Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)
1962-02-24 / 16. szám
2 NÖORÄDI NÍPÜJ8A9 1962. február 24. Nyugodtság, vagy megnyugvás? 1 oggal került az érdek- " lődés középpontjába az utóbbi hónapok során a Salgótarjáni Tűzhelygyár. Emlékezetes, hogy néhány évvel ezelőtt sok gond, prob- léma jellemezte ezt a gyárunkat. Most viszont már egészen más a helyzet. A gyár elmúlt évi tervét több mint 5 százalékkal szárnyalta túl. Ehhez még hozzá, |kell számítani, hogy á múlt évi feladatuk kereken 14 millióval volt magasabb, mint az 1960. évi. Lehetőség nyílott arra is, hogy terven félül' a népgazdaság számára igen szükséges termékeket gyártsanak. Külön örvende)- tes az az eredmény, amelyet a Tűzhelygyár vezetői és dolgozói a termelékenység növekedésében elértek. Az egy fő egy napra eső termelési érték, valamint a termelékenység más mutatóinak kedvező alakulása hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évben a termelés növekedésének 95 százalékát a termelékenység emelkedésével biztosították. Ezen belül és ezzel párhuzamosan jelentős megtakarítást értek el az élő munka felhasználásával. Megyei vonatkozásban nemcsak azért vonta masára a figyelmet ez a gyár, mert a korábbi lemaradás után ilyen sikeresen teljesíti gazdasági mutatóit. Elsősorban azért, mert. innen indult el a kezdeményezés a termékek minőségének javítására, a tar- tósabb közszükségleti cikkek termelésére. Ma már — bátran állíthatjuk — a minőségi mozgalom megyeszerte széleskörű és kedvező visszhangra talált, egymás után dolgozzák ki sajátos feladataikat a többi vállalatok is. E gyár központi lakatosműhelye hirdetett először versenyt a szocialista cím elnyeréséért. Mindezek a kezdeményeznék a vezetők, a dolgozók magasfokú aktivir fásáról tanúskodnak. A tűzhelygyáriakkal a együtt jó tudni és érezni a nyugodtságot, a kiegyensúlyozottságot, az új iránti érzéket, amely e gyárunkban megnyilvánul. Méltán esett szó • erről a kedvező légkörről, a múlt évben elért gazdasági sikerekről a gyár pártbizottságának legutóbbi kibővített ülésén. Nem akarunk ünneprontók lenni, — elismerve és tiszteletben tartva a gyár eredményeit és kezdeményezéseit — azonban szólnunk kell arról, hogy egyes jelenségek már nem a nyugodtságra, hanem a megnyugvásra utalnak. Az előbb említett pártbizottsági ülésen a végrehajtó bizottság beszámolóját Longauer József elvtárs, a gyár igazgatója terjesztette elő. A beszámoló már formájában, arányaiban is e megnyugvást bizonyítja. A mintegy 19 oldalra terjedő előadásból mindössze másfél oldal foglalkozott a gyár ez évi feladataival. Igaz, hogy a többi 17 oldalon itt-ott elvétve volt gyenge utalás az 1962. évi tennivalókra. Egyetlen kritikai megjegyzés sem hangzott el például arról, hogyan valósította meg a gyár elmúlt évi versenyfeladatát, önmagában dicséretes, hogy a felajánlást — amelynek értéke meghaladta a 3 millió forintot — több mint 8 millió forintra teljesítették. Az önköltség csökkentésére vonatkozó több mint 2,3 millió forintos vállalásukat 3 millió forintra teljesítették. A beszámoló azonban megnyugodott a vállalás ilyen arányú teljesítésén, nem volt egyetlen szava sem arról, hogy a vállalat tervének felemelésével együtt módosítani kellett volna a vállalást is. Hiszen az ilyen arányú teljesítés, bármennyire szép is, a vezetők óvatosságát, megnyugvását is bizonyítja! E jelenségekkel függ ösz- sze, hogy a beszámoló például nem elemezte a minőség javítására . kezdeményezett verseny eddigi tapasztalatait. Több mint másfél hónap telt el a felhívás megjelenése óta, szükséges és időszerű lett volna erről beszélni. Hiszen éppen a gyár vezetői előtt a legismertebb, hogy egyes műszakiak — főleg a műszaki középkáderek — a vállalt feladat nagyságának láttán megtorpantak, csökkent korábbi bizakodásuk és aktivitásuk. A munkások pedig sürgetik a vállalás teljesítése feltételeinek megteremtését. Ugyancsak nem esett szó a szocialista műhely cím elnyeréséért indított versenyről sem. Valószínű a vita is tartalmasabb lett volna, ha a beszámoló a múlt év számadataiból kevesebbet közöl, de többet foglalkozik a gyár egész politikai életének értékelésével, a kezdeményezések eddigi tapasztalataival, a munkások nagyarányú termelési aktivitásával. A vitában felszólalók — helyesen értékelve a helyzetet — szinte kivétel nélkül egybekapcsolták a múlt évi eredményeket és feladatokat, valamennyi esetben nagyobb súlyt biztosítva az 1962. évi tennivalóknak. Erről szólott Dianovszki elvtárs, a gyár műszaki osztályának vezetője. Jobb anyagellátást, a munkaverseny feltételeinek biztosítását sürgette Kövei Árpád, az egfyik szocialista brigád vezetője. Varga elvtárs, Etesi elvtárs, Angyal elvtárs, Molnár elvtárs, a pártbizottság titkára felszólalásaikban mind-mind azt tették szóvá, mi szükséges ahhoz, hogy az idei megnövekedett tervfeladatokat teljesítsék, hogy a múlt évi eredményeket most tovább gyarapítsák. Szólhatnánk még más olyan jelenségekről is, amelyek a nyugodtság mellett a megnyugvást tükrözik. Ezek közül azonban csak még egyre akarunk kitérni. Az a mód, az a hangnem, ahogyan a vita lezárásával a felszólalók jogos kritikai megjegyzésére reagáltak — enyhén szólva — nem volt helyes. A vitát összefoglaló Longauer József elvtárs, a gyár igazgatója nem tanúsított megfelelő . megértést, türelmet és önkritikát válaszadásában. S zó sincs róla, hogy félre verjük a harangot. Azonban a gyár eddigi sikerei, a megye politikai és gazdasági életében betöltött növekvő szerepe, nagyszerű kezdeményezésük — éppen e pártbizottsági ülés tanulságai alapján — kötelezővé teszi, hogy felhívjuk a figyelmet e negatív jelenségekre. A gyárban kialakult kedvező nyugodt légkör ne legyen táptalaja a megnyugvásnak, a türelmetlenségnek. Sőt, ellenkezőleg, erősítse a kritikai és önkritikái szellemet, járuljon hozzá a végzett munka alapos, tárgyilagos elemzéséhez, az újabb feladatok, az újabb sikerek feltételeinek megteremtéséhez. Balogh Gyula Hat szelvényből — § A BÉKE ÖNFELÁLDOZÓ ŐRE hat találat | Ritka szerencse érte a na-| Negyvennégy éves a Szovjet Hadsereg pókban Kiss István karancs-i \ Negyvennégy évvel ezelőtt, 1918. február 23-án harc- aljai bányász csaladját. AJ 5an született meg a Vörös Hadsereg, a világ első szocia- lotto legutóbbi sorsolása al-^ usta munkás-paraszt hadserege. Megalakulásának első pil- kalmaval hat szelvényen két í lanatától kezdve győzelmes hősi harcokat vívott a külföldi negyes és négy hármas talá-s -~i---------—.-j - .,ua~uai----< a..~:u~„ — l atot értek el. A család iaia-f feje, S intervenció, majd a második világháború éveiben az első szovjet állam védelméért, szabadságáért és függetlenséKiss István már a lottó meg-$ géért. indulása óta több szelvénnyel S Es miután szétzúzta a hazai földre betolakodott német és több variációban játszott, r fasiszta hordákat, segítő testvérkezet nyújtott a megszállt Sőt évek óta hat számot va-S Európa népeinek, köztük a fasiszták által elnyomott mariéit hat szelvényen. § gyár nép felszabadulásához is. Ez egyben kifejezi a szovA szerencsés nyertes kitartót jet hadsereg hivatását is hiszen ezek a katonák a béke m Ári Trn n ' _ _____t_____7 _ ' — ___íívnli b izakodásának eredménye a r most bekövetkezett nagy nye-J remény. Kiss István elhatá-J a szabadság és az igazságosság védelmére esküdtek örök hűséget. A Szovjetunió mindig ellene volt és most is ellene rozta, hogy ezen a héten márt van a háborúnak. Az általános és teljes leszerelésre hív l'l 7 OTÓrMclrlrnl 4n4nF.lL 4-_____Cl- 1_ «? _ 7 J I.n«».. n«.. .4 n nnn-n A n-t- 117111 linnil 0 m! OTT PR ú j számokkal játszik, továbbra is folytatja kedvenc szórakozását a lottózást. fel minden kormányt a szovjet kormány, hogy egyszer es mindenkorra kiiktassa a háborúkat, mint a vitás nemzetközi kérdések megoldásának eszközét. Ebben az országKönyv Budapest műemlékeiről § zetkozi KeraeseK megoiaasanaK vsxkuwi. nuuvn, ban a béke megóvásán fáradoznak. De az is tény, hogy § amíg imperializmus van a földön, megmarad az agresz- ? szív háborúk veszélye, míg nem valósult meg az általá- 2 nos és teljes leszrelés, addig szükséges a szovjet állam S védelmi erejének, fegyveres erői harckészültségének fenn- § tartása is. Csak ez biztosíthatja esetleges agresszió ese- A Budapest műemlékei című? tén az ellenség döntő és teljes szétzúzását. Ennek érde- négy kötetre tervezett munkai kében a szoijet hadsereg fegyveres erői a legkorszerűbb már korábban megjelent első kö-S fegyverekkel vannak felszerelve. tete a budai vár és az azt köz-§ Bár az imperialista katonai tábor fenyegetései a harc- vetlenül környező központi vá- r készültség fokozására kényszerítik a szovjet hadsereget, rosrész műemlékei feldolgozását^ hivatásából adódóan megmaradt a szocializmus, a béke tartalmazza. § £s igazságosság jelképének. A szovjet nép mindent elMost került ki a sajtó alól a § követ, hogy a szovjet fegyveres erők jól szervezett es budai oldal egyéb részeinek, ígyr fegyelmezett, pontos és olajos gépezetként működjenek, többek között Aquincumnak nem-^ példásan oldják meg feladataikat és készek legyenek bar- zetközi viszonylatban is jelentős § mely pillanatban teljesíteni hazájuk iránti szent kote- műemléki anyagát bemutató má-R lezettségüket. sodik kötet. így a két kötet - * ----e gyütt a főváros budai oldalának § A szovjet fegyveres erők a jövőben is méltóképpen önfeláldozóan védelmezik a Nagy Októberi Szocialista teljes tudományos műemléki fel- § Forradalom vívmányait, éberen őrködnek a Szovjetunió dolgozását magában foglalja. állami érdekei és a világbéke felett. Mit kell tudni a járványos influenzáról? A környező, elsősorban nyugati országokban tomboló influenzajárvány elérte hazánkat és ezen belül eljutott Nógrád megyébe is. Az első jelentősebb tömeget érintő megbetegedést két héttel ezelőtt Karancskesziből jelentették, a KÖJÁL gyors intézkedésére sikerült továbbterjedésének gátat vetni. A hét elején Salgótarjánban is súlyos megbetegedések történtek, az acélárugyári iskolában a tanulók több mint 30 százaléka kapta meg a járványt. Gyors intézkedésekre volt szükség, hat napra beszüntették a tanítást az iskolában. Felkerestük dr. Deák Ferencet a Salgótarjáni Városi Tanács egészségügyi osztályának vezetőjét, hogy megkérjük, nyilatkozzék, melyek a járvány legjellemzőbb tulajdonságai és milyen mértékben érinti Salgótarján lakosságát a betegség? — Eddigi jelentések Szerint mintegy 200 felnőtt és több mint 300 iskolás betegünk van. A legísúlyosabb a helyzet az Acélárugyárban, ahol az említett intézkedést megtettük. A betegség legjellemzőbb tünetei — persze egyénenként változóan — szédülés, fejfájás, láz, étvágytalanság, izomfájdalmak, gyermekeknél agyhártya izgalmak és hasmenés. A betegség általában három-négy nap alatt lezajlik megfelelő orvosi kezelés mellett. A be tegség továbbterjedésének megelőzésére elküldtük a körzeti gyermek- és üzemi szakGond Ménkesen is A hosszú bányajárás után kissé megpihenve ültem be a bánya délelőttös műszakjának termelési tanácskozására. Azután, amit a bányában láttam, tapasztaltam, hallottam, megnyugodtam. Ázt gondoltam, hogy megy itt minden, mint a karikacsapás. Gond, baj nem igen nyomja a bánya vezetőinek vállát. Eggyé kovácsolódott gárda ez, mindenki tudja, mi a feladata. Csalódtam. De mindjárt azt is hozzáteszem, hogy kellemesen. Csalódás annyiban ért, hogy bizony sok a gond Ménkesen is. A kellemes az volt benne, ahogyan ezt — éppen a legmagasabb fórumon, a termelési tanácskozáson bányászok és vezetők elmondták. Őszintén. Kendőzés nélkül. Kezdhetném a beszámolóval, amelyet Kocsis Lajos elvtárs, a bánya főmérnöke tartott. Az eredményeket elhagyom, inkább a gondokat említem. Idézem Kocsis elv- . társat. — Két terület volt munkában az elmúlt esztendőben, ahol , nem történt megfelelő előrehaladás, Az egyik a bányaüzemen i belüli szervezés —■; elsősorban a munkaszer-\ vezés javítása, a másik pe-; dig a baleseti helyzet nem megfelelő alakulása. Azután azt mondotta: —írA délutános és éjszakás műszakban történt ellenőrzés során azt tapasztaltuk, hogy a dolgozók később kezdik és korábban abbahagyják a munkát. Ezzel önmaguknak, de az egész üzem kollektívájának jelentős károkat okoznak... A munkaidő nem megfelelő kihasználásának van egy másik területe is, amelyért a műszakiakat terheli a felelősség. Nem látják el a munkahelyeket megfelelő anyaggal, üres csillével, érthető, hogy a csapatok nem tudják a nyolc órát teljesen kihasználni, sok a felesleges veszteségidő... A beszámoló alapján lehetne e gondokat tovább sorolni. Akár a vasárnapi fenntartással, akár az elővájási sebesség nem kielégítő voltával. Kocsis elvtárs érdekesen fogalmazta meg a bányász feladatát. Így határozta meg: — ... az ember mindig büszke szaktudására, arra, hogy a keze alól kikerült munka mindig kifogástalan legyen... A bányász is szakmunkás, akinek szakmája ,semmivél sem alárendeltebb jelentőségű, mint egy műszerészé: Hát akkor hogyan veszi 'magáfa, hogyan egyezteti össZe lelkiismeretével, hogy rossz munkát adjon ki á keze álól. A szakma becsületé, túl az egyéni '■emberi becsületen, azt követelné, hogy a bányászszakmában fokozatta bban tőreked- jék az a szakmunkás a kifogástalan munkára. Ezen a 8 területén a munka szakszerű elvégzőbe nemcsak külső> esztétikai követelményeket. támaszt az ember elé, hanem emberek élete és biztonsága is függ a munka megfelelő elvégzésétől... • •• E néhány mondatban úgy érzem, minden benne van. Mert a szakma becsülete magával hordja a munkaidő tökéletes kihasználását, a jó ácsolást, az anyagtakarékosságot, s mindazt, ami ma valóban gond Ménkesen. S hogy mit mondtak az emberek? Minden túlzás nélkül állíthatom, a legfontosabbról beszéltek. Figyelemre méltó, másoknak is megszívlelendő, amit Fekete Vilmos omlasztó vájár mondott. Így fogalmazta meg mondanivalóját: — Nem jutottunk előbbre a balesetek csökkentésénél. Bár szigorúak a szabályok, de azokat minden körülmények között tartsuk meg. Még akkor is, ha sokszor nehezünkre esik. Minden munkánál előbb gondolkodjunk, s csak azután cselekedjünk! Ne a nyers, fizikai - erőre támaszkodjunk ... Vannak gondok Ménkesen? Bizony vannak! Bőven. Az előbb említett felszólalás is ezt bizonyítja. Mit mondanak a többiek? ■ ■— Mi a P. 3-as kaparóbe- rehdezéssel kísérletezünk — mondja: Varga Jenő vájár. Munkánk eddig csak küszködés. Nincs elegendő feszültség a munkahelyen, a gépet nehezen tudjuk megindítani. Rosszak az acéltám- nál alkalmazott ékek, magasak a vaslemezek. Mi tudjuk, hogy kiadták az utasítást e hibák kiküszöbölésére, de az már érthetetlen, hogy a végrehajtás az alsóbb szinten elmaradt... Aztán itt van a bányafa. Értse már meg a felügyelet, hogy az osztókba vastagot, a feltörésekbe vékony fát adjanak, így nem kell a fáért futkosni, meg lehet takarékoskodni is. Az emberek egymás után emelkedtek szólásra. Mindenki azokat a hibákat mondotta el, amit orvosolni lehet, és kell is. Azokat, amelyek tavaly is, az idén is, a termelés kerékkötői. Danyi István csapatvezető vájár is erről beszélt. — Hiba, hogy az embereket sokszor elveszik a munkahelyről, uraságiba osztják be 1—2 órára. Laza a szállítókötél is, gyakran leesik a korongról. Nemcsak baleseti veszély, de a szállítást is zavarja ... Sok a füstrevárási idő, amióta az időzített gyutacsot vezették be nálunk. Hogy van-e ennek értelme ... Nem tudom. — Míg korábban egy, most két órát vesz igénybe a lövés — mondja Szalai József szocialista brigád vezető. Megértjük mi, hogy II. osztályba soroltak bennynket a sújtólég miatt. De azért valamit tenni kell... Tizenegy bányász és műszaki vezető mondotta el aj ménkesi gondokat, bajokat ezen a .termelési tanácskozáson. De mégsem .-az jellemezte, hogy az emberek ,.sírnak, panaszkodnak”, hanem inkább az a felelősség- érzet csengett ki szavukból, amit a bánya iránt éreznek, amit a munka jobb megszervezése érdekében tenni akarnak. Hajas b. Imre csapatvezető vájár például éppen a termelési tanácskozáson jelentette be, hogy újítási javaslattal él a vágathajtási sebesség meggyorsítása érdekében. Nyitrai József üzemmérnök pedig a kollektíva előtt jelentette ki felelősségteljesen: — Van hiba a P. 3-as kísérleti pásztafejtésen. Nem is tagadjuk. De azért vagyunk, hogy azokat megoldjuk. Meg kell oldanunk! Lesz abból még jó fejtés, s ha ez sikerül, akkor még újabb gépet is beállítunk. Mi szükséges ahhoz, hogy megoldódjanak a ménkesi gondok? László István elvtárs, a bánya vezetője nagyszerűen határozta meg. Így mondotta: — Feltétlen szocialista műszaki irányításra van szükség a bányánál. Olyan felelősségérzet a műszakiak, a középkáderek részéről, mini amilyen ezen a termelési tanácskozáson a bányászok hangjából kicsendült.,, Ha egyedülálló lenne ; a ménkesi gond, nem is vetettem volna papírra. De nem az! Megtalálható ez a szén- medence valamennyi üzemében. A példákból okulni is lehet. Okulhatnak Ménkesen is, másutt is. S ha a szénmedencében a bánjla vezetése úgy intézkedik majd mindenütt, mint' Ménfeésen, akkor érinél és más'! üzemnél is á még ma gondként jelentkező probléma megszűnik, a termelést elősegítő mozzanat lesz valamennyi. Somogyvári László rendelésre a szükséges hatósági intézkedést. A védekezés egyébként egyezik a cseppfertőzés ellem védekezéssel, így elsősorban az a fontos, hogy minél kevesebbet tartózkodjunk zsúfolt helyen, ahol a járvány leginkább elkapható. Ezenkívül nagyon fontos a mindig is elengedhetetlen tisztasági szabályok betartása (gondos kézmosás evés előtt, az evőeszközök fertőtlenítése, zsebkendő használata köhögéskor, tüsszentéskor stb.). De minél kevesebbet látogassunk beteget, vagy legalábbis a minimálisra korlátozzuk az ilyen kötelezettséget — fejezte be nyilatkozatát a városi főorvos. Ezután a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgatóját dr. Krajcsovics Pált kértük meg, hogy nyilatkozzon. A járványos betegség megyében előforduló jelenségeiről dr. Krajcsovics Pál igazgató elmondotta, hogy a járvány első napján 960 megbetegedést tapasztaltak a szakorvosok, az utóbbi napokról még nincs pontos statisztika. Sajnos a betegségek 70 százaléka a gyermekek körében fordul elő, mintegy 700 gyermek kapta meg a járványt az első napokban, 120 szövődménnyel — tüdő- és mellhártyagyulladással végződött. Egészségügyi szerveink — folytatta nyilatkozatát a KÖJÁL igazgatója — felkészültek a súlyosabb esetek kezelésére, a kórházakban is megtettük a szükséges intézkedéseket a betegek befogadására. Különösen fontosnak tartjuk iskolákban a szünetek alatti szellőztetést, ezenkívül azt, hogy a szállító eszközökön csak annyi utast szállítsanak, ami ténylegesen megengedhető. Ezzel elejét lehetne venni annak, hogy a nagyobb üzemekben is elterjedjen a,-, járvány. Kérjük a járvány , idején a felesleges utazgatást , is. A betegség . a kisgyermekeket fogja elsősorban és azokat a felnőtteket, akik valamilyen betegség következtében amúgy is legyengült szervezetnek. De megkaphatja bárki, , aki nem tartja be a szükséges megelőző és védekező, szabályokat. A megelőzés legfontosabb forrása a yitapaíndús táp- lálkozáSj éppen .ezért, együnk minél több, gyüfnölcsöt, elsősorban citromot, almát, igen jó *a csipkebogyó tea, a hordóskáposzta és minden zöldfőzelék — fejezte be nyilatkozatát dr. Krajcsovics Pál.
