Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)

1961-11-05 / 89-90. szám

1961. november 5. NÓGRÁDI NÉPŰJS4G 5 A SZOVJETUNIÓ HÉTÉVES TERVÉBŐL-WVN----/W\ Ha l, illetve ölórás munkanap 1970-ig áttérnek a 6, illetve az 5 órás munkanapra. A rákövetkező évtizedben to­vább csökkentik a munka­időt. Egyidejűleg meghosz- szabbodik az évi fizetett sza­badság időtartama. Emellett a munkabér természetesen növekszik, a munkafeltételek pedig minden tekintetben ja­vulnak. A dolgozóknak bőven lesz szabad idejük, ezért pihenő­jüknek sokkal nagyobb ré­szét szentelhetik majd a poli­tikai és társadalmi tevékeny­ségnek, a tanulásnak, a mű­vészetnek, a sportnak. A munkanap megrövidülé­se tehát egyik alapvető fel­tétele a személyiség kibon­takozásának, az új-típusú em­ber harmonikus fejlődésének. Évente 250 millió tonna acél Évente 250 millió tonna acélt öntenek, ennyit ér el majd a kohászati ipar 20 esztendő múlva az 1960. évi 65,3 millió tonnával szemben. Sok ez? Természetesen sok! De az acélszükséglet is mérhetetlenül megnövekszik. Ami a legfontosabb: egyre több gépet kell gyártanunk. Az új társadalom abban az irányban halad, hogy minden fizikai munkát automata gé­pekkel végeztessen, ezeknek gyártásához pedig acélra van szükség. Az acélbőség lehető­vé teszi majd, hogy teljesen kifejlesszék a könnyűipart, tömegével gyártsák a sze­mélygépkocsikat, a hűtőgépe­ket és az embert kiszolgáló egyéb gépeket. Amíg van imperializmus, addig az új világnak páncél­ra is szüksége lesz. Márpedig — mint tudjuk — erre a cél­ra pótolhatatlan az acél... A reálbér gyorsütemű növelése 27,1 Mmk \ sl»:íst "At ■> .■'.-s : ’ ' Az egy dolgozóra ju­tó reálbér 20 esztendő alatt 3—3,5-szeresére növekszik, a kolhoz­tagok reáljövedelme pedig több mint négy­szeresére emelkedik. Emellett a társadalmi fogyasztási alapok a lakosság teljes reáljö­vedelmeinek kb. a fe­lét alkotják majd. A szovjet emberek a társadalom számlá­jára. ingyenesen hasz­nálják majd a lakást, a városi közlekedést, a gyógyszereket, (a mű­velődési és az orvosel­látás már ma is in­gyenes). Ingyenes lesz a bölcsőde, az óvoda, a pionírtábor, a bentla­kásos iskola. A gyer­mekek ingyen kapnak iskolai ruhát, reggelit és ebédet. A szovjet állam még nagyobb arányokban biztosítja polgárai szá­mára az olyan kedvez­ményeket, mint a ma­gányos anyák segélye. Tízszer több villamosenergia 2700-3000 O MLRD KWÓ A Szovjetunióban az elmúlt esztendőben 292 milliárd ki­lowatt-óra villamosenergiát termeltek. Ez év első felében a termelés 157 milliárd kilo­watt-óra volt. Világviszony­latban ezek a számok nagyon tekintélyesek. De még lenyűgözőbbek a távlatok. A 70-es évek végé­re a villamos-energia terme­lés évi 2700—3000 milliárd kilowatt-órára emelkedik, vagyis a jelenlegi színvonal­hoz képest tízszeresére növe­kedik. A jelenlegihez képest ezek már valóban csillagásza­ti számok! Az elkövetkező 20 év vé­gén a szovjetország olyan lesz, mint egy gyár, amely­nek minden műhelyében be 1960 lehet kapcsolni a villamoshá- majd, amely az acél edzésé- lózatba bármely gépet vagy tői kezdve a bölcső melegíté- készüléket. A szovjet ember séig megszámlálhatatlan rendelkezésére mindenkor és mennyiségű különféle munkát mindenütt annyi energia áll végezhet el. Ä második ötéves terv végrehajtásával népünk jólétét, a béke ügyét szolgáljuk Együttes ülést tartott a megyei pártbizottság és a megyei tanács Kedden került sor Salgótarjánban, a me­gyei tanács termében a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács teljes plénumá­nak együttes ülésére. Az ülésen megjelent Sándor József és Pothornik József, a Köz­ponti Bizottság tagjai, Czottner Sándor ne­hézipari miniszter és a megye több ország- gyűlési képviselője. A pártbizottság és a megyei tanács együttes ülésén a második ötéves népgazdaság—fejlesztési terv végre­hajtásával kapcsolatos feladatokat tárgyal­ták meg. A tárgyalás során a pártbizott­ság és a megyei tanács tagjai nagy érdeklő­dést tanúsítottak a második ötéves népgaz­daság—fejlesztési terv végrehajtásával kap­csolatos feladatok iránt, amely abban ju­tott elsősorban kifejezésre, hogy az elhang­zott beszámolót az esti órákig tartó széles­körű vita követte, amelynek során 21 elv­társ jelentkezett szólásra. A pártbizottság és megyei tanács együttes ülésére igen jel­lemző volt az őszinte, nyílt beszéd. Sem a beszámoló, sem a felszólalások nem ken­dőzték el azokat a hiányosságokat, amelyek esetenként jellemzik munkánkat. A felada­tokra való készülődést is ez a nyílt, őszinte légkör jellemezte. Tovább folytatjuk pártunk helye» gazdaságpolitikáját A megyei pártbizottság és megyei tanács együttes ülé­sén Jakab Sándor elvtárs ter­jesztette elő a beszámolót. Beszámolójának első részé­ben a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXII. kong­resszusáról szólott. Elmondta, hogy megyénkben a munká­sok, dolgozó parasztok és ér­telmiségi dolgozók körében nagy érdeklődés kísérte az SZKP XII. kongresszusá­nak kommunizmust építő munkáját. Általános véle­mény dolgozóink körében, hogy a kongresszus beszámo­lói nyíltan, őszintén állást foglaltak a lenini irányelvek mellett. Megkapó és erőt adó az az egység és optimizmus, amely ezt a kongresszust jel­lemzi. A kongresszus magasra emelte a lenini eszméket és nagy hatással volt mind a Szovjetunióban, mind a szocializmust épí­tő táborban, és ugyanúgy az egész világon. Dolgozó népünk helyesli azo­kat a határozatokat, amelyek a személyi kultusz végleges lerombolását eredményezik. Jakab elvtárs a továbbiak­ban arról szólott, hogy né­pünk nagy elismeréssel adó­zik a Szovjetuniónak és bi­zakodás tölti el, miután még- inkább megismerte gazdasá­gi, katonai fölényét, amelyet a békés politika biztosításá­ra tovább fejlesztenek. A továbbiakban az előadó a második ötéves népgazda­ság-fejlesztési terv célkitű­zéseire tért át. — ötéves tervünk egyik jellemzője, hogy folytatjuk az 1956. után kialakult gaz­daságpolitikát, s lehetőleg korszerű gyártmányokkal, fej­lesztéssel emeljük iparunk színvonalát. A második ötéves ter­vünk ipari célkitűzései folytán fő feladat a ne­hézipar fejlesztése és rekonstrukciója. — A mezőgazdaságban az előttünk álló években tovább kell erősítenünk a termelő- szövetkezeteket, biztosítani kell a mezőgazdaságnak az ipar nyersanyaggal való ellá­tását, valamint a lakosság szükségletének megteremté­sét. Az eredményesebb mun­ka érdekében tovább folytat­juk a szocialista országokkal való együttműködést. Meg­felelő helyet kell biztosítani az ország védelmének, szo­cialista vívmányaink minden külső támadással szembeni megvédésére. — Ami az ötéves terv megalapozottságát illeti — hangsúlyozta — szeretném aláhúzni, hogy az elfogadott második ötéves terv anyagi­lag is megalapozott, de a végrehajtásnál van tennivaló. Ezek előrebocsátása után szeretném a megye termelé­si, szociális, kommunális fej­lődésének főbb vonásait is­m ArtiPitn i sí, szociális, kommunális fej­lődésének főbb vonásait is­mertetni. Jelentős fejlődés a hároméves tervben A következőkben a három­éves tervről szólott Jakab elvtárs, mint mondotta azért, hogy jobban érthető legyen a fejlődésünk üteme. Elmondta, hogy a hároméves tervben az ipar 22 százalékkal nö­velte termelését a megyé­ben. Ez alatt az idő alatt me­gyénk üzemei megfelelő pro­filt alakítottak ki. Kialakult a Salgótarjáni Acélárugyár­ban a nagy rekonstrukció, hasonlóan a Salgótarjáni Üveggyárban, a bányák gé­pesítésénél, a Nógrádköves- di Kőbányánál és még sok jelentős üzemnél. Ez a fej­lődés most hozza meg a gyümölcsét és bizonyítja, hogy feltétlenül javára volt megyénk ipara fejlődésének. Ezután a mezőgazdasági fejlő­dést ismertette, amely a há­roméves terv alatt lényegé­ben nagyüzemi mezőgazda­sággá fejlődött. Ennek követ­keztében 12 százalékkal ter­melt többet a hároméves terv- időszaka alatt. A felvásárlások, ezek kö­zül az állati termékék felvásárlása 156 százalék­ra növekedett. És ez elősegítette az ország élelmiszerrel és az ipar nyersanyaggal való ellátott­ságát. Emelkedett a lakosság élet- színvonala és ennek igazo­lására elmondta, hogyan ala­kult a kereskedelemnek ez- időszakban a forgalma. Töb­bek között a női és férfi fel­sőruha konfekció 161, a kö­töttárué 150, a gyermekruha konfekció pedig 132 százalék­kal emelkedett. Nagyon meg­győzően bizonyította az ipar­cikkek vásárlásának alakulásá­val is a lakosság életszínvo­nala nagyfokú emelkedését. Mosógépből például 250 szá­zalékra alakult a vásárlás. A megyében már 1300 darab televízió van Kombinált- szekrényt 621 százalékkal többet vásárolt a lakosság. Azután ismertette a tanter­mek, a kórházi ágyak, majd az egyéb kommunális ellátott­ság emelkedését. <* Külön hangsúlyozta Jakab elvtárs, hogy amíg 1956 előtt csupán erkölcsileg kapott el­ismerést Nógrád megye, most már ez az elismerés munkásmozgalmi múltjához méltóan forintokban is kife-. jeződik. Az Acélárugyár további fej­lesztésére 566 millió forintot, az építő- és építőanyagipa­runk fejlesztésére 152 millió forintot ruháztunk be. A Hat­van és Salgótarján közötti vasútépítésre 138 millió fo­rintot költenek. Ezeknek a naíív összegeknek természete­sen meg kell mutatkozni a termelés mennyiségi és mi­nőségi emelkedésében. A számítások szerint a hideg- hengermű termelésének 1965-re a mostani kétszeresét kell elérni. A szénbányászat­nak napi 1180 vagonos telje­sítményt kell biztosítania. A Balassagyarmati Kondenzá­torgyár termelése értékben háromszoros lesz. — A mezőgazdaságban el­fogadott második ötéves terv helyi célkitűzéseiben az őszi búza 13,3, a rozs 7,8, az ősziárpa 15, a ku­korica 18, a burgonya 70, a cukorrépa 165 mázsás terméseredménye lett elő­irányozva. Ehhez hasonlóan az állatál­lomány minőségében és mennyiségében is egyaránt fokozni kell a növekedést és mindezt azért, hogy növe­kedjék a lakosság minél jobb ellátása. A következőkben a megyei pártbizottság első titkára részletesen foglalkozott a la­kásépítéssel. Elmondta, hogy a második ötéves terv alatt annyi lakást építenek, mint amennyit az elmúlt 12 év alatt építettek. A követke­zőkben így folytatta: — Balassagyarmat város­sal külön szeretnék foglal­kozni annál is inkább ne­hogy az elvtársak úgy érez­zék, ők mostohák. Emlékez­tetni szeretném az elvtársa­kat, hogy a város a három­éves tervben kapott egy új ’ kondenzátorgyárat. amit a jö­vőben tovább fejlesztünk. To­vábbi iparosítás várható a vá­rosban, amelynek következté­ben a munkások száma 111 főről 372 főre növekszik. Az ötéves tervben a vá­ros kap 100 lakást és 10 millió forintot fogunk fordítani a Bútorgyártó Vállalat fejlesztésére. Majd részletezte a város fej­lesztését egyes üzemekre, in­tézményekre vonatkozóan is. Jakab elvtárs a követke­zőkben a megye kulturális fejlesztéséről szólott. Többek között az 1000 főre jutó je­lenleg 67 kórházi ágyat a tervidőszak végére 81-re eme­lik, az óvodáskorú gyerekek óvodába járatásának jelenle­gi 38 százalékos számát 55 százalékra. Hasonlóan ked­vezően alakul az iskolai tantermek száma is. Többek között ennek következtében egy tanteremre 40 gyerek fog jutni a jelenlegi 45 helyett. A helyi erőforrások növelésével teljesítsük a terv feladatok at — Az a véleményünk, hogy Hárommilliárd a megye fejlesztésére — A második ötéves terv során a megye fejlesztésére mintegy 3 milliárd forintot fordítanak. Ezt természetesen elsősorban az üzemek termelő tevékenységének emelésére, rekonstruk­ciójára fordítjuk. A szénbányászatunk fejlesz­tésére, amely megyénk igen jelentős iparága, körülbelül 740 millió forintot fordítunk. a célkitűzés nem maxima­lista. A legfontosabb problé­mákat öleli fel, végrehajtása teljesíthető. A fő célkitűzések végrehajtásánál egy dologról szeretnék szólni: a helyi le­hetőségek hasznosításáról. —* Véleményem szerint a helyi lehetőségek jobb ki­bontakoztatása érdekében he­lyes, ha a megfelelő közigaz­gatási egységele — községek, járások — előre kiválaszta­nak egy-egy központi felada­tot, ha lehet ezek kapcso­lódjanak a tervhez és gondos­kodjanak a végrehajtásáról. Ne kapkodón, tervszerűtlenül történjen a feladatok megje­lölése, hanem, ha egy község­ben állami beruházással lé­tesül valami, ehhez kapcso­lódjon a helyi lehetőségek szervezése is. Másik tapasz­talat, hogy feltétlenül a tömegekkel együtt, hozzájuk fordulva jelöljük meg a fő felada­tot. Nem lehet ezt sem újítás­nál;, • sem községfejlesztésnél mellőzni. Sokszor elhangzik egyik-másik község különböző célkitűzéseinek megvalósítása után, nekünk is kell kultúr- ház, csináltassunk járdát, szervezzünk társadalmi mun­kát, építsünk óvodát stb. Jó lenne, ha a vezetés ezt fel­ismerve, támaszkodna a tö­megekre, segítséget kérne tő­lük, hogy még nagyobb mér­téket öltsön a társadalmi munka. — Tapasztalat, hogy a helyi lehetőségek megvalósításánál, emberről-emberre menő szervező munkát kell vé­gezni. De példamutatás is kell ehhez. Vezetni kell ezt a munkát. Ismételten szeretném hang­súlyozni, hogy a kiküldött ha­tározati javaslatban szereplő, állami támogatással épülő 66 iskolai tanterem, 2750 óvodai férőhely számát még növel­hetjük. Megyénk többi léte­sítményének jobb ellátását is biztosítani tudjuk, ha a helyi lehetőségeket tervszerűen, a tömeggel együtt oldjuk meg. — Következő dolog, amit az ötéves terv végrehajtásával kapcsolatban elmondanék, az iparral összefüggő kérdések. Megnyugtató érzés azt hjszem a megyei pártbizottságnak, a tanácsülésnek és a jelenlevő elvtársaknak egyaránt, ha azt jelenthetem, hogy az ipar jó irányban fejlődik. Jól dolge- zik, éveken át egyenletes fej­lődés tapasztalható. Egyetér­tenek az elvtársak, ha elismerésünket fejezzük ki az üzemekben dolgozó valamennyi munkásnak, különösen a törzsgárda tag­jainak, mozgalmi, gazda­sági vezetőknek, akik szer­vezték, vezették ezt az eredményes munkát. Ez év első 9 hónapjában ipa­runk 11 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Évi ter­vét előreláthatólag 102—103 százalékra fogja teljesíteni. Ez a túlteljesítés lényeges, mert döntő része nem a lét­számból, hanem a termelé­kenységből adódott. Javult a munkafegyelem is. Növeli ér­tékét az is, hogy mindez a nagy munka a gyárakban fo­lyó nagyarányú rekonstruk­cióval egyidőben megy vég­be. Nem is maradt el az el­ismerés iparunk jó munká­ját illetően, mert az első fél­évi tevékenység után 12 él­üzemünk volt. Egyetértenek a pártbizottság és tanácsülés résztvevői, ha iparunk ve­zetői és az egész ipar dol­gozói azt tűzik célul, hogy az élüzem cím elnyerése után olyan munkát fognak kifej­teni, hogy az elkövetkező idő­ben a SZOT és a Miniszter- tanács vörös zászlaja egyre többször kerüljön a megyébe. Erre megvan a lehetőség, csak a munka finomítására van szükség. (Folytatása a 6. oldalon) Az állami költségvetés elő­irányzatai a lakosság szociá­lis és kulturális ellátására. (Milliárd rubelban.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom