Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)

1961-11-05 / 89-90. szám

1961. november 5. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG íi Betejezte az ősziek vetését a pásztói és a rétsági járás Gyorsabb ütemben halad a mélyszántás A vetési munkák legutol­só szakaszába érkeztek me­gyénk termelőszövetkezetei. A napokban lehullott kevés csapadék némileg megköny- nyítette a , talajelőkészítési munkákat. Szövetkezeteink legnagyobb része ezekben a Két kép — két tsz-bői A termés betakarítása mellett a gondos tárolás is fontos fel­adata a termelő szövetkéz eteké­nek. Ezt a feladatot a legtöbb helyen a lányok, asszonyok vég­zik. A szövetkezeti tagok és a terv A dejtári József Attila Tsz-ben tisztítják a csöveket, telnek górék a kukoricával. Közel 50 vagon termés tárolása vár itt lányokra, asszonyokra. A szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezetben a vetőburgonyát válogatják zsákokba a lányok, asszonyok. A zsákok különböző termelőszövetkezetekbe mennek, ahol tavasszal szécsényi vető­burgonyával akarnak termelni. ez megvalósul, a jelenlegi ok- szakmunkások továbbképzése tatás színvonalát lehet és is. Ez jelenleg is folyik, de kell is emelni. nem kielégítő eredménnyel. Vállalatunk a szükséges A szakmai továbbképző tan­szakmunkás utánpótlást az folyamok rendezésénél na- ipari tanulóképzés útján biz- gvon sok a probléma. Ne- tosítja. Jelenleg 16 szakmá- kézséget okoznak a vidékről ban 211 ipari tanulónk van. bejáró dolgozók hazameneteli A színvonal emelése kétirá- problémái, a váltóműszakos nyú feladatot jelent; javí- munkavégzés, teremhiány, a tani kell az elméleti képzés nem megfelelő viszony stb. színvonalát az MTH iskolá- Ezért kutatni, keresni kell ban és a gyakorlati képzés a továbbképzés javításának színvonalát is a vállalaton lehetőségeit, belül. A gyakorlati foglalko- a szakmunkás továbbkép­zásokhoz biztosítani kell a zési igény egy második szak­korszerű technikai és terme- ma elsajátításának szükséges- lési eljárások elsajátítására sége irányában, is jelentke- alkalmas termelési eszközö- z;k. A műszaki színvonal két. Megfelelő gépek, szer- emelése érdekében foglalko- számok, mérőeszközök stb. zunk a hengerész és más fog- nélkül az ipari tanulóképzés lalkozási ágak szakmásításá- nem lehet eredményes. val. A szakmai képzést és Az ipari tanulóképzés ren- továbbképzést, a műszaki delkezésére álló üzemi fel- színvonal megkívánt emel- szerelések korszerűsége ja- kedésének ütemét sok esetben vult, de egyes szakmáknál akadályozza a hiányos isko- igen sok a hiányosság. Ez- iaj előképzettség. Erre elég zel kapcsolatban tapasztal- bizonyíték az a tény, hogy ható egyes vezetők nemtörő- dolgozóink 63 százalékának dömsége és értetlensége is. nincs meg a nyolc általános Találkozni olyan felfogással, iskolája, 20 százalékának pe- amely szerint abból a tanuló- dig hat általános iskolánál ból lesz jó szakmunkás, aki js alacsonyabb végzettsége elhasználódott gépen, elhasz- van. Ezért sürgető követel- nálódott szerszámokkal is ménv dolgozóink hiányos kép­megtanulja szakmáját, hogy zettségének pótlása. Ennek az ilyen szakmunkást az élet- elősegítése érdekében hoz- ben nem érhetik meglepető- ták létre vállalatunk vezető sek. Talán mondani sem kell, szervei az üzemi általános hogy áz élet mennyire rá- iskolát. A különböző iskola­cáfolt az ilyen nézetekre. típusok esti és levelező tago- Természetesen nem lenne zatain és a szakmai tovább- helyes az üzemi felszerelések képzőtanfolyamokon együtte vonatkozásában túlzott köve- sen több mint ezer dolgo- telményeket támasztani, de a zónk tanul. Megelégedettség- lehetőségekhez mérten javí- re még nincs semmi ok. Tech tani kell a jelenlegi hely- nikai kultúránk növeléséért zeten. Javítani kell azért is, folytatott harc csak akkor ve­mért a magasabb elméleti zet kielégítő eredményre, ha képzettséget nyújtó szak- részt vesz benne vállalatunk középiskolák megvalósításá- minden dolgozója. A műsza hoz biztosítani kell a jelen- ki fejlesztési feladatok meg- leginél jóval magasabb szín- valósítása érdekében tegyük vonalú gyakorlati képzést. társadalmi üggyé általános szakmai műveltségünk jelen- A műszaki fejlesztési fel- tas növelését, adatok megoldásához foko­zott mértékben szükséges a Andó István szakmunkások és a nem Salgótarjáni Acélárugyár napokban végez a vetéssel, vagy egy-két nap múlva be­fejezi ezt a munkát. Az álla­mi gazdaságokban már befe­jezték a vetési munkákat, s néhány kisebb betakarítási munkával egyidőben tovább folytatják az őszi mélyszán­tásokat. A pásztói járás — az előb­bi híradásoknak megfelelően — elsőként fejezte be a vetést a megyében. Ebben a járásban november 2-ra el­vetették az őszieket. Néhány termelőszövetkezetben még betakarításra vár a kukorica és a cukorrépa egy része, de ezt a munkát is elvégzik e hónap 10-ig. A járás termelőszövetke­zetei szeretnék befejezni a mélyszántást is e hó­nap végére. A rétsági járás is felnyo­mult a pásztóiak mögé. So­kat segített, a lehullott csa­padék és a munkák közben végrehajtott gépátcsoportosí- tások. A járás termelőszövet­kezetei még az ünnep előtt végeztek az őszi vetésekkel. A szécsényi járásban ma­rad még vetési munka a jö­vő hétre is. A szövetkezetek legnagyobb része itt is befe­jezte a vetési munkákat a hét végére, azonban a számí­tások szerint a nógrádme- gyeri és a magyargéci terme­lőszövetkezet csak a jövő hét közepére készül el. A kuko­rica betakarításával már végeztek a járásban, azon­ban a cukorrépa nagy része még betakarításra vár. A salgótarjáni járásban is nagyon kevés vetési munka marad a jövő hétre. Egy-két termelőszövetkezet kivételével itt is befejezték a munka oroszlánrészét. Azokban a szövetkezetekben, ahol elma­radtak a munkával, a gépát­csoportosítások segítségével a jövő hét közepére elvégzik a hátralévő munkát. Legnehezebb a helyzet a balassagyarmati járásban. Itt a legnagyobb a lemaradás. Az utóbbi i napokban azon­ban ésszerű gépátcsoportosi- tásokkal, az erők össze­vonásával sikerült meg­gyorsítani a vetési mun­kát. Végeredményben a balassa­gyarmati járás termelőszövet­kezetei is befejezik novem­ber 15-re ezt a munkát. A betakarítással is végeznek a közeli napokban. Emellett folyamatosan végzik az őszi mélyszántást. A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VV\\\^^^ *“rv, amelyet a kö múltban az ország- gyűlés törvénybe iktatott, el­indult a megvalósulás útján. Megyénkben is több mint 140 termelőszövetkezet készítette el az 1962-es év gazdálkodási tervét, határozta meg a he-> lyi adottságok gondos mér­legelésével, a növénytermesz­tésben és az állattenyésztés­ben egy esztendő leforgása alatt milyen termelési célo­kat valósítanak meg. Mit mutatnak ezek a ter­vek? Mindenekelőtt azt: termelő- szövetkezeteink kivétel nél­kül figyelembe vették, hogy az 1962-es feladatok szer­ves részét képezik az ötéves terv megvalósításának, az öt­éves terv pedig a mezőgaz­dasági termelés fellendítésé­nek nagyszerű programja. Most, hogy a dolgozó pa­rasztok zöme a termelőszö­vetkezeti útra lépett, nem le­het más az elkövetkezendő idők legfontosabb feladata: erősíteni, szilárdítani a ter­melőszövetkezeteket, hogy azok minél előbb eredmé­nyesen gazdálkodó nagyüzemi gazdaságok legyenek, amelyek figyelembe veszik a népgaz­daság szükségleteit, s egyre több árut adnak az ország­nak. A tervfelülvizsgálások egyik igen pozitív tapasztalata, hogy termelő­szövetkezeteink mindezeket figyelembe véve adottságaik, lehetőségeik alapján igen át­gondolt, reális terveket ké­szítettek. Csak olyan felada­tok megvalósítását vállalták, tervezték be, amelyek telje­sítéséhez már most megvan, vagy a későbbiek folyamán maguk a szövetkezeti gazdák teremthetik meg a feltétele­ket. Növénytermesztésben a leg­fontosabb feladat a búza­kérdés megoldása, az, hogy 1962-ben megtermeljük a ke­nyérgabona-szükségletünket. A búza átlagát az ötéves tervidőszak végére pedig me­gyénkben a 13 mázsa fölé emelhetjük, hiszen erre meg­vannak az- adottságaink. A feladat megoldásához már az idei őszön hozzáláttak szö­vetkezeteink. Negyvenötezer katasztrális holdon tették földbe a búzát, s a vetés- terület növelése mellett egyéb olyan agrotechnikai el­járásokat is alkalmaztak, amelyekkel nagymértékben növelhető a holdankénti át­lagtermés. Az idén már 6200 katasztrális holdon nagyhoza­mú külföldi búzafajtát is ve­tettünk. A vetésszerkezet ilyenirányú alakítása azért is hasznos, mert elősegíti a gyen­gén gazdálkodó termelőszö­vetkezetek erősödését. Azzal, i-nogy a gyengeuuen gazu kodó termelőszövetkezetek a szokottnál nagyobb területen kenyérgabonát vetettek, s ezt a területet gép dolgozza meg, a felszabaduló munkaerőt ke­vesebb, de olyan jövedelme­ző növényféleségek termesz­tésére fordíthatják, amelyek addig éppen a munkaerő- hiány miatt, alacsony hoza­mokat és alacsony jövedel­met hoztak. A z állattenyésztésben a sertés és a baromfi- tenyésztés terén várhatunk jelentős változásokat már az 1962-es gazdasági évben. Kü­lönösen a baromfi-állomány az, ahol az elmúlt évekhez viszonyítva megnőtt a te­nyésztési kedv, s ez jelentős árubaromfit eredményez már a következő évben. A ba­lassagyarmati járás termelő- szövetkezetei például csak­nem annyi árubaromfit ér­tékesítenek 1962-ben — mert erre megvan minden lehető­ségük — mint ami irány­számként az egész megyére jut. Hízottsertést mintegy 15 ezret értékesít a megye jö­vőre. A termelőszövetkezetek, az általuk értékesítésre ke­rülő hízóál'latok 50 százalé­kára már szerződést kötöt­tek az Állatforgalmi Vállalat­tal. A rétsági járásban a termelőszövetkezetek úgy igyekszenek megoldani a megnövekedett feladatokat, hogy négy-öt termelőszövet­kezet társul, közösen biztosít­ják a hízóalapot, a hizlalás­hoz szükséges takarmány­mennyiséget, mert így gyor­sabb és olcsóbb is a hiz­lalás. A sertés és baromfi-értéke­sítés túlnyomó része azonban az egyéni és a háztáji gaz­daságokra vár. Ez természe­tes, hiszen a sertés és ba­romfiállományunk jelentős része még a háztáji gazda­ságokban található. A közös és a háztáji gazdaságok kap­csolatát a termelőszövetke­zeti vezetőknek, szövetkezeti gazdáknak úgy kell tehát ala­kítani, hogy az előmozdítsa a háztáji gazdaságokban az állati termékek termelését, a közös gazdaság megszilárdu­lását, erősödését és növelje, kiegészítse a szövetkezeti gazdák jövedelmét is. A tervidőszakban 37 ezer újabb traktor segíti a mezőgazdasági termelést. Jut ezekből a traktorokból me­gyénk gépállomásaira is és így tovább növekszik nálunk is a gépesítés mértéke. Az idei aratás a bizonyítéka an­nak, hogy milyen sokat segí­tenek, mire képesek a gépek. A tervek végrehajtása azon­ban nem csupán azon mú­lik, hány újabb traktorral gazdagodnak megyénk gép­állomásai, termelőszövetkeze­teink. A tervekben megsza­bott feladatok végrehajtása végső soron a szövetkezeti tagokon múlik, a termelő­szövetkezeti tagok fegyelme­zett, becsületesen végzett munkáján, azon, hogy rend­szeresen részt vesznek a kö­zös munkában. Ezért fontos, hogy azokban a termelőszö­vetkezetekben, ahol most az őszi munkák miatt nem tud­tak hosszabb időt szakítani arra, hogy a termelőszövet­kezet vezetősége, a szövet­kezeti gazdák együttesen, részletesen megbeszéljék az 1962-es gazdasági év tenni­valóit, pótolják ezt. Beszél­jék meg, hogyan biztosítja a terv a termelőszövetkezet erősödését, a szövetkezeti gaz­dák jólétének növelését az­által, hogy egy-egy meghatá­rozott területről a lehető leg­nagyobb mennyiségű és a legolcsóbb árut termelik. Csak így, a szövetkezeti gazdák­kal közösen valósítható meg a terv. S ha a termelőszö­vetkezet minden tagja ismeri feladatát, érdekeltségét a terv végrehajtásában, biztos, hogy tudása, képessége leg­javát adja a növénytermesz­tési és állattenyésztési hoza­mok tervszerű növelése ér­dekében. Nem kétséges tehát a fel­adatok végrehajtása, — a szö­vetkezeti gazdák munkához való viszonya, a közös mun­kában tanúsított fegyelem — a szilárd, hozzáértő vezetés mellett a szövetkezeti tagok öntudatától függ. S ezért a szövetkezeti pártszervezetek ilyenirányú munkáját nem lehet eléggé hangsúlyozni. Emellett azonban — az idei tapasztalatok bizonyítják —, hogy igen jó hatással van a szövetkezeti gazdák munká­jára, teljesítőképességére az anyagi érdekeltség bevezetése. Az idén például termelőszö­vetkezeteink igen szép ered­ményeket értek el az állat- tenyésztés fejlesztésében, az állati hozamok növelésében, s ez annak is köszönhető, hogy termelőszövetkezeteink az idén csaknem kivétel nél­kül érdekeltté, tették a te­nyésztésben, a hizlalásban, a hozamok növelésében az ál­latgondozókat is. A jól be­vált módszereket a követ­kező évben sem kell el­dobnunk. hanem helyesen úgy alkalmazni azokat, hogy a népgazdasági, a szövetke­zeti érdek mellett kifejezésre jussanak benne a szövetke­zeti gazdák egyéni érdekei is. Ez minden bizonnyal elő­segíti majd a növénytermesz­tésben és az állattenyész­tésben egyaránt, a magasabb hozamokat, a tervek végre­hajtását. Szorgalommal és szívvel » J tendőben, ami azért jóleső tudat, mert ezzel állatgazda­ságunk újabb, jelentős fejlő­dését látjuk biztosítottnak. Ezért megtisztelő feladat ne­kem, hogy a gazdák közös­sége ilyen fontos terület irá­nyítását bízta rám. Ezt a bi­zalmat a jövőben is ered­ményes munkával igyekszem megköszönni társaimnak — mindnyájunk hasznára. Nem kérdeztem a korát, de így hiszem, még innen lehet íz ötvenen a szécsényi 11. Rákóczi Termelőszövetkezet lllattenyésztési brigádvezető- ie. Varga Imre. Szövetkezeti agságra nézve pedig külö- lösen fiatal, hiszen alig más- 'él esztendeje, hogy három­holdas gazdaságát a nagy­üzemi lehetőségekkel cserélte '■el. — Bizony, mások itt a le- letőségek minden tekintetben — mondja. — Hogy két gye­deket három hold hozamá­ból nevelni mit jelent, csak íz tudhatja igazán, aki maga is próbálta. Keserves dolog még akkor is, ha arany keze van az embernek. — Hogyan lett a megye zgyik legeredményesebb, leg- lagyobb gazdaságának bri- ládvezetője? — Egészen kisgyerek kc- rómtól nagyon szerettem az illatot. Az éltetéseknél ott rorgolódtam kisegítőként a Trossz Jenö-féle uradalom­ban, sok mindent láttam, ta- lultam, aminek ma hasznát látom. Egyéni koromban is íz állattenyésztéssel próbál­jam pótolni a hiányzó hol­tak számát, otthon két anya­kocát tartottam, azok szapo­rulatát neveltem. S mert jó állattartó, nevelő hírébe ke­rültem, a termelőszövetkezet­ben rám esett a választás a brigádvezetői tisztségnél. — Mi a titka az eredmé­nyes állattenyésztésnek? — Szorgalom és szív kell ehhez a munkához. En úgy érzem, hogy nálam egyikben sincs hiány. A szorgalomról elég, ha megmondom, hogy az elmúlt esztendőben pél­dául 512 munkaegységem volt. Ezt pontosan 30 forint 90 fillérrel számolta el a szövetkezet. Elég szép sum­ma volt együttvéve, s a „mel­lékes” sem éppen megveten­dő, ami az elletés, hizlalás után esedékes, meg a ház­táji, mert egy kocát ma is tartok otthon. — Vannak-e takarmányo­zási gondok a szécsényi szö­vetkezetben. — Különösebben nem pa­naszkodhatunk. Talán a réti széna lehetne több, így a ta­karékoskodás nálunk sem árt. Az állatok kondíciója egé­szen kielégítő, a marhák súly- gyarapodása például az el­múlt hónapban 45 kiló volt. A hizlalási szerződések tel­jesítésével is jól állunk. Ed­dig 200 hízottsertésünk ment el, s még 80 vár értékesí­tésre. A tervezett 300 darab­ból már eddig lekötöttünk a jövő esztendőre 150 sertést, amit hízóba is állítottunk. A termelőszövetkezet a hízó- anyagot egészében saját ko­cák szaporulatából biztosítja. Ennek sincs nálunk akadálya, mert a fialási átlag 9,2, ami a gondozók lelkiismeretes gon­doskodását bizonyítja. Az ál­latok nagyon megérzik ezt, erőteljesebb, fejlettebb a sza­porulat, ha az anya meg­felelő bánásmódot kap. A 27-es számú, Babos nevű ko­cánknál a 13 malac alom- súlya például 15 kiló volt. Büszke vagyok az eddigi ered­ményekre és megelégedett em­ber. mert a termelőszövet­kezet lehetőségei között nem­csak számításaimat találtam, meg családom számára, de olyan elgondolásaimat is va­lóra válthatom, amelyekről a magángazdaság korlátái kö­zött álmodni sem mertem. Most például egy 500 férő­helyes sertéshizlaldánk lesz készen még ebben az esz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom