Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)

1961-11-15 / 92. szám

7 1961. november 15.. NÓGRÁDI NfiPÜJBA» A kongói helyzet vitája a Biztonsági Tanácsban NEW YORK: (MTI) | résére megvitassa a kongói A hét elején összeült a helyzetet. A három ország a Biztonsági Tanács, hogy Éti- Biztonsági Tanács ülésének opia, Nigéria és Szudán ké- | összehívására tett javaslatá­ban rámutatott, hogy a kül­földi zsoldosok katangai ga­rázdálkodása veszélyes hely­zetet idézett elő Kongóban. Ádoula kongói miniszterelnök beszéde LEOPOLDVILLE: (TASZSZ) A Biztonsági Tanácstól el­várjuk azoknak a gyakorlati módoknak és eszközöknek a szabatos és pontos meghatá­rozását, amelyek egyszer s mindenkorra végetvetnek a Katanga elszakítására irá­nyuló próbálkozásoknak — mondta Cyrill Adoulla, a Kongói Köztársaság minisz­terelnöke a Leopoldville-i rádióban azzal kapcsolatban, hogy a Biztonsági Tanács megkezdi a kongói helyzet vitáját. A Biztonsági Tanács feb­ruár 21-i határozata ér­telmében az ENSZ-nek Kon­góban az a feladata — em­lékeztetett a kongói minisz­terelnök, — hogy fenntartsa a rendet és megvédje az or­szág területi épségét. Az új kongói kormány megalakulá­sa után az ENSZ-nek az lett volna a kötelessége, hogy megadjon ennek a kormány­nak minden segítséget az or­szág szuverénitása és területi épsége tiszteletben tartásának biztosítására. A kormány kapott is ilyértelmű ígérete­ket az ENSZ-től. A központi kormány — hangsúlyozta Adoula — kérte az ENSZ-t, hogy gondoskod­jék a repülőterek ellenőrzé­séről és ne engedje, hogy külföldi repülőgépek a ka- tangai báb hatóságokat fegy­verrel és lőszerrel lássák el. Eddig azonban ennek érdeké­ben nem történt semmi. Re­pülőtereinken a nap minden órájában szállnak le megra­kott repülőgépek az összes nemzetközi szabályok meg­sértésével. A kormány nevében ismé­telten követelem, hogy mind­azokat az idegen zsoldosokat és mindenféle más bűnöző­ket, akik Csőmbe katonai és félkatonai szervezeteinek szolgálatában álltak és aki­ket az ENSZ letartóztatott, adják át a kongói igazság­szolgáltatásnak. Befejezésül a kongói mi­niszterelnök felhívással for­dult a világ közvéleményé­hez, támogassák a kongói köztársaságnak azt a törek­vését, amellyel meg akarja szüntetni az ország szétdara- bolását. Ben Bella és társainak állapota válságosra fordult Mindössze nyolc szavazati többséggel a kancellári székben rint — több mint hárommil­lió új frankot foglaltak le. A belügyminiszter azt állí­totta, hogy „megtalálták” az FLN franciországi szervezete irattárának egy részét. A nyugatberliniek ezrei hagyják el a várost BONN: (MTI) A Frankfurter Rundschau vezércikket közöl nyugatber­lini tudósítója tollából, aki arról panaszkodik, hogy „lap­pangó bizalmi válság” van kialakulóban a nyugatberlini lakosság körében. „Nyolc he­tet fecséreltek el Bonnban kormányalakítással — írja a tudósító — és ez alatt a 8 hét alatt sokezer nyugatber­lini hagyta el a várost, mert nem bízik annak jövőjében”. A tudósító azt hangoztatja, hogy nem elég Nyugat-Berlin anyagi támogatása, arról van szó, hogy „ismét visszaadják a nyugatberliniek bizalmát”. Héthetes kormányválság — kicsinyes intrikákkal, hatal­mi birkózással és személyi harcokkal teli időszak — után a Bundestag újból Konrad Adenauert ültette a Német Szövetségi Köztársaság kan­cellári székébe. A titkos sza­vazáson 258 képviselő foglalt állást Adenauer mellett, 205 ellene, 26 pedig tartózkodott. Az újraválasztáshoz a kancel­lárnak 250 szavazatra volt szüksége, a reá adott szava­zatok száma tehát mindössze nyolccal haladta meg a meg­kívánt minimális szintet. A parlamentben az új kormány­koalíció pártjainak, (a CSU- nak és az FDP-nek) 309 man­dátumuk van. A kormányzó­pártok 51 képviselője^ vagyis több mint 15 százaléka tehát Adenauer ellen szavazott, il­letve tartózkodott a szavazás­tól. Most, néhány nappal Ade­nauer kancellárrá választása után még mindig nem tisz­tázódott az új koalíciós kor­mány végleges összetétele. A színfalak mögött folytatódik a politikai kötélhúzás, s a kancellár NEGYEDIK KORMÁNYA majd csak november 15-e után teszi le az esküt. A Daily Telegraf című an­gol lap vezércikke így jel-, lemzi a Bonnban kialakult helyzetet: „Az önző, piszkos személyes tülekedéseket be­tetőzte Adenauer kis több­sége. A vénember most olyan rozoga hajót kormányoz, ame­lyet két hajó törzséből tákol- tak össze. Két horgonyát más­más személy kezeli és amely­nek alig van vitorlája. Ade­nauer megtépázott tekintély­nél került ki a hosszas ma­rakodásból’’. Még a nyugat­német lapok szorongó kom­A venezuelai kormány behódol az Egyesült Államok nyomásának CARACAS: (Üj Kína) A venezuelai kormány drákói intézkedésekkel akar­ja elfojtani a tiltakozó moz­galmat, amelyet az váltott ki, hogy a kormány megsza­kította a diplomáciai kap­csolatokat Kubával. Betan­court elnök rádióbeszédet mondott és ebben azzal fe­nyegetőzött, hogy „gyors és szigorú” lépése­ket tesznek mindazok el­len, akik szót merészel­nek emelni a kormány döntése ellen. Betancourt kifejezte remé­nyét, hogy sikerül megdön- teni Fidel Castro kormányát és bejelentette, az „új kubai kormánnyal” bármikor kész helyreállítani a diplomáciai kapcsolatokat. Washington már régóta nyomást gyakorol Vene­zuelára, és a megveszte­getés politikáját alkal­,,Otthonossá" fette a lakásf. .. Az amerikai Dallasban el- álmélkodtak a szomszédok, amikor az egyik lakás bér­lője, egy idősebb asszony, la­kásának valamennyi ablakát berácsoztatta. Végül az egyik szomszéd- asszonyban győzött a kíván­csiság és megkérdezte, mi e furcsa eljárás oka. Az asz- szony elmondotta, hogy rövi­desen hazaérkezik a férje, miután hosszú éveket töltött börtönben és szeretné, ha a férfi „otthonosan” érezné ma­gát... A venezuelai kormány múlt év áprilisa óta 390 millió dollárt kapott az Egyesült Államoktól „kölcsön” fejé­ben. A közelmúltban pedig újabb 130 000 millió dollárt utaltak ki Betancourtéknak. Cserébe a caraoasi kormány Washington szájaízének meg­felelő „rendkívüli gazdasági intézkedéseket” hozott, nyíl­tan szembefordult a kubai forradalommal és magáévá tette a más országok bel- ügyeibe való beavatkozás po­litikáját. mentárjaiból is kitűnik, hogy az új kabinet megalakulásá­nak körülményei és tényei jel­lemzően tükrözik Adenauer tekintélyének megcsorbulását, s a várható politikai válsá­gok légkörét. „Van valami le­hangoló abban — írja a Welt —, hogy Adenauer kancel­lár, aki uralkodó alakja volt a Német Szövetségi Köztár­saság eddigi történetének, most megcsappant tekintély- lyel kezdi kormányzásának utolsó szakaszát... ismét van kormányunk, de tudjuk, hogy ennek a kormánynak nehéz dolga lesz. Nehéz dolga lesz, már csak azért is, mert az elmúlt két hét alatt sok .po­litikus veszített súlyából... a bundestagi szavazás utolsó órájáig bizonytalanság ural­kodott, s ez tovább is fog tartani. Ez a választás nem tekinthető sikernek és semmi esetre sem biztató előjel a CDU—CSU—FDP koalíció együttműködésére — kesereg a Rheinische Post. Adenauer pyrrhusi győzelmet aratott — állapítja meg szűkszavúan a Süddeutsche Zeitung és hoz­záteszi: negyedik kormánya, amelyben egyik miniszter bi­zalmatlan a másikkal szem­ben és mindnyájan bizalmat­lanok egy valakivel szemben, s közösen várják annak tá­vozását, meggyőzően tükrözi az Adenauer-kor 12 eszten­dejében felépített rendszer in­gatagságát. Ma már mindenki számára világos:1 Adenauer ideje le­járt. A nemzetközi erőviszo­nyokban bekövetkezett meny- nyiségi változások — ame­lyeket a bonni aggastyán nem akart tudomásul venni — új minőségbe csaptak át. Ezt bizonyítják mindennél kézzel­foghatóbban a Németi De­mokratikus Köztársaság augusztus 13-i berlini intéz­kedései. E nap óta Nyugat- Németország széles köreiben is világossá válti hogy a Német Demokratikus Köztár­saság szikláján HAJÓTÖRÉST SZENVEDETT az a kísérlet, hogy Nyugat- Berlint NATO központtá építsék ki és a Német De­mokratikus Köztársaságot an- nektálják. Ez a háttér ma­gyarázza meg, hogy Adenauer csak úgy tudta kierőszakolni újjáválasztását, a már nem is egyedül diktáló kancellárrá, hogy előzőleg ezernyi csel­szövéssel és szinte vég nél­küli alkudozással kellett meg­birkóznia. A kancellár, az új nyugat­német kormány, a régi poli­tikai vonal továbbvitelét Ígé­ri, szemet huny a világpoli­tikai helyzetben beállt vál­tozások felett, mellőzi a rea­lizmust. A kormány-koalíció a fegyverkezési hajszának a Keresztény Demokrata Pártba tömörült hivei és a szabad- demokraták ugyanilyen poli­tikát követő vezetői között jött létre. A pártok közötti koalíciós megállapodás nem­csak helybenhagyja az eddigi bonni politii/kát, hanem az erőpolitika folytatására, az atomfegyverkezés fokozott szorgalmazására, Nyugat-Né- metország NATO n belüli helyzetének erősítésére szólít, ja fel a kabinetet. Az a tény tehát, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ságban a Szabad Demokrata Párt legsovinisztább elemei­nek részvételével kétpárti kor­mány alakult, mit sem vál­toztat a bonni politika tar­talmán és lényegén. Aden­auer kancellárrá választása arról tanúskodik, hogy a nyu­gatnémet hidegháborús és nülitarista körök továbbra is élezni kívánják a nemzet­közi helyzetet és készek min­denfajta megegyezés aláakná- zására. Ennek jegyében ter­vezik lebonyolítani, mindjárt első külpolitikai lépésként, Adenauer november 20-án kezdődő amerikai látogatását. A kancellári hivatalhoz kö­zelálló Bonner Rundschau ki­jelenti: Adenauer Washing­tonban rá fog mutatni arra, hogy felfogása szerint, létfontosságú kérdésekben NINCS HELYE semmiféle engedékenységnek sem a Szovjetunióval szem­ben. Jellemző az uj külügy­miniszter: Schröder személyé­nek a kiválasztása. Schröder tagja volt a náci pártnak, sőt Hitlerek hírhedt roham­osztagának, az SA-nak. Bonn­ban most igyekeznek tisztára mosni a külügyminisztert és lépten-nyomon azt emlegetik, hogy csak „kényszerítő okok hatására” lépett be a nem­zeti szocialista pártba. Mindenesetre Schröder mint­egy előreveti árnyékát a nyu­gatnémet külü gyekre. Szemé­lyét még az angol polgári la­pok is „reakciós felfogású­nak” és „maradi politikus­nak jellemzik. Bonnban a napokban, eze­ken túlmenően is, több olyan bejelentés hangzott el, amely azt mutatja, hogy Adenauer negyedik kabinetje nem tá­gít az erőpolitikától. Közöl­ték például, hogy tovább nö­velik a hadikiadásokat, meg­gyorsítják a rakétakutatáso­kat, s újabb egységekkel bő­vítik a Luftwaffe állomá­nyát. Konrad Adenauer kan­cellári széke annak a jele, hogy Bonn továbbra is a makacs háborús politika köz­pontja lesz. New York, vagy Becs? Az Egyesült Nemzetek Szervezetének központ­ja 1945 — a világszervezet megalakításának éve - óta az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb városában, New Yorkban székel. Az utóbbi évek­ben mind erősebben felmerül az a kívánság, hogy az ENSZ székhelyét Európába helyezzék át. Az ENSZ jelenlegi ülésszakán a Szovjetunió képviselő­je földrajzilag Is megindokolta, hogy mennyivel helyesebb lenne a világszervezet székhelyét Európába, a semleges Ausztria fővárosába, Bécsbe áthelyezni. Mint térképünkön is látható, a New York kö­rüli 1500 km-es körzetben csupán két főváros, a 3000 km-es sugarú körben pedig 5 ENSZ-tag fővá­rosa található. A Bécs körül meghúzott 1500 km-es sugarú körben 22 ENSZ-tagállam, 3000 km-en belül pedig összesen 36 tagállam fővárosa helyezkedik el. A 3000 km sugarú körzetben Bécs körül elhe­lyezkedő 36 tagállam közül 9 a szocialista táborhoz, 11 az imperialista katonai tömbökhöz tartozik, 12 ország semleges (7 Eszak-Afrikában és Nyugat- Azsiában, 5 Európában), e zónában található még 4 egyéb kapitalista ENSZ tagállam. PÁRIZS: (MTI) A Turquant-i kastélyban fogvatartott Ben Bella és minisztertársainak állapota a 13 napja tartó éhségsztrájk következtében válságosra for­dult. A francia hatóságok Mo- reaiu professzor vezetésével több orvost küldtek Turquant- ba, a foglyok azonban vissza­utasították a vizsgálatot. Mindössze néhány korty ás­ványvizet vettek magukhoz. Hétfő esti párizsi lapjelen­tések szerint a francia ható­ságok elhatározták, hogy Ben Bellát és társait egy Párizs környéki kórházba szállítják. A franciaországi börtönök­ben éhségsztrájkot folytató többezer algériai közül sok­nak az állapota vált aggasz­tóvá. A Toul-i fegyház 185 algériai foglya közül hétfőn húszat szállítottak kórházba. ALGÉRIAI SZ A BADS ÁGH ARCOSOKAT TARTÓZTATTAK LE FRANCIAORSZÁGBAN A francia rendőrség az el­múlt napokban 32 személyt, köztük 15 európait tartózta­tott le. Az algériai szabadság- harc támogatásával vádolják őket. Frey belügyminiszter nyi­latkozata szerint a letartóz- 1 tátották között van az FLN franciaországi szervezetének több politikai és gazdasági vezetője. A letartóztatások során — a rendőrség jelentése sze­a nagyon nehéz és veszélyes munkát megkönnyítette és veszélyességét a minimálisra csökkentette. Azok a minta­darabok, amelyeket Huszár maga elkészített, ma is mű­ködnek, beváltak, a bányá­szok szeretik és gyakran egyáltalán nem finom kife­jezésekkel kérdezgetik: Hol a többi? És valóban, hol a többi farabló készülék? Fura történet ez is. Huszár, mint mondtam, elkészített néhány mintadarabot, ezek beváltak, ma is működnek. De miután a mizserfai javí­tóműhelynek nem hivatása gépek sorozatgyártása, meg­bízták a nagybátonyi műhelyt további 20 készülék előállítá­sával. S ezek közül egy sem vált be! Gyengének bizo­nyultak. Aztán a' Miskolci Műszaki Egyetem gépészeti tanszékét bízták meg, hogy a Huszár-féle készülék alap­ján készítsen új konstrukciót. A rajzok nyomán gyártott gépek szépek voltak ugyan, de nehezek és megintcsak — gyengék. Gyakorlatilag ezen el is akadt az ügy. Az idei munkavédelmi terv költ­ségelőirányzatában ugyan még szerepel 222 ezer forint 25 darab Huszár-féle farabló ké­szülék gyártására, de többre már nem került sor. A tröszt gépészeti osztályán azt mondták, van egy nyu­gatnémet készülék, amely jobb, mint emez, s inkább abból gyártanak. Huszárt kérdezem, mi er­ről a véleménye. — Nevetnem kell, hogy öt év múltán behívnak bennün­ket, s azt mondják, hogy azóta van jobb gép. Hát er­ről engem nem kell meggyőz­ni. De, különben, hol van az a gép? Mert most már mind­egy, hogy az enyém, vagy másé, csak legyen. Mert a bányász kéri, a bányásznak szüksége van rá. S most mielőtt még tovább mennénk, számoljunk egy kicsit. Az újítási felelős felírta nekem egy papírra, hogy Huszár egy gépe éven­te 138 868 80 forint megtaka­rítást hoz a bányának. Most ezt az összeget szorozzuk meg háromszázzal, körülbelül ennyi munkahelyen alkalmaz­hatták volna a ..gépet a nóg­rádi szénmedencében. Ered­mény: 41 660.640 forint. Ezt szorozzuk meg öttel, mert öt év óta kész a gép. Eredmény: 208,303 200 forint. Ezt az ösz- szeget, — különböző szem­pontokat figyelembe véve — a felére csökkentjük, mond­juk száz millióra: ennyit leg­alább kidobtunk az ablakon. Viszont nemcsak Nógrádban bányásznak szenet, hanem a nógrádin kívül még kilenc tröszt területén. De nem me­rem folytatni a számolást, mert olyan summát kellene leírni ide, amitől a lélegzet is eláll. S ha mindezt a Hu­szár-féle farabló készülék meghozta volt a konyhára, — ha gyártanak belőle ele­get, elterjesztik országszer­te — most nyugodtan félre­tehetnénk, miután egy jobbra akadtak. Feltéve, ha közben Huszár nem tökéletesítette volna a magáét. De így, mintha az ablakon szórták volna ki ezeket a milliókat, és ráadásul csúfot űztek egy újító alkotó kedvével és ta­lentumával. (Folytatjuk) Csizmadia Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom