Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)

1961-11-25 / 95. szám

1961. novemlber 25. nógrádi népüjság 3 A jövő évre készülnek a Salgótarjáni Acélárugyárban Ebben az évben a Salgó­tarjáni Acélárugyár termelé­si értéke már megközelíti az 1,2 milliárd forintot. A mos­tani ötéves terv második évében további jelentős fel­adatok hárulnak majd a gyár kollektívájára. A tervek ugyan még nem nyertek végleges jóváhagyást, de annyi már bizonyos, hogy 19S2-ben mintegy 12 szá­zalékkal nagyobb terme­lési feladatot kell majd végrehajtani az Acéláru­gyárban. A rekonstrukció eredménye­képpen a termelés legna­gyobb növekedése a hideg- hengerműben lesz. Természe­tesen a többi termelő gvár- részlegek feladata is megnö­vekedik. A termelés várható növe­kedésén túl jelen'ős mérték­ben kell majd csökkenteni a gyártmányok előállítási költ­ségeit is. Különösen naffv szerep hárul a műszaki-fej­lesztési tervben foglal' té­mák végrehajtására, amelyek több miHió forint™; költség­csökkentést biztosítanak. Az újítómozgalom to­vábbi fellendítésével ke­zel 3 millió forintos megtakarítást terveztek jövőre. Igen nagy szerepe lesz majd az amyagitakairékosságnak, az anyagbetét csőikkéntősének. Az Acélárugyár történetében e'őször most készültek úgy­nevezett házitervek, amelyek fontos kiegészítői lesznek az állami tervnek. Ezzel páro­sul majd, hogy a verseny szervezése során döntő helyet kap a termelés gazdaságos­sá rának biztosítása. Az 1962. év feladatairól széleskörű is­mertető tanácskozásokat szer­veznek, ezentúl termelési ta­nácskozásokon is megvitat­ják a gyár jövő évi felada­tait. A gyári párt végrehajtó bizottság az elmúlt napokban külön ülésén tűzte napirend­re ezt a fontos 'kérdést. Fel­hívta a gazdasági és mű­szaki vezetők figyelmét, hogy az 1962-es tervévre való za­vartalan átmenet biztosítása az egyik legfontosabb biz­tosíték az ötéves terv má­sodik éve feladatainak sike­res végrehajtásában. Híradás az exporttervek teljesítéséről Egyre növekvő export- tevékenységet fejt ki néhány nagyipari vállalatunk. Az év végefelé közeledve megér­deklődtük, hogyan teljesítik ezt a fontos kötelességüket. Öthetes előny az Acélárugyárban — szépséghibával ■ A Salgótarjáni Acéláru­gyárban az év első kilenc hó­napja során közel 12 száza­Érthetetlen lassúsággal A magyar postát mindig ie* leményesnek ismertem. Sokszor oldott már meg lehetetlennek látszó kézbesítéseket. A tele­vízióban nemrég mutattak egy rövid filmet a budapesti irányító postahivatal munkájáról, ahol szívügynek tekintik a nem kel­lően címzett leveleket és min­dent megtesznek, hogy azok rendeltetési helyükre jussanak. Sajnos, nem így van ez a salgótarjáni postánál. Augusztv.sban egyik budapesti rokonunk temetéséről azért kés­tünk el, mert Budapestről salgó­Az: újítók kiállítására készülnek A december elején megnyíló megyei újítási kiállításra készül­nek a Salgótarjáni Acélárugyárban is. Számos érdekes és ér­tékes elgondolást mutatnak majd be a látogatóknak. Fent: Csíkány Jó­zsef újítása a hid­raulikus csőhajlító, amelyet az újító­műhelyben Wág- ner János és Jaka- bos István készít el. Középen: Birkás Zoltán emelőszerke­zetet javasolt a nagy kalapácsok nehéz szerszámai­nak beemeléséhez. Az ő javaslata is az újítóműhelyben készül el. Lent: A sasszeg alapanyagát húzás után még külön hengerelték. Job­bágy Kálmán újí­tása alapján egy szerkezetet helyez­tek a dróthúzó gép­re és így a húzás­sal egyidőben a hengerlést is elvég­zik. Az ötletes el­gondolást Balázs Nándor vitelezte ki. tarjáni lakásomra négy nap alatt érkezett a távirat. A sal­gótarjáni postán hevert a sür­göny, míg végül a levélhordó postás hozta ki. Azzal védekez­tek, hogy a távirathordó azért nem kézbesítette, mert a Forgács utcába volt címezve. Ügy lát­szik, a postán senki sem tudja, hogy a Csizmadia utcát nemrég még így hívták. Október 7-én reggel Budapestről sajátkezűleg adtam fel Csizmadia utcai laká­somra táviratot. A táviratoi hozzátartozóim természetesen nem kapták meg, a posta 9-én délben kézbesítette nekem a sür­gönyt. Ügy látszik, a postánál is érvényes a „három a ma­gyar igazság” közmondás. A Munkásmozgalmi Múzeum ugyan­is október 30-án délelőtt 11 óra­kor expressz-ajánlott levelet adott fel Lízsnyánszky Antal nyugdíjas acélárugyári főmérnök Sztahanov úti lakására. Négy nap múlva a levél azzal érke­zett vissza, hogy a címzés elég­telen. Ugyanis nem írtuk rá a házszámot. De teljesen érthetet­len, hogy u Sztahanov úton rendszeresen kézbesítő postán n& tudta volna, hogy ez a tősgyö­keres salgótarjáni mérnök há­nyas házszám alatt lakik. De ha már nem tudta és ezzel el­könyvelték a levél sorsát és rá­tették a „Cím elégtelen” cédu­lát, akkor miért ült négy napig a levélen a posta, míg vissza­érkezett a múzeumba. Ha meg­kísérelték volna a kézbesítést, akkor bizonyára nem került volna rá az expressz-ajánlott levélre a „Cím elégtelen” jel­zés. Vagy a postának négy nap­jába kerül, amíg rábiggyeszti e rá nem mindig jó fényt vető két szócskát? Dr. Gajzágó Aladár lékkai teljesítették túl az exportszállítás tervét. Októ­berben különösen a hideg­üzemi termékekből, bútor­rugóból, szegből értek el igen magas, 81,5 százalékos túlteljesítést a vásárló fél ké­relmére. Ugyanakkor a ko­vácsológyár részleges anyaghiány miatt több mint 20 százalékos lemaradással zárta az október havi ex­porttervet. összességében igen biztató a kép. Tíz hónap alatt 500 tonnás túlteljesítést ért el az Acélárugyár, amely az éves tervhez viszonyítva mintegy öthetes előnyt je­lent. Ennek azonban igen nagy szépséghibája, hogy részleteiben — az előbb em­lített anyaghiány miatt — nem sikerült teljesíteni az exportfeladatokat. Borsodná- dasdról most már nagyobb tételben megindult a lemez- iszállítás, amely lehetővé teszi majd, hogy az év vé­géig minden cikkféleségből eleget tegyen exportkötele­zettségének az Acélárugyár Jól dolgoztak az Üveggyárban is A Salgótarjáni Üveggyár kemencéi egymás után je­lentik, hogy befejezték éves tervüket. A VI-os kádke­mence dolgozói még a múlt hónap 27-én, az I-es kád­kemencén pedig november 4-én, a IV-es kádkemencén pedig november 8-án eleget A nógrádi bányászkodás századik évfordulójára indí­tott munkaversenyben mind a mennyiség, mind a minőség, az önköltség tekintetében kimagasló sikereket éritek el megyénk bányászai. Ez arra kötelezné a szénmedence minden vezetőjét és dolgozó­ját, hogy megőrizze és növel­je ezeket az eredményeket. Sajnos ez nem így van... Novemberben — csak a mennyiségi terv teljesítését tekintve — súlyos lemara­dással küzd a tröszt. Novem­ber 22-vel bezárólag az aláb­bi helyzet alakult ki az ese­dékes havi mennyiségi terv teljesítésében: tettek az éves feladatnak. Elsősorban ezeknek a ke­mencéknek a munkásai se­gítik elő, hogy a gyár ere­detileg 4 millió forintos túl­termelési vállalását további másfél millióval megtetézze és mintegy 16 nappal ko­rábban fejezze be éves ter­vét. A termelési sikereken be­lül kedvezően alakul az ex­porttevékenység is. Az éves exportterv több mint 85 szá- izalékát teljesítettle a gyár az elmúlt tíz hónap során. Ez lehetővé teszi, hogy az. éves termelési terv befejezé­sével egyidőben eleget te­gyen az exportfeladatoknak is. Az e téren elért sikerek­hez elsősorban az I-es és a Il-es fazekas kemencék, va­lamint a VII-es kádkemence dolgozói járultak hozzá. Az I-es fazekas kemencén: például már a múlt hét vé­gén befejezték az éves ter­vet, a VII-es kádkemencén ezekben a napokban, a Il-es fazekas kemencén december- első napjaiban zárják le az éves tervfeladatot, hogy több százezer forint értékű ter­méket adjanak még terven felül. A litván ipar új földrajza A legközelebbi esztendőik­ben tíz új ipari központot létesítenek Litvániában, kö­zölték a TASZSZ tudósítójá­val a köztársaság Tervbizott­ságában. A köztársaság terü­letén arányosan elhelyezkedő új ipari központok a gazda­ság fejlesztése mellett meg­gyorsítják a városi és falusi lakosság életében megmutat­kozó különbségek megszünte­tését. 1965 vériéig a falusi kerüle­tekben a hétéves tervben elő­irányzott 70 vállalat közül ötvenet megépítenek. Nagy ipari építkezés fo­lyik Litvánia déli részén, ahol eddig nem volt korsze­rű ipar. Alitusz városban, amelynek lakossága 1965-re megkétszereződik, több tex­tilüzemet létesítenek és meg­építik a köztársaság legna­gyobb pamutkombinátját. Délnyugait-Litvániában, Kap- szukasz városban élelmiszer­automata gyárat szerelnek el. A MŰSZAKI FEJLESZTÉS FÓRUMA Hasznosítsuk a korszerűsítésben rejtő nagy lehetőségeket Mivel a cikk írója írását vitaindító cikknek szánta, amely a műszaki fejlesztés problémáit általános irány­elvként összefoglalva ismer­teti, szükségesnek tartom a műszaki fejlesztés gyakorlati végrehajtásával kapcsolatosan véleményemet megírni. Napjainkban igen sokszor, különböző műszaki konferen­ciákon, értekezleten hang­súlyozzuk a műszaki fejlesz­tés fontosságát. A műszaki fejlesztési feladatok megha­tározásánál egyes műszakiak képzeletében új gyárak, mo­dern, új, korszerű gépi be­rendezések, új automatizált gépsorok jelennek meg. Ez helyes és tényleg a műszaki fejlesztést fejezik ki, azon­ban a műszaki fejlesztésnek nemcsak ez az egyedüli jár­ható útja és nem is ezzel kívánok foglalkozni. A műszaki fejlesztésnek egy másik igen jelentős és igen nagy feltáratlan tartalékokat rejtő területe a meglevő gyár­épületek, technológiai beren­dezések és gépek korszerűsí­tésével elérhető eredmények. Az ilyen jellegű műszaki fej­lesztési feladatok végrehaj­tásához kormányzatunk a műszaki fejlesztési alap lét­rehozásával a szükséges pénz­ügyi lehetőségeket biztosí­totta. Ha visszatekintünk az el­múlt évekre, megállapíthat­juk, hogy bár kezdeményező lépéseket tettünk, mégis je­lentősen elmaradtunk a le­hetőségek kiaknázásában. Most, amikor az 1962. évi műszaki fejlesztési tervek el­készítésének időszaka van, időszerű a műszaki fejlesz­téssel foglalkozók figyelmét erre a területre irányítani. Minden munkásnak, műveze­tőnek, technológusnak és konstruktőrnek elsőrendű kö­telessége javaslataikkal segí­teni az 1962. évi műszaki fejlesztési feladatok eredmé­nyességét. A műszaki fejlesz­tésnek ez az útja komoly le­hetőségeket biztosít a tech­nológiai színvonal emelésére. A Zománcipari Művek sal­gótarjáni gyáregységében egyes technológiai ágazatok­ban az utóbbi években je­lentős fejlődést értünk el, de vannak területek, ahol ko­moly lemaradás mutatkozik. Például a zománcozásban, a zománcégetésben és a zo­máncozás előtti felület ki­készítésében. Az említett tech­nológiák szorosan összefüg­genek a dolgozók igényeit ki­elégítő új korszerű kályhák és tűzhelyek gyártásával. A korszerű, modern formák olyan minőségi követelménye­ket támasztanak a gyárt­mánnyal szemben, amelye­ket eredményesen csak a technológia korszerűsítésével oldhatunk meg. Ahhoz, hogy a műszaki fej­lesztés közüggyé váljék, el­engedhetetlenül szükséges, hogy az üzemek vezetői a dolgozók kezdeményezéseit felkarolják, a benyújtott ja­vaslataikat megvizsgálják, s annak elintézéséről a javas- lattevőt értesítsék. Szükséges ez, mert a dolgozók így lát­ják részvételük eredményes­ségét a műszaki fejlesztés feladatainak megoldásában. Fel kell használnunk a mű­szaki konferenciákat és ter­melési tanácskozásokat a megoldandó műszaki fejlesz­tési feladatok ismertetésére. Ezzel tudjuk a dolgozók fi­gyelmét a legfontosabb meg­oldásra váró műszaki fejlesz­tési feladatokra irányítani. Számtalan példa mutatja, hogy az üzemi kollektívák az érdeklődés középpontjába állított feladatok megoldásá­ban milyen nagyszerű ered­ményeket értek el. Találunk erre példát a ZIM Salgótarjáni Gyáregysé­génél is: a zománcfelfőzés végrehajtásához korszerű automata hőfokszabályozóval ellátott zománcfelfőző-beren­dezést terveztek és állítottak üzembe, az egészségre káros petróleumos lemosás helyett a galvanizáló üzem részére fél­automata kimosó gépet ké­szítettek, amely az egészség- védelmen kívül a munka ter­melékenységét is fokozza. Korszerűsítették a tűzhely­gyártás céljaira használt cső- korláthajlító gépet. Az át­alakított gép félautomatiküs működésű, ahol a vezérlést és a munkadarab befogadá­sát, a hajlító művelet elvég­zését pneumatikával végzik. Komoly fejlődés mutatkozik az elmúlt évekhez képest a kályha és tűzhely-gyártmá­nyoknál. A régi — a szab­vány előírásainak meg nem felelő — kályhák helyett új­típusú, és a szabvány köve­telményeit kielégítő új kály­hák gyártását tervezték, il­letve vezették be. Több —• a távlati fejlődést szem előtt tartó — új gyártmány ter­vezésével foglalkozunk, ilyen a gáztűzhely és gázkályha terveinek készítése. Az elért eredmények bi­zonyítják, ha a dolgozók kez­deményezése az üzem vezetői­nek megértésével és támoga­tásával találkozik, akkor a műszaki fejlesztés terén je­lentős lépéssel jutunk előre. Az előttünk álló feladatok megoldása szükségessé teszi a bátor kezdeményezést, mi­vel a vállalatunknál alkal­mazott speciális technológiák fejlesztése dolgozóinkra há­rul. Gafrik János a Zománcipari Művek Súlyos lemaradás a szénbányászat novemberi tervteliesítésében Ez a kép tehát mindenek­előtt azt bizonyítja, az év eleji lemaradást a centená­riumi versenyben ugyan pó­tolták szénmedencénk dolgo­zói, de most újabban megint a megnyugvás, a kellő elő­relátások hiánya húzza visz- sza széntermelésünket. Ez a helyzet nemcsak azt a ve­szélyt rejti magában, hogy leromlanak az összes gazda­sági mutatok^ hanem azt is, hogy nem lesz meg a kellő alap a jövő évi feladatok si­keres végrehajtásához. Nem minden áron való tervtelje­sítésre van szükség, de arra igen, hogy fokozottabb erő­feszítéssel biztosítsák vala­mennyi bányaüzemben az előírt mennyiségi terv telje­sítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom