szilinyi Józsefnek 460 munkaegységet írtak jóvá az elmúlt évben vég­zett munkája után. Az elmúlt évi 60 szarvas- marha helyett az idén már 86-ot hizlalnak meg és értékesítenek. E munkában igen sokat vár­nak a szövetkezetiek a két kiváló állatogondozótól, Nagy Jánostól és 1 Szilinyi József­től. A termelőszövetkezet ve­zetői már a téli hónapokban hozzákezdtek — s a mun­ka folyamatos —, hogy biz­tosítsák a hizlaláshoz szük­séges alapanyagot. Ennek egy részét a szaporulatból biztosítják, s vásárolnak ál­latokat a háztáji gazdasá­gokból is. Emellett a ter­melőszövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy vásárol­nak 20 gyengébb minőségű tehenet is. E vásárlásnak a célja kettős. Egyrészt vala­mennyi / tehéntől egy-egy borjút kapnak, s valameny- nyi tejet is, majd ezután hí­zóba fogják az állatokat. A minőségi munka és az önköltségcsökkentés a legfontosabb célkitűzés TERMELÉSI TANÄCSKOZÄS A GÉPÁLLOMÁSOKON Megyénk gépállomásai a napokban tartják a termelési tanácskozásokat. Az elmúlt héten rendezték meg például a berceli, érsekvadkerti, szé- csényi, kisterenyei és tolmá- csi gépállomáson. Ezeken a tanácskozásokon megvitatják az elmúlt évi munka tapasztalatait. A gépállomások vezetősé­ge elemző módon tárja fel a dolgozók előtt a ta­valyi munka hiányossá­gait, s egyben ismerteti ezeknek a hibáknak ki­javítási lehetőségeit is. A termelési tanácskozások legfontosabb célja az idei tervfeladatok ismertetése. A gépállomási vezetők nem álta­lánosságban, nagy vonalakban ismertetik a tervet, hanem részleteiben, az egyes dolgo­zókra lebontva. így már tud­ja mindenki, hogy milyen feladatot kell teljesítenie az idén. A dolgozók a tervfeladatok ismeretében beszélnek mun- kaversenyvállalásokról. A versenyvállalások leg­fontosabb része, az ön­költségcsökkentés és a minőségi munka. A célkitűzések teljesítése ér­dekében minden gépállomá­son brigádot, vagy brigádo kát alakítottak a dolgozók. Ezek a brigádok a szocialista cím elnyerését tűzték maguk elé. A berceli gépállomáson például négy, a Szécsényi Gépállomáson pedig három brigád alakult Az eddigi ta­nácskozásokon sokan hozzá­szóltak a felvetett kérdések­hez és általánosságban az idei munka jobb megszerve­zését hangsúlyozták. Ezen a héten befejezik a termelési tanácskozásokat. Az utolsót a hét végén a Karancskeszi Gépállomáson rendezik meg. Felvétel a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia nappali tagozatára A Debreceni Mezőgazda- sági Akadémia felvételt hir­det nappali tagozatára. Az akadémiára felvételüket kér­hetik a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettségivel rendelkező dol­gozók, akik még 30. élet­évüket nem töltötték be. A felvételi kérelmet annak a középiskolának kell benyúj­tani. ahol a tanuló érett1 ségizett. A három évei, vágj' annál régebben érettségizet­tek közvetlenül az akadémia igazgatóságához küldhetik ira­taikat. A kérelemhez csatol­ni kell az érettségi bizo­nyítványt, a munkaadó ja­vaslatát, valamint kézzel írt életrajzot és harminc nap­nál nem régebbi orvosi, ha­tósági, vagyoni bizonyítványt. A felvételi kérelmet április 5-ig lehet a középiskolák­hoz benyújtani. A három éve, vagy ennél régebben végzet­tek május 15-ig nyújthatják be kérelmüket a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia igaz­gatóságához (Debrecen, Bö­szörményi u. 104.) A jelentkezőket július első felében felvételi vizsgára hív­ják be, s biológiából, mate­matikából, valamint kémiá­NAGYUZEM&míh Silókukorica termelése és silózása a Szécsényi T angazdaságban A silókukorica állatállomá­nyunk részére nélkülözhetet­len, tápanyagban gazdag és legnagyobb tömegű lédús ta­karmányt adó növényünk. Termesztése különleges szak­tudást nem igényel, nagyjá­ból a tengeri termesztésével azonos feltételei vannak. Eb­ből következik, hogy ma or­szágunkban nem lehet olyan mezőgazdasági üzem, amely a silókukorica termesztését ne tekintené egyik elsőrendű feladatának. S mégis vannak termelőszövetkezetek, néhol még állami gazdaságok is, amelyeknél az 1 katasztrális holdra eső hozam nem éri el. vagy éppen csak, hogy meg­haladja a 100 mázsát. Ezt a mennyiséget nem azért em­lítem, mintha ez egy kívána­tos és nehezen elérhető ered­mény lenne, hanem azért, mert a 100 mázsás hozam pontosan a fele arinak, amit el kell érnünk a következő években. Gazdaságunk, a Szécsényi Tangazdaság fennállása óta. tehát 13 éve termel silókuko­ricát. Ez alatt az idő alatt különböző átlagterméseket ta­karítottunk be. Nézzük meg az utolsó öt év átlagát. 1957- ben 1958- ban 1959- ben 1960- ban 1961- ben 185 mázsa/kh 210 270 220 170 Á termésátlagok bizonyos ingadozást mutatnak és az utolsó évben az előző év át­lagához viszonyítva 50 má­zsát csökkent. Ez nem pusz­tán a mostoha időjárás, a szárazság következménye. 1960 év őszén jelentős meny­nyiségű földet cseréltünk, s a kukorica tavaszi szántásba, tavasszal trágyázott földbe került. Gazdaságunkban a silóku- kurica termesztésének az alábbi technológiáját alakí­tottuk ki: Az elővetemény, — amely rendszerint kalászos — tarló­ját 8—10 centiméterre buk­tatjuk, szeptemberben pedig 200 mázsa érett istállótrágyát, 100 kilogramm . szuperfoszfá­tot, 200 kilogramm pétisót szórunk ki holdanként, s ezt azonnal 35 centiméter mé­lyen leszántjuk. Ez képezi a silókukoricatermesztés őszi munkálatait. A tavaszi veté­sig a területet elmunkálva, gyommentesen tartjuk. Ez a művelet — a gyomtalanítás — azonban nem a szokásos négylevelű tárcsával, hanem mindig grubellel történik, mert a tárcsa forgat, s ez a talajban nagv vízveszteséget okoz. A vetést a gyomtalanított, biológiailag beérett talajon 45—50 centiméter sortávol­ságra, 8—12 centiméter mély­ségben végezzük. Holdanként 25—30 kilogramm vetőmagot használunk fel. A vetés után azonnal magtakarót és kö­zépnehéz hengert járatunk. Majd a gyomosodás ellen, hogy a kukoricát kezdeti fej­lődésében ne zavarjuk, hol­danként 1,5 kilogramm Dji- konirtot permetezünk 150 li­ter vízzel. így a talajt 6 hé­tig gyommentesen tartjuk. Ez alatt az idő alatt a kukorica megerősödik. A továbbiakban már csak egy gépi kapálást kap és a növényápolást be­fejezzük. Betakarítására augusztusban kerül sor, ami kor a csövek 30 százaléka tejes érésben van. A megfelelő jó silókészítés megint csak a körültekintő, jó szervezés dolga. Mi a kö­vetkezőképpen csináljuk: A táblát már napokkal előbb kézi kaszával vágjuk körül 2 méter szélességben. A lekerülő zöldtömeget azon­nal etetjük. A német gyárt­mányú járva silózónkat, ha a szállítási távolság 3 kilo­méternél több, két U 28-as univerzál traktor, 4 maga- sítós oldalú pótkocsival szol­gálja ki. Ha a szállítási tá­volság 3 kilométernél rövi- debb, akkor egy univerzál traktort 3 pótkocsival látjuk el, amely elvégzi a munkát. A pótkocsik ürítése láncos lehúzó alkalmazásával törté­nik, s időtartama 4—5 perc­re szűkül. Növekszik így a fordulók száma és a gép ki­használása is. A silógödömél a tömörítést gép, vagy állat végzi, a gö­dör alakjától függően. A si­lókombájn tíz óra alatt két- három katasztrális hold ter­mését takarítja be. A beta­karítást egy 40—50 lóerős erő­géppel, 4 magasítóval ellá­tott pótkocsival, 2—3 trakto­rossal végezzük. Ezenkívül ketten a silókombájnt szol­gálják ki, három embert pe­dig a pótkocsik ürítéséhez és egyengetáséhez vesszük igény­be. Az ilymódon elkészített silót az állatok szívesen fo- gyasztj ák. Az étrendi hatása jó és egységnyi területről a legnagyobb mennyiségű toe- ményítőértéket és szárazanya­got nyerhetjük. Faragó Gusztáv főagronómus ból kell írásbeli, illetve szó­beli vizsgát tenniök. A fel­vételnél — természetes az eredményes vizsga esetén — azok a pályázók részesülnek előnyben, akik a középiskola elvégzése után egy, vagy több évig már dolgoztak, társadal­mi tanulmányi ösztöndíjasok, kitűnő, jeles, vagy jó ered­ménnyel érettségiztek. Az or­szágos középiskolai tanulmá­nyi verseny döntőjében vala­melyik felvételi tárgyból első, második, vagy harmadik he­lyezést elért tanulók felvé­teli vizsga nélkül is felvé­telt nyerhetnek, ha abban az évben kérik felvételüket, amelyben érettségiztek. Ter­mészetesen a bizottság előtt a versenyben elért eredmé­nyüket igazolni kell. Az akadémia egyetemi ran­gú intézmény, a végzettek mezőgazdasági mérnöki ok­levelet kapnak, mint a Gö­döllői Agrártudományi Egye­temen. A mérnöki oklevéllel rendelkezők nappali, illetve levelező tagozaton különleges szakosított képzéttséget sze­rezhetnek az ötödik évfolya­mon. A szakosított képesí­téssel rendelkező mezőgaz­dasági mérnökök a 40.004/1958. F. M. szám alatt jóváhagyott doktori szigorlati szabályzat 3 §-ának megfelelően dok­tori cselekményre, az ötéves várakozási idő helyett 3 év múlva jelentkezhetnek. IS FÄRADSiLCä ” SOK FÉMZ — Miért nem jött tegnap? lőnk. Az idén csaknem 100 — kérdezi szemrehányóan holdat felújítunk. Ezen be- Győri János, a ságújfalui Üj lül 30—40 holdra műtrágyát Élet Termelőszövetkezet el- szórunk. Holdanként egy má- nöke. zsát. Jövőre azután tovább — Miért éppen tegnap? — kérdezek vissza meglepetten. növeljük a gondozott terület nagyságát. Egyelőre a ml terveinkhez még ez a terü- — Sok mindent látott vol- let is elegendő, na — mondja^ az elnök szűk­szavúan, de azután megered a nyelve s olyat hallok, ami másokat is érdekel. De mi is történt tegnap? Több mint kétszázan — asszonyok és férfiak — kizú­dultak a szövetkezet régi le­Szavai nyomán bennem is kialakul az elképzelésük. Igazuk van a ságújfaluiak- nak. A felújított legelőrészre májusban kicsapnak 60 da­rab növehdékmarhát, s októ­ber végéig oda se. Van ott gelőjére és azután „nem eSY nyári hodály, jól el lesz apád, nem anyád”, ütötték, ott az állat. Az elnök azt vágták a gyomot, a bokro- mondja, hogy ez a mostani munka aranyat ér. Hát ha aranyat nem is, de forintot igen. Ha jó minőségi széna árával számoljuk a hatvan növendékállat takarmányozá­sát, csaknem 100 ezer forin­tot takarítanak meg ezzel a kát. — Van még idejük erre? — kérdezem az elnököt, aki furcsán néz rám a kérdés után és magyaráz: — Megerősítjük az állat- állományunkat, mert több munkával, húst, több tejet akarunk ér­tékesíteni, s ehhez nagyon fontos az is, hogy jó legelő legyen. Ezért kezdtük el a régi, elgyomosodott legelők tisztítását. Jó, jó — gondolom —, de ez még nem minden az üd­vösséghez. Az elnök mintha észrevenné a kételkedésemet, tovább szövi a szót: , , Mennyire igaza van Győri — Eddig csak kevesen gon- , , doltak arra, hogy érdemes Jánosnak. Hgt miért ne hasz- lenne a régi legelőket is fel- nálnának ki minden terüle- újítani, gondozni. Pedig ez tét az eredményes gazdálko- nagyon sokat segít, mert a ^ás érdekében? Az elnök a talaj jó állapotának fenntar- , . , . ... . tása, a