Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)
1962-01-06 / 2. szám
1962. január 6. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Rendelet a kisiparosok önkéntes betegségi biztosításáról A kormány rendeletet adott kü a kisiparosok betegség esetére szóló önkéntes biztosításáról. A rendelet a többi között kimondja, hogy a kisiparosok, illetve a nyugdíjas kisiparosok betegség, szülés és elhalálozás esetére önkéntesen biztosíthatók. Az önkéntes biztosított kisiparosok* valamint családtagjaik, a biztosítás alapján betegség, szülés és elhalálozás esetén — a táppénz és terhességi-gyermekágyi segély kivételével — ugyanazokra a szolgáltatásokra jogosultak, mint az egyéb biztosítottak. A rendelet ez év január 1-ével lépett életbe. A BÁNYAGÉPGYÁR idei tervéből Teljesen új eljárás a görgőgyártásban, hazánkban eddig nem gyártott termékek A Bányagépgyár idei terveiben olyan technikai és technológiai változások szerepelnek, amelyek méltán vonják magukra a figyelmet. Ez a gyárunk az ország szállítószalagjainak és az ahhoz szükséges görgőknek döntő többségét gyártja. Az elmúlt tíz évben szerzett tapasztalatok, az ötször végrehajtott lényeges változtatás alapján most egy teljesen új konstrukció készítését kezdik meg. A szállítószalagok görgőit eddig ugyanis több részből állították össze. Az új eljárás szerint egyszeri húzással alakítják ki a görgő felső- és oldalfalát, amelynek nyomán jelentős öntvény-mennyiség válik szükségtelenné. Az eddigiekhez viszonyítva mintegy 1 kilogrammal lesz kevesebb egy-egy görgő súlya a megmunkálás után, mint eddig volt. Az önköltség csökkentése mellett növekedik a gyártmányok minősége, tartóssága is. Csökkentik a görgők súrlódási felületét, ezzel növelik élettartamukat, valamint biztosítják, hogy a szállító- szalagot működtető motor kevesebb energiát használjon fel. Az újfajta, világviszonylatban is jó minőségű termék sorozatgyártását ebben az évben készítik elő. Ugyancsak ebben az évben kezdik meg a Magyarországon eddig még nem gyártott 1200 milliméter szélességű es 600 méter hosszú, úgynevezett mamut-szállítószalagok gyártását is. A tervek szerint megkezdik a külszíni fejtéseknél alkalmazott, nagyteljesítményű külföldi kotróberendezések szalaghosszabbítóinak gyártását. Ez az első negyedévben gyártásra kerülő új termék biztosítja, bogy a földkotró munkája egyenletesebb, biztonságosabb legyen, a földet fokozatosan továbbítsák a szállítószalagra. Az új gyártmány készítésének műszaki előkészítése már befejeződött és termelése rövidesen megkezdődik a Bányagépgyárban. FoltHszHtás Évről évre nő a salgótarjáni Patyolat Vállalat termelése. A megnövekedett feladatok sikeres teljesítéséből veszi ki részét Lantos Sándorné, aki a Kiváló Dolgozó oklevél után most a jelvényt is megszerezte már. Képünkön Lantos Sándorné folttisztítást végez. Hétfőtől már három műszakban dolgozik az új hideghengermű A Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerművében végrehajtott több mint 230 millió forintos fejlesztés eredményeképpen ebben az évben már jelentősen megnövekszik a gyáregység termelési feladata. Az elmúlt évihez viszonyítva közel 80 százalékkal több hidegen hengerelt acélszalagot kell majd adni a népgazdaságnak. Ezzel párhuzamosan bővül a hengermű gyártmányainak választéka, nagyobb értékű és jobb minőségű termékeket készítenek majd. A növekvő éves tervnek megfelelően az év első negyedében is állandóan emelkedő előirányzat szerepel a hengermű terveiben. Ezek megvalósításában döntő szerepe van annak a két nagyteljesítményű korszerű hen- gerlőgépnek, amelyet néhány hónappal ezelőtt helyeztek üzembe. A próbaüzemeltetés kezdeti nehézségeinek leküzdése után december elejétől már két műszakban dolgoztak az egyik gépen. Most hétfőtől pedig már bevezetik a hárommű- szakos termelést. Ezzel a/ előhengerlő gép teljes létszámmal dolgozik majd. A több hónapos kiképzés, a gép működtetésének és vezérlésének elsajátítása olyan ütemben haladt előre, hogy ma már mind a három műszakhoz szükséges szakembergárda biztosított. Egyébként az egész hengermű, benne az új gépek is jól indultak az év első munkanapján. A gyárrészleg műszaki 'vezetői es dolgozói felkészültek arra, hogy teljesítsék megnövekede.tt feladataikat. Minden erővel törekedjünk a balesetek csökkentésére ség, — beleértve a munkavédelmi* beruházások végrehajtását is — a balesetek csökkentése érdekében? A balesetek súlyosságát illetően az elmúlt évben sem javult kielégítően a helyzet a nógrádi szénmedencében. A súlyossági számot figyelembe véve szénmedencénk országosan is a legrosszabbak közé tartozik. Munkatársunk kérdést intézett Hav- ran István elvtárshoz az Országos Bányaműszaiki Főfelügyelőség elnökéhez a balesetek súlyosságát illetően. Kérdéseinkre az alábbi választ kaptuk: — Hogyan alakul a táppénzes állomány a szénbányászatban, miben látja az okát a nógrádi szénmedence magas táppénzes állományának? — Elöljáróban azt, hogy az Orlszágos Bányamű.szaki Főfelügyelőség balesetellenőrző tevékenysége és az ezzel kapcsolatos statisztikai adatgyűjtés csak a három napon túli gyógytartamú üzemi balesetek vzisgálatára, valamint az ilyen okból kiesett táppénzes betegműszakokra terjed ki. Az üzemi baleseti statisztikában két mutatót használunk általában Az egyik „gyakorisági szám”, amely a százezer műszakra eső baleseti gyakoriságot mutatja, a másik a „súlyossági szám”, tehát az egy balesetre eső táppénzes napok száma. A két mérőszám szempontjából a Nógrádi Szénbányászati Tröszt a következő képet mutatja: — Az 1960-as gyakorisági szám 26 százalékkal, az 1961 I—ni. negyedév gyakorisági száma kb. 25 százalékkal volt jobb, mint az országos átlag. A súlyossági számot illetően már más a helyzet Az 1960-as súlyossági szám 19,5 százalékkal, az 1961 I— III. negyedév súlyossági száma kb. 11,2 százalékkal magasabb az országos átlagnál. A súlyossági számot illetően tehát már az 1960. évhez viszonyítva javulás állapítható meg, mégis országosan a legrosszabbak közé tartozik ez a mutató. A mutatók alapján tehát azt kell mondanunk, hogy a tröszt területén a balesetek esetszáma csökkent és évek óta javul, azonban a balesetek Súlyossága, illetve az egy balesetre eső táppénzes napok száma megnövekedett. — Milyen feladatok várnak véleménye szerint elsősorban a műszaki középkáderekre a beteglétszám csökkentése érdekében? — Nagyon fontos, hogy a helyzet megjavítása érdekében milyen feladatok várnak a műszaki középkáderekre. A tennivaló a munkavédelmi tevékenység sokrétűségéből eredően igen sokféle. A legfontosabbak a következők: — Szakmai színvonaluk állandó fejlesztése, a továbbképzés, hogy a műszaki irányítás és ily módon a balesetmegelőzést szolgáló intézkedések és az ellenőrzés színvonala is megjavuljon. A technológiai és a munkavédelmi rendelkezések szigorú és következetes számonkérése, betartása és betartatása mindenekelőtt mind a termelés, mind a munka zavartalansága és a dolgozók biztonsága érdekében. A munkahelyek rendszeres és gondos ellenőrzése. Gondoskodás a biztonsági berendezések időben történő beépítéséről és azok üzemképes állapotban való tartásáról, használatáról. A dolgozókkal való rendszeres foglalkozás útján a biztonságos munkavégzés terén a fegyelem megszilárdítása és a munka- védelmi oktatás fokozása. — Elegendőnek tartja-e a Bányaműszaki Felügyelőség eddigi elenőrző munkáját, s ha nem, miben szabja meg a nógrádi felügyelőség további tevékenységét? — A körzeti felügyelők műszaki ellenőrző tevékenységét különösen minőségileg kell fokozni, ami azt jelenti, hogy ellenőrzéseik ne csak a már meglevő hiányosságok megállapítására terjedjen ki, hanem megelőző intézkedéseket is tegyenek, megvitatva ezeket a problémákat az üzemek gazdasági vezetőivel. Minden baleset kivizsgálás alkalmával a felelősség kérdését minél mélyebben tisztázza és ne álljanak meg több esetben csak a dolgozó mulasztásának megállapításánál. A kerület a balesetek megelőzése érdekében fokozottabban harcoljon a szénmedence távlati feladatain belül az üzemkoncentrációk és rekonstrukciók, a műszaki fejlesztési feladatok, a munkavédelmi beruházások időben történő megtervezéséért és megvalósításáért. Ezen belül különösen szorgalmazza a korszerű vágatbiztosítást, a csillepark korszerűsítését és karbantartását, a szállítópályák és a szállítóvágatok állapotának javítását, illetve a fenntartó munkálatokat, a szellőztetési fegyelmet, a munkahelyi technológiai fegyelem javulását, a bányaterek rendjét és tisztaságát. — Milyen műszaki intézkedésekre lenne szük— Az első és legfontosabb feladat a munkavédelmi tevékenység társadalmi üggyé való tétele. Ennek érdekében szoros összhangot kell teremteni a párt, szákszervezet, a bányahatóság és a gazdasági szervek műszaki és munkavédelmi vonatkozású tevékenységle között. Fejleszteni kell a szocialista munkabrigád mozgalmat, mert ez a gazdasági jelentősége mellett a szakmai színvonal emelését és a munka biztonságosságát egyaránt szolgálja. Támogatni kell az eddig eléggé elhanyagoll „munkavédelmi őrség”-nek szervezését és munkáját. A fennálló rendelkezések, a prémiumrendszer, a jutalmazási keretek, sőt a nyereségrészesedés terén is gondoskodni kell a munkavédelmi tevékenység és eredmények kellő súlyú vizsgálatáról, értékeléséről. Szembe kell szállni minden olyan szemlélettel, amely a munka biztonságát a termelési érdekek mögé helyezi és csak mellékes vagy formai kérdésnek tekinti. A be-' ruházás, a termelés, a műszaki fejlesztés egyes tématerületeihez elkerülhetetlenül kapcsolódnak a biztonsági, a munka- és egészségvédelem kérdései is. Feltétlenül fokozni kell a műszaki vezetők és középkáderek szakmai színvonalának emelését, mivel a képzettséget illetően az országban itt a legrosszabbak az arányok. Fokozottabban kell számonkémi és vizsgálni a műszaki és kö- zérnkáderek ellenőrző tevékenységét, mert ezen a téren igen nagy megalkuvás és felületesség tapsaztalható — mondotta Havran István elvtárs. A munkaver&eny újabb A szocialista munkaverseny időről időre újabb vonásokkal gazdagodik. Eredményei, az élet tapasztalatai számos olyan vonással bővítik a munkaversenyt, amelyek szervesen egybefüggnek a népgazdaság előtt álló időszerű feladatokkal. Nagy sikert ért el az utóbbi évékben a szocialista1' brigádok mozgalma, illetve az e címért versenyző kollektívák termelési, művelődési tevékenysége. Ma már bátran állíthatjuk, hogy megyénkben pogárjogot nyert a beruházási mozgalom. Több nagy építkezés eredményei igazolják, hogy a népgazdaság fejlesztésére, a megyénk gazdagítására fordított összegek felhasználásában sikerült jelentős eredményeket elérni. Az új év első napjaiban további jelentős kezdeményezéssel gazdagodott a szocialista munkaverseny. A Salgótarjáni Tűzhelygyár dolgozói nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint arra, hogy emeljék gyártmányaik minőségét, tartósabb termékeket készítsenek a lakosság, a népgazdaság számára. A tűzhelygyáriak abból indultak ki, hogy a termelékerryég növelése, az önköltség csökkentése még számos lehetőséget, tartalékot rejt magában. És valóban igazuk van! A termelékenység növelése nemcsak azon az úton érhető el, hogy csökkentjük az egy-egy termék előállításához szükséges munkaórák mennyiségét. A társadalmi fejlődésnek ezt az alapvető célkitűzését azzal is igen jól szolgálhatják az ipar, a mezőgazdaság dolgozói, ha biztosítják, hogy az általuk előállított termékek az eddiginél hosszabb ideig elégítsék ki az igényeket, tartósságuk, élettartamuk magasabb legyen. Ezzel függ össze, hogy ezt a tartósságot, minőségi javulást reális anyagtakarékossággal, az első osztályú áruk mértékének növelésével kívánják elérni. A feladat, amelyet e gyárunk műszaki és fizikai dolgozói maguk elé tűztek, igen nagy: az eddigi hét évről 15 évre akarják emelni a tűzhelyek élettartamát Ez rendkívül sok műszaki intézkedést, technológiai változtatást kíván meg és együtt jár a műszaki vezetők, a dolgozók szakmai képzettségének, hozzáértésének gyorsütemű növelésével is. Minden kétséget kizáróan biztos, hogy megyénk más ipari vállalatainál is igen nagy lehetőségek vannak ilyen tekintetben. A Salgótarjáni Acélárugyárban, üveggyárainkban, a