Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)
1962-02-03 / 10. szám
1962. február S, NOSRADI NÉPŰJSAS 5 Kenyérgabonatermesztésünk és az 5 éves terv Híradás a szövetkezeti zárszámadásokról megszilárdítják a munkaszervezetet endrefalvan Mezőgazdasági politikánk fontos célkitűzése, hogy már 1962-ben saját termésből fedezzük az ország kenyér- gabona szükségletét. Igaz, hogy megyénk termése jellegénél, domborzati adottságánál fogva, az ország kenyérgabona-ellátásában nem jelent számottevő mennyiségei de népgazdasági terveink megyénk mezőgazdaságára is vonatkoznak. Ezért, valamint ismerve a nagyüzemi gazdálkodás adottságait, a gyorsabb fejlődés lehetőségeit, az előző ötéves átlagokhoz viszonyítva az 1961—65 évre több mint 30—32 százalékkal magasabb termés elérését tűztük célul. S ez találkozik az ország oly- értelmű célkitűzésével, hogy a kenyérgabona szükségletünket megtermelve, mielőbb megszüntessük kenyérgabonából a külföldi behozatalt. A kenyérgabona a népélelmezés szempontjából a legalapvetőbb mezőgazdasági termék. Mezőgazdasági adottságaink alkalmasak arra, hogy a búzát gazdaságosan terKenyérgabona vetésterület: Búza termésátlagaiból: Tehát, amint a táblázat mutatja, az ötéves terv első felében jelentősen nagyobb lesz megyénkben a kenyérgabona vetésterülete, mint az elmúlt években. Emellett minden évben növelni kell a termésátlagokat is. A vetésterület csökkentésére csak akkor kerülhet sor, ha a holdanként! terméshozam mintegy 18—23 százalékkal magasabb lesz, az ideinél és akkor is csak olyan mértékben, amennyiben a termésátlagok további növelése biztosítja a szükséges gabonamennyiséget, mert az ötéves~terv végére mintegy 123 százalékkal kívánnak több gabonát értékesíteni termelő- szövetkezeteink, mint az 1960- as esztendőben. Mi teszi ezeket a terveket elfogadhatóvá, reálissá? Mi bátorít fel bennünket, hogy az 1961. évi termésátlagokhoz képest, amelyek közismerten a legmagasabb termésátlagok közé sorolhatók megyénkben, két-három éven belül 18—23 százalékos átlagtermés növekedést tűzzünk célul? A megyénkben dolgozó állami gazdaságok, s a megerősödött, jól működő termelőszövetkezetek egész sora az 1952—56-os szinthez képest 1960-ra mintegy 50 százalékkal, általában évenként mintegy 10 százalékkal növelte kenyérgabonából a holdan- kénti hozamot. Az Ujmajori Kísérleti Gazdaság 306 ka- tasztrális holdon 20,4 mázsás, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet 500 katasztrális holdon 13,7 mázsa búzát termelt az elmúlt évben. Mindezek a gazdaságok úgy érték el ezeket a kimagasló eredményeket, hogy általánossá tették a helyes agrotechnikai módszereket. Változás történt például a nyári és őszi talajelőkészítési munkák elvégzésénél. Ezek a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok 1960 őszén lényegesen több mélyszántást végeztek el, mint a megye termelőszövetkezetei általában. A másik tényező, amely jelentős mértékben hozzájárult a termésátlagok növeléséhez, hogy az említett termelőszövetkezetek, állami gazdaságok a búzavetés jelentős részét optimális időben, tehát október 5-től 20-ig a földbe tették. A helyi viszonyok között is bebizonyosodott tehát, hogy az optimális időn túl vetett kenyérgabona termésátlagai lényegesen csökkennek. Ha csak az október 20-a után vetett őszi búzánál holdanként egy mázsával kevesebb búzát számolunk is, akkor az 1960. év őszén mintegy 5 millió, az elmúlt őszön későn földbe került búzánál pedig közel 3 millió forint értékű veszteség jelentkezik. Ha ennek elejét veszmelni tudjuk. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével méginkább megteremtődött annak a lehetősége, hogy az 1962—63-as évben a kenyér- gabona kérdést megoldjuk. Biztosabb lesz így az ellátás, s jelentős devizát is szabadítunk fel, amelyet más egyéb fontos alapanyagok — köztük a mezőgazdaság fejlesztéséhez nélkülözhetetlen gépek, műtrágyák — megszerzésére fordítunk. Mindezek a tényezők együttesen tették szükségessé, úgy alakítsuk terveinket, hogy már az ötéves terv első felében megtermeljük kenyérgabona szükségletünket. A célkitűzés megszabja feladatainkat is. Az idén és az elkövetkezendő évben legalább 45 ezer katasztrális holdon kell kenyérgabonát vetnünk és a tervidőszakban erőteljesen növelni kell a kenyérgabona termésátlagait is. A vetésterület nagysága és a termésátlagok, az ötéves terv számait nézve a következőképpen alakulnak: , 1961 1962 1963 1964 1965 37 727 45 000 45 000 '43 000 42 000 9,5 11,- 11,80 12,40 13,szük, időben földbe kerül a gabona, akkor 1960 és 1961- ben ez az összeg nem jelentkezik mérleghiányként megyénk termelőszövetkezeteinél. A megfelelő talajelőkészítés, az időbeni vetés mellett jelentősen befolyásolta a hol- dankénti hozamokat ezeknél a gazdaságoknál az, hogy a korábban szokásos 90—110 kilogramm vetőmag helyett 120 kilogramm fölé emelkedett holdanként az elvetésre került mag-mennyiség, s külön gondot fordítottak a vetőmag tisztaságára, csíraképességére is. Ezek az eredmények az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek egy részét érintik, s mi az ötéves tervben megyénk valamennyi termelőszövetkezetétől ilyen eredményeket várunk. Biztosítjuk ehhez a szükséges feltételeket is. Elég csak néhány olyan dolgot említeni, 'hogy a második ötéves terv során az ezer katasztrális holdra jutó traktorok száma hétre emelkedik a jelenlegi négyA héhalmi Uj Élet Termelőszövetkezetben még az őszszel elkészítették a takarmánymérleget. A szövetkezet jelentős állatállománnyal rendelkezik és így körültekintően akarták megalapozni a jószágok átteleltetését. Nos a betakarítás utáni felmérés helyesnek bizonyult, mert a szorgalmas munkával összegyűjtött takarmány- féleségek mennyisége elegendő lesz az újig. Persze ez nem minden, hogy megtermett a szükséges takarmánymennyiség, hiszen bármennyi is van. a kiszabott időnél hamarább is feletethetik. Ezt jól tudják Héhalombán is. Azonban már a takarmánymérleg elkészítésénél elhatározták, hogy bevezetik a szigorúan ellenőrzött porciózást. A csaknem 50 darabot kitevő tehenészetben például a sok helyen jól bevált egyedi takarmányozást vezették be. Ezzel kettős célt is szeretnének elérni. Elsősorban a tehenek érdem szerinti etetésével csak a szükséges mennyiséget adják az állatok elé, s ezáltal nem vész kárba a takarmány egyetlen dekája sem, másrészt a tudományos módszereken alapuló etetéssel növelni akarják az isgyel szemben. Javul a műtrágya-ellátás. Az ötéves ten' során az egy holdra jutó műtrágya-mennyiség eléri a 200 kilogrammot. A gabonafélék vetésterületének 24 százalékán vegyszeres gyomirtást végzünk, s a második ötéves terv végére a gabonabetakarítás gépesítése meghaladja a 80 százalékot. Mindezekhez még hozzá kell tennünk azt, hogy az idén 6200 holdon, az ötéves terv utolsó évére pedig búzavetésterületünknek 50—55 százalékán nagyhozamú külföldi búzafajtákat termelünk. E feltételek biztosítása azonban még nem elegendő ahhoz, hogy maradéktalanul megvalósítsuk célkitűzéseinket. Általánossá kell tenni azokat az agrotechnikai eljárásokat, amelyek a magasabb hozamok eléréséhez szükségesek és növelni kell a termelés kulturáltságát is. Emellett néhány olyan szervezeti intézkedést is tennünk kell, amelyek föltétlenül a kenyér- gabona termelésének növelését szolgálják. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályai nagyon helyesen már az idén úgy jártak el, hogy biztosították egy-egy járás területén, megfelelő mennyiségű búza kerüljön a földbe. S a vetésterv lebontásánál azt vették figyelembe, hogy milyen egy-egy termelőszövetkezetben a munkaerő-ellátottság, mivel a kenyérgabona gépesítésével az élő munkaerőt bizonyos mértékben helyettesíteni tudjuk. Mindezek mellett általánossá kell tennünk néhány fontos agrotechnikai eljárást, mint a vetési sorrend kialakítását, a megfelelő előveteményt, a megfelelő vetőmagmennyiséget, műtrágyát, egyszóval azokat a tényezőket, amelyek igen előnyösen alakítják gabonáink átlagtermését. El kell terjeszteni azokat a módszereket amelyek az elmúlt években igen jó eredményeket hoztak egy-egy állami gazdaságban, termelőszövetkezetben. A járási mezőgazdasági osztályok mellett ezen a téren igen sok segítséget várunk a jól dolgozó mezőgazdasági üzemektől, termelőszövetkezetektől, a bemutató üzemektől. tehenészetben tállóátlagot. Úgy tervezik, hogy a jelenlegi 7 literről az idén 8 literre növelik ezt az átlagot. Jelenleg még 22 szarvasmarhát is hizlalnak a szövetkezetiek. Ezenkívül több mint 120 növendékmarha takarmányozásáról is kell gondoskod niok. Az idei évben az állattenyésztésben is sokkal szervezettebben végzik majd a munkát, mint tavaly. Minden hónapban megvizsgálják aa önköltség alakulását s ennek ismeretébejn határozzák meg minden hónap elején az elkövetkezendő hónapban megvalósításra váró ' feladatokat. A szövetkezetiek még a múlt évben beszereztek és beépítettek egy 15 tonnás Február: Mezőgazdasági Könyvhónap! A könyvhónap ünnepi megnyitójára február 4-én 16 órai kezdettel a dej- tári kultúrotthonban kerül sor. Az ünnepi megnyitó után könyvbált, könyvtombolát, könyvkiállítást és vásárt szervez a rendezőbizottság. A közelmúltban tartották meg az endrefalvi Aranykalász Termelőszövetkezetben is a zárszámadási közgyűlést. A tagság nem dicsekedhet messze földre szóló eredményekkel, de kitűzött terveiket teljesítették. Az éves beruházásokhoz például 100 000 forintot adtak saját erőből. Az év elején még nem sikerült a közös munkába bevonni a tagság nagyobb részét, de a betakarítást már megerősített munkaszervezetben végezték el. Az év második felében a tagság legnagyobb része rájött arra, hogy csak abból tudnak majd osztani, amit megtermelnek. Az állattenyésztésben például 413 ezer forintot kaptak kedvezményként a különböző A nemti József Attila Termelőszövetkezet nem a legjobb eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt. Sok az idős tagja a gazdaságnak, s ezek nehezen tudtak megbirkózni mindenben a rájuk háruló feladatokkal. A nagyobb eredményesség érdekében a tsz ebben az esztendőben úgy állította össze termelési tervét, hogy a munkaigényes növények ne okozzanak teljesíthetetlen megterhelést az embereknek, s inkább az állattenyésztés fejlesztéséről esik több szó. A szarvasmarha nevelés, hizlalás keretében 20 állatot kívánnak az év folyamán értékesíteni, sertéshizlalás terén pedig 50 darabra kötöttek szerződést. A kalászosok terméshozamának növelésére a 100 hold búzából 30 hold nagyhozamú szovjet fajta, ezenkívül 5 hold őszi árpája és 5 hold őszi keveréke van a tsz-nek. Az idei tervezett átlag szerint búzából 300 mázsát, burgonyából 400, mákból 25, aprómagból 8 mázsát szerződött értékesítésre a termelőszövetkezet, tejből 25 ezer litert, gyapjúhídmérleget. Ez nagy segítséget jelent a munkájukban, mert ezután minden hónapban mérlegelik a teyészálla- tokon kívül az egész állatállományt. Ezáltal pontos statisztika segítségével. irányíthatják az itt folyó munkát. A rendszeres mérlegeléssel ellenőrizhetik a hízóállatok súlygyarapodását is. A legutóbbi felmérés szerint az Uj Élet Termelőszövetkezetnek még 11 vagon szálas, 11 vagon abrak és 62 vagon silótakarmánya van. Ez a mennyiség — a számítások szerint — kitart az újig, ha valóban betartják a kitűzött cél érdekében a szabványt. Ez pedig a rendszeres, szorgalmas munkán és a szigorú ellenőrzésen múlik. Színvonalasnak Ígérkeznek a járási ünnepi megnyitók is. Karancslapújtőn, Nagyorosziban, Szécsényben 11-én, Palotáson 4-én kerül sor ünnepi megnyitókra. Ezenkívül nagy élményt tartogatnak az olvasóközönség számára a községi ünnepségek is. értékesítési tervek időben való teljesítése után is. Sajnos a munkaegység értékét azonban rontotta, hogy túllépték munkaegységtervüket. A közgyűlésen a tagság elhatározta, hogy az idén megszilárdítják a munkaszervezetet és szorgalmasabban veszi ki részét a munkából. 1 300 000 FORINTTAL NÖVELTÉK A KÖZÖS VAGYONT DEJTÁRON A dejtári József Attila Termelőszövetkezet szerdai zár- számadó közgyűlésén jó eredményekről számolt be a vezetőség a szövetkezeti tagságnak. A tavalyi- év munból 990 kilót akar leadni. Az 1962-es évre a munkaegység értékét 22 forintra tervezte a nemti József Attila Tsz, s ez az előző esztendőhöz viszonyítva jelentős előbb- relépést jelent a kis területű, kis létszámú közös gazdaságban A mezőgazdaság ellátásának zavartalansága, egyszerűsítése érdekében á Gazdasági Bizottság határozata alapján a Földművelésügyi Minisztérium 1961. évi július 1-i hatállyal létrehozta a mezőgazdaság ellátásának országos irányítóját, a Mezőgazdasági Ellátó Trösztöt, az AGROTRÖSZT-öt. Ezzel egyidejűleg a megyék ellátására a Mezőszöv vállalatod megyei mezőgazdasági ellátó vállalattá, AGROKER-é alakultak. Az új gazdasági ellátási szervezet létrehozását követően 1962. január 1-vel megszűnt a Földművelésügyi Minisztérium Anyagellátó Vállalata (FÖMAV), valamint a Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Vállalat (MÜNÖ- SZER). E vállalatok megyei kirendeltségei a korábban a megyei Mészöv vállalatokból alakult AGROKER Vállalatokkal egyesültek. Nógrád- és Komárom megyékben azonban nem alakult külön AGROKER vállalat, hanem e két megye ellátása a Budapesten székelő Pest—Nógrád—Komárom megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat hatáskörébe tartozik. A Budapesti Mezőgazdasági Ellátó Vállalatnak Nógrád megyében Balassagyarmaton, Komárom megyében pedig Tatán kirendeltsége alakult. kája alapján több mint 1 millió 300 ezer forinttal növekedett a szövetkezetiek közös vagyona. Emellett szépen gyarapodtak a tagok is, hiszen a munkaegység értéke csaknem 30 forint. Egy- egy tag éves átlagjövedelme több mint 8 ezer forint. A szorgalmas munka eredményeként a növénytermesztésből 2 millió 700 ezer forintot, az állattenyésztésből 1 millió 450 ezer forintot, a segéd- és egyéb üzemágakból több mint 1 millió 100 ezer forintot könyveltek el bevételként. Jelentősen bővítették az elmúlt évben a termelőszövetkezetben az állati férőhelyek számát is. A több mint 1 millió forint értékű beruházásból csaknem félmillió forint értékben építettek különféle létesítményeket. Többek között egy 100 férőhelyes növendékistállót, kükoricagórékat, nagyüzemi kutakat, valamint több korszerűsítést hajtottak végre. Az idén már az újonnan vásárolt gépek is könnyebbé teszik a tagok munkáját. Tavaly egy Szuper Zetorral, egy Utos traktorral, különféle munkagépekkel, gazdasági felszerelésekkel gyarapodott a szövetkezet gépparkja. Nógrád és Komárom megye mezőgazdasági üzemei, vagyis a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok az átszervezés előtti gyakorlathoz hasonlóan a megyei kirendeltségekhez nyújtsák be mezőgazdasági gépalkatrész, szeráru, hengereltáru, műtrágya, növényvédőszer és állati tápszer megrendeléseiket. A mezőgazdasági gépek, csővázas épületszerkezetek, szer- fásépületek fa és vasanyagi, lenkeráru, valamint munkaruha megrendeléseiket azonban a vállalat budapesti központjába (Pest—Nógrád— Komárom megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalathoz (AGROKER) Budapest, V. Deák-tér 3. küldjék be. A budapesti és Pest megyei tsz-ek mezőgazdasági gép, gépalkatrész, műtrágyák és növényvédőszerek stb. igényükkel közvetlenül a Budapesten székelő AGROKER vállalathoz forduljanak. Az ellátási szervezet egységesítése lehetővé teszi a tsz-ebkel az eleven kapcsolat kiépítését. Az összevonással egyszerűbbé válik a mezőgazdasági üzemek részére a különféle gépek, gép- alkatrészek, műtrágyák, növényvédőszerek és egyéb cikkek beszerzése, mivel a jövőben azokat egy helyen, a mezőgazdaság egységes ellátó vállalatánál tudják a felhasználók megrendelni. Szórakozó gyerekek A karancssági művelődési otthonban az asztali futtball a gyermekek egyik legnépszerűbb társasjátéka Egyedi takarmányozás a héhalmi A Mezőgazdasági Könyvhónap programja----------------------------------------Neműben boldogulni akarnak Á mezőgazdaság új egységes ellátó vállalata az AGROKER
