Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)

1962-02-10 / 12. szám

1962. február 10. NÖSRAD1 NÍPŰJ8AO 5 Ötvenkilencezer normálholdnyi munka az idén (Tudósítónktól) A Tolmácsi Gépállomás az 1962-es évi gépi munkákra már megkötötte a szerződést a rétsági járás termelőszövet­kezeteivel. Az elmúlt évek­hez viszonyítva az idén igen jelentősen emelkedik a ter­melőszövetkezetek gépi mun­ka igénye. A szerződés sze­rint a gépállomás az 1962-es évben mintegy 59 ezer nor- málholdnyi munkát végez, melyből a tavaszi idényre 11 500 holdnyi munka jut. Megnőtt a termelőszövetke­zetek igénye a kombájnok munkája iránt is. A járásban 15 termelőszövetkezet kívánja igénybe venni az aratás ide­jén a kombájnokat. Az el­múlt héten nyolc új kombájn érkezett a gépállomásra, s így a nyáron 11 dolgozik majd a termelőszövetkezeteknél. A gépállomáson most a legfontosabb feladatot a gé­pek javítása képezi. A mun­ka jó ütemben halad, s így tavasszal nem lesz akadálya annak, hogy késedelem nél­kül lássanak munkához a gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezeteknél. Helyes takarmányozás, magas tejhozam Igen szép eredményeket ér­tek el az elmúlt évben is a berkenyéi Petőfi Termelő- szövetkezet állattenyésztői. A tehenészetben a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló állomány­nál, az elmúlt évben 3536 ki­logramm volt tehenenként az évi tejhozam, Az eredményekben nagy­része van a helyes takarmá­nyozásnak és a szakszerű gondozásnak. A nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehető­ségeket figyelembe véve a termelőszövetkezet az idei tervek szerint tovább növeli a tehenészet hozamát. Tsz-brigádvezetök, munkacsapatvezetők tapasztalatcseréje A hónap végén megrende­zik Balassagyarmaton a já­rás termelőszövetkezetei nö­vénytermesztési brigádveze­tőinek és munkacsapat ve­zetőinek tapasztalatcseréjét. A megbeszélésre a Haza­fias Népfront és a Nőtanács járási vezetői hívják meg a férfi és a női tsz-vezetőket, hogy beszélgessenek a tava­szi munkák előkészületeiről. A termelőszövetkezetekben meg kell gyorsítani a korszerű termeléstechnika alkalmazását SZAKMAI TANÁCSADÓ Rétek és legelők ápolása Állattenyésztésünk fejlődésének egyik alapvető feltétele az ok­szerű rét- és legelőgazdálkodás, mert az elhanyagolt legelőkön, réteken a széna értéktelen, nem szívesen fogyasztják az állatok. A rétek és legelők ápolását te­hát olyan rendszerességei kell vé­geznünk, mint az egyéb mező­gazdasági munkákat. Ehhez hoz­zátartozik, hogy az ősszel össze­taposott, és vakondtúrásokkal bo­rított legelőket, réteket fogasol- juk meg. Ezzel elősegítjük a ta­laj levegőzését, s azt, hogy mi­nél több csapadék jusson a talajba. Februárban, amikor még a szántóföldi munkák nem indul­tak meg, tisztítsuk meg a réte­ket, legelőket a bokroktól, cser­jéktől és tövisektől. Nagyon ritka esetben találkozunk - és ez hely­telen — a rétek, legelők trágyá­zásával. Sokan természetesnek veszik, hogy enélkül is szénát ad a rét, zöldül a legelő. Ez a helyzet tarthatatlan, ezen segí­teni kell, még pedig úgy, hogy a rétek és legelők őszi fogaso­lása alkalmával nitrogén és egyéb műtrágyát szórunk ki. A legelő használatánál mindin­kább előbbre kerül a szakaszos legeltetés. Ennek több előnye is van. Az állatok a legelő füvét teljesen elfogyasztják, s közben megoldódik a legelők trágyázása is. A pihentetett szakaszon így a növényzet gazdagabb, jobban fejlődik. A legelőszakaszok szá­mát, nagyságát mindig a legelő állapota, a fűfélék összetétele, s az állatlétszám határozza meg. Természetesen figyelembe kell venni egy-egy számosállat napi fogyasztását, tehát egy-egy le­geltetési idényben általában 150 napot figyelembe véve, egy szá­mosállatra 70—80 mázsa füvet szá­mítsunk. Egy-egy szakaszt 10- 14 napnál tovább ne legeltessünk, a legeltetés befejeztével pedig 3—4 hétig pihentessük. A rétek fűállományának pótlá­sára, illetve felújítására célszerű, ha a kaszáláskor egymástól 15— 20 méter távolságban 40-50 centi- méteres széles pásztákat levágat- lanul hagyjuk. Ezekről a pász- tákról a szél széthordja a mag- termést, s így javul a rét fű­állománya. A pásztákat a sarkú­val együtt kaszáljuk le, s he­lyüket évről évre változtatni kell. Barlai Gábor Villanyt kap Ipolyszög az idén A balassagyarmati járásban egyedül Ipolyszög az a köz­ség, ahol még petróleumlám­pákkal világítanak estén­ként az emberek, mert nincs villany. Az idén azonban úgy határoztak a község la­kói, hogy pótolják a község fejlesztésére, csinosítására szánt összeget, hogy beve­zessék a villanyt. A villamosítás, mintegy 140—150 családot érint a fa­luban. A lakók a belső sze­relési munkálatoknak már mintegy 50 százalékát elvé­gezték. A második negyed­évben elkezdik a villamosí­tás külső szerelési munkáit is. A terv szerint már az ősszel örökre elrakhatják a petróleumlámpákat Iplyszö- gön, hiszen a faluban ki­gyullad a fény. Ezzel köze­lebb jut a megvalósításhoz a községbeliek másik terve: a művelődési otthon megépí­tése is. A járási tanácsok mező- gazdasági osztályaira, a szak- tanácsadó üzemekre, vala­mint a konzultációs közpon­tokra vár az a feladat, hogy a korszerű termelési és te­nyésztési módszereket elter­jesszék, s azok alkalmazását biztosítsák a termelőszövet­kezetekben. Ez a jelenkor kö­vetelménye. Nem nézhetjük tétlenül, hogy a szövetkezetek többsé­ge nagyüzemi körülmények között kisüzemi módszerek­kel, magas termelési költség­gel gazdálkodjon. A szövet­kezetek 1061-ben még a ka­pásnövények 60 százalékát tavaszi szántásba vetették; vagy egy-egy szövetkezetben elaprózták a növénytermesz­tést: 25—30 féle növény ter­melésével foglalkoztak. Ugyan­akkor az állami gazdaságok és a fejlett szövetkezetek példája igazolja: a nagyüzem adta lehetőségeket kihasznál­va, ugyanazon talaj és kli­matikus adottságok mellett a legkevesebb beruházást igénylő új termelési módsze­rekkel meg lehet kétszerezni a termést. Ez a tény is sür­geti : a termelőszövetkezetek­ben meg kell gyorsítani a korszerű termeléstechnika al­kalmazását. A járási mezőgazdasági osztályok, a szaktanácsadó üzemek szakpropaganda mun­kája — a múlt évi tapaszta­latok alapján — kezdi érez­tetni kedvező hatását a szö­vetkezeti termelésben. Töb­bek között a sziráki szakta­nácsadó és gyakorlati bemu­tató eredményeként a héhal­mi tsz-ben falkásították a hízósertéseket. A balassa­gyarmati járási osztály pro­paganda munkája jolytán a járás szövetkezetei annyi ba­romfihúst termeltek, mint a a megye egész évi tervfel­adata. A málnatermesztők dunántúli tapasztalatcseréje elősegítette a málna nagy­üzemi termelésének korsze­rűsítését és a málna ipari feldolgozásának megvalósítá­sát. Így lehetne felsorolni azokat az eredményeket, ame­lyek előmozdították a terme­léstechnika fejlesztését. Ezek az eredmények elis­merésre méltóak. Viszont ez nem ok arra, hogy ne lássuk azokat a komoly hibákat és mulasztásokat, amelyek aka­dályozták az erdeményesebb agropropaganda munka ki­bontakozását. Egyes járási osztályokon csak a propagan­dista végezte — más egyéb megbízatása mellett — a propagandamunka irányítá­sát, szervezését. Viszont munkájukat nehezíti a túl­terheltség és a tájékozatlan­ság. Az utóbbi abból adó­dott, hogy nem vettek részt a csoportvezetők értekezle­tén, s így a terület helyzeté­ről átfogó ismeretük nem volt. Fennállt az a fura ál­lapot is, hogy némelyik osz­tályvezető semmit nem törő­dött a propagandamunkával. A járási osztályok a szakta­nácsadói munkát az irányítás leghatékonyabb eszközének tekintsék és így is kezeljék. Nagyon rosszul teszi az az osztályvezető, aki az osztály szakfeladatát termelési, szer­Harmincháromezer naposbaromfi a balassagyarmati járásban A balassagyarmati járás termelőszövetkezetei eddig közel 33 ezer naposbaromfit vettek át a keltető állomá­soktól. A dejtári József At­tila Termelőszövetkezet tíz­ezer csibét nevel. Patvarcra már megérkezett a 3 ezer naposbaromfi, s Balassagyar­maton a Paíócföld Termelő- szövetkezet az első tételben ötezer csibét vett át a kelte­tő állomástól. A jóhírű hon- ti baromfitenyésztő termelő­A beszámoló kimerítően déseket kellett volna alkal- elemezte a sikertelenség okait, mazni, amelyek a háztáji és Nagy erénye a vezetőség- egyéb kedvezmények csők­nek, hogy saját felelősségét kentését, esetleg megvonását tartotta legsúlyosabbnak. A jelentették volna. Nyíltan fel­tárta a beszámoló azt a hi­bát is, hogy a munkák nyil­vántartásának pontatlansága, elhanyagolása nagymérték­ben hozzájárult a rendbon­táshoz. Mindezekből a beszámoló, az utána következő viharos hangulatú közgyűlési vita arra a következtetésre vezet, hogy a tervek megalapozott­sága, a vezetés erélyes hatá­rozottsága, a munkaszervezés magasabb szintje és az embe­rekkel való emberibb bánás­mód —: a legdöntőbb ténye­zők az előző évinél jobb eredmények eléréséhez. Támaszkodni kell az olyan tagokra, mint Nagy Gyula állatgondozó és Gáspár Gyula segédüzemvezető, akik ezernél több munkaegységet értek el ennyi energiát porlasztó ne­hézség ellenére is. Az ilyen tagok munkamódszereit, ta­pasztalatait népszerűsíteni, terjeszteni kell, hogy mind több hozzájuk hasonló telje­sítményű dolgozóval dicse- kedhessék a jövő évi beszá­moló. peink, állattenyésztésünk alapja megvan. A régóta, hú­zódó adósságaink kísérleté­nek lidércnyomása enyhült, ez talán a legnagyobb dolog. Es azért megtaláltuk már azokat a dolgozókat, akikre minden tekintetben bizton számíthatunk. Szorgalmas, becsületes nép ez, csak any- nyi szenvedés, oly sok csaló­dás tépázta meg hitét. — A bizalom izmosodik az emberekben. Látják, hogy a vezetők javukat akarják, még akkor is, ha tapasztalatlan­ságukban botladoznak. Tud­ják, hogy egymást is biztat- niok, nevelniök kell. jó szándékból fakadó irreális ígérgetésekkel az önámításig eljutottak. Nem számoltak sok tag régebbi kiábrándult­ságával, meg azzal sem, hogy a 361 termelőszövetkezeti tag közül csak olyan száz van, akinek munkájára az öreg­ség és betegség miatt egyál­talán nem lehet számítani. Nem vették figyelembe, hogy az így megmaradó munka­képesek termelő tevékenysé­gének megszervezése terv­szerű, aprólékos, állandó fi­gyelmet lekötő munkát igé­nyel. A fegyelem bontóival szemben már a kezdet kez­detén a közgyűlés és az alap­szabály biztosította intézke­IV. A brigádvezető Mert derül az ég Diósje- nőn. Szabó András, az egyik brigádvezető ugyan más sza­vakkal mondta a közgyűlés után. — Csaknem egymillióval nőtt a közös vagyon. Leg­szükségesebb épületeink, gé­szövetkezet az első csoport­ban 10 ezer naposcsibét fo­gadott. Természetesen a csi­bék szállítása egész évben folyamatos lesz. Az érsekvadkerti Magyar- Csehszlovák Barátság Ter­melőszövetkezet az idén 20 ezer férőhelyes baromfine­velőt épít, hogy az elkövet­kezendő években e jól jöve­delmező állattenyésztési ág is növelje a bevételét, a szövet­kezeti tagok jövedelmét. A baromfineveléshez szükséges előkészületeket már most megteszik a szövetkezetiek. A termelőszövetkezet két asz- szonytagjának lehetővé te­szik, hogy olyan termelőszö­vetkezetben sajátítsák el a baromfineveléshez szükséges ismereteket, ahol már meg­felelő jó tapasztalatokkal rendelkeznek. Eredményes volt az elmúlt év Mohorán A zárszámadási közgyűlés­re készülnek Mohorán, a Mik­száth Termelőszövetkezetben. Az elmúlt év igen jó eredmé­nyeket hozott a közös gazda­ságban. A növénytermelésben — a kapásokat kivéve — va­lamennyi növényféleségben túlszárnyalták az eredetileg betervezett hozamokat. A búza például mintegy 5,5 má­zsával adott többet holdan­ként az eredetileg tervezett­nél. Az aprómag a 99 ezer forint helyett 234 ezer forin­tot jövedelmezett. A betervezettnél magasabb jövedelem a munkaegység ér­tékének alakulásánál is érez­teti hatását. A számítások sze­rint mintegy 30 forintot ér egy-egy munkaegység a Mik­száth Termelőszövetkezetben, mintegy 4 forinttal többet az eredetileg tervezettnél. vezési munkáját külön vá­lasztja a szakpropaganda munkától. A salgótarjáni já­rásban az osztály munkatár­sai kollektív feladattá tették a propagandamunkát. Mivel ez a módszer jól bevált, va­lamennyi járásban szükséges­nek tartjuk meghonosítását. Komoly hibaként jelentke­zett, hogy egyes szaktanács- adó üzemek vezetői nem* vagy csak igen keveset tar­tózkodtak a hozzájuk beosz­tott termelőszövetkezetekben. Pedig arra lenne szükség, hogy a helyszínen értékeljék, elemezzék egy-egy szövetke­zet gazdálkodását. Ennek hiá­nyában azt sem tudják, hogy az általuk bemutatott mód­szernek mi lett a sorsa. Saj­nos, ezt több járási osztály sem tudja. Pedig az egész szakpropagandának az a lé­nyege, hogy a bemutatott ter­melési módszer gyakorlatilag megvalósításra kerüljön a szövetkezetekben! Más szak- tanácsadó üzemek olyan ter­melési témáról tartanak gyakorlati bemutatót, amely­nek alkalmazásához több szövetkezetben nincsenek meg az anyagi és szervezeti feltételek. Ezévben már arra kell törekednünk, hogy a kevés beruházást igénylő, új termelési módszerek alkalma­zására serkentsük a szövet­kezeteket. Nagyban fokozná a munka hatékonyságát, ha a járási pártbizottságok rendszeresen beszámoltatnák a járási osz­tályvezetőket a propaganda terén végzett munkáról és az eredményekről. Helyes lenne, ha a szaktanácsadói vonalon a községi s üzemi pártbizott­ságok is hasonló segítséget nyújtanának. Azért, hogy a szaktanács- adó üzemek által javasolt új termelési módszerek meg­valósulásra kerüljenek, nem­csak a szaktanácsadók a fe­lelősek, hanem a szövetke­zeti agronómusok és elnökök is. A járási osztályok veze­tői a rendszeres helyszíni el­lenőrzések és a negyedéven­kénti értekezletek alkalmá­val számoltassák be az agro- nómusokat, elnököket a vég­zett munkáról. 1962-ben a megyei mező­gazdasági osztály, a termelő- szövetkezetek már nem fél, hanem egész munkát kíván­nak a járási mezőgazdasági osztályoktól és a szaktanács- adó üzemek vezetőitől. Min­den feltétel adva van ahhoz, hogy hatékonyabbá — a kon­zultációs központok segítsé­gével —, színvonalasabbá te­gyük a mezőgazdasági pro­pagandát s hogy a termelő- szövetkezetekben meggyorsít­suk a korszerű, fejlett ter­melési módszerek alkalmazá­sát. Lantos László Már csak 7 napig! Ajánlatunk az idényvégi KIÁRUSÍTÁSRA Férfi bélelt bőrkesztyű 190,— Ft helyett 114,— Ft Férfi kötött kesztyű 85.— „ 59,50 „ Női kötött kesztyű 75,— „ 52,50 Gyermek kötött kesztyű 18,— 50,— „ 12,60 35,— „ Műselyem nyakkendő 23, ,, „ 16,10 „ Félselyem nyakkendő 27,— „ 16,20 „ Tisztaselyem nyakkendő 58,50 „ „ 35,10 „ Gyapjúsál kockás 87,— „ 52,20 „ Nylon sál 88,— „ „ 52,80 „ Férfi műbőrkabát 850,— „ 595,— „ Női műbőrkabát 720,— ., 432,— „ Gyermek műbőrkabát 360,— „ 259,— „ Export velúr kabátszövet 350,— ,, „ 245,— „ Iparcikk Kiskereskedelmi V. Ruházati boltjaiból. 52 — Ez a felismerés komo­lyabb összefogásnak lehet az első lépcsőfoka, csak ne jár­junk a fellegekben — moso­lyogva nyújtotta kezét. Sokan töprengenek most ezeken a dolgokon Diósjenőn. KONDOROS! JÁNOS VÁLLALATOK részére ajánljuk raktáron levő új munkaruhákat, vatta öltönyöket, esőkabátokat és bakancsokat. Bizományi Áruház V., Salgótarján Rákóczi n 3. 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom