Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)
1962-01-27 / 8. szám
4 NÖGRÄDI népújság 1962. január 27. Legfontosabb nevelői célkitűzés: a munkára nevelés Látogatás a nagybátonyi tizenkét osztályos iskolában Nem is egyszerű iskola. Iskola-kombinát. Ha folytatni akarnám a kissé vulgáris hasonlatot, azt is mondhatnám: bemegy a kapuján a kis emberpalánta, s tizenkét év múlva kijön az életre, munkára kész, érettségizett fiatalember: világnézetében materialista, tudása alapos, széleskörű. És egyre kevesebb a selejt. De hagyjuk ezt, az ember- nevelés, nem hasonlítható gyárhoz. Éppen azért, mert embereket kell nevelni, s nem gépeket gyártani. Itt bizony a világ legzseniálisabb, leg- mindenttudóbb elektronikus masinája is csődöt mondana. Elöljáróban néhány szót tulajdonképpen arról kell szólni, miért is alapították ezeket a tizenkét osztályos iskolákat. A nagybátonyi harmadik éve működik. Abban az időben Pesten talán hét, az egész vidéken mindössze öt létezett. Létrehozásukban az a meggondolás játszott főszerepet, hogy az egy iskolában végigtanult tizenkét év lehetővé teszi a gyermek nevelésében az egységes nevelői cél és módszerek érvényesítését. Minden megalakult tizenkét osztályos iskolának vállalnia kellett valamilyen — sajátosságainak, vagy helyi problémáinak legjobban megfelelő nevelői célt, amelyet következetesen végig kell vinnie az általános iskola első osztályától az érettségiig. A nagybátonyi iskola általános és elsőrendű nevelői célként a munkára való nevelést választotta. Ez egy bányászvárosban az első hallásra szinte feleslegesnek látszik. Azonban az igazgatóságnak és a nevelő testületnek meg volt rá az oka, hogy így döntött. Az évek során ugyanis érdekes megfigyeléseket tettek, a gyermekek otthoni nevelését illetően. A magyarországi társadalmi átalakulás gyökeresen megváltoztatta a bányászok helyzetét, amely a többi között életszínvonalukban is megnyilvánul. Idáig rendben is van a dolog. Azonban a nagybátonyi nevelők észrevették, — s észrevételük nem egyedülálló az országban —, hogy a rendezett, sőt, jómódú anyagi viszonyok közé került bányászcsaládok kezdték gyermekeiket szinte elzárni a legcsekélyebb fizikai munka végzésétől. A gyermekek lassanként nemcsak a hajlandóságukat vesztették el a legegyszerűbb fizikai munkától, s nemcsak ügyetlenekké kezdtek válni, de kezdték fumigálni a fizikai munkát, a fizikai munkást. Az oktalan nevelési felfogás, túlzott szeretet bumerángként ütött vissza a szülőkre. Meg kell mondani, hogy a nevelők felismerték ennek veszélyeit. — hamarább nagyon sok szülőnél. Ezért is voltak amellett, hogy itt, Nagybátonyban az említett nevelői célkitűzés szolgáljon alapjául minden pedagógiai tevékenységüknek. Megjelölték az alapvető, elemi formáit a fizikai munkának az általános iskola első osztályától a gimnázium negyedik osztályáig. Íme vázlatosan ez a terv: I. osztály: a gyermek az általa okozott papírszemetet felszedi a padlóról, a pádból. Ez az első, legegyszerűbb munka, amelyet az iskola tanulóinak el kell végezni. Bonyolultsági foka megfelel a gyermek életkori sajátosságainak. Elvégzésére következetes«! ránevelik, míg önkéntes tevékenységgé, majd beidegződéssé nem válik. Osztályról osztályra emelik a követelményeket. A II. osztályban az előbbit kiegészíti a parketta ápolása, a Ill-ban a tanulók negyedévenként bekapcsolódnak a tanterem, vagy a folyosó tisztántartásába, IV-ben az előbbieket hulladékgyűjtéssel egészítik ki. A felső tagozatban természetesen résztvesznek a politechnikai oktatásban, de ettől függetlenül havonta egyszer rendbehozzák tantermüket, amelyet már az úttörő őrsvezetők irányítanak. A VI-osok „reszortja” az előbb említett feladaton kívül az iskola környékének gondozása. A VII— VIII. osztályosok az iskola nagytakarításába is bekapcsolódnak, azonkívül társadalmi munkában a kultúrotthon építésében is résztvettek. A gimnazisták számára ilyen külön program már nincs, hiszen ők hetenként egyszer a teljes napot a szolgáltató üzemben, politechnikai gyakorlati foglalkozással töltik: a leányok a villanyszerelést, a fiúk a lakatos szakma csínját, binját tanulgatják. Mint észrevették olvasóink, szó sincs itt valamiféle, a gyermekek fizikai erejét túlzottan igénybevevő robotról. Nem is állt ez szándékában senkinek. Inkább a rendszeres munkavégzésre szoktatták rá a gyermekeket. A diákok megtanultak bánni a kezükkel, s már nem restelltek lehajolni valamiért A fizikai munkának — éppen ezért, mert maguk alkotta eredményeiket, a maguk környezetében is látják — hallatlanul megnőtt a becsülete. A program végrehajtása nem ment zökkenők nélkül. Nem a gyermekekkel volt baj, hiszen ezek a feladatok szerencsésen találkoztak életkorukkal járó játékosságukkal. Emellett a felelősség a feladat lelkiismeretes elvégzéséért bizonyos romantikát is kölcsönöz a különben egészen prózai, köznapi tennivalóknak. Hanem kezdetben annál több baj volt a felnőttekkel: meg kellett küzdeni egyes szülők, főleg a mamák rövidlátásával, ellenkezésével. Kezdetben sokan hangoztatták: már pedig az ő gyermekük otthon nem dolgozik, az iskolában se dolgoztassák. Még azzal is vádolták az iskolát, hogy a takarítónők munkáját a gyermekekkel végeztetik, bár erről természetesen szó sem volt. Előfordult, hogy gyakorlati foglalkozáson a gyermek kalapácscsal az ujjára ütött. Nosza ment az anyja veszekedni az iskolába, hogy ő otthon vigyáz a gyermekére, itt, az iskolában meg összeveri a kezét. Természetesen nagyon sokan voltak olyan szülők, akik az első perctől kezdve megértették az iskola céljait, és készségesen együttműködtek a tanárokkal, segítettek, amiben csak tudlak. És lassacskán a méltatlankodó szü- I k is lecsendesedtek, sőt. egy idő után a munkára nevelés leglelkesebb hívei kerültek A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE VÁLASZTMÁNYÁNAK ÉS TITKÁRSÁGÁNAK ülése A magyar képzőművészek szövetségének választmánya és titkársága csütörtökön ülést tartott, amelyen részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizotságának tagja, mi- nisztcrelnökhelyettes. Kállai Gyula megbeszélést folytatott az ülés résztvevőivel a XXII. kongresszus tanulságairól, a IX. képzőművészeti kiállítás előkészületeiről és a magyar képzőművészek előtt álló feladatokról. A közvetlen, baráti beszélgetés a késő esti órákig tartott, amelyen több vezető művész mondta el véleményét a felvetett témával kapcsolatban. ki közülük. Mert észrevették gyermekeiken annak kedvező hatását. Előfordult, hogy az iskolai főzőtanfolyamot leghevesebben ellenző mamák a végén recepteket kértek tőlük, mert leányuk olyan jól megfőzött, hogy az anyja sem tudta utána csinálni. Ilyen és ehhez hasonló eredmények, valamint a Szülők Iskolája hatására — amelynek előadásain ebben az időben ez volt a fő téma — megváltozott a hangulat. Felzárkóztak a szülők is a nevelő testület mellé. Egy idő óta, — eltekintve nagyon szórványos kivételektől, — a szülők és az iskola között a legharmonikusabb együttműködés van ebben a kérdésben. Ma már nem egy rendezvényt az osztályok a szülők segédletével szerveznek meg, az iskolai nagytakarításra sokan hívás nélkül is eljönnek. A gyermekek példamutatása olyan erővé vált, hogy mikor tavaly elkezdték az iskola körletének és a város utcáinak, tereinek szépítését, egy-két nap múlva megmozdult az egész bányaváros, mindenki munkába állt. Az iskola által kitűzött nevelői cél tehát nemcsak a gyermekekre hatott, hatott szüleikre is, és ez nem lebecsülendő eredmény. Bizonyítja az iskola hatalmas erejű kisugárzását az iskola falain túlra. S a gyermekek? Nos, ilyenkor, félév táján megkérdezik a végzős tanulókat: milyen pályát választanak? A gimnazisták nagy többsége is dolgozni akar, a termelésben résztvenni, szakmát tanulni. És ez a legékesebb bizonyítéka annak, hogy az iskolai nevelés valóban elérte a célját. Cs. G. Gyorsütemű lakásépítkezés Csehszlovákiában A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban gyors ütemben épülnek a lakások, hogy 1970-ig valamennyi lakos megfelelő lakáshoz jusson. A most épülő lakásokat korszerű berendezéssel és többségüket központi fűtéssel látják el. A múlt évben épült lakások csaknem 89 százaléka központi fűtésű, ami világviszonylatban egyedülálló eredménynek számít. Prágában, ahol 1965-ig 40 000 lakást építenek, az új lakások 98,2 százaléka központi fűtésű. Háromeserrel nőtt az olvasók száma Megyei viszonylatban háromezerrel nőtt az olvasók száma az elmúlt esztendőben. Az olvasók igényének figyelembevételével mintegy 45 ezerrel tervezték az előző évihez viszonyítva a kikölcsönzött könyvek számának növelését, ezzpl szemben 1961-ben 60 ezer kötettel nőtt a könyvek száma. A falusi könyvtárakban elsősorban áz általános műveltség fokozását és a szépirodalmi olvasottságot segítik elő, kevesebb gondot fordítanak mezőgazdasági és szakmai ismeretek bővítésére. Ezen már javít a november folyamán a MESZÖV-től kapott 60 ezer forint, melyért mezőgazdasági szakkönyvet vásároltak az illetékesek. Helyes kezdeményezések szerint az új mezőgazdasági szakkönyveket, az ezüstkalászos tanfolyamokon, a tsz akadémiákon és a szövetkezeti téli estéken propagálják, olvasásukat népszerűsítik. A téli időszak hátralévő szakában mindent megtesznek annak érdekében, hogy egyre több tsz-tagot és hozzátartozót szervezzenek be az olvasók táborába, ennek érdekében szélesítik a propagandamunkát is. Tanfalyain indul a termslöszövelkezeti építési brigádvezelők részére Rövidesen megindulnak a különféle építkezési munkák termelőszövetkezeteinkben. Sok termelőszövetkezetben most szervezik meg az építési brigádokat, hogy amint arra sor kerül, hozzáfoghassanak a munkához. Tavaly sok gonddal küszködtek a termelőszövetkezeti építőbrigádok, ami elsősorban a helytelen szervezésből adódott. Éppen ezért, hogy az idén ezeket a hibákat elkerüljék, január 29-től kezdődően Kis- terenyén egyhetes tanfolyamon vesznek részt az építési brigádvezetők. A tanfolyamon az építési és beruházási szakemberek megismertetik a brigádvezetőket a házilagos építkezések legegyszerűbb módszereivel, valamint a beruházási munka legalapvetőbb követelményeivel. Mezőgazdász marad-e Kajla József ? AA ezőgazdasági akadémiát Erre a kérdésre kerestem, végzett feleségévei kutattam a választ, s bizony együtt Kilenc évvel ezelőtt estébe hajlott már a nap, jelentkezett első munkahe- amikor benyitottam mátrano- lyén. A termelőszövetkezet, váki házuk ajtaján, állami gazdaság után itt a — Az uram még nincs itt- megyében lett az egyik járás hcm — fogadott a felesége, főagronómusa. Majd 1957-ben Rokonszenves, értelmes beszé- gondolt egyet és elment a dű és így nem sok idő kel- inátranováki bánya csurgói lett hozzá, hogy közelebb jus- üzeméhez. Vájár lett, azt sak célomhoz: mondta kevesebb gonddal és — Óh, nem jár ő soha sem nagyobb fizetéssel. Aztán meg haza sötétedés előtt. Várja most, hogy ez a nagy át- meg, ha olyan fontos a do- alakulás ment végbe a falvak- log — szíveskedett. — Hogy ban, keresni, kutatni kezdtünk otthagyja a szövetkezetét? a mezőgazdasági üzemek irá- Igen, ez így van... Tudja nyitásához értő szakemberek mióta Mindszenten van, ide- után. Kikerült a bányából ges, nyugtalan természetű Kajla József is, hogy I960 lett... Még aludni sem tud áprilisától a mátramindszenti úgy mint máskor... határt járja, megismerkedjék £zek után ültünk le Mát. lóságos könyvtárra való szak• könyvet gyűjtögettem már össze, hogy tanuljak, ne ma- — Mégis el akar menni tő- radjak le. De hát — legyint — nagyon kevés idő jut most erre... lünk... — szól a szövetkezet elnöke. — Pedig már mondtuk, hogy szeretnénk, ha maradna. Most még igen kevés az idő, a szövetkezeti vezetők, Leheletnyi vérhullám fu- elnökök, mezőgazdászok, tott át a mezőgazdász arcán, könyvelők szabadideje. Hi- látszott, jól esik neki a sző- szén tengernyi még a gond, vektezetiek bizalma. Ez azon- a baj, mert az indulás első ban csak egy pillanatig tar- éveit járják szövetkezeteink, tott és hogy lássuk, mennyire Azt azonban éppen neki nem szilárd elhatározásában, már szükséges magyarázni, hogy sorakoztatja is érveit. — Szeretnék már egy kicsit nyugodtabb életet. Nézze, melyik ember nem szeezekben az években teremtik meg, közösen a szövetkezeti tagsággal, annak az alapját ha sokszor nagy-nagy erőre ti a kénylemét? Itt, a sző- feszítések, áldozatvállalások vetkezetben sok a gond, a árán is —, hogy a szövetke- baj. Lefoglalja az embert zeti tagok, az elnökök, a me- reggeltől estig, ha mindennek zőgazdászok élete egyre köny- eleget akar tenni. Amikor én nyebb, gondtalanabb, nyua földdel, az emberekkel, akikramindszenten a tér- idejöttem, számba vettük az nek jövőjéért egy időre fe- melőszövetkezet irodájában adottságokat, azt gondoltam godtabb legyen az eddiginél. Ez azonban nbm megy málelősséget vállalt. Kajla Józseffel, hogy beszélA 3004/3-as rendelet értei- gessünk. Az elmúlt két évet mében állami támogatással vizsgálgattuk, mennyit haladt került a szövetkezethez. Két előre a közösség? évre írta alá a szerződést. — Nézze csak, ez az idő A szövetkezetiek azonban egy 1700 holdas gazdaságban egészen mostanáig bíztak ab- csak éppen arra volt ele- je itt az embernek, hogy le- ban, hogy a két év letelte gendő, hogy megteremtsük magamban: nagyszerű dolgok ról holnapra Mátramindszenezek, csak ki kell használnunk sorra. Sajnos — szállt alább a hangja —, ezekből a ten sem. Minden bizonnyal előfordul ezek után is, hogy szerveznie, mozgósítania kell tervekből nagyon keveset majd a közös munkára a szö- valósítottunk meg. Nincs ide- vetkezet tagjait, ha úgy gonhogy a Két ev letette genao, nogy megteremtsuK a után is marad. Nos, a szer- szükséges nagyüzemi alapo- ződés ez év áprilisában hatá- kát. De azért már bizonyos lyát veszti, s Kajla József ja- eremdényekről is számot ad- nuár első napjaiban megírta hatunk. Azt mondják az idő- a felmondó levelet, nem ma- sebbek, olyan gabonára, mint rád mezőgazdász. Amikor amilyen nálunk tavaly ter- kinn a mátramindszenti ha- mett, még nem volt példa tárban nagy hajrával dolgoz- ezen a vidéken. Ami a szer- nak majd a traktorok, ő ve- vezeti erősödést illeti: létre- szi a lámpáját és leszáll a hoztuk a munkaszervezeti egy- bányába, újra vájár lesz. ségeket, brigádokat, munka- A termelőszövetkezetben csapatokat, amelyek többé- megbecsülték a két év alatt, kevésbé meg is felelnek fel- A szövetkezet vezetői és a adatuknak. Több mint 200 tagok egyaránt szívesen dől- ezer forinttal nőtt a. tiszta, goztak vele. Az anyagiakra vagyonunk, közel 150 efzer fősem panaszkodik. Általában rintot fordítottunk különböző 45 munkaegységet írnak jóvá beruházásokra saját erőből az részére havonta, s megkap- elmúlt évben és mintegy 5 ja a vájárfizetés 70 százaié- forinttal növekedett korábbi kát is. Elégedetten, jól élnek évhez képest a munkaegység Miért akar mégis elmenni a értéke is. Egyszóval bánnák szövetkezettől? itt lehetőségek ... dolja, mégis csak marad, üljön, tervezzen, számításokat mert munkájának, hozzáértővégezzen, hogyan is lenne jobb. Nekem kell bizony sok sének itt van a legnagyobb értéke! S hogy maradjon, az esetben a brigádvezetőt, meg szükséges, hogy a szövetke- a munkacsapatvezetö munká- zet vezetői emeljenek csak ját is ellátnom... Most jön le a válláról azokból a teraz egyesülés, 2700 hold. megint a gondok... Ezután is ezt kell csinálnom — bizal- matlankodott. hekből, amelyeket időközben ráakasztottak, mondván: úgyis jobban érti, mint mi. Több ideje marad így a me- szavait és zőgazdásznak irányítania a munka menetét, úgy, hogy LJ allgattam a ** egyre inkább meggyé ződtem arról, hiába írta meg azok, tervek elgondolások, a felmondást, nem dőlt az még el, hogy mezőgazdász marad-e Kajla József? Még mindig viaskodik magában, hogyan döntsön: — Ha látta volna, milyen kedvvel jöttem ki az akadémiáról. De az azóta elteli évek alatt méginkább megszerettem ezt a munkát. Vaamelyeket a fejében forgat, mind megvalósuljanak. S ez nemcsak az ő érdeke. Érdeke ez a szövetkezet vezetőinek, a szövetkezet tagjainak, akiknek boldogulásáért a vezetők, a mezőgazdász felelősséget vállaltak. Vincze Istvánná
