Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)

1961-11-05 / 89-90. szám

1961. november 5. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 15 A világ politikai térképének változása 1919—1961. TERÜLET szocialista vi/ag rzm 1913 óta rr-y-i imperialista nagyhatalmak fügqet/enséget nyert- "■■■■ j és Qyormataik y0//gyarmati es ESLM egyeb kapitalista országok félgyarmati ----------­L, ...< j egyéb gyarmatok és országok ' fé/gyarmatok N. Sz. Hruscsov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. Kongresszu­sán az SZKP programmjáról tartott beszédében megemlé­kezett a világ politikai tér­képének változásáról, amely alig több mint négy évtized alatt zajlott le. A világ politikai térképén hatalmas változás ment vég­be 1919 óta. Míg 1919-ben a szocialista világ területe az egész Föld területének 16 százalékára, lakossága pedig a Föld lakói­nak 7,8 százalékára terjedt csak ki. addig 1961-ben a szocialista világ a Föld terü­letének 35,5 százalékát, la­kosságának 25,9 százalékát te­szi ki. A világ politikai térképén bekövetkezett második igen fontos változás az 1919 óta felszabadult gyarmati és fél­gyarmati területek kategóri­ájának megjelenése. A XXII. partkongresszus idején a Föld területének több mint felét, pontosabban 53,4 százalékát, lakosságának pedig 40,7 szá­zalékát az 1919 óta független­séget nyert volt gyarmati és félgyarmati országok és terü­letek alkotják. A vezető imperialista nagy­hatalmak és gyarmataik ré­szesedése viszont jelentős mértékben csökkent, amint ez a térképünkön lévő kör- diagrammokról szemléletesen kitűnik. Területi részesedésük 44,5 százalékról 13,7 száza­lékra, a Föld lakosságában való részarányuk pedig 48,1 százalékról 17,9 százalékra esett vissza. A vezető imperi­alista nagyhatalmak mellett csökkent az egyéb kapitalista országok területének és lakos­ságának részaránya is. VILLAMOSSÁGGAL AZ ÖNTÖZÉSÉRT Kína falvaiban elsősorban a villamosítás teszi lehető­vé az öntözési rendszerek jobb kihasználását. Sangháj, Kína legnagyobb ipari váro­sa, most helyezett üzembe e villanymeghajtású öntö­ző hálózatot öt egymással szomszédos megyében, ame­lyek a várost veteményekkel látják el. A hálózat segítsé­gével 15 ezer heiktámyi szán­tóföldet lehet megöntözni. Ez év május végén az észak- kínai Hopej tartomány 19 százalékkal növelte öntözött területét a villany meghajtá­sú öntözés révén. Olyan ipari városok, mint Tiencsin, Pao- ting és Tangsan transzmísz- sziós vonalaikat építenek ki és villamos szivattyúállomá­sokat létesítenek a falvakban. Tizenöt tartományban és nagyvárosban épül villamos erőművel meghajtott öntözési és csatornázási hálózat és ezek összes teljesítőképessége 700 ezer kilowattot tesz majd ki. MÁSFÉL MILLIÓ FELNŐTT TANUL LENGYELORSZÁGBAN A rendelkezésre álló ada­tok szerint az idei tanévben másfél millióra emelkedett a dolgozók iskolái tanulóinak . száma Lengyelországban. Az általános iskolák utolsó osz­tályának elvégzésére ebben a tanévben a múlt tanévhez viszonyítva 35 százalékkal többen jelentkeztek. s szá­muk megközelíti a 300 ezer főt. Az oktatási szervek mindent megtettek annak ér­dekében, hogy a továbbta­nuló dolgozókat ellássák a szükséges tanszerekkel és könyvekkel. Ebben a tanév­ben a már ismert tantárgya­kon kívül anyagismeret és technológia is szerepel a tan­tervben. A falusi iskolákban mezőgazdasági ismeretek nyújtásával egészítik ki az eddigi tantárgyakat. Ebben az évben a múlt évihez vi­szonyítva jelentősen fejlőd­tek a dolgozók középiskolái. Egyeztessük óráinkat Németh László művelődési osztályvezető: Megközelítjük a kommunista ember kineveiésének célkitűzéseit Országos REKORDRA készülünk Az SZKP XXII. kongresszusa a kommunizmus építésének nagy programja. A kommunista tár­sadalomban már kommunista embertípus ■ él. Az emberek a kommunizmus építése, és az al­kotás közben válnak kommunista emberekké. A kommunista ne­velés kérdéseivel is foglalkozott a kongresszus. Idézek néhány gondolatot: „A kommunizmus nemzedékét gyermekkortól kell formálni, az. ifjúság korában őrizni és meg- edzeni, figyelemmel követni, hogy ne legyenek nálunk erkölcsi rokkantak, a helytelen nevelés és rossz példa áldozatai. A kom­munista nevelésnek, a személyi­ség sokoldalú fejlődésének alap­ja az alkotó munka. A kom­munista nevelés egyik legfonto­sabb feladata: mindenkit meg­erősíteni abban a tudatban, hogy az ember nem élhet munka nélkül. A párt a nép kulturális felemelkedésében látja a győzel­mes kommunista építés zálogát. A következő évtizedben meg kell valósítanunk az összes tanköte­les gyermek középfokú, tizenegy esztendős általános és politech­nikai oktatását.” (Hruscsov) „Ki kell nevelnünk a szov­jet emberekben, különösen az if­júságban a készséget a nagy tettekre, a hősiességre, ki kell nevelni bennük a forradalmi en­gesztelhetetlenséget, az ellenség mesterkedéseivel szemben. Hogy ragyogóan, hatásosan ábrázoljuk korunk hősét, a nagylelkű, és lángoló szívű embert, a kommu­nizmus meggyőződéses építőjét, ahhoz a művésznek ismernie kell a nép életének mélységeit, min­dig együtt kell élnie a néppel és élcsapatával, a szocialista párttal.” (Szuszlov) A kongresszus nevelési cél­kitűzései a mi pedagógusaink számára is irányt mutattak. Az iskolareform feladatainak végre­hajtása során mi is megközelít­hetjük azokat a célkitűzéseket, amelyeket e történelmi kong­resszus a kommunista ember ki­nevelése érdekében célul tűz ki. Ismeretes, hogy hazánkban az aknamélyités tekintetében bizony még nagyon alacsony színvonalon állunk. Akna­mélyítő bányászaink a szén­medencében alig 45 méteres mélyítést értek el egy hónap alatt, a legnagyobb teljesít­ményt 1958-ban Tatabányán mutatták fel — havi 51 mé­teres mélyítéssel. November elsején Verebé- lyi Pál szocialista címért küz­dő brigádja megkezdi a Ka- talin-bánya új függőaknájá­nak mélyítését. A brigád ép­pen a XXII. kongresszus tisz­teletére vállalást tett, amely­ről Verebélyi Pál elvtárs, a brigád vezetője ezeket mon­dotta: — A Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXII. kongresz- szusán elhangzottak nékünk is szólnak. Úgy érezzük, hogy arról van szó: mindenki a maga területén tegyen meg minden tőle telhetőt, adja munkája maximumát ahhoz, hogy az egész szocialista tá­bor lényegében egy időben lépjen a kommunizmus út­jára. Nos, ebből mi is so­kat értettünk, s úgy hatá­roztunk, hogy a magunk mód­ján, a mi munkaterületünkön teszünk is ennek érdekében. — November elsején nagy munkához kezdünk. Megindul a Katalín-bánya új függőle­ges aknájának mélyítése. BrU gádom legnagyobb teljesítmé­nyét Szurdokon, a függőleges akna mélyítésénél érte el, amikor a havi kihajtásunk 45 méter volt. Most a XXII. kongresszus szellemében or­szágos rekord elérésére törek­szünk. Nemcsak, hogy elérjük az eddigi legnagyobb, az 51 méteres kihajtást, hanem havi átlagban 60 méteres mélyí­tést tűztünk magunk elé cé­lul, hogy az új aknával is meggyorsítsuk Katalin-bánya termelésének felfutását, elő­segítsük szocialista hazánk építési ütemének meggyorsí­tását, — Tudjuk mi a feladatunk, s az órák összeegyeztetése ér­dekében párosversenyre szó­lítjuk a Bányászati Akna­mélyítő Tröszt valamennyi aknamélyítő brigádját, az or­szágos rekord elérése céljá­ból. — Országos rekord elérésé­re törekszünk. Ezért az a kérésünk a műszaki dolgozók­hoz: ők is adjanak meg min­den segítséget munkánkhoz, mert a XXII. kongresszus hoz­zájuk is szólt, róluk is be­szélt, s a szocializmus épí­tése, a kommunizmusba való átmenet valamennyiünk hőn óhajtott vágya, a közös mun­ka gyümölcse lesz. __ r Vá lasz az Egyesült Államok fenyegetésére A szovjet kormány döntésének visszhangja A szovjet kormánynak az az elhatározása, hogy fel­újítja az atomfegyverkísér­leteket, világszerte élénk visszhangra talált. A döntést támogatják munkások, pa­rasztok, államférfiak és tár­sadalmi személyiségek. Walter Ulbricht, az NDK minisztertanácsának elnöke kijelentette, hogy „a szovjet intézkedéseket az imperia­listák katonai előkészületei tették szükségessé. Ez az egyedüli helyes lépés, amely egyszersmind megfelel a háború elhárítása, a béke érdekeinek”. R. Rompe profeszsor, az ismert német tudós nyilatko­zatában hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány intézke­dése célszerű és indokolt a béke megvédése érdekében. A legfontosabb az, hogy meg­előzzük a termonukleáris há­borút, amire a nyugati ha­talmak és különösen a nyu­gatnémet imperialisták törek­szenek. A Neues Deutschland „A békeharc legerősebb fegy­vere” című cikkében rámutat, hogy az imperialista hatal­mak propagandaszervei az emberiességről szóló locsogás­sal félre akarják vezetni a népeket, szembe akarják őket állítani a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ennek a képmutatásnak a magyarázata abban keresendő, hogy nem a tőkés államok, ha­nem a Szovjetunió rendelke­zik a legerősebb nukleáris fegyverrel. Kavakami, japán kommu­nista képviselő az alsóház ülésén kijelentette, hogy azok a határozott intézkedések, amelyeket a Szovjetunió fo­ganatosított, beleértve a kí­sérleti atomrobbantásokat, kényszerű akció, amelynek célja a nyugati hatalmak esztelen háborús porokációi- nak meghiúsítása. Nyugodtan és bölcsen kell szemlélnünk az események lényegét, — hangoztatta a japán képvi­selő. A Bagdadban megjelenő A1 Bilad élesen bírálja a nyugati hatalmakat és laká­jaik képmutatását, akik „el­ítélik” a szovjet kormány döntését. A lap rámutat, hogy az imperialista hatalmak spekultatív célokra próbálják most kihasználni a szovjet atomfegyverkísérletek újra- felvételét. Nem más, mint éppen Nyugat kényszerí­tette a Szovjetuniót erre a döntésre — hangsúlyozza az A1 Bilad. A beiruti As Saab meg­jegyzi, hogy „A Szovjetunió kész teljesen beszüntetni atomfegyverkísérleteit, ha ezt a lépést általános és teljes leszerelés követi”. „Hruscsov szovjet minisz­terelnök kijelentette — írja a Mirror című burmai lap —, hogy a Szovjetunió atom­fegyverkísérletei védelmi cé­lokat szolgálnak, mivel az imperialisták nem hajlandók a fegyverzet teljes megsem­misítésére. Ha ilyen értelmű megegyezés jönne létre, a Szovjetunió kész volna min­den fegyverét óceánba vetni” A szovjet külügyminisztérium közleménye A szovjet Ikülügyminiszté- rium közleményt adott ki a dél-vietnami helyzetről. Eb­ben felhívja a figyelmet arra, hogy a dél-vetnami helyzet az Egyesült Államok agresszív cselekményei kö­vetkeztében egyre romlik és ténylegesen veszélyezteti a békét. A közlemény a továbbiak­ban ismerteti az ebben a kér­désben intézett különböző jegyzékek tartalmát, majd utalt rá, hogy a délkelet­ázsiai békét a legújabban a Vietnami Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere ál­tal október 14-én a genfi értekezlet két társelnökéhez intézett levél szerint is sú­lyosan veszélyezteti az Egye­sült Államok kormányának az a szándéka, hogy amerikai csapatokat alkar dél-vietnám- ba vezényelni. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya e levélben megál­lapítja, hogy az Egyesült Ál­lamok durván megszegi a genfi egyezményeket, s egész eljárása súlyos provokáció a vietnami néppel szemben. BÉKETÜNTETÉS rómAban Csütörtökön este Rómában több ezer munkás fáklyás felvonuláson követelte a kül­földi katonai támaszpontok megszüntetését, a nyugat­német militarizmus megfé­kezését és az atomfegyver- kísérletek eltiltását. A fel­vonulók hitet tettek a béke mellett, támogatásukról biz­tosították a szabadságukért küzdő algériai népet, és sür­gették az azonnali kelet-nyu­gati tárgyalások megkezdé­sét a német kérdés megol­dásának érdekében. Schmied László, a Bányagépgyár főmérnöke: El kell érnünk a világszínvonalat Lépést tartanak a fejlődéssel A XXII. kongresszus be­számolójában fontos helyet foglalnak el a mezőgazdaság fejlesztésének feladatai. Kü­lönösen nagy figyelmet for­dítanak a vetésterületek szer­kezetének további javítására, a terméshozamok növelésé­re, a szemestermények terme­lésének emelésére, követke­zésképpen az állattenyésztés eredményeinek gazdagítására. Legtöbb mezőgazdasági szakemberünk már tanulmá­nyozta a beszámolót, s levon­ta a maga számára is a kö­vetkeztetést a fejlődésre vo­natkozóan. Illés Gyula a pa- lotási Május 1 Termelőszö­Gépgyárunkat a szállító- berendezések folyamatos ké­szítésére jelölték ki felettes hatóságaink. E berendezé­sekre fejlődő iparunkban igen komoly feladatok vár­nak. A termelékenység nö­velése, a fizikai munka megkönnyítése nagyrészt a szállítás korszerűsítésén, il­letve automatizálásán múlik. A jövőben ezért nemcsak a gyártmányok mennyiségét, hanem azok minőségét és vá­lasztékát is növelnünk kell. A szállítóberendezések iránt mér a második ötéves terven belül is jelentősen megnőttek az igények. Ezért a Bányagépgyárat egy átfogó rekonstrukció keretében to­vább fejlesztik. Ez a re­konstrukció, amellett, hogy az aránylag elmaradott munkakörülményeket is je­lentősen megjavítja, bizto­sítja majd azokat a szüksé­ges termelőterületeket és munkagépeket, amelyek kö­zött az állandóan növekvő gépgyártás korszerűen meg­valósítható. Javaslatunk alapján öt év múlva gépgyárunk már megduplázhatja évi terme­lését. Ezzel a népgazdaság összes gumihevederes szál­lítóberendezésre vonatkozó igényét kielégíthetné, amel­szállításokat is megvalósít­hatna. Ü] termékként jelent­kezik majd rövidesen a minden igényt kielégítő mammut szállítószalag, amely óránként kétezer tonna földet is képes elszál­lítani 5—600 méter távol­ságra. Megnövekedett feladatain­kat csak akkor oldhatjuk meg, ha a gyártási techno­lógiában is kikísérletezzük az élenjáró módszereket és azokat bevezetjük. Tovább kell fejlesztenünk a szál­lítóberendezések görgőgyár­tásának automatizálását, ki kell kísérleteznünk a forgá­csolás nélküli megmunkálá­sok több vállfáját. Ez az át­futási idő csökkentését, a gépelemek súlyának leszorí­tását, a világszínvonal el­érését segíti számunkra. A munka termelékenysé­gének tervezett növelésére jellemző, hogy alig 25 szá­zalékos létszámemelés mel­lett kívánjuk megkétszerezni termelésünket. A rekonstruk­ciót is úgy kell lefolytat­nunk, hogy annak idején is fokozatosan emelkedjen a termelés. A siker biztosítékát abban az összefogásban látom, amellyel már edd'g is szá­mos nagy feladatot győze­vetkezet életéből vett gya­korlati példával válaszol. — Ha továbbra is úgy gaz­dálkodunk a palotás! határ­ban, mint az utóbbi tíz év­ben tettük, búcsút mondha­tunk sszép terveink megvaló­sulásának. Nem létesíthetünk jól jövedelmező baromfi te­lepet, nem fejleszthetjük a sertés és szarvasmarha állo­mányt. Nem vár a további kér­désre. hanem folytatja és eb­ből a folytatásból kivillan a nagy szovjet program helyes­lése. — Kevés az abraktakar­mányunk, de helyünk sincs ■már, ahol termeszteni lehet­ne, mert a jelenlegi kis ho­zamok miatt nagy területen kell termelnünk a zöldtakar­mányokat. — Mi úgy szeretnénk gyö­keres átalakulást végezni — magyarázza lelkesen, — hogy kis területen — 100—150 hol­don — öntözéses takarmány- termesztést valósítunk meg. Ezáltal növekszik a hozam, de nagyobb terület marad az ipari abrak termelésére is. — Miként akarják ezt Pa­lotáson megoldani? — Már a következő évben szeretnénk megoldani a talaj­víz felhasználásával az öntö­zéses takarmánytermesztést. Növelni szeretnénk az ipari abraktakarmányok hozamát. Ez összefügg a szerves- és műtrágya felhasználással, a jobb talajimegmunkálással, il­letve az állattenyésztés fej­lesztésével. Jövőre fokozot­tabb gondot fordítunk a mű­trágyák felhasználására, a ta­lajelőkészítésre. Törekszünk az újabb nagyhozamú sze­mes tafcarmányfajták beveze­tésére, állandósítására. Mind­ezek erőnk nagyobb összpon­tosítására késztetnek... Az agronómus véleménye, a tervek az bizonyítják, hogy ebben a termelőszövetkezet­ben lépésit akarnak tartani a fejlődéssel. Számbaveszik a lehetőségeket és erejüket megsokszorozzák a leghala­dóbb módszerek bevezetésé­vel. Illés elvtárs szavaiból azt is érezni, hogy az első­sorban szemlélet és szakér­telem kérdése; e kettő segít­ségével alakítják a kérdés anyagi oldalát. Mindehhez pedig igen sokat kaptak a fejlettebb szomszéd útmuta-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom