Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)

1962-02-14 / 13. szám

1962. február 14. H08RADI NtPÜJBAa 5 A jó gazda módjára A kárán csatjai Béke Termelőszövetkezet zárszámadási közgyűlésén a vezetőség beszámolója után az ellenőrző bizottság elnöke emelkedett szólásra. Jelen­tést tett a közgyűlésnek az ellenőrző Bizottság éves munkájáról. Megállapította, hogy a termelőszövetkezet vagyonánál, a közös vagyon védelménél kirívó szabály­talanság nem fordult elő, de néhány tagot a közös va­gyon hűtlen kezeléséért fe­lelősségre kellett vonni, akiktől munkaegységeket is vontak le. Ellenőrző munká­juk során nem hagyták fi­gyelmen kívül a termelőszö­vetkezet pénz- és bizonylati fegyelmét sem. így adódott, hogy munkaegységet vontak el a termelőszövetkezet el­nökétől is, mert az a fi­gyelmeztetés ellenére sem teremtett rendet a pénzgaz­dálkodásban. Nemcsak a karancsaljai példával, hanem a termelő- szövetkezetek hosszú sorával bizonyíthatnánk, hogy az idei zárszámadási közgyűlé­sek komolyabbak, mint ed­dig bármikor a termelőszö­vetkezetek történetében. A mintegy 140 termelőszö­vetkezeti zárszámadási köz­gyűlésen a termelőszövetke­zeti tagok felelősségük teljes tudatában úgy vitatták meg 3 termelőszövetkezet vezető s égének beszámolóját, mint akik valóban gazdái, hozzá­értő gazdái a szövetkezetnek. Nemrégiben egy eredménye­sen, jól gazdálkodó termelő- szövetkezet közgyűlésén vet­tem részt. A termelőszövet­kezet az eltelt egy év alatt több százezer forinttal gya­rapította közös vagyonát és a munkaegység értéke is meghaladta a 40 forintot. S a szövetkezeti tagok a veze­tőség beszámolója után még­is inkább arról beszéltek, úgy értékelték az elmúlt esz­tendőt, ha mindjárt az in­duláskor nagyobb lett volna 3 felelősségérzet a szövetke­zeti tagokban, s a szövetke- 1 zeti vezetők is többet tet­tek volna a munkafegyelem ! megszilárdításáért, most még eredményesebb esztendőt hagyhattak volna maguk mögött. TVTyilvánvaló, azokban a 1' termelőszövetkezetek­ben, ahol az aszályos esz­tendő okozta a károkat, a termés- és jövedelemkiesé­seket a munkafegyelem la­zasága, a közös vagyon hűt­len kezelése csak tovább növelte, ott még probléma, megbeszélni való van a zárszámadási közgyűléseken. De ezekben a termelőszö­vetkezetekben is nagy fejlő­désről tett tanúbizonyságot a szövetkezeti tagság, nagyon reálisan, nagyon komolyan, hozzáértően értékelve a gazdálkodást, a munkához való viszonyt, a közös va­gyon kezelését. Csak elvétve fordul elő olyan eset, hogy egy-két hangoskodó — es éppen azok, akik mulasztá­sukkal, hanyagságukkal a legtöbb kárt okozták a kö­zösségnek — mint a balassa­gyarmati járás egyik ter­melőszövetkezetében, a szö­vetkezet vezetőségét támadta azért, mert az esztendő, ép­pen az előbbi okokból ki­folyólag, nem hozta meg a várt eredményt. A közös gazdaságért való aggódás, bátor bíráló hang, a jövő nagy lehetőségeinek kutatása jellemzi az idén termelőszövetkezeti közgyű­léseinket. A szövetkezeti ta­gok nagyon reálisan, hozzá­értően mérlegelik az elmúlt esztendőt, s vonják le a megfelelő tanulságokat a jövőre vonatkozóan. Ez pe­dig azt jelenti, hogy a szö­vetkezetek fejlődésével, erő­södésével együtt egyre ma­gasabb fokra emelkedik a szövetkezeti tagok öntudata. Megtalálják helyüket a kö­zösségben, s egyre inkább úgy szólnak bele a közös dolgaiba, mint akik valóban Á tavaszi vetőmagvak cseréjéről Termelőszövetkezeteink az j mánygabona is adható cse- idei tavaszon is igényelhet-1 rébe az érvényben levő ét­nek vetőmagvakat az állami vetőmag-készletből. A tavaszi kalászosok és hibridkukorica vetőmagja cseretermény el­lenében, a lucerna, vörös­here, tavaszbükköny, takar­mányborsó és egyéb vetőmag­vak pedig készpénzért kap­hatók. A fémzárolt, nemesí­tett, utántermesztett B tava­szi árpa és zab vetőmagért a termelőszövetkezeteknek azonos fajú, de 10 százalék­kal több csereterményt kell adniok. Azonos fajú csere- termény hiánya esetén a ne­mesített takarmánygobona ve­tőmagvakért másfajú takar­A takarékossági napok eredményei Korábban hírt adtunk ar­ról, hogy a Nógrád megyei Takarékossági Bizottság ta­karékossági napokat szerve­zett az 1961. november 1—30- ig terjedő időben, melynek lebonyolításában a MÉSZÖV is résztvett. Egyik megbeszélésen a Ka- ramcskeszi Takarékszövetke­zet versenyre hívta ki a me­gye összes takarékszövetke­zetét. A versenyzőiknek a következő feladatot kellett teljesíteni: a betétesek és a tagság számának növelése, és a betétállomány emelése. A versenyértékelés ez év január 29-én történt meg Az első díjat Litke kapta, ahol a betétesek száma negyven­nel, a tagoké hattal, a be­tétállomány 75 000 forinttal emelkedett. A két második díjat a karancskeszi és a káliói takarékszövetkezetek nyerték el jó munkájuk ju­talmául. A takarékossági napok alatt 3 község: Litke, Ka- rancsfceszi és Ecseg kapta meg a „Takarékos község” címet, szövetkezeti vonalon. Ebben az évben új taka­rékszövetkezetek is alakul­nak Drégelypalánkon és Szirákon. Egyházasgergén ugyancsak 1962-ben taka­rékszövetkezeti kirendeltség kezdi meg működését. számítási kulcs alkalmazásá­val. A szokvány minőségű tisztított tavaszi búzáért azo­nos súlyú és minőségű bú­zát, vagy a megfelelő át­számítás értelmében másfajú kenyér, vagy takarmánygabo­nát adhatnak a termelőszö­vetkezetek. Emellett a tava­szi búza vetőmag minden má­zsájáért az átvétel alkalmá­val 30 forint költségmeg­térítést kell a megyei Malom­ipari és Terményforgalmi Vál­lalathoz befizetni. A hibrid- kukorica vetőmagja kétszeres mennyiségű májusi morzsolt- ra átszámított szokvány kuko­rica ellenében kapható meg. A termelőszövetkezetek a vetőmag igényléseket a terü­letileg illetékes járási tanács végrehajtó bizottsága mező­gazdasági osztályához nyújt­sák be. A tavaszi árpát, za­bot, tavaszi búzát és hibrid- kukoricát a megyei Malom­ipari és Terményforgalmi Vál­lalat szállítja. Á traktorosok téli foglalkoztatásáról A gépállomásokon a három­hónapos téli időszak legfon­tosabb feladatát a téli gépja­vítás jelenti. Ezen idő alatt kell a ta­vaszi munkákhoz szüksé­ges valamennyi erő- és munkagépet kijavítani. Bár a gépjavítások szervezé­se, a tervszerűség következté­ben helyet kapott a folyama­tos gépjavítás- azonban az őszi időszak nagy munkái — különösen a munkagépeket — erősen igénybe veszik- s így azok többsége alapos javítás­ra szorul. Elkerülhetetlenek tehát a téli hónapokban a gépek javításánál a munka­csúcsok. Az év közben felmerülő javítási munkákat a gépállo­más állandó műhelyszerelői végzik. A téli gépjavításba azonban — éppen a korábbi indok alapján — szükség- szerű a traktorosok egy részé­nek bevonása is. A javítási munkák megkezdése előtt a gépállomások vezetői felmér­ték a javítandó gépek számát! és azt. hogy mennyi idő szük­séges ezeknek elkészítéséhez, így döntötték el- hogy a javí­táshoz a szerelők mellé még hány trakoros bevonása válik szükségessé. Sem a korábbi években, sem az idén nem volt szükség arra. hogy valamennyi gépállo­mási traktorost bevonja­nak a munkába. Az idén a megye traktorosainak mintegy 40 százaléka — 240—250 ember — vesz részt e munkában. Ezek kiválasztásánál a szak­mai képzettség és egyéb más körülmény is számításba jött. A tapasztalatok szerint a téli időszakban azok a trak­torosok is megfelelő munkát találnak maguknak, akiket nem tudnak foglalkoztatni a gépállomásokon. Bizonyíték erre, hogy a traktorosok egy része nem is tartott igényt arra, hogy a gépállomáson dolgozzanak. Egy igen jelen­Bevált az anyagi ösztönzés Karancsságon Mikor a karancssági Alkot­mány Termelőszövetkezet ve­zetői annak idején ismertették a tagsággal a bevezetésre vá­ró anyagi ösztönzés rendsze­rét, sokan hitetlenkedtek. Nem bíztak abban, hogy meg­kapják mindazt, amit az új­fajta munkadíjazás megsza­bott. Nehezen indult a mun­ka, azonban, mikor a tag­ság megkapta a mák mun­kálatai után járó részesedést, senki sem hitetlenkedett to­vább. Ez egy évvel ezelőtt volt. Akkor az volt a cél Karancs­ságon, hogy időben elvégez­zék a növénytermesztési mun­kákat, növeljék az állatte­nyésztési hozamokat is. Fő­leg a kapások megnövelésé­nek biztosítása volt fontos, mert a munkaerőhiány itt is éreztette hatását. A szövetkezeti vezetők meg­fontoltan, de merészen ala­kították ki az anyagi ösz­tönzés rendszerét. Helyesen, a szövetkezet sajátosságainak megfelelően alkalmazták a munkaegység és a prémium rendszerét. S mi lett az ered­mény? Valósággal ugrásszerű fejlődést értek el. Cukorrépá­ból a két évvel ezelőtti 133 mázsás átlagterméssel szem­ben 145 mázsát ástak ki Négyszer megkapálták, s mi­kor egy darab leesett szál­lítás közben, azt is vissza­dobták a kocsira. De hasonló jó eredményt értek el ku­koricánál is. Két éve 14—15 mázsát adott egy hold, ta­valy 24 mázsát törtek. S le­hetne sorolni tovább az ered­ményeket, amelyekben a szö­vetkezeti tagok mellett a csa­ládtagok munkája is benne WWWVWV^VjrrfWMVWWWWWWWVV’rfVWWW’^VWVSnWVftWWWWWWVWVUWWWV^^ FALUSI MONOLOG gazdái a szövetkezetnek. V-né Egy zárszámadás tudósítása helyett Ázt a tudományt, amivel tiszteltek. Mert olyan adófi- ember. Csak nem úgy, ahogy én utóbb becsületet, s végül zetö paraszt voltam én, aki szeretnék némelyek. Látom, is lassan tizennégy holdat soha egy fillérrel el nem ma- hogy viszik a takarmányt, szereztem, szülém tanyájáról radt. Pedig nem volt könnyű lopják. Szólok érte: ugyan, hoztam. Kedveltem mindig a eleget tenni a tehernek, igaz, mire nézik a közöst? Hát az jószágot, nem volt teher a hogy még mindig könnyebb, erre a válasz, hogy könnyű vele való bánás, így kevered- mint kamatokkal terhelten, nekem, mert függetlenített tem aztán jó állatnevelő hí- Na, a haladást azt nem erre vagyok, hogy mindenképpen rébe. S aztán, ha már elin- értem én, meg azt, hogy mi- jár a 35 munkaegységem? dúl a hír, úgy van akkor az nek voltam ellene, meg mi- Más az építkezésen, a brigád­ember, hogy törekedik helyt- nek nem, hanem arra, ami munka mellett 50—60 egysé- állani érte. Azt se mondha- ötvenhat után jött. Vak. em- get is összeszerzett, de ké- tom, hogy eredmények nél- bér az, vagy hályogos, aki rek-e én, ha éj idején ellés- kül, mert igen szép tény ész- nem látta, mit jelent a sző- hez keltenek? Pedig nem az jószágaim voltak, s kivált- vétkezés a parasztnak... mit én dolgom, az elletöé. Mégis képpen a bikanevelés emelt a nagyüzemi gazdaság. Vol- én csak azt vallom, ha vala- olyan hírre, hogy a Tenyész- tak itt nálunk ilyenek is, ki tartja magát valamire, áll­állat Gazdasági Iroda is szí- olyanok is: hétholdasok, meg jón is helyt becsülettel. S vesen szerződött velem. Akadt háromezer holdasok. Látni- most méginkább, mint a ma­olyan nevelésű jószágom, való volt, hol, hogyan terem, ga kára, haszna idején, amiért 18 ezer forintot fize- milyen művelés kedvez, mit Ami engem illet, bátran tett a TEGI. Ha azt kell jelent a gép. Én igazán nem mondom, nyugodt lelkiisme- mondani, hogy gazda szeme voltam ellene a közös gazda- rettel kelek, fekszem, de hizlalja a jószágot, — már Ságnak, de engem oda jó da- ellés az még nem esett tudniillik a kellő gondosko- rabig nemigen szólongattak. meg nélkülem. Volt eset, ha dás —, az is áll, hogy a göm- S vall jam be? — magam se kétszer hívtak éjszaka, hát bölyű jószág hozza a gazda kívánkoztam hívatlannak. Az kétszer mentem akkor. Csak hasznát. A tizennégy hold bí- idő mégis mindent megérlel, a rása mellett házat építettünk Megérlelte, hogy újra tanács a leányunknak, ebben lett tag lettem bizalomból, s meg- és végeztem el helyette is a már menyecske, s épült vol- érlelte a hívó szóra az én teendőit, na a fiamnak is, épülhetett határozatomat is. Amikor a volna, de annak már más tsz a teljes községet magához vigyük valamire, meséje van. Ügy volt az, még barátkoztatta, állattenyésztő akkor, ötven táján, hogy er- brigádvezetőnek állítottak, s desz lesz ebből a gyerekből, én azóta szeretettel, gondos- mikor ezt kérdezte valaki a Fel is vették, el is ment a Sággal, tőlem tellő tapaszta- vadkerti klubterem hosszúra szombathelyi erdész iskolára, lattal iparkodom legalább terített asztalánál: hanem onnan nemsokára ha- olyan eredményes gazda len- zajött. Na, akkor elment az ni, mint ennek előtte. Tizen- jét, Laczó bácsi? útfenntartókhoz, megtanult négy hold, amit hoztam, s Laczó mosolyogva még nem rózsás itt semmi tott: hiába mondtam, nálunk, mégse bánok sem- — hocy építhetnénk neki. De mit. Most meg, hogy helyet- hajlatáról... Aztán meg az amit elmondani akarok, nem tes elnök vagyok, úgy tartom is kitűnik ma még, milyen egészen ez. kötelezőnek: az a jó vezető, gazdája volt a földnek... De — Nem voltam én sohasem aki a felhők mögött is látja egy-két év, — s itt magasba ellene a haladásnak. Az vi- a napot. De nem kell nekünk szökken az ujja, — és egy- szi előbbre a világot. S mi- felhők mögött keresni, lesüt arcú lesz minden. Na, koc- velhogy így ismertek, a köz- a nap előbb-utóbb ránk, ha cintsunk rája, elvtársak... ségi tanácstagsággal is meg- kedvvel végzi munkáját az dömpert vezetni. Azután meg­házasodott, doktorunk mondhatná, hányszor kíméltem az álmát Azt akarnám, tudják, hogy Eddig hangzott a monológ. — Meglelné-e még a föld­bólin­Meg én, hallod... a Az Alkotmány Termelőszö­vetkezet vezetői az idei év­ben egy tökéletesebb formá­ját alkalmazzák az anyag: ösztönzésnek. Míg tavaly a kevésbé szorgalmas tagok mu­lasztása rontotta a munka­egység értékét, s ezáltal a szorgalmas tagok jövedelme is csökkent, az idén ezt meg­akadályozzák, mert kialakí­tanak egy bizonyos munka­egység határértéket, amit el kell érni a tagoknak. Figye­lembe veszik az igazolatlan hiányzást is. Ha az év vé­gén a tag rendelkezik a meg­állapított mennyiségű munka­egységgel és nem hiányzott igazolatlanul, előre megálla­pított külön jutalomban ré­szesül. A tagság már elvállalta az idei évre is a kapásnövé­nyek munkáját. Eddig 113 tag vállalt kukoricát 94 hol­don. A tervük 100 hold. Bur­gonyából, cukorrépából, mák­ból meg már többet is vál­laltak a tagok megmunká­lásra a tervezettnél. Most dolgoznak a szövet­kezeti vezetők az állattenyész­tésben bevezetésre váró ösz­tönzési módszerek kialakítá­sán. A karancsságiak legfonto­sabb célja, hogy minden föl­det megműveljenek. Ennek a célnak a megvalósítása már nem ütközik akadályba, mert a tagság biztosnak látja jö­vedelmét, megtalálja számítá­sát a szövetkezetben. tős része a traktorosoknak az erdészetben vállalt munkát, azok a traktorosok pedig, akiket szövetkezeti tag­ként tartanak nyilván- a termelőszövetkezetben dol­goznak. Ezek a traktorosok- mint a gépállomások állandó dolgo­zói. ez idő alatt a 251 forin­tos biztosított bért megkap­ják. A Karancskeszi Gépállomá­son az elmúlt hét folyamán, a javítási munkák ütemét fi­gyelembe véve- a gépállomás vezetősége úgy döntött, hogy a traktorosok létszámát, ame­lyet január hónapban foglal­koztattak, tizenkilenccel csök­kentik. Mielőtt azonban erre az intézkedésre sor került volna, a gépállomás vezetősé­ge felvette a kapcsolatot az erdőgazdasággal, s valamennyi gépállomási dolgozót elhelyez­tek addig, amíg majd újra megkezdhetik a gépállomáson a munkát. Mert ez csak át­meneti időszak a gépállomá­sokon. Egyrészt azért van erre szükség, hogy ne kelljen elbocsá­tani egyetlen gépállo­másnak sem az állandó műhelyszerelőket. mert nem tudnak számukra egész éven át folyamatos munkát biztosítani. Hiszen ezzel a munkaerővel a tavaszi munkákhoz szükséges gépeken túl elvégezhetnék a növényápoláshoz és aratáshoz, csépléshez szükséges gépek javítását is. Másrészt a mun­kabéralap sem nyújt lehetősé­get arra. hogy a gépállomá­sok ez idő alatt ilyen nagy létszámú szerelőgárdával dol­gozzanak. Mint ahogy ezt már koráb­ban is említettük, ez azon­ban csak átmeneti probléma a gépállomásokon. Ezt az egy­két hónapot leszámítva, a traktorosok döntő többsége megtalálja számítását. Erről tanúskodik a kereseti statisz­tika is. így 1961-ben egy traktoros havi átlagos bére 1415 forint volt. Ez azonban, éppen emiatt az egy-két téli hónap miatt, nem nyújt pon­tos képet, ha ezt leszámítjuk, másképpen alakul a traktoro­sok átlagkeresete is. A bérek alakulása mellett sok más egyéb tényező is azt bizo­nyítja, hogy a jól dolgozó traktorosok megbecsült tagjai a gépállomásoknak, az egész társadalomnak. Schrodt Ernő Rászolgált a dicséretre Dudás Józsefné a felső­petényi Szabad Föld Terme­lőszövetkezet baromfi-gondo­zója, igen szorgalmasam, lel­kiismeretesen végzi munká­ját, gondozza, a reá bízott ba­romfi-állományt. A termelő- szövetkezet zárszámadási köz­gyűlésén a szövetkezeti tagok dicséretben részesítették Du- dásnét, akinek nagy része volt abban, hogy a termelőszö­vetkezet az elmúlt évben igen jelentős mennyiségű áru­baromfit értékesített. Dudás Józsefné mellett Ba- hor Mihályné is elsajátította már a baromfi-gondozással járó legfontosabb tennivaló­kat, s ha a termelőszövet­kezet növeli a meglevő ál­lományát, már hozzáértő, szak­képzett gondozók nevelik a csibéket. BARNA TIBOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom