Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)
1962-01-17 / 5. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. január 17. Szövetkezeti Téli Esték íyTemrégen egy községi pártitkárral beszélgettünk a községük helyzetéről. Ilyenkor. zárszámadás idején mi sem természetesebb, mint az, hogy a beszélgetés legfontosabb témája a mun- káegység értéke, és a munkaegység érték mellett az, hogy az egész évi munka megfelelt-e azoknak a követelményeknek, amelyeket az elmúlt évi terv előírt. Körülbelül 38 forintot fizet a tsz, de... Ha a tenyészállatokat átvették volna, akkor 2 forinttal emelkedne, ha nem leit volna munkaegységhigu- lás még kettővel, — és még vagy két ilyen kétforintos panaszt elmondott (bárcsak így panaszkodnának a megye összes termelőszövetkezetei)^ amikor rátértünk a beszélgetés tulajdonképpeni céljára: hogyan segít, vagy egyáltalán segíti-e a népművelés a közös mukát? A községben művelődési otthon nincs, tehát népművelési munkáról abban az értelemben, ahogyan a nagykönyvben meg van Írva, nem beszélhetünk. Mozi? Vetítőhelyiség van. Nincs minden második házon televíziós antenna, de van vezetékes rádió mindenütt, jó néhány nagyobb is. No és ott van az iskola. I Mi ezen a fokon még nem tartunk és egyelőre nem is ez a cél, de az állandó ismeretszerzés szakmunkás vizsga nélkül is biztosítja azt, hogy termelésünk ezen a területen egyre jobb eredményeket érjen el. Alapvető követelménye a szövetkezeti téli estéknek, hogy sokoldalúak legyenek és sokszínűek, de mindig egy alapgondolat köré csoportosuljon az előadott program. Hasson az értelemre az elhangzott előadás, az érzelemre a műsor, és fejlessze a társas életet mindezek után a kialakult beszélgetés. Mert csak fele annyi gondja van az embernek, ha megosztja egy másikkal, és az öröme is teljesebb, ha más is örül vele együtt. Pilinyben az előadás után az iskolás gyerekek szórakoztatják műsorukkal a felnőtteket. Nagyorosziban a rádió szilveszteri műsorát vették magnetofonra, hogy egy estén, az onnan kiragadott részletekkel szórakoztassák a résztvevőket. Másutt a könyvtár rendez kiállítást és szak- valamint szórakoztató irodalommal látja el a hallgatóságot. Ezek a kiragadott példák már inaguk is biztosíthatják a közvetlenséget, amely pedig alapja lehet a komoly munkának. 1V/I i tehát a szövetkezeti téli este? A népművelésnek egy olyan új formája, amely a maga komolyságával és sokszínűségével az általános műveltség emelését segíti elő. A szövetkezeti téli esték a népművelés más formáit az egyedi előadásokat, a termelőszövetkezeti akadémiákat, stb. Legjobb, ha ezekből egy évadban körülbelül 8—10-et rendeznek, mert ez tömegrendezvény és át kell, hogy fogja a falu lakosságának valamennyi rétegét. Ha a társadalmi szervek magukénak érzik, megfelelő propagandamunkát fejtenek ki az esték sikere érdekében, akkor ezeknek, ha ebben az évben nem is teljesen, de a következőkben teljes lesz a sikere. (B. J.)---------------4^^^»---------------Levelező oktatás indul, felsőfokú mezőgazdasági A könyvtárak jobb ellátottságáért Az idén ismét emelkedik A népfront-mozgalmi munka legfontosabh feladatairól tanácskoztak Salgótarjánban könyvtár-hálózatunk anyagi bővítése. Megyénk területén egy megyei, öt járási egy kiemelt községi és 129 községi könyvtár működik. Ezenkívül 34 kölcsönző és két városi fiókkönyvtár. Ezek legfőbb feladata: kielégíteni az olvasni vágyó dolgozók igényeit. Elmondhatjuk, ezekben a könyvtárakban ma már Salgótarjánban, kedden került sor a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága kibővített ülésére. Az ülésen dr. Bartha Róbert, a népfront megyei titkára tartott beszámolót a mozgalom múlt évi eredményeiről és az 1962. éves feladatokról. A tennivalókat a népfront országos tanácsa legutóbbi ülésének alapján Kádár János elvtárs felszólalása szellemében határozták meg. A tegnapi ülésen felszólalt Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei bizottsága első titkára és Szatmári Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkára is. Az ülés anyagának bővebb ismertetésére szombati számunkban visszatérünk. a szépirodalmi könyvektől kezdve a szakkönyvekig, a klasszikusok és a világirodalom különböző művei megA művészed munka megbecsülése találhatók. Hogy még jobb legyen a könyvtárak ellátottsága, 1962. évre 2 641 000 forintot fordítanak. Ez az ösz- szeg mintegy félmillióval több, mint az elmúlt évben volt. Ez évben emelték a művé- [ szett versenyek, az ifjúsági ' seregszemlék, képzőművészeti körök, csoportok, valamint kiállítások költségeit is. Emelték az ismeretterjesztő előadások rendezési költségeit, valamint a népművelési dolgozók továbbképzési költségeit is. Amíg 1961-ben az ilyen célokra 435 ezer forintot fordítottak, addig 1962. évben 522 ezer forintot fordítanak. A népek barátsága a XXII. kongresszus szellemében Ülést tartott az MSZBT megyei elnöksége Ebben a faluban az iskolában folyik a népművelés. Rendszeresen tartanak ismeretterjesztő előadásokat. Az első alkalommal a Korszerű állattenyésztésről beszélgettek és természetesen a termelőszövetkezet ilyen természetű problémáiról. Készen volt a mintegy 8—10 előadásból álló tematika, amely az ehhez a témakörhöz tartozó problémákat ismertette volna. A tematikát azonban el kellett hagyni, égy igen érdekes eset kapcsán. Foglalkozott a termelőszövetkezet hússertés neveléssel. Ezeket a sertéseket, amikor elérték a 120 kilót, el kellett adni a szerződés szerint. Tudott erről a tagság, de amikor az átadásra került volna a sor, elkezdtek morgolódni, hogy miért nem lehet még tovább hizlalni ezeket a sertéseket 150—180 kiló súlyra. Ezzel a kérdéssel egyidejűleg kezdődött az állattenyésztési előadássorozat. De lényegesebb feladatként jelentkezett az emberek megnyugtatása, az adott tematika betartása, és ezért úgy határozott a vezetőség, hogy nem folytatja az előadássorozatot, hanem megmagyarázza a problémát. Az egész •tervezett tematikát elhagyták, helyette újat készítettek. Olyat, amely felelt a tagság kérdéseire. Ezt az anyagot nemcsak előadás formában dolgozták fel, hanem beszélgetések, kérdések, feleletek alapján is. Az érdeklődés nagyobb volt, mert közvetlenül mindenkinek az anyagi érdekeltségét szolgálta. A népművelés kielégítette az érdeklődést! Fz a forma nem általános a megyében, és mindennek az elmondására csak azért volt szükség, hogy jobban meg lehessen érteni a szövetkezeti téli esték lényegét. Mi ezeknek az estéknek a célja? Elsősorban az, hogy újabb tömegeket vonjunk be a művelődés hatókörébe és az emberekben az érdeklődést tömegméretekben is felkeltsük, segítsék a parasztság közösségi tudatának a kialakítását és megszilár" dítását, szakmai és politikai látókörének a szélesítését, korszerű műveltségének a megalapozását és nem utolsó sorban biztosítsák a szórakozást is. A Német Demokratikus Köztársaságban már odáig fejlődtek ezek az esték, illetve >n akadémiák, hogy a mezőgazdasági szakmunkás képzést is biztosítják. Aki a megfelelő tanfolyamot elvégezte, rendszeresen hallgatta az előadásokat, amellett,; hogy szórakozott, két év elítélte után szakmunkás vizsgát. is tehet abból a mező- gazdasági szakágból, amelyre specializálni akarta magát.. technikumban A Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány intézkedett a felsőfokú mezőgazdasági technikumi levelező oktatás megszervezéséről. így 1962. február elején állattenyésztési tagozatú, felsőfokú mezőgazdasági technikumi levelező oktatás indul Debrecen-Pallagon. A tanulmányi idő három év, a jelentkezés határideje 1962. január 20. A felvétel feltételei a következők: ötéves szakmai gyakorlat, érettségi bizonyítvátiy és munkahelyi javaslat. Ezenkívül a jelentkező életkora nem lehet 25 évnél alacsonyabb és 40 évnél magasabb. A felső felvételi korhatár alól, kivételes esetekben, a Földművelésügyi Minisztérium felmentést adhat. A jelentkezők a szükséges jelentkezési lapot az iskolától igényeljék. A jelentkezési lapot 30 forintos okmánybélyeggel kell ellátni, s az érettségi bizonyítvánnyal technikusi oklevéllel) születési anyakönyvi kivonattal, önéletrajzzal és a munkahelyi javaslattal az iskola címére kell eljuttatni. A felvételi vizsgákra január végén kerül sor. Azok a jelentkezők, akik érettségivel nem rendelkeznek, de szakmunkás bizonyítványuk van és az egyéb feltételeknek megfelelnek, előzőleg a felsőfokú mezőgazda- sági technikumi előkészítőre nyernek felvételt. Az előkészítő munka hat hónapig tart. A tanfolyamon résztvettek tanulmányaikat 1963 januárjában kezdhetik meg. Felvételi vizsgájuk az előkészítő tanfolyam befejezése után lesz. Hétfőn tartotta kibővített ülését a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Nógrád megyei elnöksége. Az ülésen Bandúr Károlyné, az országos elnökség tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság salgótarjáni városi titkára tartott beszámolót az MSZBT múlt évi munkájáról és az 1962. 'évi tervekről. Elmondotta — és a vita során szinte egyöntetűen minden hozzászóló alátámasztotta — az MSZBT a XXII. kongresszus szellemében tevékenykedik a barátság ügyének elmélyítéséért. — Az élet minden területén — hangsúlyozta az előadó — mindennapi munkánkban, a termelés vonalán, a kulturális és oktatási vonalon és mindenütt elő kell segíteni a mi sajátos módszereinkkel is, hogy érvényre juttassuk és megértessük a XXII. kongresszus jelentőségét a hazai viszonyoknak megfelelően. Szükséges a barátság ügyének mélyítése és ennek egyik leg- hathatósabb módszere, a személyes kapcsolatok kiszélesítése. Ennek érdekében az idén 50 százalékkal több ember utazhat a Szovjetunióba, mint az elmúlt esztendőben. Majd méltatta az MSZBT- én belül működő különböző csoportok, különösen a műszaki csoport tevékenységét. A továbbiakban ismertette az elmúlt évi eredményeket és utalt arra, hogy Eredmények, tervek Mátraszőlősön Éppen összejövetelt tart Podhorányi Gyula iskola- , igazgató a mátraszölWsi népfront bizottság titkára. Erre az estére hívta össze a dolgozók általános iskolájának tanulóit, azért, hogy megbeszélje mi is lesz a helytállással. Menetközben ugyanis hol egyik, hol másik tanuló riadt vissza az iskolától. Amikor a 9 ember egyhangúlag eldönti, miként tanul tovább, csak aztán — ekkorra már csend és koromsötét van, az óra későre jár — kezdünk el a népfront munkáról beszélgetni. Es ami itt szóbakerül, csak azt bizonyítja, Podhorányi Gyulának van arra jogalapja, hogy másokat helytállásra, kitartásra buzdítson, serkentsen. A beszélgetés folyamán egyre élesebb vonalakkal rajzolódik ki egy olyan ember jelleme, aki hivatásának tekinti a tömegek, a szállási emberek életének szépítését is. — Reggeltől estig itt vagyok az iskolában — mondja, miközben helyet foglalunk a sokkönyves, kissé már kihűlt igazgatói szobában. — Nekem nincsen fogadóórám, mindig az emberekkel élek Hogy is lehetne különben ismerni gondjaikat, bajaikat, meg terveiket, melyekkel életüket fokozatosan átformálják. A tanácselnökkel, titkárral, meg a párttitkárral sokszor beszélünk arról, hogy miben számítanak ránk, melyek a legfőbb feladatok. Ezekben a napokban olvas a falu, az olvasás szenvedélye ejti rabul, az embereket. A könyv megszerettetése, a kul- turálódás igénye az első komolyabb lépés, amit az idei téli napokban elértünk. De kell is, mert szükség van az emberek tudására. — Nem mindig volt köny- nyű ■ megnyerni az ezernyi gonddal birkózó embereket a közösségi ügynek. Mindenkinek ott volt a maga kis földje. portája, házatáján. De már ősszel eredményeket értünk el a munkaszervezéssel. S szabad idejükből, amelyhez így jutottak, sok ember áldozott egy-két órát, hogy szebb legyen a falu, központja legyen a művelődésnek. Kul- túrházat, meg köréje kőfal építését terveztük. Igen ám, de amikor a falu népe ráér — szombat délután, meg vasárnap délig — a szakemberekkel nem tudtunk boldogulni. Mert, hogy néhány kőművesünk baptista és vallásuk tiltja, hogy szombaton, vasárnap dolgozzanak. — Csak az tudja értékelni, aki maga is emberekkel foglalkozik, bíbelődik, micsoda eredmény volt ezekkel a dolgozókkal egyszer egy szombat délután mégiscsak kivonulni a munkahelyre; Mert szép szóval, a meggyőzés erejével sikerült megértetni, hogy az ember nem élhet álmoknak, téves képzeteknek. Máskor mintegy 650 köbméter föld megmozgatására nyertük meg az embereket. De tömegével jöttek a tsz gazdasági épületek létesítéséhez is. — Sokszor mondtam már magamnak, a közösség érdekében nincs lehetetlen. Csak nem szabad sajnálni időt és fáratságot. Mindenki megnyerhető, csak attól függ, hogyan szólunk hozzájuk. És én úgy érzem, megtaláltam az emberek szívéhez vezető megfelelő hangot. Ha valamit kér a népfront, ha valamit meg kell szervezni, mi elmegyünk az emberek otthonába, leülünk beszélgetni velük, vagy akármilyen viharos közgyűlésen megmondjuk a magunk véleményét. úgy, mintha az saját bajunk, gondunk, problémánk lenne. Mintha a mi zsebünk is attól telne, ha több lesz a fizetség a munkaegységre. — Azért az igazsághoz hozzátartozik, hogy őszintén megmondjuk: ha az aszályos esztendő nehezítette a mi munkánkat, nem kivételezett a szomszédos mátraverebélyi földdel sémi, ott mégis többet produkáltak az emberek. Bizony mi, a tagok is hibásak vagyunk, ha az eredmények nem fedik a tervet, az év eleji számolgatást. Valljuk be, nem ment jól a növényápolási munka, a kukoricában rengeteg gyom maradt. És azt nem egy kiadós esőnek kell onnét kitakarítani. — Mi a népfrontban is ilyen, a valóságnak megfelelő közhangulatot , igyekszünk kialakítani. Megértetni azt az arany igazságot, hogy az eredményekért és a hibákért az egyes emberek a felelősek. És azt ne higyjék, hogy mi csak úgy felelőtlenül jártat- tuk a szánkat. Nem egy vasárnap . szerveztünk munkát. Sőt ez a könnyebb része a dolognak. Sokkal nehezebb érteni az emberek szívéhez, vagy alkalmas szóval ügyévé tenni olyan dolgot, melyet eleinte sehogy sem akart magáévá tenni. így vagyunk mi is a társadalmi munkával, vagy az olvasással, tanulással. Podhorányi Gyula népfronttitkár nincs egyedül. Van néhány olyan ember a bizottságban, mint a mindig segíteni kész lelkes Lőrincz István, vagy Farkas László üveggyári csiszoló, Kiss Gyula, akit sosem kell kétszer hívni és felesége, akire bármikor számíthat. Csak helyeselhető az a törekvés, hogy szeretné tovább növelni az aktívák hálózatát. A párttal, tanáccsal tartott jó kapcsolat sokmindenben érezteti hatását a szállási népfront bizottságban. Még a többi tömegszérvezettel és a tsz vezetőséggel is elmélyültebb kapcsolatot kellene kiépítenie. Akkor nem fordulna elő olyasmi, hogy január közepén kezdenek az ezüstkalászos tanfolyam szervezésén gondolkodni. S azon töprengeni, hogy a szakmunkásképzésbe jó lenne asszony munkacsapatvezetőket bekapcsolni. Annál is inkább, mert azelőtt itt jól ment a gazdatanfolyam. És ha Podhorányi Gyula komolyan gondolja, hogy az egyik legfontosabb népfront feladat: gazdaságilag megalapozni az emberek életét, akkor ehhez elengedhetetlen a tanulás, továbbképzés, művelődés is. U. M. ebben az esztendőben még nagyobb gonddal, odaadóbb munkával, a társadalmi és tömegszervezetekkel karöltve még jobb eredményeket lehetne elérni. A vita során az elnökség számos tagja mondta el véleményét a barátsági munka további mélyítésével kapcsolatban. Iványi Ödön elvtárs, a megyei könyvtár igazgatója javasolta: a Hazafias Népfront és többi tömegszervezet által indított mozgalomba kapcsolódjon be az MSZBT is, különösen a szovjet iröoalöm propagálásába, a mai irodalom propagálásába, a mai irodalmi alkotások népszerűsítését elősegítve. Maruzs Elemérné azt javasolta, tartsanak minél több helyen könyvismertetéseket és könyvkiállításokat. A műszaki csoport vezetője a szovjet szakmai irodalom ismertetésével kapcsolatos tennivalókról beszélt. Többen tettek hasmos javaslatot az MSZBT munkájának további javítására vonatkozóan is. Vágvölgyi Anna, az MSZMP Nógrád megyei bizottsága ágit. prop. osztályának munkatársa a XXII. kongresszus legfontosabb megállapításairól beszélt, ismertetve ezzel kapcsolatban a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aktíváinak tennivalóit. Erre a kongresz- szusra építse munkáját az MSZBT is — mondotta. Napjainkban előtérbe kerül a tartalmi munka kibontakoztatása és általár ban a helyi elnökség számára az a legfontosabb feladat, hogy a XXII. kongresszus célkitűzéseit aprópénzre váltva a helyileg legfontosabb feladatokat oldják meg a kommunizmus kongresszusa szellemében. „Aki nincs ellenünk, az velünk van”, idézte az elvtársnő Kádár János elvtárs azóta szállóigévé változott megállapítását és hangsúlyozta: e gondolat szellemében kell végezze mozgalmi munkáját ez a tömegszervezet is. Az ülésen felszólalt Marja- nek István, a MSZBT országos központja küldötte, aki a rétegmunka tennivalóiról, a kapcsolatok és a személyi érintkezés közvetlen lehetőségeiről beszélt. Igen örvendetes — állapította meg —, hogy munkatervét a XXII. kongresszus szellemében állította össze az MSZBT Nógrád megyei elnöksége. Az ülés Kmetyi Ferenc MSZBT megyei elnök zárszavával ért véget.
