Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)
1962-01-27 / 8. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÜJSAC 1962. január 27. Szocialista építésünk záloga a magyar-szovjet barátság Minél több fiatalt a mezőgazdaságba Még jelenleg is fülünkben cseng az MSZMP VII. kongresszusának határozatából: „A proletár internacionalista nevelés folytatása, a magyar—szovjet barátság gondos ápolása és erősítése továbbra is elsőrendű kötelességünk." Jogosan vetődik fel a kérdés. Mit is tartalmaz a hatá- rozatnaK ez a mondata, milyen feladatokat kell megoldanunk ennek érdekében, kikre vonatkozik, és az egyes dolgozóknak mit kell csinál- niok, ha becsületesen meg akarják valósítani a határozatban foglaltakat. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság feladatául vállalta, hogy ezeknek az eszméknek a terjesztője, hirdetője lesz minden munkaterületen. El kíván jutni minden becsületesen gondolkodó emberhez és a nagy eszméket a mindennapi éleire alkalmazva, a szocialista építés szolgálatában mozgató erővé változtatja a mély gondolatokat. Miért van szükség a két nép és ezen belül a népek barátságára? A szovjet néphez fűződő kapcsolataink a létei jelentik számunkra, hiszen a szabadságtól, az ellen- forradalom leverésétől kezdve gazdasági, kulturális fejlődésünk minden területén élveztük a szovjet nép segítségét. Ma a Szovjetunió, mint a legfejlettebb, legtöbb tapasztalattal rendelkező szó cialista ország, mely a kapi talizmussai vívott küzdelem ben a legtöbbet nyújtja, nekünk is tapasztalatainak bő tárházából segítséget nyújt anyagi és eszmei vonatkozás ban egyaránt. Nyilván ezek a tények mutatják meg az önzetlen barátot, segítőtársai. Tékát ez a barátság létérdekünk. Egy barátság mélyítését elsősorban az tudja segíteni, ha megismerjük egymást munkában, eszmékben, kultúrában. gondolkodásban. A \ megismerés az élét külön bö- 7 területeire kell kiterjedjen. mert ez jelenti a mélyebb kapcsolatok kialakulását. A barátság ápolása jelenti ennek a szolgálatát. Felvetődik a kérdés, mit és hogyan ismerjünk meg? Természetesen az élet alapját a termelés képezi. Ennek megfelelően lassabb, vagy gyorsabb a szocialista építés. Minden dolgozó ember érdeke, hogy minél előbb megvalósítsuk a szocializmust. illetve kezdjük a kommunizmus építését. Ehhez alkotnunk, termelnünk, dolgoznunk, tanulnunk, fejlődnünk kell. Az okos ember viszont a tapasztaltabbtól tanul, az újat tanulja meg. a modem termelést sajátítja el és nem az elavultat, a rosz- szat. A szovjet néptől ezt az újat tanulhatjuk meg a termelésben. a munkához való szocialista viszonyt, a közösségért való felelősségei, a fejlett technikát, a különböző műszaki eredményeket, a közös termelés eredményeit, ezekhez vezető utakat, a magasszintű termelékenységet, a szocialista emberi magatartást,. és így tovább. Meg keli ismerkedjünk ennek a népnek a politikai nézeteivel. harcaival, melyek elválaszthatatlanok a mi életünktől és mint ahogy érdekel bennünket a béke kérdése, ugyanúgy nem vagyunk közömbösek a gyarmatokon szabadságukért harcoló embertársaink sorsával szemben sem. A barátság jelenti azonban azt is, hogy segítenünk kell egymást ezekben a munkákban. A szovjet népnek szüksége van a mi eredményeinkre, erőinkre, sikereinkre is, hogy ebben a harcban biztosnak érezze magát és tudja, hogy nincs egyedül, hanem támaszkodhat a szocialista tábor dolgozóira, a becsületesen gondolkodó emberek tömegeire. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság ennek a feladatnak érdekében mozgósítja a tömegeket. A szovjet emberekkel való kapcsolatok kiépítését szorgalmazza. Találkozókat szervez szovjet szakemberekkel, a levelezést propagálja, orosz nyelvtanulást tesz lehetővé, terjeszti a szovjet műszaki eredményekről szóló ismertetéseket, tanulmányokat juttat el a dolgozókhoz, melyek a szovjet élet különböző területeiről adnak tájékoztatást, propagálja a szovjet tudományos ismeretek terjesztését, a szovjet kulturális rendezvények szervezését segíti, segíti a Szovjetunióba való utazásokat és az ott jártak élménybeszámolóit szervezi meg, stb. Mindezek szolgálják az emberek megismerését a mindennapi életben. Jelentős szerepe van a szovjet műszaki, technikai, tudományos eredmények ismertetésében. Ezek gyakorlatban is segítik a mi termelési eredményeink fokozását, hiszen a Szovjetuniótól kapunk gépeket, felszereléseket, amelyeket hasznosítanunk kell. A z ni műszaki felszereléshez új műszaki ismeretek szükségesek és ezt elsősorban a szovjet emberektől nyerjük. Mezőgazdasági vonatkozásban bőséges tanulnivalónk van a szovjet mezőgazdasági dolgozóktól. Éppen a nagyüzemi termelésben elért eredményeik, n ' rms iránt erzett felelősségük. jobb termelési eredményeik, az új módszereik, új növényfajták termelése, mindez megismerve, megtanulva ugrásszerű fejlődést jelenthet a mi mezőgazdaságunkban is. Nem kell sokat említenünk, csak a búzatermelésben a szovjet búzának a meghonosítása teljes sikerrel járt. Ezt akarja a baráti társaság, hogy dolgozóink megismerjék. megszeressék cs megvalósítsák a szovjet emberek tapasztalatait. Ez mozgalmi munka és érdeke nemcsak a társaságnak,- hanem minden becsületes dolgozónak. Nagyon sok problémánk van a szocialista-realista művészet meghonosításában. A szovjet művészeti alkotások, %' ár zeneművészeti, vagy képzőművészeti legyen is az, nagymértékben nyújtanak segítséget kulturális életünk fejlődéséhez. Az éremnek ez csak az egyik oldala, a másik az, hogy a tömegeket megismertessük ezzel a kultúrával és a szovjet alkotásokkal is neveljük dolgoTórsada’m; mun^ok Csecsén Csecsén 1981-bo'i jelentős I eredmények szüle'tek a 'síkosság társadalmi műn'.a ! felajánlásait illetően Művelődési házulk építésé- j hez t öbb mint tízezer Ft ér- j tékű társadalmi munkát aján-i lottak fel. A feladatok elvég- j zéséhez 158 dolgozó járult hoz-1 zá önként felajánlott segítő munkájával Többen v-.-ap-k szép eredménveket, értek el a társadalmi munkában. Iá' például Juhász István kőműves 1580 forint ériékű •......lkát végzett el ingyen. A fizetett szabadságának egy részét is a művelődési otthon felépítésének gyorsítása él dókéban a jánéotta fel. Hasonlóan -yéo eredmény* -ért él Zsioa Gábor szakmunkás, aki 1 “12 forint értékű munka*- vészett el a művelődési 'V hon építésénél. j zóinkat a szépnek, művészi- j nek helyes értékelésére. Ezt szolgálják a kiállítások, film- bemutatók, zenei rendezvények, könjrvankétdk, könyv- olvasás, színdarabok, stb. A baráti társaság feladata ezekre a tömegeket mozgósítani. Már ennek alapján választ adhatunk a másik kérdésre is. A barátság vonatkozik minden becsületes dolgozóra. Ezért mondjuk, hogy a barátság ápolása nem köthető össze tagsággal, hanem ez mozgalom, melybe bele tartozik az egész magyar nép. Kádár elvtárs szavait kell idéznem, aki azt mondta, hogy szocialista építésünk záloga a magyar—szovjet barátság. A szocialista építés minden becsületes dolgozónak érdeke, mindenki jobban akar élni, mindig könnyebben és vidámabban akarnak élni és azért kell ápolnunk a barátságot, hogy biztosítsuk a holnapi és holnaputáni gondtalanabb életet a magunk és gyermekeink számára. Mit kell ennek érdekében tennünk? Tanulnunk és tanítanunk, mozgósítani és aktivizálódni, megismerkednünk és megismertetnünk a szovjet nép munkájával. Ebből is következik, hogy nem nagy dolgokat kell gondolni, mindennapi aprómunkáról van szó. Minden becsületes embernek van szerepe a barátság ápolásában, legyen az vezető, vagy beosztott, gazdasági területen dolgozó, vagy kulturális vonalon tevékenykedő. Előrehaladásunk függ ettől a munkától és így mindnyájan érdekeltek vagyunk. Az SZKP XXII. kongresszusa az egész szovjet nép aktivitására építi hatalmas programját és a szocializmus győzelme csak így valósítható meg. A KISZ megyei bizottsága megtárgyalta a megyei párt- bizottság KISZ falusi munkájáról szóló múlt év decemberi határozatát. A határozat döntő feladatként szabja meg, hogy minden kommunista és minden KISZ-szervezet tagsága már a mostani gazdasági évben arra törekedjék, hogy az előző éveknél hatékonyabb segítséget nyújtsanak a fiatalok termelőszövetkezeteinknek. Éppen ezért széleskörű fel- világosító munkát kell végezni annak érdekében, hogy az ifjúság már munkaképes korosztályhoz tartozó tagjai minél nagyobb számban maradjanak a falun. Azok a faluról ipari üzemekbe járó fiatalok pedig, akik jelenleg segédmunkásként dolgoznak, térjenek vissza a termelőszövetkezetekbe. Ezek keresete ugyanis ma már a legtöbb esetben a városokban sem emelkedik magasabbra mint- j ha otthon, családi könnye- J zetben mezőgazdasági terme- j lőmunkát végeznek. E fontos célkitűzés meg-! valósításában nagy a szere- j pe a termelőszövetkezetek és \ községi tanácsok vezetőinek; i is. Egyrészt ifjúsági klubok, \ kulturális és sportolási lelte- j tőségek megteremtése, a csa- i ládalapításra törekvő fiata- j lóknak lakással való ellátá- i sa, másrészt az anyagi igé-1 nyék, adottságoknak meg te- J lelő kielégítése — azok a tényezők, amelyekkel vonzó i hatást lehet gyakorolni a j fiatalságra. A mezőgazdaság területén foglalkoztatott fiata- . lókból minél több he- j lyen kell ifjúsági műn- i kacsapatokat szervezni, úgy, hogy azok tagjait egész évre szóló önálló feladattal lássák el. Ugyancsak meg kell oldani azt a problémát, amely jelenleg a termelőszövetkezeti fiatalok téli munkával való Rajtunk múlik, hogy milyen gyorsan zárkózunk fel a Szovjetunió mellé, mikor építjük fel a szocialista társadalmat. Ehhez mozgósít a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. Kmeíyi Ferenc MSZBT megyei elnöke éllátottsága tekintetében komoly nehézséget okoz. Már az elmúlt évben is jelen‘ős munkát végzett a KISZ megyei bizottsága a tm-melőszövefkezetekben és P7. állami gazdaságokban, to- i vábbú a gépállomásokon fo- : lyó termelési versenyek megszervezésének érdekében. A versenyek győztesei között igen sok a KISZ tag. Most az elkövetkezendő időszakban a termelési versenyek kibontakoztatására az eddigieknél is nagyobb lehetőségek nyílnak. Hiszen már az idén újabb száz fiatalt szándékoznak traktoros iskolára küldeni és ugyaneny- nyit állítanak be a termelő- szövetkezetekbe az állattenyésztési munkákra. A fejlettebb mezőgazdaság megteremtése magasabb szakmai ismereteket is követel. Éppen ezért a leg,különbözőbb mezőgazdasági szakmákban szervezik meg az iparitanuló képzéshez hasonlóan a mezőgazdasági tanulóképzést. Ehhez kapcsolódnak a különböző rövidebb időszakra szóló tanfolyamok is. A termelőszövetkezetben közvetlen végzett munkákon kívül a falusi ifjúsági szervezitek társadalmi munkájának legfontosabb területe a termelőszövetkezetek megsegítése. Itt olyan lelkesítő célkitűzések állnak a fiatalok előtt, mint a fel nem használt mocsaras területek le csapolása, a parlagon hagyott földek megművelése,-- -..-....- «'VB* B rljjiisit doifflinafi, patmM az Az 1961. második féléves munkatervek teljesítését vitették meg a napokban Nóg- rád megye mintegy 14 ezer nődoteozóján&k képviselői. Megállapították, hogy az elmúlt esztendőben mintegy ezer nő kapcsolódott be a brigádmozgalomba. A szocialista címért küzdő nőbrigádok száma 20-ra tehető, ebből 1961- ben 3 el is nyerte a megtisztelő címet. Vegyes brigádban 352 nő vesz részt, 9 női brigád pedig most ismerkedik a közös munkával. így 38 női újítót tartanak számon, de ennél jóval több azoknak a száma, akik vagy a termelőszövetkezetek építési munkáiban való hatékony közreműködés. Mindez természetesen nemcsak a szervezett életet élő fiatalok feladata, de kétségtelen, hogy a kiszesek lelkesedése magával ragadja a Íriszen kívüli fiatalokat is és munkájuk eredménye így hatványozódik. A jó munka jő és lelkiismeretes irányítást is igényel. Olyan vezetési stílust kell megvalósítani a KISZ-szervezetekben, ameiy- lyel képeseit a határozatok maradéktalan végrehajtására. Havas Péter a KISZ me- gyebizottságának titkára számolt be a határozatról és az 1962. évre szóló részletes intézkedési tervről. A vitához többen hozzászóltak és javaslatokkal egészítették ki a KISZ megyebizoíttság intézkedési tervét. Felszólalt és a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának mindenirányú támogatásáról biztosította a fiatalokat a mezőgazdaságban célul kitűzött feladatok megvalósításában Nándori Ferenc, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. A vra után az intézkedési tervben foglaltakat a KISZ megyebizottság tagjai egyhangúlag elfogadták. újitak és !si-e!ret üzemi nőÉfgozíilt a munkafolyamatok ésszerűsítésén fáradoznak. Az eredményeket elősegítette az is, hogy növekedőben van a nők politikai, szakmai és kulturális továbbképzésiránti érdeklődése. Meghatározták a tanácskozáson résztvevő nőművezetők az 1962. első félévi munkatervüket is. Tervezik többek között, hogy megrendezik a szocialista nőbrigádok tapasztalatcseréjét, tsz és munkásasszonyok találkozóját, számos brigádvizsgálaton ellenőrzik a dolgozó nőket érintő törvények betartását. A szakszervezeti munka kulcsembere a bizalmi | A szakszervezetek fel- ^ adataikat sokezer társadalmi aktíva bevonásával látják el. Egyik ilyen társadalmi aktíva a bizalmi. A bizalmi képviseli a csoportjához tartozó dolgozókat az üzem gazdasági és műszaki vezetői, továbbá az üzemi és felsőbb szakszervezeti vezető szervek előtt. Részt vesz minden olyan megbeszélésen, ahol a csoportjához tartozó dolgozók ügyét tárgyalják. Intézi a csoportjába tartozó dolgozók panaszait. Képviseli és érvényesíti csoportjának véleményét: ki részesüljön szociális juttatásban, ki kapjon kitüntetést, jutalmat, amikor erre lehetőség nyílik. A bizalmi joga — egyben kötelessége is —, hogy megismerje a felsőbb szakszervezeti szervek határozatait, azok végrehajtásához kérje az üzemi szakszervezeti szervek részletes magyarázatát, módszerbeli segítségét. Véleményezi csoportja tagjainak kategóriái besorolását és ellenőrzi a munkabérre, munkaügyre, munkavédelemre, társadalombiztosításra vonatkozó törvényes rendelkezések betartását. Felvilágosító és szervező tevékenységet fejt ki, hogy bevonja a még szervezetlen dolgozókat a szak- i szervezeti tagság soraiba, I gondoskodik a tagsági díjak pontos befizetéséről. Vezeti csoportjában a termelési megbeszéléseket, ellenőrzi az elhangzott helyes javaslatok megvalósítását, szervezi a versenyt, a munkamozgalmakat. így válik a termelés segítőiévé, a munkáshatalom politikai és gazdasági erősítésének harcosává. E feladatának mindenekelőtt a szocialista munkaverseny szervezésével tehet eleget A verseny a termelés állandó. fokozatos növekedését eredményezi. A versenyszer- vező munka már a tervkészítés időszakában, tehát a tervévet megelőzően kezdődik. A bizalminak ebben az időszakban segíteni kell a rejtett tartalékok feltárását, a reális tervfeladatok meghatározását. Ezzel kapcsolatban kérni kell a dolgozókat véleményeik és javaslataik megtételére. A terv jóváhagyása után mozgósítani kell a dolgozókat a tervek maradéktalan teljesítésére. A terveket elsősorban termelési tanácskozásokon kell ismertetni, de ez nem zárja ki, hogy a bizalmi. ismerve a tervet, elbeszélgessen csoportja tagjaival a feladatokról, a teljesítés kérdéséről. A ; dolgozó jobban megérti feladatát az egyéni beszélgetésből; megemlítheti esetleges nehézségeit is, amelyek gátolják öt a terv teljesítésében. A hhoz, hogy a bizalmi a teendőit megvalósíthassa, az szükséges, hogy példát mutasson dolgozótársainak, legyen velük elvtár- sias kapcsolatban, továbbá becsületes jó munkatársi kapcsolatot teremtsen vezetőivel. A bizalmi számottevő segítséget nyújthat a vezetőknek közös céljaik eléréséhez, de ehhez az kell, hogy a vezető is támaszkodjék a bizalmira, vegye igénybe munkásságát. Együttesen kell olyan légkört teremteniök, hogy az emberek becsületesen dolgozzanak, bátran mondják el véleményüket a termelési tanácskozásokon, az üzemi tanácsban, a szakszervezeti csoportértekezleten, vagy a taggyűlésen. A megfelelő légkör kialakításának előfeltétele, hogy a bizalmi figyelemmel kísérje a törvények és rendeletek betartását és fellépjen, ha bárki törvénysértést követ el. Küzdjön a jogtalan munkaügyi intézkedések, a munka- védelmi előírások megszegői és egyéb törvénytelenségek ellen, de lépjen ugyanakkor fel a munkafegyelem megsértői, az üzem törvényes rendjének, fegyelmének megbont ói, q munkavédelmi rendszabályokat megszegő, a közösség vagyonát megkárosító dolgozók ellen is. Mindezekben a bizalmi meggyőző, türelmes nevelőmunkával igyekezzék eredményt elérni. Melegében, a hiba. elkövetésekor magyarázza meg; miért helytelen az illető cselekedete — lógás, védőeszközök mellőzése, anyagpazarlás —. milyen károkat okoz önmagának és a társadalomnak. A bizalmi választott személy, a dolgozók tőle várják, hogy érdekeiket képviselje. Képviselje is minden téren, s ha nem értenek vele egyet, nem hallgatják meg, vagy egyszerűen megkérdezése nélkül intézkednek, keresse fel a felsőbb szakszervezeti szervet, s ha szükségesnek látja, vegye igénybe a szakszervezet központi vezetőségének, vagy a SZOT-nak a segítségét is. A bizalmira nagy fel- adatok várnak a dolgozók nevelésében, öntudatuk fejlesztésében, a közvélemény formálásában. E feladatokat elsősorban úgy oldhatja meg, ha elintézi a hozzá fordulók ügyes-bajos dolgait, panaszait, válaszol a csoportja tagjait foglalkoztató kérdésekre, s aközben magyarázza is a munkáshatalom törvényeit, rendeletéit és kihatásukat a dolgozók életkörülményeire. Beszéljen dolgozó társaival országunk eredményeiről, a rendszerünk nyújtotta tanulási és művelődési lehetőségekről, a megélhetés biztonságáról, a párt, a kormány határozatainak, rendeletéinek a dolgozók élet- és munkakörülményeire gyakorolt hatásáról, egyre gazdagodó életünkről. Fordítson figyelmet a dolgozók politikai érdeklődésének kielégítésére, ismertesse a nemzetközi eseményeket, a világbékéért folyó harc egyes szakaszait és eredményeit. Magyarázza meg a nemzetközi eseményeket és azt a következetes harcot, amelyet a szocialista tábor,
