Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)

1961-12-13 / 100. szám

1961. december 13. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 5 Érdekes egy foga­lom ez! Mindenki pontosan tudja az értelmét, ha az egyé­ni tulajdonáról van szó. Vigyáz, nehogy egy fillér értékű ve­szendőbe menjen a saját „vagyonából1’! Itt vannak példá­ul a háziasszonyok! Milyen ügyesen ki­takarítják az ujjúk­kal a tojás héjából a fehérje utolsó csöppecskéit is. Mi­lyen vékonyan tisz­títják a burgonyát és mennyire vigyáz­nak, hogy a vörös­hagyma utolsó dara­bocskája is a lábas­ba kerüljön. Ugyanez a hely­zet a férfiemberek­nél is. Milyen ne­hezen nyílik ki a pénztárcájuk. Ala­posan meggondolják, mielőtt cipőt, táskát Vásárolnak a gyerek­nek. S azután a gye­rek még sokszor hallja: ne csúszkálj, kopik a cipőtalp, meg hogy vigyázz Vagyonvédelem a táskádra, mert sok ba került. S hány ilyen .meg­gondolt, takarékos apa, anya válik egy­szerre könnyelművé, amint a pult mögé kerül. Egy-két csoki, amit bekapnak áru­sítás közben, nem tűnik soknak, de hetek, hónapok alatt a „sok kicsi sokra megy”. Azután per­sze vannak ennél drágább „kedvtelé­sek” is. Likőr, pá­linka, téliszalámi nem olcsó dolgok és az elárusító észre sem veszi, máris jó néhány száz forintra növekedett a hiánya. S a hanyagságból eredő károk? Otthon melyik háziasszony tűrné az egerei, tenné a szalonna mellé a petróleumot? Egyik sem! A bo­ros, sörösüvegeket visszaviszi a boltba,-hiszen pénzt kap ér­tük. És ha a boltok árukészletét bízzák rájuk? Egyszerre megfeledkeznek ész­szerűségről, rendsze- retetröl, felelősség­ről. A felvágottakat egerek rágcsálják, a keksz petróleum szagtól „illatozik”, a göngyölegek szo­morú árvaságban he­vernek az udvar sa­rában. Ilogy ez a sok ki­sebb, nagyobb fele­lőtlenség mire vezet? — Tavaly Nógrád megye szövetkezeti hálózatában még „csak” 21 fillér hi­ány esett 100 forint­ra, az idén, ahelyett, hogy csökkent volna a károk összege, 100 forintonként 25 fil­lérre emelkedett. Ahhoz, hogy ez a jelentős kárösszeg a minimumra apad­jon — a boltveze­tők és elárusítók be­csületessége mellett — szükség van a la­kosság éberségére is. Bizonyára nem egy eset fordul elő, ami­kor a falusi vásár­ló látja, hogy be­csapódik, vagy tud egyes boltvezetők visszaéléseiről, még­sem szól, még ke­vésbé jár utána, hogy gyanújához bi­zonyítékot szerezzen. A bátor kiállástól való félelem, a „mit avatkozzak mások dolgába”, hibás szemlélete, a hely­telen „békeszeretet”, a mindnyájunk va­gyonáért való fele­lősség hiánya tartja vissza a vásárló- közönséget attól, hogy a szövetkeze­tek vezetőségének je­lentse az észlelt ha­nyagságokat, kár­okozást. Reméljük, hogy ezek az igazi okok, s nem a „ma ne­kem, holnap neked’ kéz kezet mosó el­ve. — Kemény —5 Csaknem ezer holdon zöldségféle a Hatvani Konzervgyárnak A takarmánytermesztés és gazdálkodás szerepe a jövő mezőgazdaságában Nógrád megye termelőszö­vetkezeteinek egyik legna­gyobb szerződéses termeltető­je a Hatvani Konzerv- és Cukorgyár kombinát. Külö­nösen a konzervgyár zöldség étvágya nő, s emiatt a ter­melőszövetkezetekben egyre fejlesztik a több munkaerőt foglalkoztató zöldségtermelő telepeket. A zöldségfélék termelésé­ben igen nagy szerepe van Nógrád megyének. mivel ebben az északi és hűvös éghajlatú országrész­ben valamivel később érik a borsó, a zöldség és a gyű mölcs is, mint a gyártól dél­re eső területeken. így a gyártás, illetve feldolgozás idejét hosszabbra nyújthat­ják és több ezer tonnával több konzervféleséget gyárt­hatnak. A nógrádi termelőszövetke­zetek ezért is növelik állan­dóan a zöldségtermelő terü­leteiket, A néhány évvel előbbi 4—500 holdról jövőre már közel 1000 holdra nö­vekszik a nógrádi terme­lőszövetkezetek szerződé­sesen termelő területe a gyár számára. Az idei 300 holdnyi borsó helyett több mint 400 holdon termel­tet jövőre zöldborsót a gyár a megyénk termelő- szövetkezeteivel. Százhúsz holdas uborkater­mő területüket is több mint kétszeresére növelik a ta­összehívták a rétsági járás­ban tevékenykedő államilag kihelyezett mezőgazdasági szakembereket. A Rétságon rendezett tanácskozáson ér­tékelték a szakemberek ed­digi munkáját, az elért ered­ményeket és megvitatták a vasszal a nógrádi közös gaz­daságok. Zöldbabot eddig jó­formán nem is termeltek a gyár részére Nógrádban. Ta­vasszal ebből a hüvelyesből is 50 hold termését szál­lítják el Hatvanba. Uj szer­ződéses növényként jelentke­zik jövőre a zöldpaprika és lassan tért hódít a gyár fel­dolgozandó nyersanyagai kö­zött a később érő nógrádi paradicsom, a külföldön ke­resett börzsönyi—ipolyközi ananászeper és málna is. további tennivalókat. Az ér­tekezlet nagyon sok hasznos tapasztalatot eredményezett. A tanácskozás anyagára leg­közelebb visszatérünk. Az állami gazdaságok im­már hagyományos ez évi bá­bolnai tanácskozásán megvi­tatták a gazdaságok takar­mánytermesztési, takarmány­gazdálkodási feladatait. Az ötéves terv időszaka alatt ugyanis a takarmánytermő terület nem nő olyan mértékben, mint az állatte­nyésztés hozama, a terület- egységre vetített áruértékesí­tés. Az állami gazdaságok 1961-ben 4200 vagon sertés­húst és 300 vagon baromfi­húst értékesítettek. Jövőre 6500 vagon sertéshúst és 700 vagon baromfihúst adnak az államnak. Az ötéves terv végére többek között 3500 li­terre emelik a tehenenkénti tejhozamot, s a gyapjúhozam is eléri juhonként a 4,6 kilo­grammot. A feladatok megvalósításá­hoz azonban az szükséges, hogy megteremtsük a megfe­lelő takarmánybázist. Ter­mészetesen a takarmányvá­lasztékot és a helyileg terü­letegységenként legnagyobb hozamot adó növényeket (ke­ményítő értékben, illetve emészthető fehérjében) és azok arányait maguknak az üzemeknek kell biztosítani. A változatos takarmányter­mesztés viszont nem jelent­heti a termelőtömbök elap- rózását. Már a jövő évtől kezdve fontos, hogy a rét és legelőink hozama ugrássze­rűen emelkedjék, s hogy ezt elősegítsük, 1962-ben a szán­tók holdanként 300 kilo­gramm vegyes műtrágyáján kívül, a rétekre és legelők­re is tetemes mennyiség jut. A hozamok emelésének másik igen hatásos módja az öntözéses takarmánytermesz­tés. Azok az állami gazdasá­gok, üzemek, ahol ezt már nagy területen alkalmazzák, kukoricából 35—50 mázsa, silókukoricából 250—300 má­zsa, lucernaszénából 50—60 mázsa átlagtermést értek el. A legelők hozama pedig még sziki viszonyok közt is 14— 18 mázsára emelkedett olyan területeken, ahol eddig 2 holdon 1 juh élt meg. Ter­mészetesen az öntözővíz mennyiségét szakszerűen kell adagolni és az öntözést meg­háláló növényfajtákat kivá­lasztani. Az állami gazdasá­gok szántó összterületének 20 százalékát teszi ki az ön­tözött szántó 1965-ben. Az öntözés alkalmazása azt is jelenti, hogy az állami gaz­daságok tehénállományát ön­tözéses legelő- és szántóföldi gazdálkodás mellett 98 000 katasztrális hold takarmány­termése el tudja tartani, míg a hagyományos öntözetlen gazdálkodás mellett ehhez 218 000 katasztrális hold kell. Az öntözés mellett a termesztés biztonságát segítik a szelektív gyomir­tók (simazin-atrazin-hungazin a kukoricánál. 1114-es a hü­velyeseknél stb.) is. Ezek alkalmazása az arra alkal­mas területeken néhány év múlva kizárja a növényápo­lást. A hozamok növelésében igen komoly szerepe van a megetetett takarmány fel- használásának, a biológiailag értékes fehérjék biztosításá­nak. Jövőre például az álla­mi gazdaságok szakítanak a pillangósszénák hagyomá­nyos betakarítási módjával s minden területet korszerű módon takarítanak be, al­kalmazzák a Vámosi-féle hideglevegős, a forrólevegös és az ágasokon való szárítást Már az 1961.“évben 9,2 szá­zalék emészthető fehérjét és kilogrammonként 27 milli­gramm karotint nyertek az említett módszerek segítségé­vel a gazdaságok átlagosan a lucemaszénában, pedig a takarmánytermő területeknek csak 56 százaléka került ily- módon betakarításra. Emel­lett egyre növekszik a szük­séges vitaminokat, nyomele­meket tartalmazó állattápok felhasználása a takarmányo­zásban. Ezeket a rendkívüli fontos problémákat beszélték meg az állami gazdaságok bábol­nai értekezletén, s a Kistere- nyei Állami Gazdaság meg­felelő intézkedéseket tesz, hogy megfelelően hasznosít­sa ezeket a tapasztalatokat. A jövő évben már egy helyen hizlalják a szarvasmarhát, s állandó he­lye lesz a sertéstenyésztés­nek, nevelésnek, hizlalásnak. Tenyésztő, nevelő és hizlaló telepeket alakítunk ki a ju­hászaiban is. A telepekre szakképzettségüknek és haj­lamaiknak megfelelően von­hatjuk össze a szakkádere­ket is. A gazdaságnak ez a szakosítás és összevonás évi 320—350 000 forint megtska- rítást jelent. A takarmányszükséglet biz­tosításira 430 kh silókukori­cát, 180 kh egynyári takar­mánynövényt és 795 kh pillangós takarmányt termel­nek, mintegy 300 katasztrális holdon őszi árpát, 470 holdon pedig kukoricát termelnek. A takarmányok természete­sen bel tartalomvizsgálat után kerülnek felhasználásra, mert csak ezek ismeretében lehe­tünk biztosak, hogy elérjük céljainkat. Dr. Végh István Kisterenyei Állami Gazdaság főállattenyésztője A rétsági járás minden szövetkezetében elkészült az előzetes pénzügyi terv Téli gépjavítás Még földet hasítottak kint a határban a traktorok, a. Kisterenyei Gépállomás traktorai, de bent, a gépállo­más javítóműhelyében már szorgos munka folyt és fo­lyik ma is. Azokat a gépeket készítik elő a koratavaszt munkákhoz, amelyek munkájára most az ősszel már nincs szükség. A korábbi évektől eltérően a gépállomásokon a javítási munka nem korlátozódik le a januári—feb­ruári hónapokra. Szükség van a folyamatos munkára, mert a szokásos javítási munkák mellett a GS traktoro­kon olyan változtatást eszközölnek, amely növeli majd a gépek teljesítményét, csökkenti a felhasznált üzemanya­got.---------------«.^i m ------------------­Ki helyezett mezőgazdasági szakemberek tanácskozása Az elmúlt hét közepén SZAKMAI TANÁCSADÓ B helyes trágyakezelés A trágya kezelésénél arra kell vigyázni, hogy a naponta felgyülemlett istállótrágyát rend­szeresen kihordjuk a trágya­kazalba. Gondoskodni kell arról, hogy nedvesen, tömötten tárolód­jon az istállótrágya, hogy minél kisebb felületen érintkezzen a le­vegővel, minél kisebb legyen a párolgási lehetőség és az ezzel együttjáró nitrogénveszteség. A nedvesebb trágyát a kazal, vagy szarvas szélére, a szára­zabb részét a trágyakazal köze­pébe kell rakni. Bevált módszer a trágyakazal szakaszos építése, ami megkönnyíti a 2-2 és fél méter magasságú szakaszok fo­lyamatos, 10-15 cm vastagságú földréteggel való befödését. A trágyakazal szélén összegyűlendő trágyalevet a kazal mentén ásott 30—40 cm mély árokban fogjuk fel. Szükség esetén a túlzottan száradó trágyakazlat, vagy annak széleit ezzel a lével locsoljuk le. Ha még a locsoláson felül is marad trágyalé, hasznos az árok­ba tőzeget, vagy töreket rakni, amely felszívja a csurgalék le­vet. Az így nedvesített töreket, almot időközönként a trágyaka­zal közepébe rakjuk. A trágya érlelésének két sza­kasza van. Az első a néhány napig tartó erjedés, a másik a trágyakazalban, vagy szarvasban végbemenő érés. Az erjedés ide­jén a trágya felmelegszik 60— 70 C fokra. Ilyenkor a beleszúrt vasvilla úgy felhevül, hogy a kéz alig bírja. Majd a kazalba, vagy szarvasba rakott trágya hője az érés közben három hónap alatt 40 C fok alá süllyed. A bele­szúrt vasvilla éppenhogy lan­gyos lesz. A trágya jó érlelésé­hez átlag 70—75 százalékos víz­tartalom szükséges. A trágyaka­zal nedvessége akkor éri el ezt a kívánt fokot, ha oldalán gyön- gyözés látható. Ha nem látjuk az oldalon a vízgyöngyöket, trá­gyalével, vagy vízzel kell pótolni a hiányzó nedvességet. A trágya szakszerű kezelésére legelőnyö­sebb a szakaszosan épített trá­gyakazal. Nagyságát az állat- állomány határozza meg. A sza­kaszos trágyakazal egy négyzet- méternyi területére naponta 8- 10 számosállat trágyáját terítik ki. Semmit sem ér azonban az előbbiek szerint kezelt trágya, ha a trágyázásnál szakszerűtlenül hordják és munkálják a földbe. Egyes helyeken heteken ke­resztül hordják ki a földekre a trágyát. Kupacokba rakják, vagy rosszabb esetben kocsiról teregetik szét és amikor már a szél és a nap kiszárította, köz­ben az eső kilúgozta, akkor szánt­ják alá. Az így kiszórt trágya talajerőpótló hatásának több mint a felét elvesztette. Ügy kell ki­hordani a trágyát, hogy lehető­leg még aznap, vagy másnap földbe kerüljön. A szakszerűen kezelt és földbeszántott trágya után a kukorica 5 mázsával, az ezt követő évben a gabona leg­alább 2 mázsával nagyobb ter­mést hoz. Barlai Gábor Rövidesen befejeződik a megyében a tenmelőszövetke- kezetek tervkészítési munká­ja. A legtöbb termelőszövet­kezetben már befejezés előtt állnak a pénzügyi tervek el-1 készítésével is, amelyeket a termelési tervek alapján ál- lítamaJk össze. A rétsági já­rásiban például már minden termelőszövetkezetben elké­szítették az 1962. évi' előze­tes pénzügyi tervet. A né- zsai Dózsa Népe Termelőszö­vetkezetben — a tervezés szerint — egy munkaegység értéke 33,45 forint lesz jövő­re Ezeket a terveiket a zár­számadások után felülvizs­gálják, illetve az idei ered­ményeknek megfelelően ki­igazítják. Hétfőn délelőtt tanácsko­zásra gyűlték össze Salgótar­jánban a mezőgazdasági szakikörök vezetői. A szakkö­ri vezetők ülésén képvisel­tette magét a megyei párt­bizottság mezőgazdasági osz­tálya, a megyei tanács me­zőgazdasági- és művelődés- ügyi osztálya. Résztvett az ülésen a Földművelésügyi- és Művelődésügyi Miniszté­rium képviselője is. Lantos László elvtárs a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztálya szakelőadója szá­molt be az értekezlet részt­vevőinek a mezőgazdasági szakkörök helyzetéről, s a jö­vő évi feladatokról. A szak­körök jelentőségének növeke­dését mutatta a tanácskozás, ahol arról is beszéltek, hogy tovább folytatják a szakkö­rök számszerű növelését és a jövőben egyre tudatosabb vezetést valósítanak meg. A szakkörök eddigi munkája azt igazolja, hogy helyes módszerekkel segítik elő a mezőgazdaság legújabb ered­ményeinek elterjesztését. Ezt bizonyítja az is. hogy egyre több szakkörben végeznek növénynemesítési és egyéb kísérleteket. Az értekezlet anyagának részletesebb ismertetésére még visszatérünk. KÉT MEGYE NŐI SZOCIALISTA BRIGÁDJAINAK VERSENYE Mint már hírt adtunk ró­la, a nógrádi szocialista cí­mért küzdő női kertészeti brigád párosversenyben áll a Baranya megyei Szentlőrinc község női szocialista bri­gádjával. A két brigád versenymoz­galmának értékelésére de­cember végén kerül sor a külön e célra létrehozott ér­tékelő bizottság jelentése alapján. Hozzáértő kezek vizsgálják a gépállomáson a határból beérkező traktorokat A hibás alkatrészeket egy-kettőre újjávarázsolják a gép­állomás javító-műhelj'ében Tanácskoztak a mezőgazdasági szakkörök vezetői

Next

/
Oldalképek
Tartalom