szénbányászatban, a helyiiparban (és itt különösen jelentős) emelhetik a termelési kultúra színvonalát, biztosíthatják, hogy a lakosság teljes megelégedéssel használhassa termékeiket, szolgáltatásaikat. Nem kevésbé fontos, hogy a hazai igények lehető legjobb kielégítése mellett a magyar ipar — ebben a megye ipara — termelése mindinkább megközelítse a nemzetközi mértéket, előbb egyes, majd később a termékek zömében el is hagyja azt. A tűzhelygyáriak kezdeményezésének jelentőségét mindenekelőtt az adja meg, hogy vonala teljesen egybevág az MSZMP VII. kongresszusa határozatainak végrehajtásával. Pártunknak ez a tanácskozása többek között aláhúzta a termelés minőségi oldalait, felhívta az ipar vezetőinek és dolgozóinak figyelmét a jobb minőségre, a selejt csökkentésére, az anyaggal való észszerű takarékoskodásra. Az e kongresszuson megjelölt célkitűzések változatlanul érvényesek a második ötéves terv végrehajtásában is. Igaz, hogy a tűzhelygyáriak a valamennyi gazdasági mutatóra érvényes éves versenyvállalást is kidolgozzák. Emellett, és ezzel együtt készítették el a lapunk legutóbbi számában megjelent felhívásukat is. A kettő egymással teljesen ösz- szefügg, biztosítja a feladatok sokoldalú meghatározását és végrehajtását, ugyanakkor kiemeli és jelentőségének megfelelően aláhúzza a termelő- munka minőségi színvonala emelésének fontosságát is. Nagy érdeme ennek a kezdeményezésnek, hogy felülemelkedik az üzem szűkebb értelemben vett érdekein. Gyakorlati megnyilvánulása annak az igen helyes szemléletnek, hogy mindenekelőtt a népgazdaság követelményeit kell szem előtt tartani. A tűzhelygyáriak mindezt úgy valósítják meg, hogy tartósabb, jobb minőségű terméket adnak a lakosságnak, a népgazdaságnak — változatlan áron —, ugyanakkor a gyár is bizonyos anyagi előnyökre, megtakarításra tesz szert. E kezdeményezés létrehozása lehetséges volt azért, mert a párt helyes politikája mind több embert — vezetőt és dolgozót — győz meg arról, hogy az egyéni felemelkedés útja a társadalom gazdagodásának útján megy végbe. Lehetséges volt azért, mert csakúgy, mint az országban, a mi megyénkben is változik a szemlélet, mind többen sajátítják el azt a nézőpontot, amely a közösség érdekeit helyezi előtérbe. Ismeretes, hogy a tűzhelygyári dolgozók már számos sikert értek el a szocialista munkaversenyben. Most pedig meglátták azt is. hogy a verseny eddigi eredményei — bármilyen kiemelkedőek legyenek is — nem mindig felelnek meg az élet követelményeinek. Igen helyesen arra az álláspontra jutottak, hogy irányuljon verseny életünk egy- egy fontosabb, a dolgozó tömegek által minden tekintetben támogatott célkitűzésére. Legyen olyan iránya ennek a versenynek, amely szinte kézzelfoghatóvá teszi a népgazdaság és az egyes dolgozók érdekeinek azonosságát, teljes összefüggését. A tűáhelygyáriakkal együtt méltán mondhatjuk: váljon ez a kezdeményezés olyan mozgalommá megyénkben, amely hozzájárul ahhoz, hogy a munkások nemes vetélkedése tartalmában, színvonalában tovább emelkedjen. A szocialista munkaverseny — a minőség javításának tekintetében is — kibontakoztatja a vezetők, a munkások alkotó kezdeményezését, hozzájárul a nagy népgazdasági célhoz: több, jobb és olcsóbb terméket ad a lakosságnak! Balogh Gyula Új feladatok előtt a rónai bányászok A rónai bányászok eredményekben gazdag esztendőt zártak le az 1961-es évvel. Mennyiségi tervük határidő előtti teljesítése után az előzetes számítások azt mutatják, hogy jól alakult az elmúlt esztendőben a termelékenység, a minőség és az önköltség is. A bánya dolgozói az új év első munkanapjától nagyobb feladatok végrehajtásáért indultak harcba. Január 2-tól naponta egy vagonnal több szenet kér tőlük az ország. A bánya műszaki vezetői gondoskodtak is arról, hogy ehhez minden feltétel biztosított legyen. Elegendő szeneié munkahelyet biztosítottak, de biztosított a termelési kapacitás is. Bíznak abban, hogy a jó felkészülés után valóra váltják azt a tervüket, hogy ebben az évben 75 kilogrammal növelik az összüzemi teljesítményt is.
