Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)

1962-02-14 / 13. szám

6 NÓGRÁDI népújság 1962. február 14. Nógrádi emberek Pesten Kár, hogy hiába megyünk ki a Citadella kilátójára, a ködbemerült városból alig lá­tunk valamit. Vastag felhőbe burkolózik a Parlament, a hidak, a sokemeletes modern bérházak, mind az a sok­sok szépség, ami Pest pa­norámáját a világ legszebb­jei közé emeli ... A köd azonban csak csöpp­nyi morzsa az öröm mézé­a nemti fmsz alig 21 esz­tendős dolgozója. — Nagyon tetszik minden — áradozik. — Nem is tudom, hogy köszönjem meg, hogy eljöhettem. Hogy eljöhetett? — Csupa jól dolgozó tsz- és fmsz-tag, állami gazdasági és gépállo­mási munkás a részvevője ennek az IBUSZ kirándulás­nak ra autóbuszba ülünk, hogy a Csepeli Vas- és Fémművek­nél a motorkerékpárgyár rész­leget megtekintsük. Itt a tisz­taság, a rend, a szalagrend­szerű gyártásmód ragadja meg a csoport figyelmét. És a ked­vesség, amellyel a munkások fogadnak bennünket. A délután nagy része az Ál­latkertben telik el. A Szil­veszterkor született víziló­bébi. a kis elefánt, a ve- veszélytelennek látszó orosz- lánkölyök, a fényesbőrű óriás­vacsorát követő esztrádműsor elbűvöli a falusiakat. — Vagy nemcsak őket? — A pesti közönség is vastapssal adó­zik egy-egy művésznek... A legünnepibb pillanat azonban a társasutazás har­madik napjának délelőttjén következik be. Az Országba.? évszázados kapui nyílnak most meg a falu dolgozói előtt. Mindenki megilletődve lép­ked a történelmi falak kö­zött és ámuló szemekkel gyö­nyörködik az Ybl Miklós álta' Illés Miklós hasznos! tsz-eln ők, Csépe János a fogatos, meg a többiek, az Allatkert kapujában élményeiket be­szélik meg. ben a 170 falusi dolgozó szá­mára, akik Nógrád megyé­ből jöttek ide 3 napra, meg­ismerni a fővárost. Az első délelőtt programja 3 órás vá­rosnézés, 4 autóbusz viszi kö­rül a zömében tsz-tagokból álló társaságot. — Én, ott Zabaron el sem tudtam képzelni, milyen a Duna, a Halászbástya, a Nép­stadion — mondja Katona Já­A színházbamenést nagy iz­galom előzi meg. A valóság­ban látni Fónay Mártát, Rá- tonyi Róbertét, mégiscsak más, mint a televízióban. Az előadást vacsora követi a pa­tinás díszítésű, soktükrös Hun­gária étteremben, a nesztelen gyorsasággal mozgó felszol­gálók között. S aki még most sem álmos — éjféli 12-kor — belekóstolhat egy kicsit Nem utolsó dolog Budapest egyik legelőkelőbb éttermé­ben, a műemléknek nyilvánított Hungáriában vacsoráz­ni... Alapi Sándor fmsz-tag, a pásztói Béke tsz elnökhelyettese a Mezőgazdasági Múzeumban. Az IBUSZ kiküldötte a Hősök terének nevezetességeit magyarázza a falusi dolgozóknak. nosné, akit a Megyei Nö- tanács ajándékozott meg ez­zel az utazással, mert mint járási VB-tag igen jó mun­kát végzett. — Még soha életemben nem voltam Pes­ten ... Amint beszél, szinte iri­gyeljük mi többiek a friss örömért, amelyet az élmény újdonsága ragyogtál fel az arcán. Ugyancsak először látta Pestet Pintér Sándomé is, Budapest éjszakai életébe. A pásztói, kisbágyoni gépállo­más három fiatal dolgozója, akik közül a legidősebb is csak 23-ik évét töltötte be, sietve ragadja meg az al­kalmat: — Pesten csak nem alszunk! — jelentik ki. — Azt otthon is megtehetjük. Nem is marad az éjszaká­ból csak néhány óra a pi­henésre. Mégsem álmos sen­ki, amikor reggeli után új­kígyó ritka látvány minden­ki számára. — Jó volna belőle egy ké­zitáska — súgja oda barát­nőjének Koncz Istvánné, a kallói „Dózsa” brigád veze­tője, akinek a tsz-elnök azt mondta otthon: „a legjobb munkaerőnk csak nem ma­radhat ki ebből az utazás­ból!” S a 300 munkaegység­gel rendelkező, barnaszemű asszonyka most boldogan él­vezi a megérdemelt kirándu­lást. Az érdeklődés nagysága szempontjából talán mégis a Mezőgazdasági Múzeum viszi el a pálmát. Az istállómaket­tek, a természetes nagyságú szarvasmarhák, birkák, az óriásivá nagyított méhcsalád, a mezőgazdasági dolgozóknak szemléltetően mutatják be az állatokat, azok belső szerveit, gondozásuk helyes módját. Legnagyobb sikere „Kincsem”- nek, az európai hírű verseny­lónak van, amelynek ivadé­kai még most is élnek a fa­lon látható „családfa” bizony­sága szerint. Szórakozásra viszont a Bé­ke étteremben nyílik a leg­kellemesebb alkalom. A csil­logó, modern környezet, s a A G E L K A (a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat) Salgótarján, Schulyer Ferenc u. 12. szám alatt, megnyitotta televízió szervizét. A szerviz rádió, lemezját­szó, magnetofon, mikrofon és általában minden elek­troakusztikai cikk javítá­sát vállalja. ÜZEMIDŐ: MINDENNAP 8—14 óráig SZOMBATON 8—12 óráig. Televízió és rádióműsze­részeket felvesz a GEI,- KA (Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat) sal­gótarjáni (Schulyer Ferenc u. 12) szervize. Jelentkezés levélben, vagy üzemidőben személyesen a helyszínen. 46. tervezett építészeti remekmű­ben. A parlamenti látogatás leg­kedvesebb epizódja, hogy az idegenvezető felszólítására: ..Van-e valami kérdezni, vagy kérni valója valakinek?” az egyik tsz-tag ezzel a kíván­sággal áll elő: „Azt a két nagy csengőt az ajtók fölött nem lehetne megszólaltatni?” A csengőket utoljára a fel- szabadulás előtti időkben használták, a kormánypárt és az ellenzék viharos ülései alatt. Az utolsó ebéd idején egy­szerre mindenki észreveszi, hogy ez a három nap látni­valóival, változatos program­jával nemcsak kellemes, de fárasztó is volt. Hazafelé a vonatban aztán nincs se vége se hossza az emlékek felele­venítésének. Nem is hiányol- nak mást a résztvevők, csak azt, hogy a társasutazást szer­vező tömegszervezetek kép­viselőivel nem találkozhattak. Nem a fogadás elmaradá­sáért emeltek szót, hanem in­kább azért, meg sem köszön­hették ezt a három nagyon kellemesen eltöltött napot. Kemény Erzsébet Az ÉM. Nógrád megyei Állami Építőipari V. azonnali alkalmazásra keres építőipari gyakorlattal rendelkező ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT ÉPÜLET GÉPÉSZMÉRNÖKÖT 2—5 ÉVES GYAKOR­LATTAL RENDELKE­ZŐ ÉP f TÉSZETITECH- NIKUST, ÉPÜLETGÉPÉSZETI TECHNIKUST, MŰVEZETŐI VIZSGÁ­VAL RENDELKEZŐ FŐMŰVEZETŐT, MŰVEZETŐT ötéves gyakorlattal ren­delkező építőipari kal­kulátort. Jelentkezni le­het személyesen, vagy írásban a vállalat cí­mén: Salgótarján, Úttö­rők út 27. sz. Személy­zeti Osztályán. 34 fit fi (Ili ARANYLAKODALOM Időben és elmondandóban író hősének ilyenfokú, két- igen nagyot markol Őrsi Fe- ségbeesett ellenszegülését a renc: Aranylakodalom című születő újuló élettel, mert színműve. Ötven esztendő minden előző ráhatás, a sa- története egy parasztcsalád ját rétegétől való elszaka- életében generációk sorsát, dás, a falusi szegénységgel küzdelmét és elhanyatlását, való közösségvállalás inkább majd újjászületését foglalja arra tenné hivatottá, hogy egybe. a szövetkezeti eszme hirde­Szokatlan és merész kísér- tője, szervezője, vezére le­let színpadon ilyen törek- gyen. vést véghezvinni. Szokatlan, Problematikus és eszmei mert a vállalkozás tipikusan zavarra adhat okot a darab epikai jellegű. S mert a kulákábrázolása is. őrsi Fe- dráma sajátos zártságú mű- renc néhány képben az faja jellemek szokatlan kon- 1953-as légkört ábrázolja fliktusát kívánja, sohasem rendkívül hitelesen, de az alkudott meg még egyelten ábrázolás során egy — vé- színpadi alkotásban sem si- leményem szerint — igen kérésén az elbeszélő modor- súlyos hibát vét: 19 holdas ral. A szokatlansága mellett „kulák”-ját úgy teremti meg, azért mondhatjuk egyben ahogyan azt akkor, irodalmi bátornak is őrsi vállalkozá- sematizmusunk előírta, sát, aki úgy akar történetet Hogy az „Aranylakoda- mesélni egy déldunántúli lom”-nak meleg sikere volt parasztcsaládról, hogy a a salgótarjáni premieren és kettős műfaj elemeit pró- sikere van ezt követően a bálja egymással összebékél- megye más helységeiben is tetni. egyaránt, az elsősorban an­Szép és tiszta szándék ve- nak érdeme, hogy költő szól ! zérli ezt a törekvést, lírai hozzánk a színpadról, érzel- emelkedettség és bensőséges- mileg őszinte hangú lírikus, ség a tárgyalást, s a képek aki együtt érez alakjainak láncolata mindvégig azt en- nagy gondjaival. egyszerű gedi ^ hinni, hogy az író leg- örömeivel. így tekintve, az személyesebben érdekelt a Aranylakodalom feltétlenül történetben. elérte célját és rászolgált a Törvényszerű követeimé- sikerre, nyékét azonban a legbecsü- Ebben a sikerben jelentős letesebb szándék sem tud része van Kertész László fő­megmásítani, éppen ezért rendező gondos, irányító az Aranylakodalom munkájának, aki nemcsak a minden részletszépsége mel- személyek elemzésében segí­tett sem tud drámává izzani tett színészeinek, de egységé- s nagyrészt megmarad elbe- ben is gondos, szép előadást szélésnek. A majdnem kü- teremtett. Az együttesben a lön, önállóan élő helyzetké- leghálásabb. egyben lesnró- pek sorozatában ugyanis básabb feladat Gyulányi már valahol a darab első Évának jutott, aki Nanica részében elvész az alig meg- alakját 50 esztendős figurá- indult konfliktus, az tudni- lis és jellemi változásain át illik, ami a földes paraszt- követi bravúros készséggel, ság s a nincstelenek viszo- Hiteles ábrázolás tanúi lé­nyéből adódik. S mert az hettünk Hajdú Endrénél is, író jellemteremtő készsége aki a rétegéből való kisza- itt mutatkozik meg leghalvá- kadást sínylő, de mégis talp- nyabban, az bizonyos mérté- raálló Jóskát állítja elénk, kig annak tudható Jurik Júlia könyörtelen, kö­be, hogy a darabnak ebben misz és kegyetlen zsarnok a szakában jut legkevésbé a vagyon gazdája szerepé­módja beszélő kedvét, lí- be” s a többiek is kitűnően rikus alapadottságát szabad- álltak helyt feladatukban, jára engedni. A zsírosgaz- Külön kell hangsúlyoznunk da özvegyének megrajzolása mégis Hetés ^ György, ^ Ve- sematikus, szokványos esz- reczkey Zoltán, a Jászay- közökkel történik, a színpa- díjas Fenyvesi Balázs és dot benépesítők általában Hollay Bertalan nevét, akik egysíkúak itt, jók, vagy rósz- a parasztábrázolás legjobb szak. Plasztikusabbá, körül- eszközeivel bírnak. Kedélyes járhatóbbá válnak azonban színfolt Fülöp Sándor borissza máris a jellemek, amint a harangozó ja, de ^ hibátlanul drámaíró Őrsi helyébe az látja el feladatát egy-egy epikus Őrsi lép és szerep- epizódban Gönczöl^ Anikó, lőin át mondhatni „felöl- Virág Ilona, Kalló Margit, vassa” közlendőit. Ezt vi- Blaha Márta, Patay József szont, sajnos, a drámaiság és Németh József is. sínyli meg, az igazi, elek- Az előadás szép díszletképe trontöltetű feszültség csak Sostarics Zsuzsa tervéből elvétve telíti be a levegőt, készült, a korhű, táji jelle- Ilyen pillanata a darabnak get hangsúlyozó viseleteket a „belépjek — ne lépjek” lég- pedig Rimóczy Ivonne állí- köre, bár nem érezzük tel- tóttá össze, jességgel megalapozottnak az (b. t.) ÉRTESÍTJÜK a propán-butángáz fogyasztókat, hogy a Gáz- és Szénsavértékesítő Vállalat átszervezése következtében a propán-butángáz készülékeket 1962. január l-től a kijelölt ÁLLAMI ÁRUHÁZAK, MŰSZAKI IPARCIKK kiskereskedelmi boltok és Földművesszövetkezetek hozzák forgalomba. Az ÁFORT gázeladási helyeken továbbra is besze­rezhető nyomáscsökkentő a meghibásodott leadása ellenében, valamint gumicső, bőrgyűrű, szorítóbi­lincs és figyelmeztetőtábla (57).

Next

/
Oldalképek
Tartalom