Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-24 / 7. szám

1062. január 24. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 cí színi je to t szcuj életéből Strauss eluhasihja a szovjet- emlékiratof Mesterséges éghajlatú város A Szovjet Építészeti Akadémia leningrádi fiók- tagozatának munkatársai kidolgozták az Észak-sark­vidéken építendő mestersé­ges éghajlatú város mű­szaki terveit. Az örökké fagyott talaj fölé 1 méter magasságban különleges emelvényt épí­tenek, ez lesz a város alap­ja. A város fölé óriási át­látszó műanyagkupola bo­rul majd. Alatta építik ki a város központját, r/Jt/SW/SM/Wt parkkal, stadionnal, hang- versenyteremmel, vendég­lővel. kávéházzal. A köz­pontot széles körúttal öve­zik. Ennek két oldalán bol­tokat építenek. A sarkvidéki várost a tervek szerint hőszigetelő béléssel ellátott alumini- umpanellekből építik meg. A sokemeletes házak hen- geralakúak lesznek, mert ilyen forma esetén a kül­ső falak hőleadása kisebb. Bonn, (MTI). Az MTI bonni tudósítója írja: P. Strauss hadügyminiszter vasárnap beszédet mondott a badeni Esslingenben egy ke­reszténydemokrata nagygyű­lésen, s beszédében kereken el­utasította azt a lehetőséget, hogy a bonni kormány — a legutóbbi szovjet emlékirat alapján — tárgyalásokat kezd­jen a Szovjetunió kormányá­val. Strauss azt a bonni kor­mánypropaganda által han­goztatott jelszót ismételgette, --------------­hogy a szovjet emlékirat „éket akar verni az NSZK és nyu­gati szövetségesei közé”. A bonni hadügyminiszter kény­telen volt azonban elismerni azt, hogy „valóban vannak gazdasági, politikai, sőt ka­tonai jellegű nézeteltérések is az NSZK és szövetségesei kö­zött”. Ezek az ellentétek azon­ban — hangoztatta Strauss — semmiesetre sem fogják, arra ösztönözni az NSZK-t, hogy új irányba fordítsa politiká­ját.--------;-----­F idel Castro üdvözlete a világ ifjúságához — tartsák Kubában a IX. VIT-et Bagdaszárján (örmény képzőművész): Ébredés. Hárommilliárd-kilencszázezer mozilátogató Az idén a szovjet filmszín­házakat hárommilliárd-kilenc­százezer néző kereste fel. A televízióhálózat rohamos fej­lődése ellenére a szovjet mo­zilátogatók száma állandóan emelkedik. 1961-ben 300 mil­lióval múlta felül a tavalyit, 1965-re pedig előreláthatólag évi 5 milliárdra emelkedik. A mozilátogatók számát te­kintve, a Szovjetunió a világ egyik első helyén áll. Az or­szág minden állampolgára évente átlagban 23 filmet te­kint meg. Ez a statisztika alapjában véve csupán a teljes estét betöltő művészfilmek nézőire vonatkozik, mivel a falusi — és a munkáskluboknak joguk van népszerű-tudományos és dokumentumfilmeket belépő­díj nélkül bemutatniok. Ezen­kívül ünnepnapokon a klu­bok ingyenes gyermekelőadá­sokat tartanak. 1961 elejétől a szovjet vá­rosokban újabb 200 filmszín­ház nyílt meg. Valamennyi 5—600 férőhelyes. A mozi­gépek száma a falvakban az év folyamán 7 ezerrel emel­kedett. Ma már úgyszólván minden kolhoznak és szov- hoznak van saját mozija vagy filmvetítő teremmel rendel­kező klubja. Ezenkívül kö­rülbelül 20 ezer vándormozi viszi el a filmeket a távoli hegyi és tajgai települések lakóihoz, a favágókhoz, a szarvastenyésztőkhöz és a va­dászokhoz. Uj automata-gépsor a tallini Volta-gyárban (Észtország) Havanna (TASZSZ) Fidel Castro, a Kubai Köz­társaság miniszterelnöke üd­Nemzetközi ünnepség, megrázó kiállítás az egykori auschwitzi náci haiáltáborban Az emberiség legszörnyűbb bűncselekményének színhe­lyén, Oswiecim-ben, az egy­kori Auschwitzban, január 21- én ünnepelték a volt náci ha­láltábor felszabadulásának 17. évfordulóját. Ezen a napon a volt fog­lyok és hozzátartozóik, a len­gyel állam számos képvise­lője és több külföldi kül­döttség — köztük magyar is — megjelentek a gyászos em­lékezetű helyen, hogy elhe­lyezzék a kegyelet koszorúját. Az évforduló alkalmából Varsóban megrázó kiállítás nyílt: „Nők és gyermekek Auschwitzban”. Minden be­mutatott dokumentum és fény- képfelvétel elemi erejű vád­irat a védtelen embereket, nőket és ártatlan gyermeke­ket gyilkoló SS-hóhérok el­len. vözlő táviratot intézett a 8. Világifjúsági Találkozó előké­szítésére alakult nemzetközi bizottsághoz. Üdvözletemet küldöm az 1962. július 27-től augusztus 5-ig Helsinkiben sorrakerülő világifjúsági és diáktalálkozó­nak — írja Castro. És a kubai nép nevében javasolja, hogy a 9. VIT-et Kubában tart­sák meg. Minden ifjú és ;e- ány függetlenül nézeteitől, nemzetiségétől, foglalkozásá­tól és bőrének színétől, szí­vélyes fogadtatásra talál Ku­bában — jelentette ki Castro. APRÓHIRDETÉSEK: Értesítés! Az MHS a közeljövő­ben nem hivatásos személygép­kocsivezetői tanfolyamot indít. Jelentkezni lehet Salgótarján, Petőfi tér 10. sz. alatt. (21) Eladó, azonnal beköltözhető 2 szoba összkomfortos családi ház Kisterenye, Dobó u. 106. szám alatt. Érdeklődés ugyanott. (22) Bélyeggyűjteményt, összeállítást vásárolok. Hiánylistára magyart szállítok. Átvétel után fizetendő. Bélyegkereskedés, Szeged, Kele­men utca. (17) E»zak Velencéjében, a fehér éjszakák földjén Kiszakadt az ég dunnája Moszkvában, úgy mentünk a pályaudvarral, s havas tá­jon vágtázott a vonat Lenin­grad felé. A reggeli érkezés azonban olyan tavaszias volt, hogy minden olvadt, a tal­punk alatt. Nehéz újat mondani Nagy Péter cár és Lenin városá­ról, amit ne tudna már min­den olvasó ezernyi útirajz­ból. Minden háznak, útnak, térnek emléke van itt. Ez volt Lenin és Krupszkaja asszon}' lakószobája... arról a pán­célkocsiról beszélt... ott dol­gozott Kirov elvtárs ... Auró­ra ... Szmolnij . . . Téli palo­ta ... Ki ne ismerné a régi és újabb koroknak ezt a cso­dálatosan szép városát látat­lanul is!?.. Nincs hát szán­dékom vezérlő kalauznak ajánlkozni, mindössze néhány ajándékkal szolgálok az utam emlék-csecsebecséiből. A FÜGGÖNY A szállodában súlyos posz­tófüggöny az ablakon, nem, töri át a fény. Azt mond­ják, azért van, mert nyári hónapokban Leningrádban nem nyugszik le a nap. Fe­hérek az éjszakák, olyan vi­lágosak, hogy villanó nélkül fényképezhet az ember. A szobákat éppen ezért sötétí­teni kell, különben nyugta­lan a pihenés. A HlDNYITÁS Ami a nyugtalanságot illeti, abban éppen most sincs hiány nálunk, mert hírül vettük, hogy Leningrádnak nemcsak a fehér éjszakái élményesek az idegen számára, de a fe­kete, közönségesek is. A hős városban, melyet ötszáznál is több hídjáért szí­vesen mondanak észak Velencéjé­nek — minden éj­jel megnyílnak a Néva hidjai. A méltóságteljes fo­lyón beúsznak a tengerjáró gőzö­sök, s vissza má­sok a tengerre, amelynek öble a Kirov stadionig ér. Most jeges szé­lű az éjszaka, de vacogva az ese­ményre várunk a hidak egyikénél. Az Izsák temp­ban kettőt jelez a harang és egyszerre, mint régi várak fel­vonói, a hídpillérek közein kettényílnak az ívek, magas­ba emelkednek véle a sí­nek, lámpaoszlopok. S talán harminc másodperc az egész csoda. A hidraulikus emelő egyetlen gomb érintésére te­szi meg ezt, hogy utat nyis­son a vízen a tenger ván­dorainak. Lessük a fekete éj csillá­mait s egyszerre talán fél­óra után, ahogyan jött, épp úgy a pillanat múlásában — már oda van a varázs. Mint­ha álmodott volna az ember. Sínek, oszlopok régi helyze­tükben, a domború íveken suhan az első autó. Idegenvezetőnk Irina Gera- szimova, aki az egyetemen a magyar szakot hallgatta és Az Auróra lobogója alatt... lom magasá-kitűnően beszéli nyelvünket. ALBA REGIA Megint esteledik. A főúton portyázom. Ez a rész vala­hogy a pesti Rákóczi utat idézi bennem. S ott is len­nék talán?... mert egy üveg­vitrin alól ismerős arc néz rám vissza. Ni csak, Gábor Miklós ... Szamojlovával. Be­tűzöm a cirillel elegyülő írást: Alba Regia ... A mozi épp az épületben van. A pénztárhoz tartok, ér­dekelne, milyen érzés itt lát­ni, az otthontól hatezer kilo­méterre viszontlátni a filmet"> S hogyan hat az itteniekre, örülök és csalódom egyszerre: minden jegy elkelt. Szegényebb vagyok egy él­ménnyel, hogy nem láthat­tam Alba Regia után a le- ningrádi ember arcát... vendégül invitált az éttermé­be. A LÁMPAOÉTÁS Megint éjfélre jár s még mindig utcán vagyunk. A teljes várost bensőnkbe sze­retnénk inni a zsugorin mért idő alatt, amíg itt lehetünk, hát kinek van ideje pihenni. Harangütés valahol és egy­szerre csak sötétbe bújnak az utcasorok. Egyetlen kéz kapcsoló mozdulata ez is, és kihúnynak a bolti neonok, kirakati fények, takarékra csökkennek a lámpasorok. Leningrád pihenni tér a dol­gos nap s a szórakoztató est órái után. Éjfélt ütött... Pihenjetek hát emberek. A DÉLI AGYÜLÖVES Nemcsak az éjjeli tizenket­tőnek, a délinek is van itt figyelmeztetése. A nappal tizenkettőjén nehéz ágyúszó jelez a forradalmi városnak valamit. Kedves kis vezér­lőnktől, Irina Geraszimovától halljuk meg, hogy mit: Az ágyúszó a hős Leningrád győzelmét dörgi. A hősi vá­ros hős lakói győzelmét a fa­sizmus viharában. S a vihar utáni építő, sza­bad élet örömét. BARNA TIBOR A KENYÉRAUTOMATA Az üzletekben hatalmas a forgalom. A kiszolgálók mun­káját azonban rengeteg auto­mata segíti. Az automata kiszolgálás itt rendkívül köz­kedvelt. Kaphat az ember málnát, cigarettát, ceruzát a géptől, sőt, a kenyérboltok­ban kenyeret is darabáru­nak, csak be kell dobni a megfelelő pénzt. A pénz megy, a kenyér jön és tüne­ményes, gyors a vásárlás. De elkelne nálunk is né­hány ilyen gépi kiszolgáló!... A PINCÉR A magyar szóra egy nyur­ga férfi szegődik mellénk az utcán. Kárpátukrajnából ke­rült ide, de a háború alatt Debrecenben is élt. Készsé­ges kalauzunk a város út­vesztőjében, s hogy közös is­merősöket keresünk magyar- országi életéből, debreceni, pesti napjaiból, a válogatott­nál kötünk ki. S vállvetett buzgalommal csepüljük Ti- chit, Albertet, a többit. Egé­szen magyaros szenvedéllyel, ő is. S hogy ennyire egyetértünk, Részlet az Ermitage csodála tos termeiből

Next

/
Oldalképek
Tartalom