Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)
1962-01-13 / 4. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. január 13. A művelődési munka magasabb Értékelik az iskolák, Képzőművészeink mappájából óvodák társadalmi A XXII. kongresszuson sokszor elhangzott, azóta jeligévé vált: mindent az emberért, az ember nevében! Bár annyiszor elmondták, nem vált üres szólammá, mert a Szovjetunióban szemünk láttára valósul meg és számunkra is megszabja a jövő útját. Ez nemcsak a termelési és politikai kérdések megoldásának módjára vonatkozik, hanem a művelődési munka megvalósítására is. A népművelés terén most érkezik el a nagy lehetőségek ideje, amikor „első helyen állnak a név fokozódó anyagi jólétének és kultúrájának, a személyiség kibontakozásának feltételei”. Ennek megoldása azt jelenti, hogy a munkások és parasztok átlagos műveltsége az értelmiség színvonalára emelkedik, széles látókörű, biztos erkölcsű, kiegyensúlyozott élestílusú emberek fogják formálni a társadalmat. Nem könnyen, máról holnapra megvalósuló feladatok ezek és nem. csupán az iskola. a szervezett oktatás feladata a munkások és parasztok műveltségének emelése. Nagy rész jut ebből a munkából a népművelésnek is. A kultúrotthonok jó munkája legalább olyan nélkülözhetetlen ebben a tennivalóban, mint az iskoláké. Bár még a munkások közt is sok olyan embert találunk, aki közömbösen szemléli új életünk alakulását, formálódását, olyanokat. akik nehezen tudnak kitörni megszokott életszemléletükből és még mindig kevés azoknak a falusiaknak a száma, akik rendszeresen látogatják a kultúl'otthont; nyilvánvaló tény a művelődési igények megnövekedése, sőt, az okoz gondot, hogy gyorsabban nőnek a kulturális igények, mint a kielégítésük anyagi és szellemi lehetőségei. A művelődési otthonok nem mindenütt tudnak eleget tenni a növekvő követeléseknek. Ez az oka annak, hogy sokat emlegetik a kultúrotthon személyi és tárgyi feltételeinek hiányát. Valóban a jó népműveléshez mindenekelőtt jól felszerelt, rendszeresen működő kultúrotthon és emellett rátermett, képzett népművelők kellenek. E zek biztosítása érdekében fel kell mérni, milyen ismereteket, szórakozást, művészi élményt lehet biztosítani a közönségnek és mindez megvalósul-e a kultúrotthonban, megtesz-e mindent a kultúrotthon vezetősége a felnőttek és fiatalok nevelése ^érdekében. Nem mindig ad megfelelő eredményt az ilyen felmérés. Főleg a kisebb kultúrotthonok- ban tapasztalható, hogy keseregnek a helyiséghiány miatt és közben állandóan zárt ajtók fogadják az embereket, így nem lehet a közönséget a kultúrotthonba szoktatni. A vezetőség fő feladata legyen, hogy jó időbeosztással a meglevő helyiségekben teremtsenek pezsgő életet. Mérlek fel a helyiségek kihasználtságát. nézzék meg, melyek lennének a leghasznoszínvonaláért sabb tevékenységek, aztán aszerint állítsák össze a programot. Így átalakítás nélkül is kibővül a kultúrotthon. A program összeállításához tartozik, hogy figyeljük az emberek mindennapi életét, ismerjük meg örömeiket, bajaikat. Az igazgató ne maga töprengjen azon, hogy mi legyen a kultúrotthonban, hanem kérje ki az éredekeltek véleményét, gyűjtse az ötleteket, javaslatokat, amelyek jelzik az új igények jelentkezését és ezekkapjanak helyet a programban. Egy okosan szerkesztett kérdőív kibocsátása, vagy egy kívánságláda felállítása nagyon megkönnyíti a vezetőség tervezőmunkáját, s az emberek is felfigyelnek arra. hogy lám, a kultúrotthonban tervszerű munka folyik, amelyhez nekik is közük van, mert kikérik a véleményüket. Ez is egyik eszköze az emberek megnyerésének és a közönség igényének, ösz- szetételének, műveltségének alapos ismeretét is megadja. Az ilyenfajta elemzések az idén már megtalálhatók a tervekben, ám az eddig végzett munkát vizsgálva kiderül. hogy számos helyen csak afféle kötelező aktusnak tekintették, nem pedig a munka fontos feltételének. Ezt bizonyítják a betervezett előadások. előadássorozatok elmaradása. amiről mindenki hallgat a kultúrotthonban, s ha felszínre kerülnek, akkor igyekeznek minél hatásosabb kifogásokat találni. Ezek elkerülése végett és a munka hatékonyságának növelése érdekében nem hagyhatjuk figyelmen kívül a népművelésben résztvevő állami és társadalmi szervek együttműködését a munka tervezésénél, megvalósításánál és az ellenőrzésénél. Ezen a téren egyre nagyobb feladat jut a termelő- szövetkezet és a kultúrotthon együttműködésének, a népművelőknek az olyan módszerek kidolgozására, amelyeket a mezőgazdaság] szocialista átszervezése és az ötéves terv teljesítése megkövetel és lehetővé tesz. A termelőszövetkezeti tagok ideológiai és szakmai képzése nagyrészt a kultúrotthonra hárul. Jelentős eredmény, hogy egyre többen hallgatják meg a tsz akadémia előadásait, hogy mezőgazdasági szakkörök működnek. A népnevelők feladata ezeknek és a kialakulóban levő szövetkezeti téli esték nevelési módszereinek kidolgozása és terjesztése, hogy élménnyé tegyék a tsz-tagok számára a kultúrotthonban eltöltött órákat. A művelődés magasabb színvonalát kell elérnünk, s ennek biztosítéka a népművelők jó felkészültsége, tehát a személyi feltételek megteremtése. Minden némnűvelő számára erkölcsi szükségletet jelentsen az önképzés, önművelés, az alapos felkészülés a kultúra terjesztésére. Alkalmazzák a legújabb módszereket, állandóan ellenőrizZcxb és kerámiai gyár Furcsa adatokat találhat a lexikon kedvelő olvasó az Uj Magyar Lexikon ötödik kötetében. Éppen ebben a kötetben szerepelnek az ,.n” betűs címszavak is. Gondolom nem lokálpatrióta, aki leqeíőször a saját szűkebb környezetéről szóló címszavakat keresi meg. Teszi ezt azzal a szándékkal és kíváncsisággal, amely az érdeklődő embereket jellemzi. Bár ne tenné! A ,.Nógrád megye” címszó után két olyan adatot is olvashatunk, amely kissé furcsa azoknak, akik jól ismerik a megyét. A lexikon, illetve a szerkesztők szerint a mi megyénk fő terménye a zab. Nahát! S ezt mi nem tudtuk. Sejtem mit szólhatnak ehhez a mezőgazdaság szakemberei. Pontosan most, mikor a búzavelések hozamának növelését szorgalmazzák. No. de ne bosszankodjunk, örüljünk, hogy végre mi is hozzájárulhatunk az ország zab,pehely ellátásának biztosításához. Ráadásul még köszönettel is tartozunk az Uj Magyar Lexikonnak. Tudniillik Nagybá- tonyba csent valahonnan egy kerámiai gyárat. Végre egy létesítmény, ami nem került pénzünkbe, sóhajthatnának be ruházóink. Csak azt nem tudom, akkor mi lesz ha valaki szeretné megtekinteni ezt a gyárat. Javaslom küldjük a lexikon szerkesztőségébe. — pádár — segítését zék önmagukat, hogy képet kapjanak a végzett munka értékéről. Országos mozgalom indult az iskolák és óvodák társadalmi segítésére. Egészében a népművelési mozgalom sikere attól függ, mennyire sikerül összefogni a meglévő társadalmi erőket a közös célok érdekében és attól, hogy a népművelők a jószándék és hivatástudat1 mellett mennyire képesek eleget tenni a velük szemben támasztott követelményeknek. Varga Jolán A versenyben Nógrád megye országosan harmadik helyezést ért el. A járások, városok, iskolák közötti versenyben is értünk el országos helyezést. A verseny ünnepélyes kiértékelésére, a jutalmak kiosztására január 19-én kerül sor a megyei tanács nagytermében. ^ %> LEVÉL +1>L Másfél éve vezették'' be középiskoláinkban az 5-)-l-es oktatási formát. Telek Irén a balassagyarmati Szántó Kovács János gimnázium másodéves tanulója következőképpen vélekedik a kérdésről: „Ha az őszinteség hangján akarunk szólni, bizony másfél évvel ezelőtt, mikor megtudtuk, hogy csak öt napot tanulunk, egyet pedig dolgozunk, egy kicsit örültünk. Úgy gondoltuk, hogy lesz egy könnyű napunk. Tévedtünk, hiszen ezen a napon is komoly feladatokat kell megoldani.” A Balassagyarmati Nyomdaipari Vállalat igazgatója és a munkások személyes elbeszélgetéséből sikerült meggyőződnöm arról, hogy ez válóban igaz. A tanulók komolyan dolgoznak és már most komoly feladatokra képesek. A nyomda dolgozói segítenek a tanulóknak, munkájukat úgy állítják össze, hogy az á tanulók szempontjából is kedvező legyen. Szenográdi Ferenc Tavaszízű január Nem láttam soha ilyen januárt — A fürge hóvíz zengve csordogált, ázott avaron kopárak a fák s szikár rőt fejük kéklő égbe lát, ahol jellegek aranyszínben úsznak s lenge lebegő tarka koszorúkat dobnak mord hegyek erdős tetejére... Bokrok alján hó lapul, topped vénen, ravaszul, meleg szellő meglegyint s kedves dalba fog megint. Tavaszízű levegő januárból tört elő s részegítve csordogál torkomba le s már bejár lábujjamig. Érted-e, ébred a föld holt szíve, zsibong, remeg ... jöjj velem, ó ölelj át kedvesem. HAJNAL GÁBOR Az iskolai munka színvonalának emeléséértA Rétsági Járási Tanács művelődésügyi osztálya helyes kezdeményezéssel segíti elő az iskolai munka színvonalának emelését. Négy-öt község iskolájának igazgatóját meghívja tanácskozásra, ahol az egyik kijelölt igazgató részletes beszámolót tart az általa vezetett iskola munkájáról. A beszámolót széleskörűen megvitatják a jelenlevők, s ugyanakkor tapasztalatokat adnak egymásnak a munkáról. Legutóbb Nógrád község iskolájának igazgatója számolt be Keszeg, Nőtincs, Rétság és Nézsa községek iskoláinak igazgatói előtt, akik felszólalásaikkal gazdagították a nógrádi tapasztalatokat. Radics István: BAKFIS Levél Kishartyánba Kedves Bácsikám! Bolyod újevet! — Igaz, alaposan megkéstem e jókívánság viszonzásával. Ne haragudjék ezért, bocsáson meg, „mai ember” vagyok. És „mai emberek" vagyunk mind a tízen, akik akkor, az új év első munkanapjának réggé-, lén azon a bódés kocsin ültünk melyre Kishartyánban szállt föl. — Jóreggelt aggyonisten! Boldog újévet mindenkinek! — mondta, s mi hallgattunk, mintha nem is nekünk szólt volna őszinte üdvözlése, szívből jövő jókívánsága. Igaz, ketten szundikáltak hátul, hárman, négyen beszélgettek, de nekem semmi mentségem nincs. Nem voltam álmos, az új jövevényre figyeltem és a kalauzra, ki bezárta az ajtót. Lehet, hogy megszokta már Bátyám, e közönyt, hiszen utazott máskor is autóbuszon. Járt már úgy egynéhányszor, hogy a boltban csak az elárusító (vagy az sem) fogadta köszönését. A fodrásznál meg kell elégednie azzal, hogy csak a borbély veszi észre új vendégét és hellyel kínálja. — D'e azért ön Bácsikám, mégis mindenkor , megteszi 50—60 éve megszokott „kötelességét”. Tudja, mi szeretünk csak a magunk dolgával törődni. Az autóbuszon, vonaton akkor vesszük észre útitársainkat, ha azok az összes ülőhelyet elfoglalták, ha egyik, másik a lábunkra lép és esetleg, ha kisgyermeket tart a karján. Hisszük, s mondjuk is, hogy ismerjük és betartjuk a szocialista együttélés szabályait. Hisszük — esetleg szerénységből nem hangoztatjuk, hogy illemtudó, intelligens emberek vagyunk. Szégyellem leírni, de való, hogy ön Bátyám többet tud azokból a bizonyos szabályokból, mint amennyit én tudtam eddig. Köszönöm, hogy megtanított rá. Tanítson erre másokat is! Tisztelettel: SZERÉMY GYULA A boldogság már nem kékmadár ii. Varga Károlynak a legemlékezetesebb karácsonya 1918- ban volt. Lövészárok sarával, halálos fáradtságával érte el a falut. Még alig ölelte meg a család, már kopogtak a szomszédok, pajtások,- Búcsú András és Gyurkovics János is köztük. S ahogy a szavak cseréje tart, azt mondja egyszerre Búcsú: — Mit szólnál te Károly, ha megszerveznénk itt - is a szegények egységét? Velünk lennél-e? Varga már hallott egyet- mást arról, hogy van Oroszországban valami szegényszervezkedés, átszivárog az ilyen hír a tűzvonalon is, de hogy mit akar az a Lenin, aki négy esztendő vérengzése után új forrongásra szítja az embereket, csak derengőn sejtette. Most nálunk is effélét gondolna Búcsú? ... Hát annál már, ami eddig itthon volt, rosszabb - semmi nem lehet. — Pártot szervezünk, hogy védjük magunkat úrtól, papI tói — parázslóit Búcsú András. Megalakítjuk a kommunisták pártját. Akarsz-e velünk lenni? Varga Károly is dolgozott már Pesten állványozóknál háború előtt, tudott egyet- mást arról, hogy az iparban szervezetbe fognak a munkásjogokért, hát úgy érezte, amit Búcsú mond, nagyon idejénvaló. Falun is kell a szervezet. Kézfogással kötötték meg a szövetséget. A háború az utolját járta, s hogy mihamarabb vége legyen, ezt sürgették ezután a szombatesti, vasárnapi gyűléseken a községháza előtt. Egy szombaton a pártszervezet vezetői azt a megbizást adták Kiss Gyulának, az asztalosnak, készítsen díszes koporsót olyan felirattal: „Ezt a kormányt, ami most van, eltemetjük, hogy amíg a világ világ, többé ne létezzék”. Esemény napjára ünneplőbe öltözött a falu. A menet előtt Bugár Miska és a Boda- gyerek vitte a koporsót, s a zászlós menet forradalomról dalolt. Az öreg vásártéren Búcsú András mondott nagy beszédet s lángragyúlt a koporsó. így mesélte Varga Károly veterán harcos a negyven év távlatából, naiv forradalmi- ságában is megható napot. A pártszervezet aktivitását azonban nemcsak ilyesmi jelzi. A Záhorszky Károly elnökkel fáradozó földosztó bizottság igazi kommunista tettet vállal: a földet azok kezébe adja, akiket valójában illet. * * Derék Búcsú András, Gyurkovics János, Varga Károly, Konopás Rudolf, Záhorszky Károly, Szabó István, Gur- bóczky Mihály — állványozók, földmunkások, cselédek —, de keserves volt az eszme bukása, a hajnalt követő negyedszázados éjszaka! S mily kevés címzetthez érkezett meg 25 év után az előharcost illető köszönet. A köszönet a jövőben bízó hitért, amelyet nem téveszthetett már meg újabb porhintés, Nagyatadádi Szabó földosztó akciója négy ésalád nyomorának bekendőzésével, mert a kakastoll és szurony tovább is a kastélyok védelmében csillogott, szúrt és szavatolt, s kapálható föld csak negyedében jutott. Hát így volt-e a való? Élnek még hitet tevők, hogy ígyAmi ezt követte új világrengés romjai után. az már a ma élők történelme. A földosztó országunk a vadkerti embernek is kezébe mérte a jogos részt, hogy éljen rajta szépen, okosan, kedve, esze, tudása szerint. Sokan félve nyúltak érte, nem hitték a jussért folyó per végét. És hol a szerszám, hogy termővé' tennék az új tulajdont? Igavonók nélkül nagy- nagy gondok között indul a művelés. Az új gazdákat tehetős régiek szívják, egyetlen hold szántásáért két-három gyalognapszámot kémek. A község kommunistái azonban kemény kézzel nyúlnak a káoszba. Falujárók jönnek s már jár a romos gép, vége a fogatuzsorának. A ' boldogulás lehetőségei így is korlátosak még. A számolgatok azonban sok mindent megtanultak az uradalmak árnyékában. Többek között: hogy eredményes, jövedelmező termelés csak nagyüzem méreteiben lehet. S ez az igazság jónéhány embert elgondolkodtat. Gondolkodik egyre többet Kalmár József, Sipor Fülöp, Fíileki István, Jamarik György, Záhorszky Miklósné, Micsik József. Molnár Dénes is. S az ő első közös találko-
