Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)

1961-11-15 / 92. szám

1961. november 15. NÓGRÁDI NÉPÜJBAS 5 Á közösség érdekében TJ ogy milyen eredmény- “ nyel dolgozik egy-egy községi tanács apparátusa a közösség érdekében, arról beszámolót, számadást hall­gatni igen érdekes, tanulsá­gos, feltétlen hasznos dolog. Ilyen tanulságos, hasznos beszámolót tartott nemrégi­ben a Pásztói Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága előtt a kisbágyoni községi tanács. Ez a tájékoztató főként azért tarthatott különös érdeklő­désre számot, mert a tanácsi munkát elsősorban arról az Oldalról igyekezett bemu­tatni, ahonnan a termelő- szövetkezet megerősítésében az államigazgatási szerv fel­adatát láttatja. Kisbágyonban a tanács és a termelőszövetkezet kapcso­lata, jó együttműködése nem mai keletű már. Több mint tízesztendős időszakig nyű- lik vissza, a községi közös gazdálkodás kezdeti próbál­kozásáig, s vezet ez a kap­csolat a termelés fokozatos fejlesztésére serkentés és se­gítés formájában egészen mostanáig. A mezőgazdaság szocialista átalakulásával Kisbágyon­ban a múlt évben a tanács és a termelőszövetkezeti köz­ség együttműködése még in­kább erősödött, az idén pe­dig a m,egszilárdítási mun­kát, a termelési eredmények növelését, valamint az állat- tenyésztés fokozatos fejlesz­tését tekintette legfontosabb feladatának a tanács. Ennek megfelelően az év folyamán több alkalommal megvitatta a tsz belső életének alakulá­sát, a munkafegyelem kérdé­sét, a munkára való felké­szülést, a termelési terv tel­jesítésének helyzetét. így alakult ki annak lehetősége, hogy a gazdaság az évi ér­tékesítési tervet egészében teljesíteni tudja. Ami a tanács további munkáját illeti, az eddigiek­nél sokkal bátrabban kell ki- állaniok az úgynevezett , ké­nyes kérdésekben is, amikor a termelőszövetkezet erősí­téséről, szilárdításáról van szó. A végrehajtó bizottság az új gazdasági évben már sokkal bátrabban foglaljon állást amellett, hogy a ter­melőszövetkezetekben egyé­nekre bontsák le a kapások területét, mert így nagyobb a lehetősége annak, hogy be­vonják a munkába a család­tagokat is. A következő idő­ben többet kell törödniök a termelőszövetkezeti tagok tudatformálásával is. Szük­séges, hogy a tél folyamán minél több gazda vegyen részt az oktatásokban. En­nek érdekében a végrehajtó bizottság már megtette a szükséges intézkedéseket, a népművelődési tanács mun­kájának összeállításánál — figyelembevéve a különböző ismeretterjesztési lehetősége­ket, — arra törekedett, hogy többségében mezőgazdasági jellegű kérdésekkel foglal­kozzanak az előadások. Ez azonban még nem minden. A termelőszövetkezeti gazdá­kat megfelelő érvekkel moz­gósítani kell ezekre az elő­adásokra és ebben a termelő- szövetkezet vezetőségének nagyon sokat segíthet a községi tanács. A termelőszövetkezeten belül a közös párt- és tanácshatározat szellemében létrejött egy 25 tagú agitá- ciós csoport, amelynek fel­adata, hogy ismertesse a szö­vetkezeti tagokkal a fonto­sabb rendeleteket, s felvilá­gosító, politikai tevékenysé­get fejtsen ki a szövetkezeti gazdák körében. Ez a cso­port az év eleje óta példa­mutató módon tevékenyke­dik. A községi tanács, a ter­melőszövetkezet vezetősége, a pártszervezet, az ismeret­terjesztési munkában is tá­maszkodhat a csoportra, s az adminsztratív intézkedések megtétele mellett a munka- fegyelem javításában is szá­míthatnak rájuk. Tj'zek azok a dolgok, amelyeken a jövőben javítani kell! Mert azért, hogy a járási tanács végre­hajtó bizottsága a kisbágyoni tanácsnak jó munkájáért el­ismerését fejezte ki, va\ tennivalója bőven a tanács apparátusának. Előkészületek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Az 1962. évi kiállítás meg­rendezésének különös jelen­tőséget ad az a körülmény, hogy a. legutóbbi kiállítás óta eltelt időszakban a szo­cializmus erői falun is döntő győzelmet arattak. A mezőgazdaságiban végbe­ment forradalmi áralakulás követelményeinek megfelelő­en a kiállítás sokoldalúan szemléltetni kívánja a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésének társadalmi és gaz­dasági jelentőségét, valamint a falu fejlődésének további perspektíváját. E követelmé­nyekből eredően a kiállítás fő feladata: a termelőszövetkezetek megszilárdítását és bel­terjes irányú fejlődését leginkább elősegítő kor­szerű termesztési, te­nyésztési és üzemszerve­zési módszerek bemuta­tása, az ezzel kapcsolatos legjobb tapasztalatok népszerűsítése és a má­sodik ötéves tervben elő­irányzott célkitűzések megvalósítási módjának ismertetése. Nógrád megye mezőgazda­sága a legutóbbi kiállításon is bemutatta a szövetkezeti nagyüzem legkiválóbb ered­ményeit, s ezzel öregbítette jó hírnevét.- A megye az 1962. évi kiállításról nem fog elmaradni. Van mit be­mutatni, van mit közkinccsé tenni! A kiállítás előkészítésének első szakasza már megkezdő­dött. A járási mezőgazdasági osztályok, községi tanácsok munkájának fontos részét képezi a szövetkezeti gazda­ságok, egyéni termelők és tenyésztők tájékoztatása a kiállítás eredmény-bemuta­tóin való részvétel feltételei­ről. A kiállítás iránti érdeklő­dés egyre fokozódik, s ez biz­tosíték arra, hogy sok közös gazdaság készül kiváló ered­mények elérésével a megye mezőgazdasági fejlődésének országos bemutatójára. ik or iiiíiíiy fia farosa í a tsz-ek gazdasági megerősítéséhez az 1962. évben nyújtandó állami támogatásról A közelmúltban újabb kormányrendelet látott nap­világot. A határozat — a 3004/4-es — negyedik tagja annak a sorozatnak, amelyek már eddig is jelentős mér­tékben hozzájárultak a termelőszövetkezetek erősítésé­hez, szilárdulásához. A 3004/4-es számú kormányhatározat is az állami támogatás mértékét foglalja össze, amelyet 1962- ben vehetnek igénybe termelőszövetkezeteink. A határozat kimondja, a termelőszövetkezeti gazda­ságok helyzete ma már alapvetően határozza meg az egész mezőgazdaság fejlődését és kihatással van az egész népgazdaságra is. Ezért szükséges, hogy a termelő- szövetkezetek minél előbb sok árut termelő \ nagy­üzemekké fejlődjenek. E célkitűzések megvalósítását se­gíti e határozattal is államunk. A termelés és árutermelés fejlesztése A határozat a termelés s íz árutermelés fejlesztésére lívja fel elsősorban a közös gazdaságok figyelmét, arra, hogy a holdankénti hozamok lövelósével, az állattenyésztés lozamainak emelésével növel­jék áruértékesítésüket. Ezt kívánják elősegíteni a terme­lés fejlesztése terén nyújtott állami támogatások. Ezért a termelőszvetkezetek a talaj- javítási munkák fokozása ér­dekében 1962-ben hosszúle­járatú, talajvédelmi és víz- rendezési munkálatok költ­ségére, valamint legelő javí­tásra középlejáratú hitelt kaphatnak. Továbbra is nagymérvű támogatást nyújt az állam a nagyüzemi szőlők és gyümölcsösök telepítésé­hez akkor, ha a telepítés a Földművelésügyi Miniszté­rium által megállapított kör­zetekben és feltételek mellett történik. Emellett a növény­védőszerek vásárlására, az öntözött területek növelésére is jelentős kedvezményeket kapnak a közös gazdaságok az új határozat értelmében. Ami az állattenyésztés to­vábbi fejlesztését illeti, igen jelentős mértékű kedvezményt kapnak azok a termelőszö­vetkezetek, amelyek az ál­latállomány növelését saját tenyésztésből oldják meg. A tehénállománynak a kise­lejtezett tehenek utánpótlá­sán felüli növelése esetén a beruházási hitelekből tehe­nenként az első ellés után MINTEGY 40 ezer kataszt- rális hold még az a terület, amely a mostani napokban, hetekben Nógrád megye terü­letén mélyszántásra vár. Az őszi vetés befejezése után most minden erőt erre az igen fontos feladatra kell fordítsanak gazdaságaink, gépállomásaink. S hogy a- cserhátsurányi Szabadság Termelőszövetkezet, valamint a gyomai és szarvasi járás versenyfelhívásának, a mély­szántás december 10-ig tör­ténő befejezésének maradék­talanul eleget tehessünk, ab­ban nagy része van a kom­munista traktorosok kemény helytállásának, becsületes példamutatásának, akik igen sok helyen kettős műszakban dolgoznak. Ennek a helytállásnak igen szép eredménye, hogy a leg­utóbbi értékelés szerint az Erdőkürti Gépállomás az őszi feladatok teljesítésével országos ötödik helyre került s pénzjutalmazásban része­sül. Az eredmény, hogy a gépállomás a napokban már éves tervét is befejezi olyan fáradhatatlan és vas­szorgalmú traktoristák ér­deme, mint Nagy Istváné, aki október 25-ig 120 száza­lékra végezte el éves egyéni tervét, s jelenleg már a 150 százalékhoz közelít, vagy Budai Lászlóé, aki az elmúlt esztendőben az ifjú trakto­risták sorában megyei első lett s október 25-re szintén végzett éves tervével. Ezekről az eredményekről beszélgetni a legjobbakkal nem egyszerű feladat. Nagy Istvánnal például szinte le­hetetlen, mert a gépállomá­son csak szökőévben. ha EElSZllííNI MINDEN SZABAD TERÜLETET Traktoristák között eredményt nem játszadozva lehet elérni. — 1952. óta vagyok trak­toros — beszél magáról Bu­dai László, — s igyekszem méltó lenni a kommunista névre. Három szocialista ifjúsági brigádunk van s ezek egyikében nekem is az a kötelességem, hogy saját feladatom mellett segítséget adjak gyakorlatlanabb tár­saimnak. Eddig a silózások­nál végeztem feladatokat a bejáratás gépemmel s a na­pokban csatlakoztam a szántó traktorokhoz. — Elégedett-e a keresettel? — Nem lehet panaszom. Az átlagkeresetem 2400— 2600 forint, de úgy is van, hogy eléri a 3—3500 forin­tot. Úgy terveztem, hogy há­zat építek, de mostanában inkább a vásárlás mellett vagyok, ha együtt lesz a pénz, mert több időm jut a tanulásra. — Tanulásra? — Sajnos, csak 7 osztályt Végezhettem annak idején, hát van pótolnivalóm. Utána meg valami technikumba sze­retnék menni, hogy gépész lehessek, az a kedvemre való szakma. Ezért érdemes dol­gozni. AZ ERDÖKÜRTI GÉPÁL­LOMÁS kommunista trakto­rosai kivétel nélkül kettős mű­szakban fáradoznak, hogy a feladatoknak a vállalt határ­idő előtt eleget tehessenek. A példamutatás a gépállomás valamennyi dolgozójára ösz­tönzően hat, hiszen ösztönző terve nemcsak Nagy István­nak és Budai Lászlónak, de valamennyiüknek van, — amiért érdemes dolgozni. Barna Tibor 2500 forint hitelelengedésben részesülnek, ha az állam iránti szerződéses kötelezett­ségüknek eleget tettek a szö­vetkezetek. Minden saját­tenyésztésű koca első ellése- kor pedig megellett kocán­ként 800 forint összegű kö­zéplejáratú hitelt kérhetnek a termelőszövetkezetek. A kormányhatározat intéz­kedik a gépállomások által végzett gépi munkák díjtéte­leiről, s felhívja a figyelmet a termelőszövetkezetek ré­szére szükséges gépjavítások­ra is. A javítási díjtételek­ből a termelőszövetkezetek­nek 50 százalékos kedvez­ményt kell adni. Ugyancsak kedvezményben részesülnek a termelőszövet­kezetek, ha áruértékesítésben elérik, vagy meghaladják az egységnyi területre megálla­pított árutermelési szintet. A kedvezmény mértéke az áruértékesítési mutató telje­sítése esetén. 100 szántóegy­ségre számítva 3 ezer fo­rint. A mutatók túlteljesítése esetén a termelőszövetkeze­tet a túlteljesítés minden százaléka után 100 szántó■ egységenként további 100 Ft kedvezmény illeti meg. A kedvezmény végső összege azonban nem haladhatja meg 100 szántóegységenként a 6 ezer forintot. Beruházás A nagyüzemi szocialista gazdaságok kialakításához szükséges beruházási felté­telek megteremtéséhez, a ter­melőszövetkezetek saját erő­forrásait kiegészítve, az ál­lam továbbra is hitellel, anyaggal és kivitelezői ka­pacitással segíti a termelő- szövetkezeteket. A termelő- szövetkezetek beruházási ter­heinek csökkentése érdeké­ben — függetlenül a kivite­lezés módjától s a tényleges költségektől — új állóesz­közök üzembehelyezésekor férőhelyenként, szarvas­marhaistálló esetében ezer forint, sertésfiaztatónál szin­tén ezer forint hitelenged­ményt lehet nyújtani a be­ruházási hitelállományból. A termelőszövetkezetek gépeket továbbra is a ked­vezményes áron vásárolhat­nak. Útépítésnél a földmunká­kat a termelőszövetkezetek­nek saját erőből kell elvé­gezniük, a kőszállításhoz azonban már az állam segít­séget nyújt, míg az útépí­tés egyéb költségeit általá­ban az állam viseli. A szakmai vezetés erősítése A termelőszövetkezetek megszilárdítása, a szakszerű vezetés érdekében az 1962-es évben állami támogatással, elsősorban állami szervektől és intézményektől, mintegy 500 újabb szakembert: mező­gazdászt, állatorvost, köny­velőt, gépész- és építészmér­nököt, technikust, kivételesen elnököt lehet a gazdaságilag meg nem erősödött termelő- szövetkezetekbe irányítani. Az olyan elnökök, mezőgaz­dászok és könyvelők java­dalmazásának kiegészítésére — évente ezer-ezenkettőszáz fős keretben —, akik nem átirányítás során kerültek a termelőszövetkezetbe és így jövedelemkiegészítést nem kapnak, az őket foglalkoztató termelőszövetkezet pedig nem tud részükre megfelelő jövedelmet biztosítani, két évig — a szakmai képzett­ségtől és gyakorlattól füg­gően — havi 800—1500 Ft jövedelemkiegészítést lehet adni. Ezt a támogatást kap­hatják azok a brigádvezetők, vezetőségi tagok is, akik más termelőszövetkezetbe kerül­tek át vezető beosztásba. A kormány javasolja a ter­melőszövetkezeteknek, hogy a szakember-ellátás biztosí­tása érdekében az Agrár­egyetemen, mezőgazdasági főiskolán és felsőfokú mező- gazdasági technikumokban tanuló fiatalok részére az érvényben lévő rendelkezések megtartásával minél több társadalmi, tanulmányi ösz­töndíjas helyet létesítsenek. Kössenek szerződést a fiata­lokkal arra vonatkozóan, hogy oklevelük megszerzése után legalább öt éven át a termelőszövetkezetekben dolgozzanak. A gazdaságilag meg nem erősödött termelő- szövetkezetek részére, ame­lyek a társadalmi tanulmányi ösztöndíjat saját erőből fe­dezni bem tudják, az ösztön­díj mértékéig állami támo­gatást lehet folyósítani. Az új 3004/4/1961. kor­mányhatározat 1962. január 1. napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg a 3004/3/ 1960. kormányhatározat hatá­lyát veszti. Dolgozik a gép A dejtári József Attila Termelőszövetkezetben 320 szarvasmarha és 70 ló részére traktor szecskázza a napi takarmányt. A gép segítségével hosszas és fáradtságos munkától mentesülnek a gazdák. megfordul. Kallói otthonában szintén futóvendégnek szá­mít, q héhalmi termelőszö­vetkezet tágas határában pe­dig ember legyen, aki rátalál. Amikor Nagy Istvánnal utoljára szót váltottunk, még benne voltunk a nyárban. Másodvetésnek szántott ak­kor s a tábla szélén cigaret- tányi pihenőben számolta ki, hogy azon a napon éppen 250 forintot keres. Arról be­szélt a lánctalpasnak dőlve, mi kerül majd a szántásba, melyik növény mennyi jöve­delmet hoz a tsz-nek. Nem-, ssak az volt fontos neki, hogy mit végez, de az is leg­alább annyira,. hogy mihez végzi a dolgot, mihez segíti munkája a tsz gazdaságot. EZ A KOMMUNISTÁHOZ méltó kötelességtudás magya­rázza. kiváló eredményeit — mondják róla a gépállomá­son. Ehhez 10 esztendő gya­korlata párosul. A szakmai tapasztalat és példás szorga­lom vitte első helyre a trak- toristák között Nagy Istvánt, aki minden időt hasznosít íz eredményekért. Ahogy a szükség kívánja, minden fel­adatot vállal és végez s az esztendő túlnyomó részét kettős műszakban töltötte. Nagy István szép erényeként emlegetik azt is, hogy szíve­sen és rendszeresen foglal­kozik gyakorlatlanabb társai­val, tanítja őket. így nevelt kiváló traktorost másodmű­szakos társából, Farkas Im­réből, aki szintén teljesítette esztendős tervét. Ez a ta­nítvány ma a héhalmi Új Elet Tsz tagja, ott végez Nagy Istvánnal vállvetve hasznos munkát. Nyári találkozásunk idején a fiatal traktorista arról ter­vezgetett, hogy új házat húz a régi, vertfalú helyébe. Ugyan, valóra vált-e már a terv? — Erről kérdezem tár­sait a szerelőcsarnokban. Azt mondják rá, hogy amit Nagy István tervez, annak meg kell lennie. A szép, új ház is valóság lesz, csak csendesül­jön el a határ, pihenjenek meg a gépek. — Még nehány hét — mondják a gépállomásiak — s Nagy István már a ház­építő munkánál szorgoskod­hat. Hogy mielőbb így le- hesen, ez is erős motorja a traktorista mostani munká­jának. Az a sok elismerés, amit a gépállomás párttitkárától, Duhonyi Páltól Nagy István­ról hallottunk, egy másik ki­váló traktorosra, a 25 eszten­dős Budai Lászlóra is érvé­nyes. Az ifjú traktoristák sorában tavaly megyei első, az idén sem kullog az utolsók között s könnyen meglehet, hogy megvédi büszke címét, mert ma már, ha jól utána számol, az egyéni tervteljesí­tése a 130 százalékot is túl­lépte. Nagy dolog ez — úgy értékelik társai, mert ilyen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom