Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)
1961-12-23 / 103-104. szám
NÓwrtLilDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÖGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA és a MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVF., 103—104. SZÁM. ÁRA: 1,20 FORINT 1961. DECEMBER 23. A béke megvédésének programja A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa mélyreható és sokrétű választ adott a világot foglalkoztató kérdésekre. Szovjet testvérpártunk eddig lezajlott kongresszusai nagy szerepet töltöttek és töltenek be a nemzetközi munkásmozgalomban, a világ ügyéinél? alakulásában. Azok a gazdasági tapasztalatok, amelyeket a szovjet kommunisták, a szovjet nép a hatalom meghódításában, az új szocialista rend építésében, most pedig a kommunizmus építésében szereztek, illetve szereznek, olyan általános törvényszerűséget foglalnak magukban, amelyek érvényesek mindenütt a világon. Szovjet testvérpártunk kongresszusai közül is különösen kiemelkedik a három programot alkotó nagy tanácskozás: az 1903-as, az 1919-es és az 1961-es kongresszusok. Ezek a tanácskozások mindig egy-egy nagy társadalmi forduló időszakában ültek össze: az első program a kapitalizmus megdöv- tésének, a proletárdiktatúra kivívásának dokumentuma volt; a második program a szocializmus egy országban történő felépítésének kérdéseit határozta meg, míg a mostani a kommunizmus elvi és gyakorlati feladatait foglalta történelmi okmányba. Az egész emberiség méltán várta a XXII. kongresszus állásfoglalását, amely feltárta azokat a hatalmas társadalmi erőket, amelyek a ma és holnap történelmét mozgatják, kimutatta, hogy az emberiség fejlődésének útja a béke, a szocializmus, a kommunizmus irányúban halad. A párt új programja a kommunizmus építésének, annak az időszaknak a programja, amikor a Szovjetunió a kommunizmus építésének általánosan kibontakozó szakaszába lépett, amikor a Marx, Engels és Lenin által felhalmozott gazdag tanítások és a Szovjetunió eddigi építő munkájának tapasztalatai alapján a legfejlettebb társadalmi rendszer felépítéséhez látnak hozzá. Ez volt az egyik fő kérdés a kongresz- szuson. A kommunizmus építőinek nagy tanácskozása egyben a béke kongresszusa is volt. A kommunizmus építésének programjával elválaszthatatlan szerves egységben adott választ' a kongresszus a béke és háború kérdésére. Leszögezte: ma már megvan minden lehetőség a béke megőrzésére, a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésére, felvírra- dóban a nap, amikor örökre száműzik az emberiség történetéből a háborúkat és a teljes béke, a társadalmi felvirágzás. a hallatlan fejlődés időszaka köszönt be. „A szocialista országok és az ösz- szes békeszerető erők harca egy újabb agresszió és háború előkészítése ellen, a jelenlegi világpolitika fő tartalmát alkotja” — mondotta Hruscsov elvtárs az SZKP XXII. kongresszusán tartott előadói beszédében. E tétel szellemében adott és alkotott történelmi jelentőségű béke- programot a kommunizmus építőinek tanácskozása. Abból az éleit által teljes egészében beigazolást nyert lenini tételből indult ki, hogy lehetséges és szükséges a békés egymás mellett élés a különböző társadalmi berendezésű országok között. Egyben leszögezte és kimondotta, hogy az ellentétes társadalmi rendszerű államok és államcsoportok együttélésének azon az alapon kell megvalósulnia, hogy minden politikai, állami és katonai csoportosulás lemond a háborúról, az államközi kérdések fegyveres rendezésének módjáról. Az SZKP legutóbbi kongresszusa leszögezte: a mai körülmények között megnyílt a távlat, hogy kivívható a békés együttélés, abban az egész időszakban, amelyben meg kell találni a világot jelenleg megosztó társadalmi és politikai problémák megoldását. A kommunisták a béke legkövetkezetesebb és legáll- hatatosabb harcosai — a Szovjetunió és a szocialista tábor hatalmas és élenjáró fegyveres ereje mellett — a néptömegek történelemformáló és alkotó ereiére, szerepére támaszkodnak. Abból indulnak ki, hogy maguktól a népektől, a népek elszántságától és aktív kiállásától függ: béke lesz-e a földön, vagy százmilliókat elpusztító borzalmas termonukleáris háború? A világ fejlődése eddig teljés egészében a kommunistákat) a világ békeszerető népeit igazolták. Amíg 1919-ben a világ területének 44.5 és lakosságának 48.1 százaléka tartozott a nagy imperialista hatalmakhoz, addig 1961-ben már egészen más a helyzet. Ezek az imperialista nagyhatalmak ma már a világ területének közel három és félszer, lakosságának háromszor kevesebb részét tudhatják magukénak, mint negyvenkét évvel ezelőtt. A második világháborúban a fasizmus felett aratott győzelem. az utóbbi tizenöt évben a világ különböző pontjain kirobbantott helyi háborúk visszavetése és visszaverése szintén ezeknek az erőknek a nagyságát, a világ fejlődését meghatározó szerepét igazolják. A béke, a békés egymásmelleit élés a szocializmus rendszeréiuk lényegéből fakad. A szocializmus elítél és elvet mindenféle hódító politikát, az ember boldogulásáért és, békéjéért küzd. Ezért emelte magasra az SZKP XXII. kongresszusa a tárgyalások, a vitás nemzetközi kérdések békés úton történő megoldásának zászlaját. A Szovjetunió állandóan kezdeményező, kemény és kérlelhetetlen harcot folytat azokkal a háborúra törekvő agresszív körökkel, amelyeket a tények sem térítenek észre, és amelyek, ha módjukban állna, belekergetnék a világot egy mindennél pusz- títóbb fegyveres összeütközésbe. Amíg létezik az imperializmus, a háború veszélye is fennáll. Ilyen körülmények között nincs helye semmiféle jóhiszeműségnek és nemtörődömségnek a háborúra törekvő körökkel szemben. Az imperialisták kény- szeri tették rá a Szovjetuniót arra, hogy újabb intézkedéseket tegyen fegyveres erői hatékonyságának növelése, az atomfegyver-kísérletek felújítása érdekében. Ezzel párhuzamosan bátran és határozottan leleplezi azokat a kalandor elméleteket és gyakorlatokat, amelyek napjainkban elsősorban az albárj vezetők részéről jelentkeznek. Ezek az elemek nem veszik figyelembe a népek alapvető létérdekeit, nem látják, hogy a haditechnika kolosszális fejlődése a legnagyobb elvi következetességet és gyakorlati rugalmasságot kívánja meg a nemzetközi politikában Ma nincs más választás, vágj7 békés egymás mellet élés, vagy százmilliók pusztulása. A szovjet békepolitika — amelyet a szocializmus országainak és a békeszerető erőknek túlnyomó többsége támogat — erejét, nagyságát éppen abban talál hatjuk, hogy a diplomácia a tárgyalások minden eszközét felhasználja e cél érdekében. Nem tesz elvi engedményt. nem hátrál meg, de nagy megfontoltsággal, rugalmas politikával igyekszik biztosítani a békét a világ számára. A Szovjetunió két fronton is küzd a béke megőrzéséért, a békés egymás mellett élés megvalósításáért. Rendreuta- sítja és visszatartja a háborúra törekvő imperialista köröket, leleplezi és visszautasítja a szocialista táboron belül jelentkező kalandorpolitikusok terveit. Ez változatlan folytatása annak, a lenini békepolitikának, .amely már 1917-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét követő második napon világos megfogalmazást és kihirdetést nyert. Ezt a politikát támogatják száz és százmilliók szerte a világon, ez a politika ad erőt és bátorságot a szocializmus országaiban, a függetlenségüket kivívott vagy azért harcoló gyarmati országok népeinek, a tőkés országok dolgozóinak. Ez a politika d béke győzelmének politikája, az emberi felemelkedés, a boldog és békés emberi társadalom megvalósulásának nagyszerű politikája. Győzelme egyre közelebb, ereje annál nagyobb, minél gyorsabban haladnak előre a Szovjetunió a kommunizmus, a szocialista tábor többi országai pedig a szocializmus építésében. Távlatai ragyogónk és — szemben egy maroknyi háborúra uszító csoporttal — maga köré tömöríti a világ dolgozóinak döntő többségét. Egy évvel a mandátum lejárta előtt Országgyűlési képviselőink hároméves munkájának mérlegéből Három éve, 1958 november 16-án az Országos Választási Elnökség szűkszavú jelentése közölte csupán, hogy Nógrád megyében elsők között fejeződött be a választás. Két nappal később, az országgyűlési képviselőválasztások hivatalos eredményei közzétételekor már megtudtuk, hogy megyénkben a 156 804 választásra jogosult személy 99,4 százaléka élt Választójogával, s már e tekintetben is csupán egyetlen megye, a parasztmozgalmak és forradalmak őszi fészke, Somogy előzte meg megyénket. Ezek a választási eredmények önmagukért beszélnek. Mindenekelőtt azt jelentik, hogy képviselőiket mgauké- nak vallják megyénk dolgozói, s a választópolgárok és képviselők közt sem gazdasági, sem politikai célkitűzéseket illetően nincs lényeges különbség. Az egy nyelven beszélés és az egy akarattal cselekvés tekintetében tehát az előlegezett bizalom teljes tudatában kezdhették négy évre szóló mandátumuknak megfelelően munkásságukat képviselőink. És hogy az elmúlt három év során milyen eredményeket értek el a képviselők, azt a megye számos helységéből küldött levelek százai tanúsítják, számos szociáliskulturális és egyéb' létesítmény is ékes bizonyítékai ennek. Amikor képviselőcsoportunk alakuló ülését tartotta, kilenc képviselőnk egy igen sokoldalú és nagyszerű „programban” határozta meg a mandátum lejártáig esedékes munkássága célját. Többi közt elhatározták, hogy a választók és köztük lévő emberi kapcsolat eddig nem tapasztalt légkörét, közvetlen, baráti viszonyát alakítják ki, s a régebbi idők fehér foltjait megszüntetik a megyének. Ez utóbbi azt jelentette, hogy Nógrád számos helységében nem fordult meg országgyűlési képviselő eddig, s ezt az állapotot éppen ideje volt felszámolni. Persze a megye százötvennél több települését figyelembe véve ez egy komoly programot jelentett. Választott képviselőink azonban már most, egy évvel a mandátum lejárta előtt arról adnak számot, hogy célkitűzéseiket valóra váltották. Képviselői beszámolókon, látogatások, fogadónapok és — ezt most külön alá kell húzni — bélés külpolitikai tájékoztató gyűléseiken majdnem kétszer találkoztak már valamennyi választójukkal. Az elmúlt 3 év alatt több mint kétszázötvenezren vettek részt* a képviselők beszámolóin. tájékoztatóin és fogadónapjain. Jakab Sándor az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, a képviselő- csoport elnöke mondotta . el, hogy a képviselők kivétel nélkül élnek a választóikkal való találkozások adta lehetőségekkel: a megye szűkebb területeinek, egyes helységeknek, választóik bizonyos rétegének problémája alaposabb megismerésével. Czottner Sándor nehézipari miniszter, Schuch- mann Zoltán iskolaigazgató, Mihályfi Ernő az Elnöki Tanács tagja, Krizsanyikné, Bódiné és a többiek gyakran töltik hétvégi pihenőjüket, vasárnapjaikat a megye egy-egy távoli, kieső községének lakói közt. Egy ilyen nemrég lezajlott vjisárnapi képviselői beszámolóról mondotta el Zsidai Béla elvtárs, Karancskeszi község tanácsának elnöke, hogy a lakosság véleménye szerint a törvényes rend es az igazságérzet a választók és képviselők közti sikeres munka alapja. Karancskesziben az történt, hogy az egyik új település, a Palicák-telep közel tíz éve várja hiába a villanyfényt. Harminc takaros kis ház épült itt a termelőszövetkezeti és munkás családok szorgalma nyomán. Ennek az új településnek a ( villamosítását már saját erőből meg akarták oldani a községbeiiek. Nemrég társadalmi összefogással sudár akácfanszlopokat termeltek ki a községi erdőből, sőt fel is állították az oszlopokat. Csupán c fényt továbbító hálózat felszerelése volt hátra, amit községfejlesztési alapból és hozzájárulásból akartak fedezni. A lakosság szorgalmában és a népgazdaság megterhelését illető igazság- érzetében tehát nem voit hiány. Az Áramszolgáltató azonban anyag és egyéb műszaki feltételek hiányában nem vállalta ezt a munkál. Nemrég újból napirendre került ez a tíz éve húzódó probléma, amikor Czottner Sándor nehézipari miniszter tartotta ott képviselői beszámolóját. A karancskesziek kérését megvitatta a megyei képviselőcsoport vezetősége is és úgy foglalt állást, hogy a kérést támogatja. Az országgyűlési Képviselők közbenjárására, végül is december 19-én megkezdődött a hálózatbővítő munka Karancskesziben. De ott vannak a régebbi esetek is. Nagybátony művelődési házat kapott a képviselők támogatásával. Balassagyarmat két nagyszerű üzemet, a nagy fejlődés előtt álló kondenzátorgyárat és a kézműipari vállalatot kapta most egy éve az országgyűlési képviselők közbenjárására. A mátraszelei bányászok! is képviselőik segítségével építhették fel művelődési házukat. Itt van például a megye egész gazdasági és politikai arculatát átformáló, a szocialista építés egyik legnagyobb vívmányát- jelentő termelőszövetkezeti mozgalom nagyszerű győzelme megyénkben. A parasztság döntéséhez szükséges legégetőbb problémák, megoldásában, vagy kérdések megválaszolásában segítettek éjt nappallá téve az országgyűlési képviselők is. Csupán az idén mintegy hetven termelőszövetkezeti községben jártak megyénk képviselői, « most a zárszámadáskor is sok közös gazdaságban lesznek jelen. Elöljáróban is szó-esett a bizalomról. Ezzel kapcsolatban Jakab Sáncfor elvtárs mondotta még el, hogy levelekben és személyesen is a választók százai keresik fel havonta képviselőiket. A ’ képviselők közül többen is vannak, akik 20—25 levelet kapnak havonta választóiktól, de előfordul, hogy távolabbi megyékből is választ, vagy segítést kérnek problémáikhoz egyes emberek és családok. Csupán az idén mintegy 90 képviselői beszámolót és kb. 70 tájékoztató gyűlést tartottak a nógrádi kénviselők, 20 vállalatot, intézményt és mezőgazdasági üzemet látogattak meg és közel 50 fogadónapot tartottak az idén. Kellemes karácsonyi ünnepeket" kívánunk minden kedves olvasónknak!