Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)

1961-12-13 / 100. szám

nógrádi népújság 7 Sok embernek dédelgetett vágya a kül­földi utazás. Moszkvába szeretnének menni, Lipcsébe, vagy Drezdába, vonzza őket az idegen világ, s nem utolsó sorban a „költő­pénz”, amin valami olyan tárgyat vásárol­hatnak, amellyel azután itthon el lehet di­csekedni ... Külföldre menni...! — Mondogatják áhí­tozva és eszükbe sem jut, hogy még saját hazájukat sem ismerik. Saját hazájukat? — Elkoptatott frázisnak hangzik ez a pár szó. Pedig — úgy gondolom — különösen a fal­vak lakosai közül kevesen mondhatják el magukról, hogy voltak a Parlamentben és látták a Nemzeti Galériát. Ez pedig, akár­hogy is vesszük, nem kis dolog! No és a Nemzeti Múzeum, az Operaház, a Bazilika, a Halászbástya megtekintése ta­lán nem újdonság sokak számára? Vagy minden Nógrád megyei látta már Pesten a Hősök terét, a Margitszigetet, a Mezőgaz­dasági Múzeumot és ebédelt a Hungáriában, fővárosunk legreprezentatívabb éttermében? És fürdött a világszerte híres Széchenyi gyógyfürdőben? S vajon melyik asszony szá­mára nem jelent élményt a belvárosi kira­katok megcsodálása és legnagyobb áruhá­zaink bőséges készleteiben való válogatás?... És ki ne akarna egy estét az Operettszín­házban tölteni? Pedig az, amit itt elmondtunk, csak a feb­ruár 5—7-re tervezett különvonat utasainak programja. De mennyi érdekesség, hasznos és tanulságos dolog van még hazánkban, amit érdemes személyesen „megtapasztalni”. Más vidékek nagyüzemei, tsz-ei, történelmid nevezetességei, gyönyörű tájai ne érdekel- j nének bennünket? Sokszor — megfelelő tapasztalat hiányában — a legjobb akarat£ sem vezet eredményre. Nem árt megnézni, j hogy egy-egy gazdaságban miért fizet olyan ' jól a kukorica, vagy hoz olyan sok hasznot ‘ a baromfitenyésztés. Mennyi mesélnivalót - hozunk haza a tarisznyánkban a saját mun-\ katerületünkön való felhasználáson túl, egy-K egy útról az itthonmaradottaknak... ? Országjárás... 5 Hazánk nevezetességeinek megismerése Egy újabb lépése a falusi lakosságnaki a kultúra, a városi ember szélesebb látókörei felé. i Hogy nehéz ez a lépés?... Nem akar moz-y dúlni a falu?... £ Az IBUSZ mindent megtesz, hogy meg-f kedveltesse a társasutazásokat a falusiakkal. > Színes, változatos programokat állít össze, § de szívesen alkalmazkodik egy-egy csoport \ sajátos kívánságaihoz, igényéhez is. És teszi - ezt a lehető legkedvezményesebb áron. i> Törekvése azonban nem elég egymagában.§ Társadalmi és tömegszervezeteink: a Haza-t fias Népfront, a Nötanács, a MÉSZÖV ési a községek tanácsai közönségszervezőket je-y löltek ki, akik felvilágosító munkájukkal se- 5 gítenek minél több résztvevőt toborozni azc országjáráshoz megyénk községeiben is. ...Nehezen mozdul a falu?... De ha egy-\ szer megmozdul, ha „rákap” az utazás friss A mindig újat adó örömének ízére, ő lesz leg-% lelkesebb szervezője és részvevője a társas-)) utazásoknak! § 4 Szovjetunió Külügyminisztériumának közleménye Katangai hely set jelentés N. P. Firjubin szovjet kül- ügy miniszterhelyettes a na­pokban fogadta G. Masit, az Albán Népköztársaság ideig­lenes moszkvai ügyvivőjét és a szovjet kormány megbízá­sából nyilatkozatot tett előtte, amelyben egyebek között ez állt: Az albán kormány az albán—szovjet viszony ki­élezésének politikáját folytat­va — különösen az SZKP XXII. kongresszusa után — szovjetellenes rágalomhadjá- ratot indított az országban. Szántszándékkal olyan intéz­kedéseket foganatosít, ame­lyek akadályozzák a Szovjet­unió albániai nagykövetségé­nek és kereskedelmi képvi­seletének normális munká­ját. A szovjet nagykövet sza­mára olyan feltételeket te­remtettek, amelyek között nem teljesítheti kormányá­nak megbízásait. A szovjet nagykövetséget voltaképpen elszigetelték és vele szemben megszegik a nemzetközi jog legelemibb szabályait. A Ti­ranában működő szovjet dip­lomaták hivatalosan sem lép­hetnek érintkezésbe albán hi­vatalokkal és szervezetekkel. Az albán hatóságok provo­kációs célokból azzal rágal­Elisabethville, (MTI): Nyugati hírügynökségek közlése szerint Katangában folytatódtak az ENSZ-csapa- tok és a Csőmbe-íéle zsoldo­sok harcai. Indiai ENSZ-katonák Eli- sabethvilleben tisztogató mű­veleteket folytatnak, házról- házra haladva szorítják visz- sza a megbúvó orvlövésze­ket. Megkezdődött a harc a város közepén húzódó stratégiai útvonal birto­káért, amely jelenleg még a zsoldosok kezén van. A Dominikai Köztársaságban a Trujillo-család 3 évtizedes dikta­túrájának megdöntését nemcsak az ország fővárosa nevének „Ciu­dad Trujillo”-nak „Santo Domin­Indiai és svéd vadászbombá­zók folytatták légitámadásai­kat. Válaszul egy katangai repülőgép bombázta az eli- sabethvillei repülőteret, ame­lyet ENSZ-katonák tartanak megszállva. A Reuter értesülése sze­rin az ENSZ-csapatok meg­erősítésére fél zászlóaljnyi svéd katona érkezett Elisa­beth viliébe. A közeljövőben újabb erősítéseket várnak, mert feltételezhető, hogy Csőmbe zsoldosai nagyszabá­sú ellentámadást indítanak. Vasárnap ugyanis Csom­béék is kaptak erősítést, erők erkölcsi és esetleges ka­tonai támogatására az Amerikai Egyesült Államok haditengeri flot­tájának több hajója a Domini­kai Köztársaság felségvizein, vagy két teherautón fehér zsol­dosok érkeztek Jadotville- ből. Az AP jelentése szerint Csőmbe katangai diktátor hétfőn délután sajtóértekez­letet tartott és ezen hevesen támadta az ENSZ-t. Azt ál­lította, hogy az ENSZ-repíilő- gépek által végrehajtott lé­gitámadások Katanga gazda­sági életének megbénítását célozzák. Elmondotta, hogy az Union Miniere angol—belga kon­szern több feldolgozó üzeme megsemmisült. Kolweziben olyan súlyos károk érték az üzemet, hogy a munka csak hónapok múltán kezdődhetik ismét meg. Kolwezi — mint ismeretes — Katanga máso­dik legnagyobb városa és egyúttal a Csombéék légiere­jének legfontosabb támasz­pontja. mazzak a szovjet képviseleti intézmények munkatársait, hogy albánellenes tevékeny­séget fejtenek ki. A szovjet fél több ízben felhívta az albán kormány figyelmét arra, hogy az al­bán hatóságok tűrhetetlen magatartást tanúsítanak a Szovjetunió tiranai nagykö­vetségével szemben. Az albán kormány azonban nemcsak, hogy nem kívánt semmilyen intézkedést tenni, hanem még nehezebbé teszi a szovjet in­tézmények munkatársainak Albániában tartózkodását. Az államok, különösen szo­cialista államok közötti vi­szonyban hallatlan az albán kormánynak az az alaptalan követelése, hogy majdnem egyharmadára csökkentsék a szovjet nagykövetség személy­zetének létszámát. A szovjet külügyminiszté­riumot felhatalmazták, hogy erélyesen utasítsa vissza az albán kormánynak ezt a tűrhetetlen követelését. Mint ismeretes, a nemzetközi jog nem ismeri el egyetlen or­szágnak sem azt a jogot, hogy önkényesen és egyolda­lúan korlátozza a nála mű­ködő külföldi diplomáciai képviseletek személyzetének létszámát. Helyénvaló ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy Albánia nemrégiben még bizonyos nemzetközi ér­tekezleteken szembeszállt olyan kísérletekkel, azzal az elitélendő gyakorlattal, hogy a diplomáciai képviseletet fogadó állam határozza meg a képviselet személyzetének létszámát. Most viszont az albán kormány folyamodik azoknak a kapitalista álla­moknak módszereihez, ame­lyek korlátozni igyekszenek a szocialista tábor országai­nak diplomáciai tevékenysé­gét. A szovjet fél természete­sen nem nézheti közömbö­sen, hogy milyen tűrhetetlen helyzetet teremtettek az al­bán hatóságok a Szovjet­unió tiranai nagykövetségé­nek és kereskedelmi képvi­seletének munkatársai szá­mára. A Szovjetunió kormá­nya, figyelembcvéve mind­ezt, valamint az albán fél­nek azt az arcátlan kijelen­tését, hogy a szovjet diplo­matáknak többé semmi ke­resnivalójuk Tiranában, el­határozta, hogy visszahívja Albániából I. V. Sikint, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, valamint a szovjet nagykö­vetség és a kereskedelmi képviselet egész személyze­tét. A szovjet külügyminiszté­rium tudomást szerzett ar­ról, hogy az Albán Népköz- társaság moszkvai nagykövet­sége az utóbbi időben meg­próbált terjeszteni különböző szovjetellenes anyagokat, amelyek gáládul rágalmaz­zák az SZKP-t és a Szovjet­uniót. Az Albán Munkapárt Központi Bizottságának ez év október 20-i nyilatkozatát és más rágalmazó szovjetellenes anyagokat például az általá­nosan elfogadott szabályok megkerülésével kezdtek kül­dözgetni közvetlenül a szö­vetségi köztársaságok kom­munista pártjainak központi bizottságához. Az albán nagykövetség nemrégiben eljuttatta több moszkvai nagykövetséghez az AMP központi bizottságának október 20-i nyilatkozatát, Hodzsa november 7-i beszá­molóját és más anyagokat, amelyek hazugságot és aljas rágalmakat szórnak pártunk­ra, a szovjet kormányra és az SZKP XXII. kongresszusá­nak határozataira. Fel kellett figyelni arra is, hogy szovjetellenes célokra széltében-hosszában felhasz­nálják a Szóvje unióban tar­tózkodó albán állampolgárokat. Az albán nagyköve.ség, visz- szaélve a Szovjetuniónak az­zal az őszinte törekvésével, hogy színvonalas szakember- képzéssel segítse az albán népgazdaságot, szovjetellenes propagandára használja fel az albán diákokat. Ezek a szovjetellenes lépé­sek méltán keltettek felhábo­rodást a szovjet emberekben, minthogy azok egyetlen célt szolgálnak — az országaink és pártjaink közötti viszony kiélezését és megrontását, a nagy szocialista táborhoz tar­tozó országok egységének és összefogásának megbontását. A Szovjetunió külügymi­nisztériuma több ízben fel­hívta az Albán Népköztársa­ság moszkvai nagykövetségé­nek figyelmét arra, hogy megengedhetetlen dolog a Szovjetunióban szovjetellenes anyagokat terjeszteni és ebbe bevonni a Szovjetunióban tartózkodó albán állampolgá­rokat. Az albán fél azonban semmilyen intézkedést nem tett az ilyesfajta anyagok ter­jesztésének beszüntetésére, sőt mi több, az Albán Nagykö­vetség, amint ezt tények bi­zonyítják, az utóbbi időben igyekszik még élénkebben terjeszteni az SZKP-val és a Szovjetunióval szemben el­lenséges anyagokat, ami ösz- szeegyeztethetetlen bármilyen diplomáciai képviselet normá­lis feladatkörének betöltésé­vel, különösen, ha olyan or­szág diplomáciai képviseleté­ről van szó, amely a szocia­lista tábor tagjának tartja magát. A szovjet fél véleménye szerint olyan körülmények között, amikor az albán kor­mány tudatosan élezi a vi­szonyt a Szovjetunióval, s szovjetellenes tevékenysége céljára moszkvai diplomáciai képviseletét is felhasználja, teljesen indokolatlan Nesti Nasenak, az Albán Népköz- társaság nagykövetének, vala­mint a nagykövetség sze­mélyzetének és az albán ke­reskedelmi tanácsosnak to­vábbi moszkvai tartózkodása. A szovjet kormány köve­teli, hogy az albán nagy­követ, az albán nagykövet­ség és a kereskedelmi taná­csos és egész személyzete hagyja el a Szovjetunió terü­letét. go”-ra való visszaállítása jelzi, hanem egyúttal a forraűami tö­megmozgalom nagyarányú fellen­dülése is mutatja. A demokratikus szabadság- jogok védelmezésére a 48 500 négyzetkilométernyi nagyságú köztársaság több városában tö­megtüntetésekre, és a 300 000 la­kosú fővárosban utcai harcok­ra került sor. Legutóbbi jelen­tések szerint a november 30-án kitört általános sztrájk teljesen megbénította a főváros gazdasági életét. A dominikai reakciós belső azok határán horgonyzott le. A négymillió lakosú Domini­kai Köztársaság mezőgazdasági ország. E fő gazdasági ág fog­lalkoztatja a lakosság nyolctize­dét. A mezőgazdaság legfontosabb növényei közé a cukornád, a kakaó valamint a dohány tarto­zik. A kis köztársaság ipara e termékek feldolgozására korláto­zódik. A legfontosabb cukorgyá­rak és szeszfeldolgozó üzemek a déli partvidék városaiban tele­pültek. A kis ország gazdasági életét az amerikai, főleg USA töke uralja. tó? dohány I 8R' ßräziUa j cukornád (Brif Nyl) '8/ cukorgyártás ^ rumgydrtas ■ (hr) - frunc/d (Holf) ‘Holland KANADA 17 fh‘o rt b / (e n (I' • • Orömtüzek a Kilimandzsárón örömtüzek gyúltak ki Afrika tetéjén, Kilimandzsáró leg­magasabb csúcsán, hogy elűzzék a sötétségnek az emlé­két is és a jövőbe világítsanak. A környék sokat pró­bált népének szíve csordultig tele boldogsággal. Ezért hordták nappalon és éjszakán, álló héten át a független­ség napjának kikiáltásáig a fáklyákat fel a hegytetőre. Több mint félszáz kormány képviselői jelentek meg a Dar Es Saalam-i ünnepségeken, látták a fényeket, ame­lyek hirdetik: Tanganyika kiszakadt a gyarmati uralom láncaiból, megszületett Kelet-Afrika első független állama. Tanganyika függetlensége annyit jelent, hogy a gyar­mati rendszer válsága a füg­getlenségükért harcoló né­pek győzelméhez vezet im­már az afrikai földrész dél­keleti vidékein is. A gyar­mati területek mindegyike másként és másként fejlő­dött. Más a történetük, má­sok gazdasági körülményeik, népeik osztálytagozódása, sza­badságmozgalmának ereje, különböző földrajzi helyzet­ben más és más a lehetősé­gük. Másképpen bontakozik ki a gyarmati rendszer vál­sága különböző imperialista hatalmak birtokolta területe­ken. De különbözőképpen mu­tatkozik meg a gyarmati rendszer válsága Anglia kü­lönböző gyarmatain, sőt Ang­lia más és más kelet-afrikai területein is. Kenyában pél­dául sok európai telepes él, ezek közül számosán már Kenyában születtek és azt hazájuknak tekintik. Ez ki­hat a kenyai afrikaiak sza­badságharcának formájára. Ugandában volt a gyarmati rendszer megszüntetése előtt egész Kelet-Afrikában a leg­magasabb a gazdasági fej­lődőttség foka. Ebben az or­szágban az osztálytagozódás is határozottabb és világo­sabb, mint például Tanga- nyikában. Sajátos módon ala­kultak a körülmények Tan- ganyikában, ahol a gyámsá­gi terület státusa rendkívüli módon kihatott az antiimpe- rialista mozgalom formájára és eseményeire. Tanganyika angol gyarma­tot, mint ismeretes, Viktó­ria királynő adta át 1896- ban Németországnak. Az első világháború után a versail- lesi szerződés értelmében Tan- gamyikát a Népszövetség gyámsága és Nagy-Britannia kormányzata alá helyezték. A második világháború után, 1946-ban. az ENSZ gyámsága alá került, de a kórmányza- tot továbbra is Nagy-Britan­nia látta el. A függetlenségi, mozgalom az elmúlt évtized második felében bontakozott ki a maga - teljességében. Bár a különböző gyarmati terü­leteken a harc feltételei egy­mástól eltérőek. Kelet-Afrika népei tudják, hogy célkitűzé­sük csak azonos lehet. Va­lamennyien a gyarmati rend­szer igájában sínylődnek, s együtt kell fellépniök azért, hogy lerázzák ezt az igát, bár­milyen legyen is annak for­mája. Valamennyi kelet-afri­kai nép, amelynek hazájá­ban az angol uralom akár gyarmatosító, akár gyámkodó alakjában lépett is fel, együt­tesen vívta harcát és vív­ja ma is nemzeti államuk létesítéséért Kelet-Afriká­ban, annak a lehetőségnek megteremtéséért, hogy vé­gül is elsöpörjenek minden gátat, amelyet az idegen ha­talom országuk gazdasági, kulturális és politikai fej­lődése útjába torlaszolt. Az egyik kelet-afrikai nép sza­badságmozgalmának Sikere győzelem volt a másik kelet­afrikai nép számára is. A Tanganyikával szomszé­dos Kenyában szerzett ta­pasztalatokon okulva, Nagy- Britannia szembe kerülve a jól szervezett és nagy tömegeket mozgósító tanganyikai mozgalommal, egymás után adott látszat, de egyszersmind valóságos engedményeket is a tanga- nyikaiaknak. Az elmúlt év augusztusában választásokat rendeztek, amelyeken győzött az afrikaiak nemzeti szövet­sége. Szeptember elején meg­alakult Tanganyika „felelős kormánya”, élén Julius Nyé­rerével, akit hazájában az afrikai nacionalizmus egyik vezéralakjának, egyszersmind bölcs államférfinak ismernek. Alkotmányozó konferencián állapodtak meg Tanganyika vezetői és a gyarmatosítók a függetlenségnek 1961. de­cember 8-án éjfélkor történő kikiáltásában. A független­séghez vezető úton jelentős állomás volt a már teljesen afrikai kormány megalakulá­sa, élén Nyererével, 1961. má­jus elsején. A függetlenség elnyerése minden volt gyarmati ország esetében: csaik első lépés. A függetlenség kikiáltása egy­általán nem jelenti még a gazdasági függőség teljes fel­számolását, az önálló politi­ka biztosítékát. Nagy ered­mény mégis, mert csak az első lépést követheti a má­sodik. Az utóbbi esztendők­ben felszabadult afrikai te­rületek példája bizonyítja, mennyire ragaszkodnak a konchoz az imperialisták és miként tesznek meg mindent azért, hogy megakadályozzák a már felszabadult orszá­gokban a szabad gazdasági, kulturális és politikai fejlő­dést. Számos afrikai ország­ban sikerült az imperialis­táknak a függetlenséget úgy készíteniük elő, hogy a ha­talom a burzsoázia legreak- ciósabbb rétegeinek kezébe kerüljön át. Még ilyen orszá­gokban is érvényesül a fej­lődés törvényszerűségének kö­vetkeztében az antiimperia- lista tendencia. UTAZNI JŐ - ÉS HASZNOS IS \ n Dominikai Köztársaság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom