Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)
1961-11-25 / 95. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. november 25. Teremtsünk valóban várost Salgótarjánból a második ötéves terv időszakában! A városi pártbizottság és a tanács közös ülésen tárgyalta meg a megyeszékhely második ötéves tervét A megyei tanácsülés elfogadta az 1962. évi költségvetés tervezetét A költségvetésben 78 millió forinttal szerepel több mint ez évben Salgótarján történetében nagy jelentőségű, forró hangulatú tanácskozás volt a párt- bizottság és a tanács kibővített, közös ülése, amely e nagy múltú város fejlődésében fordulat, mérföldkő a felemelkedés szocialista útján. A több mint nyolcórás tanácskozás magas elvi színvonala, a beszámoló és a vita mindenre kiterjedő részletes elemző módszere, a megnyilatkozások alaphangját jellemző felelősségérzet, a közös ügyért való határtalan lelkesedés — mindez azt n frissítő, új szellemet sugározta, amely társadalniunk minden rétegét magával ragadta az SZKP XXII. kongresszusa után. A kommunizmust építő szovjet emberek csodálatra méltó vállalkozásai, alkotó tervei itt, ezen a jövendőt formáló megbeszélésen is nagyszerű elhatározások ih- letői lettek. Az együttes ülésen megjelent Jakab Sándor, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára és Hankó János, a megyei tanács VB elnöke is, részt vettek a városi pártbizottság és a városi tanács tagjai, az üzemek és vállalatok, társadalmi szervek és intézmények vezetői. Sándor Elemért a városi tanács VB elnökének megnyitó szavai után Jedlicska Gyula, a városi pártbizottság titkára ismertette Salgótarján fejlesztésének tervét a második ötéves tervben. Elöljáróban méltatta az SZKP XXII. kongresszusának jelentőségét, az MSZMP Központi Bizottságának ezzel kapcsolatos november 17-i határozatát, majd a következőket mondotta többek között beszámolójában: Célunk: az első osztályú, kiváló minőségű áruk mennyiségének növelése — Második ötéves tervünk első esztendejének, 1961-nek eddigi eredményei biztatóak. Elértünk oda, hogy ma már a terv teljesítésének mérésében nem a mennyiség a fő szempont, előtérbe kerültek a vezetés, a műszaki fejlesztés, a gazdaságos termelés kérdései — kezdte beszámolóját Jedlicska elvtárs. E kérdések további tanulmányozása során szerzett tapasztalatok gyakorlatban való alkalmazása segít minket történelmi jelentőségű célkitűzéseink realizálásában. — Lényegében a második ötéves terv során válik várossá Salgótarján, létrejönnek azok a kulturális, kommunális, városi jelleget adó létesítmények, amelyek a múlt mulasztásai miatt eddig elmaradtak. Több üzemben jelentős rekonstrukciós folyamat megy végbe, ezért akik e feladatok gazdái lesznek, minden körülményt alaposan vizsgáljanak meg, olyan jó minőségű terveket készíttessenek, amelyek szerint a kivitelező is pontos, lelkiismeretes munkát végezhessen, erre elegendő ideje legyen. Helyes fenntartani és tovább fejleszteni a szocialista szerződések módszerét. Igénybe kell venni az adott gyár nagy tapasztalatokkal rendelkező műszaki és szakmunkás törzsgárdájának segítségét, így azok már menetközben megismerkednek az új létesítménnyel és hozzánőnek ahhoz. — Ahol nincs lehetőség rekonstrukcióra, ott a fejlődés motorja a műszaki fejlesztés, ahol pedig rekonstrukció történik, ott éppen annak gazdaságos hasznosítása, a fizikai munka könnyítése, a termelékenység emelése érdekében van rendkívüli jelentősége. A műszaki fejlesztésen belül komplex kérdésként vetődik fel az áruk minőségének problémája: javasoljuk, hogy dolgozóink indítsanak mozgalmat a minél több, jó minőségű elsőosztályú áru előállításáért. E célkitűzés fő eszköze a gyártmányfejlesztés, új profilok, típusok kikísérletezése, szériába állítása, aminek jó példáját tapasztalhatjuk a Tűzhelygyárban. Ezután az új gépi berendezések tipizálásának, a műszaki fejlesztési terv adta lehetőségek maximális kihasználásának jelentőségéről, végrehajtásáért való széleskörű felelősségről beszélt Jedlicska elvtárs. Hangsúlyozta a technológiai fegyelem következetes betartásának, az anyagokkal való takarékos gazdálkodásnak a fontosságát. Beszélt arról, hogy a népgazdaság anyagi lehetőségei adottak, a beruházások növelésének határai vannak. Éppen ezért a tudományos szintű munkaszervezésnek kell előtérbe kerülnie. A munkaszervezés rengeteg tartalékot jelent, s nemcsak az üzemek vezetőinek ügye, hanem minden dolgozóé: itt a konzervativizmus. a megszo- kottság és kényelmesség ellen kell következetes harcot indítani, amely igen gyakran nem is a munkás, hanem a művezetők, csoportvezetők szemléletében jelentkezik. A vezetés színvonalának emelésével kapcsolatban szólott arról, hogy Salgótarján ipari üzemeinek műszaki ellátottsága tekintetében a második ötéves terv folyamán fel kell emelkedni az országos átlagig. Beiskolázással, szakmai képzéssel, a középkáderek számának növelésével, egyetemi ösztöndíjak létesítésével kell javítani az irányító munkát. Ismertette ezután Jedlicska elvtárs a nagyobb ipari üzemek fejlesztésének terveit. Az Acélárugyár a második ötéves tervben — a most befejezett 250 millió forintos hideghengerműi rekonstrukcióval együtt — háromnegyed milliárd forintot kap rekonstrukcióra, ezen belül legjelentősebb lesz az új huzalmű megépítése. A Salgótarjáni Üveggyár termelése 1965-re 33 százalékkal nő a kapacitások bővítése, új készítmények, eljárások bevezetése, az automatagépek ütemének növelése folytán. A Tűzhelygyárban 15 millió forintos beruházással megépül az új hl- degüzemi csarnok, amely már az új technológia megvalósítására lesz alkalmas. A Magyar Vasötvözetgyárban 19 millió forint értékű beruházás történik, amely túlnyomó- részt munkavédelmi jellegű lesz: a füstelszívás megvalósításával kiküszöbölik a szilikózis veszélyét. Havonta egy napot Salgótarjánért! — A városfejlesztés második ötéves tervünk egyik legszebb, leglelkesítőbb célkitűzése — folytatta beszámolóját Jedlicska elvtárs. — A tervezésnek nagy szerepe van e feladat végrehajtásában. De megnő a tanácstagság, minden kommunista aktív, szervező munkájának a jelentősége is. 1965-ig 1166 lakást építünk városunkban, elsősorban bontási területen. Ez a körülmény külön nehézséget jelent, nagyobb figyelmet igényel, mint az eddigi szabad területen történt építkezések. Már az első lépéseknél akadályokkal állunk szemben: egyes vállalati, kereskedelmi, ktsz-i szűk praklicista szemléletek miatt nem megy tervszerűen a bontási munka. Az ilyen jelenségekkel szemben a közérdek szempontjait érvényesítjük és határt szabunk a türelemnek. — Azért is, mert célul tűztük ki az Építőipari Vállalattal egyetértésben, hogy 4 év alatt megvalósítjuk az ötéves lakásépítési tervet. így biztosítjuk a harmadik ötéves tervre való zökkenő- mentes átmenetet és már 1965- ben elkezdhetjük az 1966- ra tervezett építkezéseket. — A lakásépítés jelentős mennyiségét szövetkezeti módon oldjuk meg, amely igen nagy népszerűségre tett szert az utóbbi időben, s ma ott tartunk, hogy elosztási gondjaink vannak a készen álló szövetkezeti lakásokat illetően — Az állami építésen kívül hatszázra becsüljük az 1965-ig magánerőből építendő lakások számát, amihez te rületet, kommunális beruházást kell biztosítani, amit olcsó építési technika alkalmazásával, ingyenes tervek rendelkezésre bocsátásával segítünk. A területproblémákon azzal is enyhíteni igyekszünk. hogy 6—7—8 emeletes házakat építünk. — A második ötéves terv időszakában épül az új kórház, a szállodai, kultúrház és gimnázium, hozzákezdünk a regionális vízmű építéséhez és felszámoljuk azt a tarthatatlan állapotot, hogy bővülő, növekvő városunk strand nélkül legyen: állami és társadalmi erők összefogásával még ebben az ötéves tervben elkészítjük a városi strandot. „ A megyei tanács csütörtökön rendkívüli tanácsülésen vitatta meg az 1962. évi megyei költségvetési tervezetet és fogadta el. Miután az 1962. évi költségvetés tervezetét a megyei tanácsülés elfogadta, jóváhagyásra továbbította a kormányhoz, amely a legközelebbi ország- gyűlés elé terjeszti végleges jóváhagyásra. A megyei tanácsülésen megjelent Jakab Sándor, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára, Hankó János, a megyei tanács VB elnöke, megjelent megyénk több ország- gyűlési képviselője, de ott voltak a járási, városi tanácselnökök, valamint tanácsi osztályvezetők és különböző intézmények, intézetek vezetői is. A végrehajtó bizottság beszámolóiát Tóta Ferenc, a Pégrehajtó bizottság elnök helyettese terjesztette a tanácsülés elé. Mint az a beszámolóból is kiderült, a költségvetés készítésében résztvettek a községi, járási, városi és megyei pénzügyi állandó bizottságok tagjainak nagy része és munkájukkal, különösen a dolgozók igényeinek feltárásával, a takarékosság érvényesítésével, sok segítséget nyújtottak a költségvetést készítő végrehajtó bizottsági vezetőknek. A megyében a tanácsok az 1962. évi költségvetés össze állításánál arra törekedtek, hogy az ötéves terv második évéből a tanácsokra háruló feladatok eszközeit és forrásait a költségvetésben már megtervezzék. Nagy gondot fordítottak arra, hogy a mezőgazdaság termelő erőinek fejlesztése, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében szervezeti feltételek megteremtésére a szükséges előirányzatokat biztosítsák. A párt és a kormány művelődéspolitikai irányelvei és az új oktatási reform végrehajtása érdekében az általános és szakirányú műveltség további emelését, a szakirányú iskolai nevelés további tervszerű fokozását kellett tanácsainknak bizto- sítaniok. Az egészségügyi szociális előirányzatok megteremtésénél tanácsaink figyelemmel voltak arra, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakulása következtében ma már a lakosság 95 százaléka a társadalombiztosításba bevont. Az 1962. évi költségvetés magasabb, mint az 1961. évi volt. Mert amíg ez évben a költségvetés 299 millió 305 ezer forinté addig az elkövetkezendő évben 377 millió 956 ezer forintot terveztek. Tehát 78 millióval többet, mint ebben az évben. Ebből az összegből kell gazdálkodni, amelynek megoszlását tanácsaink a következőképpen tervezték el: gazdasági ágazatra fordítanak 12.9 százalékot. Szociális ágazatra — ebben jelentős a lakosság közvetlen ellátása — 33,5 százalékot, a kulturális ágazatra — amely kihatásaiban szintén a lakosság igényeinek kielégítését szolgálja — 36,2 százalékot fordítanak. A rendbiztonságra 0,7 százalékot, az igazgatási ágazatra pedig 16,7 százalékot. Érdemes néhány tételt közelebbről is megvizsgálni. Többek között szerepel a költségvetésben a város- és községgazdálkodási feladatok ellátása, amelyre 11 millió 319 ezer forintot fordítanak. Az itt jelentkező feladatok mind a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgálják. Mint például a köztisztaság, közvilágítás, közfürdők, temetők, parkok stb. A kór« házak működésének biztosítására 1962. évben 50 millió 254 ezer forintot fordítanak, szemben az elmúlt évi 47 millió forinttal. Nagyon jelentős a dolgozók munkakörülményeinek megkönnyítését szolgáló bölcsődék üzemeltetésének biztosítása. A költségvetésben erre a célra az 1962. évben 4 millió 611 ezer forint szerepel. Ebből biztosítani tudják a fenntartott bölcsődékben egész éven át a gyermekek ellátásúk hat hónapon keresztül pedig a mezőgazdasági munkában résztvevő szülők gyermekeinek gondozását. Az általános iskolák fenntartására 1962. évre 44 millió 219 ezer forintot fordítanak. Az iskolák felújítására pedig 3 millió 870 ezer forintot. így sorolhatnánk a megyei költségvetés összegeit, amelyek mind azt szolgálják, hogy megkönnyítsék a dolgozók életét. — Komoly akciót indítunk Salgótarján széppé, kulturálttá tételéért, ezért a parkosított, virágos, tiszta megyeszékhely létrehozása érdekében a felnőtt lakosság körében megszervezzük a „havonta egy napot Salgótarjánért” társadalmi munka mozgalmat. — Szép céljaink megvalósításában nagy szerepet szántunk az ifjúságnak, s bízunk abban, hogy lelkesítő terveink végrehajtása során fiataljaink bebizonyítják rátermettségüket. alkotó készségüket — fejezte be beszámolóját Jedlicska elvtárs. A vitában 13-an szólaltak fel, a nártbizottság, a városi tanács tagjai és az üzemek vezetői közül. Mindannyian a terv végrehajtására, nagyarányú társadalmi munka szervezésére tettek ígéretet. Felszólalt Jakab Sándor elvtárs is. Részletesen elemezte az SZKP XXII. kongresszusának társadalmunk fejlődésére gyakorolt hatását, beszélt azokról a tanulságokról, amelyeket a párt egységének szilárdítása érdekében saját viszonyainkra is alkalmazni kell. Majd így folytatta: — Komoly feladataink vannak. A mi nagyszerű tervünk sikere akkor biztosított, ha azt megértetjük és elfogadtatjuk az emberekkel. Az emberek tudatának formálása, finomítása jelentősebb ügy, mint egy gyár rekonstrukciója. Városunk lakosainak a kulturált, városias élet stílusát is meg kell tanítanunk és ezt csak az irányító, szervező munka magas szintre emelésével érhetjük el. — Nagyon szép dolog, büszkeség Salgótarján várossá emelésében közreműdödni, mert e munka szárnyakat ad az alkotó képességek kibontakozásához, mert e munka szerves része annak a célkitűzésnek, amelynek homlok terében a kommunizmus megteremtése van — fejezte be hozzászólását Jakab Sándor elvtárs. Az együttes ülés Salgótarján fejlesztésének második ötéves tervét egyhangúlag jóváhagyta. 4 dolgosók aktivitásának felkarolása a ssaksservesetek fontos feladata Kibővített ülést tartott az SZMT A Szakszervezetek megyei Tanácsa kibővített ülésén beszélte meg azokat a sajátos feladatokat, amelyek a második ötéves terv végrehajtásából megyénk szakszervezeti szerveire, aktíváira hárulnak. Az SZMT elnökségének beszámolóját előterjesztő Nádasdi András elvtárs többek között szólt a szocialista munkaversenyről, mint a meglévő tartalékok kiaknázásának fontos eszközéről, tényezőjéről. Elmondotta, hogy erre az évre megyénk dolgozói mintegy 70 millió forint értékű vállalást tettek. Ennek értékét növeli, hogy megfelelő helyet kapott a gazdaságos termelés előmozdítása. A vállalatok többsége éves felajánlását jelentősen túlteljesíti: a várható éves eredmény mintegy 100 millió forint lesz. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a munkások lelkesedése, a tartalékok feltárása halomra döntötte a gazdasági és műszaki vezetők óvatos vállalását. A vitában felszólaló Torják János elvtárs a Bányász Szakszervezet elnöke például elmondotta, hogy a nógrádi bányászkodás 100. évfordulójára indított munkaverseny bizonyította: a műszakiaknak nagyobb bátorságot kell tanúsítaniuk a munkások kezdeményezései iránt. Most az a feladat, hogy a jövő évi tervek elkészítése és ismertetése után haladéktalanul hozzáfogjanak mindenütt az éves versenyválla- lások elkészítéséhez. A vállalásokat mindenütt üzemi szinten összesítsék ! és forintosítsák, ezzel párhuzamosan készítsék el a műszaki intézkedést és újítási feladatterveket is. Mindenütt különös gonddal kezeljék a szocialista brigádmozgalmat, mint a munkaverseny új, magasabb minőségi színvonalát elért formáját. Jelenleg több mint 450 brigád közel 4800 tagja harcol a megtisztelő cím elnyeréséért. Általában szükséges a mozgalom számiszerűségét tovább növelni, különösen a szénbányászatban, az építő- és építőamyagiparbain, valamint a helyiiparban és a me- zőgazdaságban. A megye második ötéves tervbeli fejlődéséről szólva a tanácskozás hangsúlyozta a szakszervezetek megnövekedett felelősségét. A tanácskozáson felszólalt Alics János elvtárs a megyei pártbizottság titkára. E kérdéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti munkában is nagyobb gondot kell fordítani a már korábban hozott helyes, jó határozatok végrehajtására, annak ellenőrzésére. Számos olyan, a megyei pártbizottság, vagy az SZMT által hozott határozatra, intézkedésre tért 'ki, amelyek még ma sem valósultak meg teljes egészében. így például a helyes anyagi ösztönzés, a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítése a helyiipar részéről, a dolgozók kezdeményezésének bátor felkarolása fontos feladatként szerepel a szakszervezetek munkájában is. Az előterjesztett beszámoló szintén több ilyen példát, említett. Különösen aláhúzta az újító- mozgalom fejlesztésének szükségességét. Annak ellenére, hogy növekedett a munkásújítók száma, a benyújtót javaslatok gazdasági eredménye, még mindig érvényesül a céltudatosság hiánya. Az újítások nem mindig a legfontosabb népgazdasági feladatokra irányulnak. Igen sok az elutasított javaslat is. A legtöbb helyen még most is egy személy, a műszaki vezető foglalkozik a javaslatok elbírálásával, amely meglassítja az ügy intézését. Tapasztalható az is, hogy sok belyiipari vállalatnál, az állami gazdaságokban és a gépállomásokon ez évben egyetlen újítási javaslatot sem nyújtottak be. Roppant fontos, hogy a vezetők nagyobb felelősséggel, lelkiismeretesen intézzék a dolgozók ügyeit. Vonatkozik ez a termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatokra, a bejelentésekre, általában a munkajogi problémák gyors és a törvényeknek megfelelő elintézésére. Az SZMT kibővített ülése felhívta a figyelmet arra« hogy a második ötéves terv országos megyei és vállalati feladatainak isimertetése mellett a fő figyelmet az 1962. évi népgazdasági tennivalók magyarázására kell fordítani, valamint arra, hogy jól megszervezzék a végrehajtást, biztosítsák a zavartalan átmenetet a jövő esztendőre. Nagy segítséget nyújt ebben a szakszervezeti bizottságok és aktívák számára a Minisztertanács és a SZOT legújabb közös határozata a munkaversennyel kapcsolatban. A szakszervezeti bizottságok mindenütt nagy felelősséggel vegyenek részt a jövő évi tervek, feladatok elkészítésében, érvényesítsék a dolgozók javaslatait, kezdeményezéseit. A vita és a beszámoló alapján az SZMT kibővített tanácskozás? segítséget nyúj- m'i mrgvénk szakszervezeteinek. hogv teljes egészében megoldják azokat a feladatokat. amelyek megyénk további fejlesztéséből, dolgozóink anyagi és kulturális színvonala emeléséből rájuk hárulnak.
