Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-31 / 9. szám

1962. január 31. * NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Az ismeretterjesztő munkáról Örömet keltő, ugrásszerű fejlődés következett be 1961- ben az ismeretterjesztő elő­adások tekintetében. A fejlő­dés meglátszik a statisztikán is. Kimutatták, hogy míg 1960-ban, a második félévben 613 előadás volt, 1961. ugyan­azon időszakában 798. Az előadásokat 13 ezer emberrel többen hallgat­ták tavaly, mint az előző évben. Nagyon érdekes a társadalom- tudományok előretörése. Ezek­re az előadásokra ugyanis több mint 30 ezer hallgató jut, a természettudományos előadások csaknem 18 ezer hallgatójával szemben. Nyil­vánvaló tehát, hogy a társa­dalomtudományok népszerűsé­ge növekedett, ami egyben a tömegek politikai érdeklődé­sének élénkülését is tükrözi. A számok azt jelentik, hogy tavaly megyénk össz-lakos- ságából csaknem minden ne­gyedik-ötödik ember legalább egyszer részt vett TIT elő­adáson. S ha ezt a számot a felnőtt lakosság számával vet­jük össze, még kedvezőbb az arány. Látnivaló tehát, hogy milyen felelősség nyugszik a Nógrád megyei TIT vezetői­nek és előadóinak a vál­lán. S látnivaló, milyen hatalmas erővé vált ez a szervezet, s milyen lehető­ségek tárultak fel a tömegek nevelése, a társadalmi tuda­tuk marxista—'eninista, ma­terialista formálása szempont­jából. A másik érdekes következ­tetés abból adódik, hogy az előadások egy jelentős része munkásakadémián hangzott el. S ha tekintetbe vesszük hogy ezek az előadások sokak számára szinte az utolsó ..lö­kés” az állami keretek között folyó továbbképzés felé, s hogy ez a cél mostanában egyre többször beteljesedik, érthető az örömünk a mun­kásakadémiák népszerűségé­nek növekedése felett. A mun­kásakadémiai előadások szín­vonala is nőtt tavaly. Ezt el­sősorban a bányászakadémiák színvonaláról mondhatjuk el. A tröszt tavaly megalakult ismeretterjesztő csoportja az egyes előadásokra való gon­dos felkészüléssel, a jó szem­léltetéssel, kitűnően vizsgá­zott. Az ismeretterjesztő előadá­sok tematikájának összeállítá­sában is feltűnt néhány olyan kezdeményezés, amely a ké­sőbbiekben valószínűleg köve­tés! e talál. Mizserfan például — na­gyon szellemesen — köz­véleménykutatással alakí­tották ki a végleges tema­tikák Ez a módszer, mellesleg, nagyszerű agitációnak és propagandának is bizonyult. Az eredmények mellett természetesen maradtak még megoldásra váró problémák bőven. Előfordult például, hogy egy-egy munkásakadé­mia hallgatósága a harmadik, negyedik foglalkozásra csök­kenni' kezdett: ennek okait fel kell tárni és a jövőben el­kerülni az ilyen létszámcsök­kenést. Meg kell említeni, hogy az ismeretterjesztő elő­adások látogatottságára nagy hatással van — egyébként nemcsak üzemekben, hanem falun is — a vezetők példa- mutatása. Az égvilágon senki sem kívánja az amúgyis el­foglalt vezetőktől, hogy pusz­tán példamutatásból üljenek végig minden előadást. Hiszen bizonyára jócskán van az elő­adások közt, amely számukra — magasabb képzettségüknél fogva — nem nyújt semmi újat. Bizonyára akad azonban olyan, amelyikből egyrészt ők is tanulhatnak, s egyben meg­jelenésükkel példát is mutat­nak dolgozóiknak. Más természetű nehézsé­gek és problémák is vannak egyes ipari üzemekben. A ZIM Salgótarjáni Gyáregységében például m<nd ez ideig nem sike­rült munkásakadémiát szervezni, csak úgy. mint a Salgótarjáni v Üveggyárban. Gáúó tényező a sok bejáró munkás, a ZIM-ben a kultúr- felelősök váltakozása is. A szakmai továbbképzés itt a reggeli idő alatt tartott elő­adások formájában zajlik el­sősorban. Nem tartjuk hely­telennek, hogy míg erős üze­mi ismeretterjesztő csoport ki nem alakult, míg a mun­kásakadémia egyéb szerveze­ti és tartalmi feltételeit megnyugtató módon nem te­remtették meg, így folyjon az idén továbbra is a dol­gozók ismereteinek bővítése. Nem árt azonban meggondol­ni, hogy őszre itt is munkás- akadémia induljon. Rosszabb a helyzet a Salgótarjáni Táb­laüveggyárban, ahol az isme­retterjesztő munka hosszú idő óta pang, ahol tavaly egész évben egy-két előadást tartottak. Az építőiparban is van mit tenni az ismeretterjesztés fellendítéséért. Annak dacára, hogy fel­épült az üj munkásszál­ló, az előadások, tanfo­lyamok megszervezéséhez a vállalat nem biztosí­totta a személyi feltéte­leket. Nemcsak munkásainak társa­dalmi tudatformálásában hagy kiaknázatlanul nagy le­hetőségeket a vállalat, de az építőipar műszaki színvonalá­nak emelkedése is szükséges­sé teszi az ismeretterjesztés felkarolását. Tavaly 514 tagja volt a me­gyei Tudományos Ismeretter­jesztő Társulatnak. Tagjai, előadó gárdája kiérdemelte az elismerést. Az áldozatkész­ség magas példáit szolgáltat­ják néha, mikor nem törődve a mostoha közlekedési viszo­nyokkal, elviszik a tudás fé­nyét a legtávolabb eső fal­vakba is. Sajnos ma még egy-egy előadó vállára nagy teher nehezedik, mert sokan távolmaradnak még a TIT- től, akik pedig nemcsak megkönnyíthetnék, de gazda­gíthatnák is a felvilágosító munkát. A jogi szakosztály­nak csak 13. a geológiainak 6, az agrártudományinak 55 tag­ja van csupán. A biológiai szakosztályból hiányoznak az állatorvosok, a kémikusok közül a gyógyszerészek. Ha valamennyien meghallgat­ják a társulat hívó szavát, ha teljes mélységében megér­tik, mit jelent az országnak, a szocialista építés számára a munkások tudásszomja, — egy percig sem vonakodnak tovább, hogy beálljanak azok közé, akik történelmünk egyik legtisztább, legneme­sebb ügyét szolgálják. 1Ö Az E^SZ-kö/gyűIi‘8 angolai vitája PAKISZTÁN A BIZTONSÁGI TANÁCS AZONNALI ÖSSZEHÍVÁSÁT KÉRTE Az ENSZ-közgyűlés hétfő délelőtti — magyar idő sze­rint délutáni — ülésén foly­tatta az angolai helyzet vi­táját. . Az elsőnek felszólaló Gal­legos ecuadori küldött remé­nyét fejezte ki, hogy „Portu­gália rövidesen megadja a függetlenséget Angolának” és hangoztatta, ha a gyarmati népek nem kapnak független­séget, úgy maguk vívják ki azt. Mario Garcia-Inchaustegui kubai küldött nagy beszédben mutatott rá, hogy a portu­gálok rabszolgákként kezelik az angolaiakat és követelte Angola haladéktalan függet­lenségét. Kuba képviselője leleplezte az Egyesült Államok politiká­ját és sajtójelentéseket idé­zett — többek közt ameri­kai lapok tudósításait — ame­lyek minden kétséget kizá­róan bizonyítják, hogy a por­tugálok amerikai gyártmányú bombákat és más fegyvere­ket használnak az angolai gyarmati háborúban. Az Egye­sült Államok kormányának viselnie kell a felelősséget mindazért, ami Angolában tör­ténik — hangoztatta a kubai küldött. Alex Quaison-Sackey ghanai Az FKP titkára a fasizmus elleni harcról és a párt önvédelmi szervezetének kiépítéséről Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt titkára az Humanité hétfői számá­ban a francia tömegek fa­sisztaellenes mozgalmának erősödéséről és a párt rend- fenntartó szolgálatának szük­ségességéről ír. Rámutat: az OAS-t a francia nép óriási többsége elítéli és Franciaor­szágban semmiféle támoga­tásra nem számíthat a töme­geknél. A fasiszta terroris­ták támadásait csak az teszi lehet "vé, hogy csaknem tel­jes büntetlenséget élveznek a degaulleista hatalom részé­ről. A francia nép ilyen körül­mények között csupán saját erejére számíthat a fasizmus elleni harcban. A Francia Kommunista Párt titkára felszólítja a párt tagjait, leplezzék le a szocia­lista és radikális párti dolgo­zók előtt Guy Mollet-nak, Mauric Faure-nak és más vezetőknek az OAS-t támo­gató körökkel való szövetke­zését, s erősítsék a demokra­tikus egységet. A Francia Kommunista Párt valameny- nyi szervezetében meg kell erősíteni a rendfenntartó gár­dát, amely már nem egy esetben elfojtotta a fasiszták készülő merényleteit. Az ön­védelmi szervezet feladata, hogy megvédje a párt tag­jait, a párt helyiségeit, a gyűléseket az OAS minden­nemű támadásával szemben — hangoztatta az Fo-P tit­kára. küldött megrázó képet fes­tett az angolai nép szenve­déséről és követelte, hogy ne pusztán szavakkal, hanem ha­tározott) tettekkel siessenek Angola megsegítésére. Felszólalt még az ülésen a Mali Köztársaság és Ciprus képviselője. Mindketten el­marasztalták a portugál kor­mány gyarmatosító politiká­ját és függetlenséget • követel­tek az angolai nép számára. A közgyűlés hétfőn délután — magyar idő szerint 21.00 órakor — folytatta az an­golai kérdés vitáját. Felszóla­lásra jeientkezett még a Kon­gói Köztársaság (Leopoldvil­le), Kamerun, Tanganyika, a Fülöp-szigetek és Marokkó képviselője. Hírügynökségi jelentések szerint Zafrullah Khan, Pa­kisztán állandó ENSZ-képvi- selője hétfőn levélben for­dult a Biztonsági Tanács el­nökéhez és a tanács azon­nali összehívását kérte a kas­mírt kérdés megvitatására. Katonai cljkészületek NyugalJrián felszabadítására Nagy érdeklődés kíséri az indonéz hadsereg gyakorlatait. Önkéntesek ezrei jelentkeztek a felszabadító hadsereg so­raiba. A felvétel január 13-án készült Djakarta utcáin. Két érdekes, moszkvai kel­tezésű hír járta be a héten a világsajtót. Az egyik az 1961. évi szovjet tervjelen­tés, amely beszámol az ipari termelés csaknem tíz száza­lékos növekedéséről. Az Egye­sült Államokkal való gazda­sági versenyben tehát a Szov­jetunió egyre nagyobb lép­tekkel közelíti meg az ame­rikai termelést, ahol a nö­vekedés csupán egy százalék­nyi volt. A másik: Malinovsz- kij elvtárs válasza az ame­rikai hadügyminiszter harcias fenyegetőzésére. A szovjet hadügyminiszter nyilatkozatá­ban rámutat, hogy a szocia­lista országok a legmoder­nebb fegyverzet birtokában folytiatnak békepolitikát és hangoztatja, hogy a jelenlegi katonai erőviszonyok között olyan megoldáshoz kell folya­modni, amely a békéhez és nem a háborúhoz vezet. Meg kell említenünk Kon­góval kapcsolatban, hogy Lu­mumba meggyilkolása után ■éppen egy évvel ügyének foly­tatóját, Gizengát az Adoula- kormány az ENSZ segítségé­vel fogságba vetette és most a függetlenségi erők vezető­jének életét veszély fenye­geti. A három laoszi politikai vezető között elvi megegye­zés született Genfben a nem­zeti egységkormány létrehozá­sáról, de hogy a lázadók és az őket támogató amerikai erők hajlandók-e be is tar­tani a megállapodást, ezután dől eL PUNTA DEL ESTE Az amerikai államok szer­vezete külügyminisztereinek Punta Del Este-i, egy hétig tartó értekezletét az Egyesült Államok azért hívatta össze, hogy Kubát elítéltesse, ki­zárássá a szervezetből és kol­lektív megtorló intézkedése­ket szavaztasson meg ellene. Az amerikai politikusok ezt azzal a „váddal” indokolták, hogy Kuba fenyegeti a föld­rész békéjét és biztonságát. A vádakat az amerikai kül­ügyminisztérium tizenkétezer szavas fehér könyvben bocsá­totta közre. Ebben olyan té­nyek is nevetséges módon vádként szerepelnek, hogy Kuba kereskedelmének nyolc­van százalékát a szocialista országokkal bonyolítja le. Ar­ról persze mélyen hallgat, hogy az amerikai-kubai ke­reskedelmi kapcsolatokat Washington számolta fel a kubai forradalom győzelme után abban a reményben, hogy így térdre kényszerít­heti Kubát. Erről a vádról még a Newsweek című ame­rikai kormánypárti hetilap is így ír: „Egy kissé talán még­is túlhajtott dolog arról pa­naszkodni, hogy (Kuba) más­honnan igyekezett szükség­leteit beszerezni, ahelyett, hogy megtette volna azt a szívességet, hogy csődbe jut, amint azt Washington re­mélte ... Ha az USA — foly­tatja a lap — meg akarja a latin-amerikaiakat győzni, hogy Cástro rendszere fenye­geti a félteke békéjét, cáfol­hatatlan bizonyságokat kell szolgáltatnia. Amennyiben vannak erre bizonyítékok, ezek a fehér könyvből min­denesetre feltűnő módon hiá­nyoznak”. Az értekezlet eddigi me­nete azt igazolta, hogy Was­hingtonnak nincsenek ilyen bizonyítékai, nem is lehet­nek, de nem is ezekkel akar operálni: egyszerűen a zsa­rolás eszközeit veszi igény­be, hogy akaratát megszavaz­tassa. Megfenyegette a latin- amerikai államokat, hogy amelyik nem támogatja ku- baellenes politikáját, nem kap amerikai segélyt. És mégis, az eredeti, megtorlásokat ki­látásba helyező javaslat két­napos kulisszák mögötti tár­gyalások után sem számítha­tott a szükséges kétharmados többségre. Éppen ezért Rusk külügyminiszter csütörtökön elhangzott, durva kirohaná­sokkal tarkított felszólalásá­ban a javaslatokat illetően meghátrálás tapasztalható. Még csak az első félidő zá­rult le, de a javaslat, a mó­dosítások vitái, az alkudozá­sok az Egyesült Államok ko­moly presztízs-vereségét jel­zik. MÉLYÜL A FRANCAIORSZAGI VÁLSÁG Az OAS féktelen garázdál­kodása. sűrű plasztikbombás merényletei most már Algé­riából átterjedtek Franciaor­szágra is. A terroristák el- szemtelenedésére jellemző, hogy kihívó módon támadást intéztek a párizsi rendőrség és a külügyminisztérium el­len is, Mint a párizsi lapok címei hirdetik, az OAS te­vékenysége és a kormány tét­lensége anarchia felé sodorja az országot. A Liberation sze­Srint a fasiszta terrorszervezet hovatovább az algériaihoz hasonló helyzetet teremt ma­gában Franciaországban is. Márpedig a statisztika szerint Algériában minden félórában egy-egy bomba robban, vagy egy lövéssorozat dördül el, amelyek naponta átlag fél­száz ember halálát, vagy se­besülését okozzák. Az algériai kormány sajtóirodájának nyi­latkozata rámutat: az OAS terrorja súlyosan veszélyez­teti az európai és az arab lakosság jövőbeni békés együttélésének lehetőségét és ezért az algériai kormány úgy határozott, hogy fegyverrel válaszol a fasiszta merény­letekre. Igaz, hogy Franciaország­ban a kormány a rendőrök ezreit mozgósította az OAS ellen, de a fasiszták min­dig elkerülik a letartóztatást, vagy aki mégis — szinte véletlenül — fennakad, rövi­desen szabadonbocsátják. A rendőrséget a valóságban sok­kal inkább a terroristák el­len tiltakozó tüntetések szét­verésére, semmint az OAS felszámolására vetik be. Ebben a helyzetben az al­gériai kormány komoly tár­gyalási készsége, amely le­hetővé teszi az önrendelkezési és függetlenségi jog becsü­letes, határozott alkalmazását és az algériai nép, valamint az Algériában élő európaiak törvényes érdekeinek bizto­sítását — megkönnyíti a meg­egyezést Fraciaország számá­ra. A másik oldalról: ha a kormány bátran támaszkodik a demokrata és hazafias ér­zésű franciák millióira, nem­csak a szégyenletes algériai háborúnak vethet véget, ha­nem elháríthatja a fasizmus egyre fenyegetőbbé váló ve­szélyét AJperui elemi csapás után Perui parasztasszonyok nézik a völgyet, amelyben a jég, víz és sziklazuhatag 5 falut pusztított el 8 km-es hosszú­ságban, másfél km szélességben. Csomagoló anyag VASHORDÓ FALÁDA ÖBI.ÜS ÜVEG FAIIORDÓ NÁTRONZSÁK PA PIRDOBOZ felújított állanotban felesleges készletét raktárról szállít a helybeli MÉII-en kérész­az egész országba tül átvesszük. Göngyölegfelújító Vállalat Budapest, XIII. kér. Dagály utca 3. Telefon: 200—285, 200—380, 200—705. (32)

Next

/
Oldalképek
Tartalom