folyamatos gyomirtás tagságnak is bebizonyította növeli a fűtermést. Tudja mit az igazát, s a tagság megér- jelent egy jól termő legelő, tette. Vállalták, s most tár­mikor szükiben vagyunk a sadalmi munkában végzik a takarmánjmak ? — Gulya-legelőt alakítunk ki a dombokon, ahol majd szakaszosan legeltetünk. Csak nem gon dpi ja, hogy elszalaszt- ju az állattenyésztés jöve­delmezősége, a hús- és tej­termelés fokozása egyik leg­hatásosabb üzemmódszerének alkalmazását? Ekkor már számol, felra­gad egy ceruzát és összead, szoroz; nem lelkendezik, ha­nem tárgjdlagos: — Van 230 hold régi lege­legelőtisztítást. Kis fáradsággal így terem­tenek elő sok pénzt Ságúj- faluban. — pádár — ^W^WVWVS^WWWVWVWVVVVVVWVWVWWVlff^WtfVVVWVtfWVW'WWWtfWrfWSWWrfVVWVVVW Még csalóka a nap­fény, fagyokat jelez a meteorológia, de itt az üvegházban meleg van és se­rény munka folyik. Fiatal lányok szor­goskodnak, a palán­tákkal teli rekeszek körül. A Pásztói Ál­lami Gazdaság több mint 100 holdas ker­tészetének üvegházá­ban végzik a napi munkát. Lajtrik Ja­nos bácsi, aki már tizenegy éve dolgo­zik ebben a kerté­szetben, örömmel be­szél ezekről a fiata­lokról. Közben meg­jön Tyirják Pál is. a melegágyak telep­vezetője. Míg köztünk fo­lyik a szói, a lá­nyok abbahagyják a munkát, és cso­portba verődnek, hogy együtt fogyasz- szák el az ebédjü­ket. Szabó Emma, csinos fiatal kislány, öt szólítjuk meg. — Mióta dolgozik itt és mivel foglal­kozik? Emma nem za­vartatja magát, ter­Kertész-tanulók között mészetesnek veszi a kérdést, hiszen sosem láttuk egymást. — Három éve dol­gozom itt, s most eppen a palántákat ültetjük át az üveg­házból a melegágy­ba. Itt megáll egy pil­lanatra, mintha el­fogyott volna szava. De nem, mert foly­tatja. — Elhatároztam, hogy tanulok, mert kertész akarok, lenni. — Elsőéves vagyok és a múlt szombaton vizsgáztam. Négyes tanulmányi átlagot értem el — teszi hoz­zá büszkén, aztán ki­csit szégyenlősen vallja be, hogy a matematika még ne­hezen megy. Emma azt is el­meséli — s a töb­biek is segítenek —, hogy 32 fiatal ta­nulja itt a kertész szakmát. Mindannyi­an elsőéves tanu­lók. A vizsgák jól sikerültek, 3,91 volt a csoport tanulmá­nyi átlaga. Nagy kedvvel tanulnak a fiatalok, versenyez­nek egymás között, hogy ki ér el jobb eredményt. Az állami gazda­ság méltányolta ezt a nagy tanulási ked­vet, s a lányok, fiúk — mert négy fiú is van az elsősök ko­zott — itt helyben tanulhatnak. A Ba­lassagyarmati Mező­gazdasági Technikum a jelentkezések alap­ján nyitotta meg itt a gazdaságban a ki­helyezett osztályt. — Befejeztük a háromhónapos ta­nulást, s ezután 9 hó­napig gyakorlati munkát végzünk. Há­rom év után szak­munkás bizonyít­ványt kapunk, mint az ipari tanulók — mondja Paulicz Jan­csi. Jó munkát végez­tek eddig is ezek a fiatalok, de ezután az újabb szakisme­retek birtokában még eredményesebb lesz a munkájuk. Nagy többségük a közeli Szurdokpüs­pöki községből jár ide. Reggel hét óra­kor kezdik a mun­kát és délután öt órakor fejezik be. Otthon aztán ki a szüleinek Segít, ki már a lányok körül legyeskedik, vagy éppen a KlSZ-helyi- ségben keresi a szó­rakozást. A könyvet még kevesen szere­tik, de már kedvük támad birkózni a tu­dománnyal, s előbb- utóbb rájönnek, hogy ebben a küzdelem­ben, s annyi másban még milyen hű ba­rát egy igazán jó könyv. Befejeződik az ebéd, szétszélednek a lányok. Végszóra ki­süt a nap, mintha intene: igyekezzetek. Szaporodnak a pa­lántasorok a meleg­ágyakban. Nagyszerű káposzta lesz ezek­ből.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom