Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)

1961-10-21 / 85. szám

1961. október 21. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Elegendő szakemberrel októberben befejezhetik a mezőgazdasági beruházásokat ÉRTÉKELTÉK A BERUHÁZÁSI MUNKÁT A szállítási költségek alakulása és csökkentésének lehetősége a mezőgazdaságban A korszerű mezőgazdasági — növénytermesztési és ál­lattenyésztési — munka fon­tos előfeltétele, a szükséges létesítmények elkészítése: Termelőszövetkezeteinkben különösen fontosak e létesít­mények, mert ezeket a leg­több helyen a kialakuló nagy­üzemi gazdálkodással egyide­jűleg szükséges megterem­teni. A tárgyi előfeltételek megteremtésére jelentős ösz- szegeket fordítanak évente. A mezőgazdasági beruházá­sok megvalósításának ütemé­ben azonban még az idén sem sikerült jelentősebben előrejutni. E kérdésekről tanácskoztak a beruházók és a kivitele­zők csütörtök délelőtt Salgó­tarjánban a megyei tanácson. Értékelték a termelőszövetke­zeti beruházások helyzetét, valamint megvitatták a jövő évi beruházásokkal kapcsola­tos tennivalókat. A mezőgazdasági beruházá­sok megvalósulása iránti na­gyobb felelősséget követeli az is, hogy az idei évre előirányzott beruházási összeg felhasz­nálása eddig még csak 50 százalékban történt meg. A lemaradás főként a szak­ipari munkák területén je­lentkezik. Sok termelőszövet­kezetnél belefogtak az épít­kezésbe, azonban a nyári és az őszi betakarítási munkák miatt elmaradtak ezzel a munkával. Sok helyen nem biztosították a kellő számú segédmunkaerőt, amely gátol­ta a szakipari munkák el­végzését is. A lemaradásban felelősek a kivitelező vállala­tok is: a megyei Építőipari Vállalat, illetve a különböző KTSZ-ek. Követésre méltó munkát végez azonban a Ta­nácsi Építőipari Vállalat. Az új mezőgazdasági léte­sítmények készültségi foka 65 százalékos megyei viszony­latban. A felmérések alapján bebizonyosodott, hogy az építkezéseket e hó vé­gére befejezhetik, ha a kivitelező vállalatok biz­tosítják minden építke­zéshez a kellő számú szakember gárdát. Az anyagellátási gondokat már mindenütt megoldották, tehát ezután a szakmunkáso­kon múlik, hogy a téli idő beállta előtt sikerül-e az építkezéseket befejezni. E munkában nagy szerep jut a szövetkezeti tagságra is. Négy községben Bujákon, Legénden, Bánkon és Diósje- nőn a legnagyobb a lemara­dás. Itt különösképpen fon­tos a szövetkezeti tagság se­gítése, a félbemaradt épüle­tek, illetve a még meg nem kezdett épületek elkészítésé­ben. Az értekezlet résztvevői megvitatták a jövő évi beru­házási feladatokat is. A kö­vetkező évben már a beru­házások összpontosításával is elősegítik a létesítmények gyors megvalósulását, a beru­házások gyorsabb hatékony­ságát. Sokkal nagyobb gon­dot fordítanak a saját erő számbavételére és tervezésé­re. A következő évi beruhá­A gabonatermesztésnél min­den törekvésünk az, hogy egységnyi területről minél több kenyérgabonát takarít­sunk be. A nagyobb termé­sek eléréséhez igen fontos a növények elegendő tápanyag­gal való ellátása. Éppen ezért az őszi búza termesztésében, a termések növelésében a műtrágyázásnak igen nagy jelentősége van. A szervesanyagban gazdag földeken több foszforműtrá­gyát 1—2,5 mázsát, a hu­muszban szegény talajon pe­dig feltétlen több nitrogén műtrágyát 1,3 mázsát alkal­mazzunk. A tápanyagban gazdag talajon 1—2,5 mázsa foszfortrágyát alaptrágyaként használjuk fel. A szerves­anyagban szegényebb talajo­kon már sokkal előnyösebb a 0,5—1,5 mázsa foszfor és a 0,5—2 mázsa nitrogén mű­trágya alaptrágyaként törté­nő felhasználása. Ahol a jó és rossz elővete- mény után vetett búza ter­mésében különbség mutatko­zik, ott a talaj nitrogén táp­anyagszolgáltató képessége jó. Ezért a terméseredményt fokozni elsősorban foszfát és esetleg kálium műtrágyával lehet. Ha jó és rossz elővete- mény után a búza termésé­ben nagy különbség mutatko­zik, a rossz elővetemény után (késői kukorica) a szu­perfoszfát csak bőven adott zásoknál úgy szervezik meg a munkát, hogy már az első félévben sikerül­jön megoldani a felada­tok javarészét. Ez megköveteli, hogy úgy hangolják össze a beruházók, a tervezők és a kivitelezők munkáját, hogy elkerüljék a jelentős veszteségeket oko­zó lemaradást. Már az év elején gondoskodnak a terv­dokumentációról, az építke­zésekhez szükséges anyagok­ról, — főként vasáruról, szer­fáról — és megszigorítják a munkák elvégzését is. Pon­tos felmérését készítenek a szövetkezetek saját erőből történő építési terveiről és ezeket összehangolják a köz­ponti beruházásokkal. Az ér­tekezlet anyagára még visz- szatérünk. nitrogén műtrágyával együtt alkalmazva érvényesül. A mostoha, száraz időjárás miatt a lóhereföldeket búza alá sok helyen nem lehet megfelelően előkészíteni, így szükségképpen búzát búza után vagyunk kénytelenek vetni. Ilyen esetben az előve- teményben rejlő különbsége - két is elsősorban nitrogén tartalmú műtrágyák megfele­lő adagolásával kell kiegyen­líteni. A nagy termőképességű, külföldi búzához holdanként 500 kilogramm vegyes mű­trágya használata ajánlatos, ebből az egyes műtrágyafélé­ket a talaj erőállapotától és az előveteménytől függően kell alkalmazni. Barlai Gábor TERMELŐSZÖVETKEZETI SZÉKHÁZ ÉPÜL JOBBÁGYIN Új irodaházat épít a jobbá­gyi Új Otthon Termelőszö­vetkezet tagsága. A szövetke­zeti székház a község köz­pontjában épül nagyobbrészt saját erőből. Az új épületben irodák, kultúrterem, és klub­terem kap helyet. A klubte­remben helyezik el a könyv­tárat is. Építenek a székház mellé szolgálati látást is. A csaknem 200 ezer forint be­ruházással épülő szélmázat november 7-én avatják fel. V| int ismeretes, a nép- gazdaság valamennyi ágában — így a mezőgazda­ságban is — a termékek elő­állítása, valamint értékesí­tése nyomán jelentős szállí­tási költségek merülnek fel. Ezek a költségek a termelési költségeket növelik és ilyen­formán az önköltség szerves részét alkotják. Minél job­ban megszervezzük egy-egy mezőgazdasági üzemben a szállítást, a járművek meg­felelő kihasználását, annál olcsóbbá tesszük a termelést. Az 1961-es tavaszi-nyári mérleg adatai alapján a gép­állomásokon nyolc hónap alatt 42 250 óra olyan szállí­tás merült fel — melynek költsége 1 550 000 forintot tesz ki —, amely a termelés kiszolgálását segítette elő, tehát a gépekhez szükséges üzemanyag szállítását, a gép­javításokhoz szükséges alkat­részek beszerzését, egyes munkagépek kiszállítását a megfelelő munkahelyre, stb. végezte. Nehéz feladat lenne eldönteni, hogy ezt az ösz- szeget helyesebb szervezés mellett mennyivel lehetett volna csökkenteni, mert ez igen bonyolult feladat és számtalan tényezőtől függ. Azonban ha gépállomáson­ként vizsgáljuk a rezsi-szállí­tás költségeit, és egyes gép­állomások között összehason­lítást teszünk, így már bizo­nyos következtetéseket von­hatunk le ezzel kapcsolato­san Az érsekvadkerti és szé- csényi gépállomás nagyjából azonos körülmények közt dol­gozik. Januártól szeptember 1-ig hozzávetőlegesen azonos mennyiségű gépi munkát végeztek. Ezzel szemben a rezsi-szállítás költségei a két gépállomáson a következő­képpen alakultak: óra: forint: Énsekvadkerti Gépállomás 4.500 145.000 Szécsényi Gépállomás 8.358 293.000 A többletköltségen nem ke­vesebb, mint egy Univerzá­lis traktort és három arató­gépet szerezhetne be a gép­állomás. Hasonlóan indoko­latlanul magas rezsi-szállí­tási költséggel dolgozott a Kisterenyei Gépállomás is, ahol 9.100 ilyen óra merült fel, amelynek költsége 316.000 forint. A z Erdőkürti Gépállo- más kisebb körzetben tevékenykedik, mint az em­lített három gépállomás, de az anyagok, alkatrészek, va­lamint a szükséges üzem­anyag beszerzése nagyobb távolságot igényel és ennek ellenére megyei szinten a legkisebb rezsi-szállítási költ­séggel dolgozik. A gépállo­máson ez a költség a ter­melés összköltségének 3 szá­zalékát sem éri el, míg me­gyei átlagban ez 5.01 száza­lékot tesz ki. Mindezek azt bizonyítják, hogy néhány in­tézkedéssel jelentős mérték­ben csökkenteni lehet ezeket a szállításokat. Melyek lehetnek ezek az intézkedések? A lehetőségek szerint min­den gépállomáson úgy kell megszervezni a munkát, hogy az üzemanyagot közvetlenül az ÁFORT szállítsa ki a gép­állomásokra. Erre megvan minden lehetőség, hiszen az ÄFORT-telepek nagy űrtar­talmú szállító tartályokkal rendelkeznek. Az aztán már a gépállomásokon múlik, hogy úgy szervezzék meg munkájukat, hogy a brigád­területen dolgozó traktorok üzemanyagszükségletét egy helyre szállítsák ki — a bri­gádszállásokra, vagy a ter­melőszövetkezetek központ­jaiba — ahová a traktorok minden este beállnak és egy­úttal a szükséges üzemanya­got is felvételezik. i Igen sok szállítási költsé­get lehet megtakarítani az anyagbeszerzés tervszerűbbé tételével is. Sajnos, sokszor előfordult, hogy kisebb al­katrészekért teherautóval, vagy vontatóval mennek, ho­lott azokat egyéb olcsóbb Tegnap telt le a gabona­vetések vállalási határideje. A megye termelőszövetkezetei­nek legnagyobb részében nem sikerült teljesíteni október 20- ra a vetési munka maradék­talan elvégzését. Legjobb a helyzet a pász­tói járásban, ahol a 28 termelőszövetkezet közül csaknem a fele befejezte a vetési munkát a vál­lalt határidőre. Ezek közé a termelőszövet­kezetek közé tartozik a kis- bágyoni Petőfi, a garábi II. Rákóczi Ferenc termelőszö­vetkezet is. A szövetkezetek nagy része már hozzáfogott az intenzív külföldi búzafaj­ták vetéséhez is. A legutób­bi értékelés alkalmával a já­rásiak elhatározták, hogy leg­később október 25-ig elvég­zik a vetési munkálatokat. A szécsényi járásban is minden erőt felhasználnak a vetési munkák mielőbbi el­végzése érdekében. A lema­radás itt nagyobb, mint a pásztói járásban. Csak két ter­melőszövetkezet, a zsuny- pusztai Dózsa, és a litkei Kossuth végezte el október 20-ra a gabonavetést. Négy termelőszövetkezet, a ludány- halászi Alkotmány, a var­sányi Dózsa, a karanessági Al­kotmány és a szécsényi II. Rákóczi Ferenc csak néhány napos késéssel tud eleget ten­ni a vállalásnak. A járás ve­zetői, a gépállomás most a legnagyobb gondot azokra a szövetkezetekre fordítják, ahol 1 súlyosabb az elmaradás. úton is beszerezhetik. Igen gyakran a sok felesleges szál­lítás szaporítja a költsége­ket. Több esetben a munka­gép ott marad, ahol dolgoz­tak vele, jóllehet azt a trak­toros a munka végeztével bevontathatná, s így később külön járművet kell kikül­deni, hogy behozzák. A gépállomások főmérnö­kei, főagronómusai, üzem­gazdászai igen sokat tehet­nek a költségek csökkentése érdekében, amely elsősorban az ő szervező munkájukon múlik. Helyes szervező mun­kával megyei szinten e szál­lítások költségeit az év vé­gére az összes költségek 3,8 —4 százalékára lehet csök­kenteni. Ez az 1 százalék csökkentés öt új, nehéz Uni­verzális traktor értékét kép­viseli. Foglalkozni kell e problémával a termelőszö­vetkezeteknél is, hiszen je­lenleg a termelőszövetkeze­tek tulajdonát képező gépek a gépállomások gépparkjá­nak 30 százalékát alkotják. Ha a termelőszövetkezetek a gépállomásokon szerzik be a szükséges üzemanyagot, he­lyes, ha egy hónap szükség­letét viszik el egyszerre, hogy a járműveket megfe­lelően kihasználják. Vásár­lásaikat kössék össze a gép­állomás vásárlásaival, hiszen a gépállomás vezetőivel nap­nap után találkoznak, s az ilyen irányú problémákat megbeszélhetik. ILI indezeken túlmenően még igen sok lehető­ség van a termelőszövetke­zetekben és a gépállomáso­kon egyaránt, hogy megte­remtsék a gazdaságos szállí­tás lehetőségeit. Szükség van erre, mert szervezettebbé, gyorsabbá válik így a ter­melőmunka is. Schrodt Ernő A salgótarjáni járásban ne­hezebb a helyzet, mert a legutóbbi értékelés szerint még csak a 65 százalékát vé­gezték el a vetési munkák­nak. Négy termelőszövetke­zet, a rónai II. Rákóczi Fe­renc, a szilváskői Béke, a marakodi Dózsa és a nagy- bátonyi Petőfi végezte el ha­táridőre a vetéseket. A mun­ka meggyorsítása érdekében minden erőt mozgósítottak a járásban. A domboldalakon és a gépek által nehezen meg­közelítő helyeken fogatokkal végzik a vetést. Szaporítot­ták a kettős műszakok szá­mát is. Számítások szerint november első tíz napjában végleg befejezik a járásban a vetést. I / A balassagyarmati járásban csak két termelőszövetkezet, az érsekvadkerti Dimitrov és az ipolyvecei Alkotmány vé­gezte el határidőre a vetési munkákat. Igen nagy gondot okozott az előkészítési mun­kák során a gyűrűshengerek kis száma. A meglevő 13 gyűrűshenger mellé újabb nyolcat kaptak a termelőszö­vetkezetek. A munka fokozása érde­kében összevonják az erő­ket azokban a termelő- szövetkezetekben, ahol a legnagyobb elmaradás mu­tatkozik. A termelőszövetkezetek leg­nagyobb része most veti az intenzív búzafajtákat. A ma­gyar fajták elvetésével egy­részt már végeztek, másrészt a külföldi búzafajtákkal egy- időben vetik ezt is. Az állattenyésztés és a a legfontosabb Szántás után kétszer disztillerez- ték a földet, kettős gyűrűshengert húztak, úgy láttak vetéshez ezen az őszön a nógrádi Béke Termelőszö­vetkezeiben. A száraz, rögös föld fo­kozottabb gondoskodást, előkészítést kívánt, mint kedvező időjárási vi­szonyok között, de a szövetkezet gaz­dái nem. sajnálták a fáradozást. A 700 holdas kalászos területből a jövő esztendőben 510 holdon terem itt ke­nyérgabona, nem közömbös tehát, mi­lyen lesz a hozam. A termésered­mény pedig most különösen sokban a munka minőségén múlik. Éppen ezért nagyon örvendetes Nógrádon az emberek tevékenységében tapasztal­ható alaposság és az a szorgalom, amely a betakarítási feladatoknál szin tén megmutatkozik. A termelőszövet­kezet befejezte a burgonya szedését, végzett a cukorrépa ásásával, a ku­korica törésével, s a betakarítást ok­tóber közepére minden területén el­végezte. Ma már a vetési munkála­tok is végéhez közelednek, s egyre több idő jut az új tervek átgondo­lására. Az már bizonyos, hogy az új esz­tendőben az eddiginél kevesebb, az éghajlati és talajndottságoknak leg­inkább megfelelő növényféle jön majd számításba. A növénytermelés sok te­kintetben a gazdaság egyik legfonto­sabb ága, a sertés és szarvasmarha­tenyésztés igényeit követi. Az igé­nyek pedig jelentősen megnöveked­nek, mert: — Sertéshizlalási tervünk — mond­gyümölcsös fejlesztése cél Nógrádon ja Srám And.rás, a tsz elnöke — sa­ját szaporulatból 210 darabos, de a leadási súlyhatár megváltozásával en­nél több lesz. Hogy a hízóanyagot biz­tosítani tudjuk, a kocaállományt 10 darabról most 40 darabra növeltük. Sajnos, megfelelő férőhely híján az anyaállatokat egyelőre házaknál tud­tuk elhelyezni, de az a törekvésünk, hogy ezt a problémát mihamarabb megoldhassuk. — A szarvasmarha-állomány növe­lését részben a jelenlegi tehenekkel, részben a háztáji gazdaságok szapo­Srám András, a nógrádi Béke Tsz elnöke (sapkában) terveik­ről beszél. rulatából akarjuk megoldani, úgy, hogy a mostani 50 helyett 90 darab legyen. Az állattenyésztés mellett to­vábbfejlesztjük a termelőszövetkezet kertészetét is. Ez a gazdaságunk eb­ben az esztendőben olyan eredmé­nyes volt, hogy a szárazság elle­nére és öntözés nélkül is teljesíteni tudta a tervét. A gyümölcsösben a jelenlegi 30 hold málnásunkra sem le­het panaszunk, mert a községnek több, mint egymillió forint hasznot hozott. Tekintettel azonban arra, hogy ez a terület igen szétszórtan helyez­kedik el, most egységes területen te­lepítünk 20 hold fekete ribizlit és 10 hold málnát. Ugyancsak 10 hol­don almacsemetés ültetésére kerül sor. A munkaerő biztosítása és könnyebb elosztása érdekében ugyan kevesebb növényfélét termelünk, de a meg­növekedett feladatokat így is csak további gépesítéssel tudjuk sikeresen megoldani. Szükségünk lesz egy uni­verzális, egy DT lánctalpas traktor­ra megfelelő munkagépekkel, vásá­rolnunk kell a szállításokhoz egy te­hergépkocsit, mert a jelenlegi Utos és Szuperzetor már nem elegendő. — Építési terveink között legelső helyen azt szeretnénk pótolni, aminek legnagyobb hiányát érezzük jelenleg a községben. Ez a megfelelő méretű magtárépület. Építünk tehát egy 30 vagonos magtárt, a növekedő állat- állomány elhelyezésére pedig, egy mostani 50 férőhelyes növendékistál­lót szeretnénk átalakítani hozzájáru­lással korszerű tehénistállóvá. Ha ezt sikerül megvalósítanunk, az idén el­készült két 50 férős istállóval együtt egy ideig nem lesz különösebb férő­hely gondunk. Barna Tibor SZAKMAI TANÁCSADÓ Rm őszi búza műtrágyázása--------------------------------------­Á termelőszövetkezetek 50 százaléka végzett a vetéssel a pásztói járásban A BALASSAGYARMATI JÁRÁSBAN CSAK KÉT TSZ FEJEZTE BE A MUNKÁT \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom