Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)
1961-12-13 / 100. szám
1961. december 13. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 5 Érdekes egy fogalom ez! Mindenki pontosan tudja az értelmét, ha az egyéni tulajdonáról van szó. Vigyáz, nehogy egy fillér értékű veszendőbe menjen a saját „vagyonából1’! Itt vannak például a háziasszonyok! Milyen ügyesen kitakarítják az ujjúkkal a tojás héjából a fehérje utolsó csöppecskéit is. Milyen vékonyan tisztítják a burgonyát és mennyire vigyáznak, hogy a vöröshagyma utolsó darabocskája is a lábasba kerüljön. Ugyanez a helyzet a férfiembereknél is. Milyen nehezen nyílik ki a pénztárcájuk. Alaposan meggondolják, mielőtt cipőt, táskát Vásárolnak a gyereknek. S azután a gyerek még sokszor hallja: ne csúszkálj, kopik a cipőtalp, meg hogy vigyázz Vagyonvédelem a táskádra, mert sok ba került. S hány ilyen .meggondolt, takarékos apa, anya válik egyszerre könnyelművé, amint a pult mögé kerül. Egy-két csoki, amit bekapnak árusítás közben, nem tűnik soknak, de hetek, hónapok alatt a „sok kicsi sokra megy”. Azután persze vannak ennél drágább „kedvtelések” is. Likőr, pálinka, téliszalámi nem olcsó dolgok és az elárusító észre sem veszi, máris jó néhány száz forintra növekedett a hiánya. S a hanyagságból eredő károk? Otthon melyik háziasszony tűrné az egerei, tenné a szalonna mellé a petróleumot? Egyik sem! A boros, sörösüvegeket visszaviszi a boltba,-hiszen pénzt kap értük. És ha a boltok árukészletét bízzák rájuk? Egyszerre megfeledkeznek észszerűségről, rendsze- retetröl, felelősségről. A felvágottakat egerek rágcsálják, a keksz petróleum szagtól „illatozik”, a göngyölegek szomorú árvaságban hevernek az udvar sarában. Ilogy ez a sok kisebb, nagyobb felelőtlenség mire vezet? — Tavaly Nógrád megye szövetkezeti hálózatában még „csak” 21 fillér hiány esett 100 forintra, az idén, ahelyett, hogy csökkent volna a károk összege, 100 forintonként 25 fillérre emelkedett. Ahhoz, hogy ez a jelentős kárösszeg a minimumra apadjon — a boltvezetők és elárusítók becsületessége mellett — szükség van a lakosság éberségére is. Bizonyára nem egy eset fordul elő, amikor a falusi vásárló látja, hogy becsapódik, vagy tud egyes boltvezetők visszaéléseiről, mégsem szól, még kevésbé jár utána, hogy gyanújához bizonyítékot szerezzen. A bátor kiállástól való félelem, a „mit avatkozzak mások dolgába”, hibás szemlélete, a helytelen „békeszeretet”, a mindnyájunk vagyonáért való felelősség hiánya tartja vissza a vásárló- közönséget attól, hogy a szövetkezetek vezetőségének jelentse az észlelt hanyagságokat, károkozást. Reméljük, hogy ezek az igazi okok, s nem a „ma nekem, holnap neked’ kéz kezet mosó elve. — Kemény —5 Csaknem ezer holdon zöldségféle a Hatvani Konzervgyárnak A takarmánytermesztés és gazdálkodás szerepe a jövő mezőgazdaságában Nógrád megye termelőszövetkezeteinek egyik legnagyobb szerződéses termeltetője a Hatvani Konzerv- és Cukorgyár kombinát. Különösen a konzervgyár zöldség étvágya nő, s emiatt a termelőszövetkezetekben egyre fejlesztik a több munkaerőt foglalkoztató zöldségtermelő telepeket. A zöldségfélék termelésében igen nagy szerepe van Nógrád megyének. mivel ebben az északi és hűvös éghajlatú országrészben valamivel később érik a borsó, a zöldség és a gyű mölcs is, mint a gyártól délre eső területeken. így a gyártás, illetve feldolgozás idejét hosszabbra nyújthatják és több ezer tonnával több konzervféleséget gyárthatnak. A nógrádi termelőszövetkezetek ezért is növelik állandóan a zöldségtermelő területeiket, A néhány évvel előbbi 4—500 holdról jövőre már közel 1000 holdra növekszik a nógrádi termelőszövetkezetek szerződésesen termelő területe a gyár számára. Az idei 300 holdnyi borsó helyett több mint 400 holdon termeltet jövőre zöldborsót a gyár a megyénk termelő- szövetkezeteivel. Százhúsz holdas uborkatermő területüket is több mint kétszeresére növelik a taösszehívták a rétsági járásban tevékenykedő államilag kihelyezett mezőgazdasági szakembereket. A Rétságon rendezett tanácskozáson értékelték a szakemberek eddigi munkáját, az elért eredményeket és megvitatták a vasszal a nógrádi közös gazdaságok. Zöldbabot eddig jóformán nem is termeltek a gyár részére Nógrádban. Tavasszal ebből a hüvelyesből is 50 hold termését szállítják el Hatvanba. Uj szerződéses növényként jelentkezik jövőre a zöldpaprika és lassan tért hódít a gyár feldolgozandó nyersanyagai között a később érő nógrádi paradicsom, a külföldön keresett börzsönyi—ipolyközi ananászeper és málna is. további tennivalókat. Az értekezlet nagyon sok hasznos tapasztalatot eredményezett. A tanácskozás anyagára legközelebb visszatérünk. Az állami gazdaságok immár hagyományos ez évi bábolnai tanácskozásán megvitatták a gazdaságok takarmánytermesztési, takarmánygazdálkodási feladatait. Az ötéves terv időszaka alatt ugyanis a takarmánytermő terület nem nő olyan mértékben, mint az állattenyésztés hozama, a terület- egységre vetített áruértékesítés. Az állami gazdaságok 1961-ben 4200 vagon sertéshúst és 300 vagon baromfihúst értékesítettek. Jövőre 6500 vagon sertéshúst és 700 vagon baromfihúst adnak az államnak. Az ötéves terv végére többek között 3500 literre emelik a tehenenkénti tejhozamot, s a gyapjúhozam is eléri juhonként a 4,6 kilogrammot. A feladatok megvalósításához azonban az szükséges, hogy megteremtsük a megfelelő takarmánybázist. Természetesen a takarmányválasztékot és a helyileg területegységenként legnagyobb hozamot adó növényeket (keményítő értékben, illetve emészthető fehérjében) és azok arányait maguknak az üzemeknek kell biztosítani. A változatos takarmánytermesztés viszont nem jelentheti a termelőtömbök elap- rózását. Már a jövő évtől kezdve fontos, hogy a rét és legelőink hozama ugrásszerűen emelkedjék, s hogy ezt elősegítsük, 1962-ben a szántók holdanként 300 kilogramm vegyes műtrágyáján kívül, a rétekre és legelőkre is tetemes mennyiség jut. A hozamok emelésének másik igen hatásos módja az öntözéses takarmánytermesztés. Azok az állami gazdaságok, üzemek, ahol ezt már nagy területen alkalmazzák, kukoricából 35—50 mázsa, silókukoricából 250—300 mázsa, lucernaszénából 50—60 mázsa átlagtermést értek el. A legelők hozama pedig még sziki viszonyok közt is 14— 18 mázsára emelkedett olyan területeken, ahol eddig 2 holdon 1 juh élt meg. Természetesen az öntözővíz mennyiségét szakszerűen kell adagolni és az öntözést megháláló növényfajtákat kiválasztani. Az állami gazdaságok szántó összterületének 20 százalékát teszi ki az öntözött szántó 1965-ben. Az öntözés alkalmazása azt is jelenti, hogy az állami gazdaságok tehénállományát öntözéses legelő- és szántóföldi gazdálkodás mellett 98 000 katasztrális hold takarmánytermése el tudja tartani, míg a hagyományos öntözetlen gazdálkodás mellett ehhez 218 000 katasztrális hold kell. Az öntözés mellett a termesztés biztonságát segítik a szelektív gyomirtók (simazin-atrazin-hungazin a kukoricánál. 1114-es a hüvelyeseknél stb.) is. Ezek alkalmazása az arra alkalmas területeken néhány év múlva kizárja a növényápolást. A hozamok növelésében igen komoly szerepe van a megetetett takarmány fel- használásának, a biológiailag értékes fehérjék biztosításának. Jövőre például az állami gazdaságok szakítanak a pillangósszénák hagyományos betakarítási módjával s minden területet korszerű módon takarítanak be, alkalmazzák a Vámosi-féle hideglevegős, a forrólevegös és az ágasokon való szárítást Már az 1961.“évben 9,2 százalék emészthető fehérjét és kilogrammonként 27 milligramm karotint nyertek az említett módszerek segítségével a gazdaságok átlagosan a lucemaszénában, pedig a takarmánytermő területeknek csak 56 százaléka került ily- módon betakarításra. Emellett egyre növekszik a szükséges vitaminokat, nyomelemeket tartalmazó állattápok felhasználása a takarmányozásban. Ezeket a rendkívüli fontos problémákat beszélték meg az állami gazdaságok bábolnai értekezletén, s a Kistere- nyei Állami Gazdaság megfelelő intézkedéseket tesz, hogy megfelelően hasznosítsa ezeket a tapasztalatokat. A jövő évben már egy helyen hizlalják a szarvasmarhát, s állandó helye lesz a sertéstenyésztésnek, nevelésnek, hizlalásnak. Tenyésztő, nevelő és hizlaló telepeket alakítunk ki a juhászaiban is. A telepekre szakképzettségüknek és hajlamaiknak megfelelően vonhatjuk össze a szakkádereket is. A gazdaságnak ez a szakosítás és összevonás évi 320—350 000 forint megtska- rítást jelent. A takarmányszükséglet biztosításira 430 kh silókukoricát, 180 kh egynyári takarmánynövényt és 795 kh pillangós takarmányt termelnek, mintegy 300 katasztrális holdon őszi árpát, 470 holdon pedig kukoricát termelnek. A takarmányok természetesen bel tartalomvizsgálat után kerülnek felhasználásra, mert csak ezek ismeretében lehetünk biztosak, hogy elérjük céljainkat. Dr. Végh István Kisterenyei Állami Gazdaság főállattenyésztője A rétsági járás minden szövetkezetében elkészült az előzetes pénzügyi terv Téli gépjavítás Még földet hasítottak kint a határban a traktorok, a. Kisterenyei Gépállomás traktorai, de bent, a gépállomás javítóműhelyében már szorgos munka folyt és folyik ma is. Azokat a gépeket készítik elő a koratavaszt munkákhoz, amelyek munkájára most az ősszel már nincs szükség. A korábbi évektől eltérően a gépállomásokon a javítási munka nem korlátozódik le a januári—februári hónapokra. Szükség van a folyamatos munkára, mert a szokásos javítási munkák mellett a GS traktorokon olyan változtatást eszközölnek, amely növeli majd a gépek teljesítményét, csökkenti a felhasznált üzemanyagot.---------------«.^i m ------------------Ki helyezett mezőgazdasági szakemberek tanácskozása Az elmúlt hét közepén SZAKMAI TANÁCSADÓ B helyes trágyakezelés A trágya kezelésénél arra kell vigyázni, hogy a naponta felgyülemlett istállótrágyát rendszeresen kihordjuk a trágyakazalba. Gondoskodni kell arról, hogy nedvesen, tömötten tárolódjon az istállótrágya, hogy minél kisebb felületen érintkezzen a levegővel, minél kisebb legyen a párolgási lehetőség és az ezzel együttjáró nitrogénveszteség. A nedvesebb trágyát a kazal, vagy szarvas szélére, a szárazabb részét a trágyakazal közepébe kell rakni. Bevált módszer a trágyakazal szakaszos építése, ami megkönnyíti a 2-2 és fél méter magasságú szakaszok folyamatos, 10-15 cm vastagságú földréteggel való befödését. A trágyakazal szélén összegyűlendő trágyalevet a kazal mentén ásott 30—40 cm mély árokban fogjuk fel. Szükség esetén a túlzottan száradó trágyakazlat, vagy annak széleit ezzel a lével locsoljuk le. Ha még a locsoláson felül is marad trágyalé, hasznos az árokba tőzeget, vagy töreket rakni, amely felszívja a csurgalék levet. Az így nedvesített töreket, almot időközönként a trágyakazal közepébe rakjuk. A trágya érlelésének két szakasza van. Az első a néhány napig tartó erjedés, a másik a trágyakazalban, vagy szarvasban végbemenő érés. Az erjedés idején a trágya felmelegszik 60— 70 C fokra. Ilyenkor a beleszúrt vasvilla úgy felhevül, hogy a kéz alig bírja. Majd a kazalba, vagy szarvasba rakott trágya hője az érés közben három hónap alatt 40 C fok alá süllyed. A beleszúrt vasvilla éppenhogy langyos lesz. A trágya jó érleléséhez átlag 70—75 százalékos víztartalom szükséges. A trágyakazal nedvessége akkor éri el ezt a kívánt fokot, ha oldalán gyön- gyözés látható. Ha nem látjuk az oldalon a vízgyöngyöket, trágyalével, vagy vízzel kell pótolni a hiányzó nedvességet. A trágya szakszerű kezelésére legelőnyösebb a szakaszosan épített trágyakazal. Nagyságát az állat- állomány határozza meg. A szakaszos trágyakazal egy négyzet- méternyi területére naponta 8- 10 számosállat trágyáját terítik ki. Semmit sem ér azonban az előbbiek szerint kezelt trágya, ha a trágyázásnál szakszerűtlenül hordják és munkálják a földbe. Egyes helyeken heteken keresztül hordják ki a földekre a trágyát. Kupacokba rakják, vagy rosszabb esetben kocsiról teregetik szét és amikor már a szél és a nap kiszárította, közben az eső kilúgozta, akkor szántják alá. Az így kiszórt trágya talajerőpótló hatásának több mint a felét elvesztette. Ügy kell kihordani a trágyát, hogy lehetőleg még aznap, vagy másnap földbe kerüljön. A szakszerűen kezelt és földbeszántott trágya után a kukorica 5 mázsával, az ezt követő évben a gabona legalább 2 mázsával nagyobb termést hoz. Barlai Gábor Rövidesen befejeződik a megyében a tenmelőszövetke- kezetek tervkészítési munkája. A legtöbb termelőszövetkezetben már befejezés előtt állnak a pénzügyi tervek el-1 készítésével is, amelyeket a termelési tervek alapján ál- lítamaJk össze. A rétsági járásiban például már minden termelőszövetkezetben elkészítették az 1962. évi' előzetes pénzügyi tervet. A né- zsai Dózsa Népe Termelőszövetkezetben — a tervezés szerint — egy munkaegység értéke 33,45 forint lesz jövőre Ezeket a terveiket a zárszámadások után felülvizsgálják, illetve az idei eredményeknek megfelelően kiigazítják. Hétfőn délelőtt tanácskozásra gyűlték össze Salgótarjánban a mezőgazdasági szakikörök vezetői. A szakköri vezetők ülésén képviseltette magét a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya, a megyei tanács mezőgazdasági- és művelődés- ügyi osztálya. Résztvett az ülésen a Földművelésügyi- és Művelődésügyi Minisztérium képviselője is. Lantos László elvtárs a megyei tanács mezőgazdasági osztálya szakelőadója számolt be az értekezlet résztvevőinek a mezőgazdasági szakkörök helyzetéről, s a jövő évi feladatokról. A szakkörök jelentőségének növekedését mutatta a tanácskozás, ahol arról is beszéltek, hogy tovább folytatják a szakkörök számszerű növelését és a jövőben egyre tudatosabb vezetést valósítanak meg. A szakkörök eddigi munkája azt igazolja, hogy helyes módszerekkel segítik elő a mezőgazdaság legújabb eredményeinek elterjesztését. Ezt bizonyítja az is. hogy egyre több szakkörben végeznek növénynemesítési és egyéb kísérleteket. Az értekezlet anyagának részletesebb ismertetésére még visszatérünk. KÉT MEGYE NŐI SZOCIALISTA BRIGÁDJAINAK VERSENYE Mint már hírt adtunk róla, a nógrádi szocialista címért küzdő női kertészeti brigád párosversenyben áll a Baranya megyei Szentlőrinc község női szocialista brigádjával. A két brigád versenymozgalmának értékelésére december végén kerül sor a külön e célra létrehozott értékelő bizottság jelentése alapján. Hozzáértő kezek vizsgálják a gépállomáson a határból beérkező traktorokat A hibás alkatrészeket egy-kettőre újjávarázsolják a gépállomás javító-műhelj'ében Tanácskoztak a mezőgazdasági szakkörök vezetői
