Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)

1961-12-09 / 99. szám

t ?,PZ. Ällaffli -•«** * I B UÜ * T> -~F * m t *» •'uáa LETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság %X MSZMP NÖGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1961. DECEMBER 9. Befejezték a mélyszántást a balassagyarmati járás termelőszövetkezetei CSAKNEM EGY HÉT KÉSÉS A ROSSZ IDÖJÄRAS MIATT Az esős, rossz időjárás el­lenére is egyre több terme­lőszövetkezet fejezi be az őszi mélyszántási munkákat. A megye öt járása közül a balassagyarmati járás termelőszövetkezeteiben a mai napon befejező­dött a közös területeken a mélyszántás. A gépek már hozzáfogtak a még hiányzó 1600 hold fel- szántásához is, a/melv ház­táji területből áll. Sok se­gítséget nyújtott az eddigi munkában az Érsekvadkerti Gépállomás, amely a na­pokban befejezte éves mély­szántási tervét. A pásztói járásban 11 ter­melőszövetkezet fejezi be a mai napon a mélyszántási munkát. A járás 16 900 hol­das mélyszántási tervéből még 2100 hold hiányzik. Ezt a jövő hét közepéig akarják elvégezni. A gépállomások trakto­rai kettős és nyújtott műszakokkal segítik elő a terv mielőbbi teljesí­tését. A salgótarjáni járásban 9 szövetkezet már december 2-ra végzett a mélyszántási munkával. Tizennégy szö­vetkezet pedig a mai nappal végez a mélyszántási terv teljesítésével. Az elmaradt 18 termelőszövetkezetben is befejezik azonban ezt a mun­kát a jövő héten. A szécsényi járásban 10 termelőszövetkezetben feje­ződik be a mélyszántási munka ezen a napon. A kö­zös területen 90—95 százalékra teljesí­tették eddig a mélyszán­tási tervet. A jövő héten azonban a já­rás minden szövetkezete be­fejezi a mélyszántást. A rétsági járásban még csak 85 százalékra állnak a mélyszántási terv teljesíté­sével. A járás termelőszövet­kezetei közül 6 szövetkezet minden valószínűség szerint csak a jövő hét végére fejezi be ezt a munkát. A kölcsönös bizalom légkörének kialakítására törekszünk Fekete Sándor elvtárs nyilatkozata a MÉK és a termelőszövetkezetek kapcsolatáról Termelőszövetkezeteink már elkészítették az 1962-es ter­melési terveket, s a termelő- szövetkezetek többségében már megkötötték a jövő évi értékesítési szerződéseket is a burgonyára és különböző zöldségfélékre. Megkértük Fe­kete Sándor elvtársat, a Szö­vetkezetek Nógrád megyei Értékesítési Központjának igazgatóját, válaszoljon kér­désünkre : — Hogyan biztosítják a jövő évben a lakosság zöldség- és gyümölcsellátását? — Elsősorban a megyében található termeiőszövetkeze- tekkel kötünk termelési szer­ződéseket, azonkívül a pri­mőr időszakban, az év első felében a társmegyékből biz­tosítjuk a zöldség- és gyü­mölcsféléket. A termelőszövet­kezetekkel november végéig mintegy 5 aezer holdra kötöt­tünk — burgonyára és zöld­ségfélékre — termelési szer­ződést, s a napokban még közel 900 hold zöldség és burgonya termelésére állapod­tunk meg. Jó közepes termés esetén ezen a területen bősé­gesen biztosítjuk a megye zöldség és burgonya szükség­leteinek kielégítését. — Gyümölcsfélék felvásár- 'ására majd tavasszal kötjük meg az értékesítési szerző­dést a termelőszövetkezetek­kel. A jövő évi ellátás javítá­sát szolgálja tartósító üze­münk felújítása is. — Az elmúlt években igen - %sok problémát okozott, hogy a termelőszövetkezetek és az értékesítési központ között nem volt a legjobb a kapcso­lat. Hogyan kívánják javítani ezt? — Az elmúlt években igen sok vita volt köztünk és a termelőszövetkezetek között. Ezek a viták főleg a minősí­tések és szállítások körül ke­rekedtek. Az idén már sokat Javult a helyzet. A termelő- szöVetkezetekkei körzetfele­lősökön keresztül tartottuk a kapcsolatot. A megyében 19 körzetfelelős dolgozott, akik­nek a feladatuk az volt, hogy a termelőszövetkezeteknél le­szerződött áruk termelésében segítséget nyújtsanak, továb­bá, hogy biztosítsák és segít­sék az áruk szedését, minősí­tését, a göngyölegek, valamint az áruk szállítását. Ezenkívül négy körzeti mezőgazdász se­gítette a termelőszövetkeze­tek zöldségtermelését. Köz­pontunk vezetői, felvásárlói gyakrabban keresték fel a termelőszövetkezeteket, s a vitás kérdéseket a helyszínen beszélték meg. Az áruk mi­nősítésénél, szállításánál, a göngyölegek biztosításánál, valamint az árak kialakításá­nál azonban még előfordult Egyik szerencsés nyertes — a VIT- sorsjegyek húzása után Tóth László, a Salgótarjáni Erőmű lakatosa az ottani KISZ alapszervezet vezetősé- 'gének tagja a VIT-sorsjegy húzása alkalmával 25 ezer fo­rintos lakásberendezési utal­ványt nyert. Tóth elvtárs Sal­gótarjánban lakik, a tavasszal szerelt le a honvédségtől, ahol tényleges katonai szolgálatát teljesítette. A nyereményből húga házasságához — amit a közeljövőben terveztek — ad majd segítséget a derék fia­talember. Élénkülő kereskedelmi forgalom f Balassagyarmaton Városunk területén a la­kosság áruellátása egyre in­kább örvendetesen javuló tendenciát mutat. A Nógrád megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat helyi kiren­deltségének forgalma például tavaly 11,7 százalékkal emel­kedett 1959-hez viszonyítva, s ez év november hó köze­péig több, mint egymillió forint összegű forgalomnö­vekedés tapasztalható az el­múlt esztendő azonos bázis időszakához képest. A FÜSZÉRT Vállalat ba­lassagyarmati telepe a Kis­kereskedelmi Vállalatok min­denirányú élelmiszerszükség­letének zökkenőmentes kielé­gítésére képes. Jelenleg is a város mintegy 2 hó­napi szükségletének biz­tosításához elegendő tar­talék-készletek magasod­nak a raktárhelyiségek­ben. A Nógrád megyei Ipajrcikk Kiskereskedelmi Vállalat is alaposain felkészült a közelgő ünnepekkel kapcsolatosan várható csúcsforgalom hi- ánvtalan lebonyolítására. Különösen ruházati cikkek állnak korlátlan mennyiség­ben és bő választékban a vá­sárlóközönség rendelkezésé­re. A Vendéglátóipari Kiren­deltség üzemegységei ez év­ben — Október hó végéig — összesen 12,483 000 forintot forgalmaztak, 320 000 forint­tal többet a tervezettnél. Bár változatlanul nagy érdeklő­dés nyilvánul meg a külön­féle italneműek fogyasztása iránt, figyelmet érdemel az a tény, hogy a forgalom 45—50 száza­lékát melegkonyhai és sajátkészítésű ételek al­kotják. Zöldség- és gyümölcsfélesé­gekből 152 vagon burgonya (52 vagonnal több, .mint ta­valy), 6,4 vagon vöröshagy­ma, 13 vagon sárgarépa, 1 vagon gyökér, 2,7 vagon ka­ralábé, 1,2 vagon zeller, 0,5 vagon cékla, ugyanennyi re­tek és 3 vagon alma tárolá­sát biztosították. Nagy várakozás előzi meg a hagyományos karácsonyfa vásárt is, melynek keretében 3700 folyóméter fenyőfa vár majd a boldog vevőkre. Munkánk megjavítása érde­kében a tél folyamán tanfo­lyamot rendezünk a körzet­felelősök részére, s e tanfo­lyamon elemezzük az idei hibákat, hogy kialakíthassuk munkánkban a helyes mód­szert. Emeljük a körzetfele­lősök és felvásárlók politikai és szakmai műveltségét. A kölcsönös bizalom lég­körének megteremtéséhez azonban szükséges, hogy mindkét fél tartsa be a szer­ződéses fegyelmet. Ez gyakor­latilag azt jelenti, hogy a MÉK a saját szervein keresz­tül biztosítsa a felvásárlás­hoz szükséges feltételeket, a termelőszövetkezetek pedig a megtermelt áruféleségeket, a szerződésben vállalt kötele­zettségeknek megfelelően időben leszedjék és átadják. Helyesnek tartanánk — fe­jezte be nyilatkozatát Fekete Sándor elvtárs — ha a ter­melőszövetkezeteknél az or­szágos szabványelőírásokat közelebbről megismernék, hogy ezáltal is elejét vegyük a minősítési vitáiknak. Ülést tart az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja Hétfőn ülést tart a képvise­lők Nógrád megyei csoportja. Az ülésen az iskolareform­mal kapcsolatos megyei fel­adatokat és az első negyed­évi tanítási év tapasztalatait vitatják meg a képviselők. Majd a termelőszövetkezetek 1962. évi terveinek elkészíté­se során nyert tapasztalato­kat és a zárszámadások elő­készületeit is megbeszélik. Jakab Sándor elvtárs, a képviselőcsoport elnöke az ülés végén tájékoztatót ad az országgyűlés legközelebbi ülé­sének előkészítésével kapcso­latos tennivalókról is. Ha megnyílik a Nógrád megyei újítók kiállítása Készen állnak a tablók, csillognak a vitrinek, a kiállí­tási tárgyak elrendezve: ma, szombat délután öt órakor megnyílik a Nógrád megyei újítók kiállítása. Az iparme­dence valamennyi gyára, a szénbányászati tröszt üzemei, helyiipari és kereskedelmi vállalatok, valamint mező- gazdasági üzemek dolgozói­nak mintegy háromszáz újítá­sát mutatják be a salgótar­jáni József Attila Művelődési Otthon kiállítási termében. A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa hosszú és gondos előkészítése előzte meg a kiállítást. Most először megkönnyíti a látogatók tájékozódását katalógus is, amelyben feltüntetik az újító neve és újításának elneve­zése, rövid leírása mellett azt is, mennyi megtakarítást hoz a népgazdaságnak, és mennyi jutalmat fizettek ki az újí­tónak. Persze, az igazi „előkészí­tők” maguk az újítók voltak, akik egyben arról is gondos­kodtak, hogy ne legyen könnyű a választás. Hiszen csak az Acélárugyárban csak­nem hatszáz újítást nyújtottak be az idén, s amit közülük elfogadtak, évente több mint két és félmillió forinttal gya­rapítják az ország vagyonát. A bányászatban bevezetett újítások is két milliónál több hasznot hajtanak egy évben. Kiemelkednek az ÉMÁSZ dolgozói is, akiknek újításai­ból hatszázezer forintos meg­takarítás származik minden esztendőben. A nógrádi ipari dolgozók a technika, a technológia fej­lesztése iránti érdeklődését, szellemességét és termékeny­ségét bizonyítják azok a találmányok és újítások is, amelyek egymagukban milliós, sőt sokmilliós nyereséget jelentenek a népgazdaságnak. Ide tartozik Szalay János, a Magyar Vasötvözetgyár fő­mérnökének és tíz társának nagy jelentőségű új nikkel­kinyerési tecnológiára vonat­kozó találmánya, amely évente több mint hatmillió forint megtakarítással jár. A Salgó­tarjáni Zománcipari Művek újítói: Egner József és Takács István, Kovács Mihály közre­működésével olyan új típusú tűzhelyet készítettek, amely az eddig gyártott Pille-tűz­hely előnyeit is magában fog­lalja, emellett könyebb, sok­kal szebb és ráadásul a gyár­tása évente egymillió forint­tal olcsóbb. A kiállítás megnyitó ünnep­ségén egyébként Bessenyei Miklós elvtárs, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa El­nökségének tagja mond be­szédet. Jövő héten szerdán pedig kétszázötven résztvevő­vel megnyílik a megyei újí­tók tanácskozása a Salgótar­jáni Bányász Művelődési Otthon nagytermében. Kedves ünnepség volt az elmúlt napokban Szécsény- ben, a járási művelődési otthonban. A Háziipari Szövet­kezet tagjai és vendégek ünnepelték a szövetkezet fenn­állásának 10. évfordulóját. Az ünnepségen a szövetkezet fejlődéséről adtak számot, örömmel adták hírül, hogy eb­ben az évben már elérték az évi 5 millió forint értékű termelést. Exportra háziszőtteseket stb. már közel 400 ezer Print értékben termelnek. Képünkön Iluszanica Jánosné, a szövetkezet elnöke át­veszi dr Pilis Pálnétól a 10. évforduló alkalmából ka­pott elismerő oklevelei. Közügy a falum munka gaink feladata a tsz-ek meg­erősítésében? Az első dolog, amelyben minden népfront­bizottságnak első számú fel­adata van, a tsz-tagok mun­kafegyelmének formálása, megszilárdítása. A községi népfront-bizottságok tagjai­nak több mint 70 százaléka tsz-tag. Ha ezek az aktívák példamutatóan helytállnak a közös munkában, számszerű­leg azonnal megnöyekszik a fegyelmezett tsz-tagok száma. Vagy itt van a mezőgazda- sági tudományban végbement forradalmi változás. Egyre- másra jönnek rá a mezőgaz­dasági termelés legújabb módszereire, melynek az al­kalmazása egyik évről a má­sikra 2—3, vagy több mázsá­val is képes növelni a ter­mésátlagot. A tsz-ekben dol­gozó népfront-bizottsági és elnökségi tagok és aktívák kezdeményezzék és vállalják ezeknek a termelési módsze­reknek az alkalmazását. Köz­ismert tény, hogy megyénk területén a második ötéves terv célkitűzéseit növényter­melési vonalon csak úgy tud­juk megoldani, ha a talajvé­delmet és a vele kapcsolatos szervesanyag utánpótlást is biztosítjuk A népfrontbizotságok be­széljék meg ülésükön a tsz- vezetőség meghívásával köz­ségük ilyen irányú problé­máját, kérjenek a felsőbb bizottságoktól megfelelő szak­ember segítséget, s készítsék el közösen a tsz és tanács vezetőivel a község talajvé­delmi munkaprogramját. Szervezzenek mozgalmat a KISZ, Nőtanács. Vöröskereszt és tsz vezetéssel közösen a szervesanyag gyűjtésre. Az élet, a mezőgazdasági termelési módszerek fejlődése követelik meg manapság tő­lünk, hogy a mezőgazdaság­ban is magas szintre emeljük a szaktudást. Nincs olyan tsz, ahol ne lenne szükség ilyen vagy olyan szakemberre, szak­képzett kertészre, állatgondo­zóra. Népfrontbizottságaink tanácskozzanak minél többet a helyi tsz, párt és állami vezetőkkel, mérjék fel az igényeket és lehetőségeket, .se­gítsenek a mezőgazdasági szakoktatások megszervezésé­ben. mozgósítsák oda a hall­gatóságot. Az új módszerek elterjesz­tésének és a szakmai tovább­képzésnek egyik nagy lehető­ségét látjuk abban, hogyha minta-szakkört szervezünk egy-egy tsz-ben. A szakkör megalakulhat 10—15 fővel, a tsz gazdaság bármely üzem­ágában, így a hizlalás ered­ményessége, vagy a tenyész­tői munka megjavítása. Az élet még számos olyan problémát vet fel helyi vi­szonylatiban, s ha a népfront­bizottság azokat minden köz­ségben magáévá teszi és moz­gósít a feladatok megvalósí­tására, nagy segítséget lúd adni a második ötéves terv“ megvalósításához és eredmé­nyesebbé válik a népfront­bizottság és elnökség mun­kája is, szorosabbra fűzi kap­csolatát a dolgozók széles tö­megeivel. Megyénk mezőgazdaságának szocialista átalakulása után új gazdasági alapokon, szo­cialista keretek között kitá­rultak a lehetőségek a falusi mozgalmi munka számára is. Falusi dolgozóink felszaba­dult gondolatokkal egyre in­kább szükségét látják annak, hogy részt kell nekik is ven­niük ebben a nagyjelentőségű építő munkában. Az egyéni tulajdon gazdasági alapjának szövetkezeti (közös) tulaj­donná való alakításával meg­szűntek azok a mesterséges gátak, amelyek szétválasztot­ták még a legközelebbi bará­tokat is, sőt rokonságokat is. Azok az emberek, akik eddig magángazdaságukban úgy rendezkedtek be, hogy sem­miért se kelljen a szomszédra szorulni és csak magukra gondoltak, most a kollektív gazdaság közös gondja-baja összehozza őket. Közösen döntenek saját sorsuk felől, van mindenkinek önálló véle­ménye, javaslata a munkát il­letően. Éppen ez a kialakult hely­zet — mely nem véletlen a falusi ember életében, hanem a kollektivizálás természetes következménye — megtorpan- tott a munkában igen sok egyébként lelkes, Népfront­vezetőt és aktívát. Kimondva, vagy elhallgatva sokan olyan következtetést vontak le a . falusi aktívák közül, hogy most már olyan mozgalmas . az élet falun, „mindenki” részt vesz a közügyekben igy, vagy úgy, teljes az egyetér­tés, „nincs is szükség” ’nép­front-munkára. Majd meg­szervezzük a népfront-bizott­ságot, ha jön a tanácsválasz­tás, mondják egyes szűklátó­körű községi tanácsvezetők is. Sajnos, népfront bizottsági elnökeink egy része még az­zal is aláhúzta ezt a tartha­tatlan szemléletet, hogy nem is hívott össze bizottsági vagy elnökségi üléseket, mert úgy gondolta, úgyis ott va­gyunk a tanácsban és párt­ban, mindent megbeszélünk közösen, úgy sem tudnánk jobbat, újabbat kitalálni sem. Hogy mennyire tarthatatlan ez az álláspont, azt bizonyít­ják maguk a tények, hogy ahol számítanak a Népfront­ra, kikérik a népfrontakti- vák \éleményét és a Nép­front alatt nemcsak a titkár, vagy az elnök személyét értik. Felismerik, hogy hazánkban ma ez az egyetlen olyan szervezet, ahoh a népi egység jegyében a legnagyobb szám­ban foglalkoztathatunk olyan értékes, komoly felkészült­ségű embereket, akik szívesen segítenek nagy, országépítő, szép célkitűzéseink megvaló­sításában. Mátraverebélyen például 120 férőhelyes sertés- fiaztató tervezését végezte el a népfront elnökség. Társa­dalmi munkában szinte egyik napról a másikra renoválták a tanácsházát. Ludányhalászi- ban a járási népfront akció­bizottsága árvízvédelmi gát tervezését készítette el a községi népfront-bizottság pe­dig annak megvalósítását vállalta. Mi tehát az elmondottak alapján népfront-bizottsá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom