Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)
1961-10-18 / 84. szám
6 NÓGRÁDI NÉPÜJSAS 1961. október 18. Elég-e nekünk Liliomfi í ? ís I Szigligeti Ede Liliomfi című népszínművének másodvirágzása, színpadi és filmesített játszása, ha különösképpen nem túlzottan indokoltan is, annak tudható, hogy haladó színpadi hagyományaink sorában az író közel félszázados munkásságából ez a műve van még legközelebb érdeklődésünkhöz. A történés naivitása az írói szándékon túlmenő derűt áraszt a cselekmények körül, de csakis úgy, ha az anyag fölényes köny- nyedséggel komédiázók kezébe kerül. Ez a fölényes könnyedség az, amit leginkább hiányolunk a Déryné Színház előadási együtteséből. Azt, amit az előadástól várunk, valahogy sehogysem fedi az, amit kapnunk kellene. A hőskor színésze, Liliomfi nem forradalmas eszmei úttörő, ahogy szándéka kívánná, csupán valami szószátyár, olcsó széltoló, amolyan ingyenélő-féle, aki a csepűrágó, színészi rangig soha nem növő Szellemű hasonszőrű párja. Az előadásnak ez a helytelen vetülete érzésem szerint rendezői félrefogásból ered, mert a hős jellemfogyatékosságainak hangsúlyossá tétele torzító optikáit;. Liliomfi formálója, Kiss László alkatilag ugyan fedi a nézőképzelte alakot, a játék köny- nyedségét azonban inkább valami beszéd- és mozgásbeli há- nyavetiség pótolja. Pályatársa, Szelleműi komédiás voltát Rónaszéki András ötletbő eszközökkel fejezi ki. Szilvái professzor személyében Diósi Ferenc jóval oldottabb játékkal szolgálná sikeresen a vígjátékot, amelynek alapta- nusát Kamillában legszerencsésebben Jurik Julcsi keveri ki. Igen tehetséges, fiatal színésznőt ismertünk meg Mariska, Szilvái nevelt lányaként Téby Katalinban, orgánumának ki-kiütköző bántó keménysége azonban kendőzésre vár. Schwartz pesti fogadós egyetlen jelenetében Honffy József jól áll helyt. Adolf, a fia, Tassy Tamás megszemélyesítésében igen mulatságos karikatúrája a múlt század illemkódex-hab- zsoló, divathóbortos pesti német polgárának. Fóti Fülöp Sándor Kányái fogadósa csak külsődlegesen hiteles, indulatokban, mozgásban azonban befejezetlen. Ha nézőtérről rendezhetnénk a szereposztást, akkor a darab két naiva szerepénél külső és belső alkat szempontjából egyaránt cserét végeznék Kányái lányát, Erzsikét az igen dekoratív megjelenésű, játékban szeriőz Kiss Erzsébet nem tudja életszerűvé tenni, viszont Téby Katalin Mariskájából éppen ezek a vonások hiányoznak leginkább. Gyuri pincér alakja is markánsabb, mint ahogy Zana József művészi alkata megteremteni képes. Kertész László rendezéséről már dicsérőbben is szólhattunk, mint most. A játék, dal, tánc nem eléggé összekötött, a folyamatosságban zökkenők vannak. Szót kell végül ejtenünk arról, hogy a színház jelenlegi műsorpolitikáját éppen e színház sajátos kötelezettségének szemszögéből egyáltalán nem mondhatjuk megnyugtatónak és kielégítőnek. Az évadkezdés óta bemutatásra került egy kétes értékű zenés vígjáték, igen gyenge produkcióban, egy kellemes öreg operett, egy múltban turkáló, középszerű román komédia — ezúttal a százesztendős Liliomfi, s ahogy tovább tudom, a Kilóg a lóláb és a Vándordiák októberi reprizei után az új darab Bródi Sándor ötven- esztendős színműve: A tanítónő lesz. A kérdés ezek alapján feltétlenül jogos: lépést tart-e a faluszínház a falu szellemi igényével. A színház az egy idő óta mutatkozó érdeklődéscsökkenés okait keresi, hát érdemes gondolkodni, hogy az egyik ok nem a műsorpolitikában, s az előadások színvonalsüllyedésében van-e? Barna Tibor Felkészült az őszi, téli forgalomra az iparcikk kiskereskedelem Az őszi és a téli áruforgalom lebonyolításáról érdeklődtünk a Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál Kérdéseinkre az alábbi választ kaptuk: A vállalat legfontosabb feladatának a dolgozók áruellátása állandó javítását, a választék bővítését, jobb minőségű termékek biztosítását tartják. Ennek alapján a ruházati cikkekben az áruellátás a tavalyihoz viszonyítva tovább javult. Nagy választék áll a vásárlók rendelkezésére férfi őszi sportöltönyökből, 480—660 forint között. Többféle színben hoztak forgalomba női téli kabátokat. A finom konfekció ugyancsak biztosít női téli kabátokat 1450 és 2090 forint között. Amíg az elmúlt szezonban csak korlátozott mennyiséggel volt kapható férfi sima bőrkabát, most már nagy választékkal rendelkeznek az árudák. Igen komolyan javult az ellátás fehér és színes flanellHány vége van a botnak? Munkavédelmi őrjáraton az Épületszerelő Vállalatnál T izenkilenc megyei villany- és épületszerelő vállalat van az országban, olyan, mint a balassagyarmati. Félévi termelési eredményei alapján — panaszolta Szabó József elvtárs, az igazgató — az övék lett volna az elsőség. Csak azon az egyen múlott, hogy sok a baleset... — Én már nem tudok mit csinálni. Meg is mondtam, a dolgozóknak a termelési értekezleten: itt van. ezért nem nyertük el az élüzem címet, ezért az egyért, a balesetek miatt — háborog. Ismerik azt a közmondást, hogy a botnak két vége van. Ha ez igaz, akkor a balassagyarmati bot kész természeti csoda, mert neki kettőnél jóval több jutott. Ha csak a baleseteket veszem, ott is lehet számolni legalább négyig: akit ért a baleset, az szenved; ha betegállományba kerül, a rendes fizetésénél kevesebb pénzt kap, esetleg gyógyszerre kell költenie; közben a gyárban kiesett egy munkaerő, zökken a termelés. Aztán a balesetet be kell vezetni a nyilvántartásba, ha több van, mint amennyit az előírás megtűr, a vállalat nem kapja meg az élüzem címet, elmarad a jutalmazás. Várjunk csak, hiszen éz máris több négynél... S most fordítsunk egyet a boton, ott is lehet számolni. Mi az oka a balesetnek? Itt egészen pontosan háromig juthatunk. Az egyik: a vállalat korlátozott lehetőségei munkavédelmi szempontból. S még mielőtt tovább számolnánk, itt álljunk meg egy szóra. Lakóházak közé szorítva szűkösködik ez a vállalat, hősi- harcban a hely- lyel, lehetőségekkel. S egyelőre nem is számíthatnak új, tágas gyártelepre. így aztán Gyarmaton az az elv: addig takarózz, ameddig a takaród ér! De, mert ez a takaró rövid, hát próbálják megnyújtani, ahol és ahogy lehet. Az igazgató, a műszaki vezetők, minden munkása a vállalatnak büszke rá, hogy nem sikertelenül. Négy esztendővel ezelőtt, mikor az igazgató átvette a vezetést, a vállalat évi terve 4 és félmilliós volt, össze-vissza 86-an dolgoztak itt lakatosok, épi- tőmunkások, műszakiak, s mindehhez volt néhány rozzant, kiérdemesült masinájuk. Ma 265-en dolgoznak itt. Az idei terv már 130 millió forint. A műhelyek földesek voltak, saját erőből lebetonozták. Nem volt a munkásoknak mosdója — építettek. Belevágtak villamos kapcsolószekrények gyártásába. Javarészt saját erőből létesítettek egy aluminium öntödét, amely ma már 25 százalékos haszonnal dolgozik. A rozzant masinák helyett szereztek jó gépeket. Amennyit lehetett, terjeszkedtek is — nyúlt a takaró ie közben szakad is! Mert például arra is figyelni kellett, hogy a nehéz körülmények között védjék a munkások egészségét, testi éppségét, s őket is oktassák, neveljék erre. S ez nem mindig járt sikerrel, mert valóban nehezek a körülmények. Sajnos. Hivatkozni lehet is rájuk. De lehet néha alaptalanul is. Ott kezdődik, hogy a vállalatnak nincs munkavédelmi intézkedési terve. A munka- védelmi intézkedéseket a műszaki intézkedési tervbe építették. S ez nincs rendjén. A Minisztertanács és a SZOT együttes határozata nem véletlenül írja elő a kettő külön választását. Az, hogy a kettő között ugyanakkor szerves kapcsolatnak kell lenni — nem ellentmondás! — Hát, ha az elvtársak kimennek a gyárba — mondta Szabó elvtárs, még az irodájában — meglátják, hogy itt tervszerűen ellátni a munkavédelmet nem is lehet. És ez nem igaz. Még akkor sem igaz, ha a körülmények valóban nehezek. Megnéztük a havi biztonsági szemle jegyzőkönyveit. Am,it oda beírtak az ellenőrök — becsületére váljék a vezetőknek — pontról pontra végrehajtják, mégpedig tervszerűen! De ami elkerüli az ellenőrök figyelmét, vagy amit nem írnak be a jegyzőkönyvbe? A vállalat vezetői annak is utána néznek, de valami mindig kimarad a „szórásból”. Éppen a vállalat nehéz körülményei tennék elmarad- hatatlanul szükségessé a munkavédelmi intézkedési terv nagyon gondos összeállítását., amely számol még a várhatóval, sőt még a sejthetővel is. S hogy ezt elmulasztották, ebből egy sor baleseti lehetőség és megtörtént baleset származott. Hadd bizonyítsak. Körülnéztünk a gyárban. Ahogy a lakatosműhelybe belépünk, hirtelen vakító ívfény hasít a szemembe. Néhány pillanatig hunyorgok, míg elmúlik a hatása. Eszembe jut, hogy még az irodában említette az igazgató: nagyon sok a szemsérülés. Főleg a fiatalok között, mert felelőtlenül belenéznek a hegesztő ívfényébe. Akkor gyorsan ösz- sze is számoltuk: 1960 utolsó negyedévében tizenegy ebből származó szemsérülés volt. Az idén augusztusig szintén tizenegy. Most én is majdnem pórul jártam. Remélem, rólam nem gondolják, hogy betegállományba akarok menni ... — Már megmondtam nekik, hogy a lábuknál fogom őket odakötözni, hadd nézzék, ha a figyelmeztetés nem használ — mondta az igazgató. A z a gyanúin, hogy ez az odakötözés nem fog segíteni. A hegesztőket ellátták védőfelszereléssel, az arra járókat állványra szerelt lemezfalak óvják a fénytől, Tehát minden megvolna, ha ... Figyeljék csak! Mikor Jelen István, a vállalat normása észrevette hunyorgáso- mat, rászólt a hegesztőre, Kovács Lászlóra: — Miért nem teszel oda még egy falat? — Minek? — Hogy-hogy minek? S ezzel már megyünk is tovább. El van intézve. De figyeljék tovább. Az egyik satupadnál az ellenőr a kézi- szerszámok állapotát firtatja. Egy kalapácsot forgat a kezében: nincs beékelve, lötyög a nyele. Jön a segéd, Faragó Lajos, megragadja a kalapácsot és addig üti a kovácssatut, míg a kalapács lassan csúszik lefelé, végül letörik, s repül. Diadalmasan néz rám, hogy nem lecsúszott hanem törött. Közben dühösen mormogj a: — A vállalati statisztikában kalapács miatt még nem volt baleset. Melyiké volt? — villan a körülöttünk álló inasokra a szeme. — Egyiké sem? Jó lesz nekem — s viszi magával. Már mennénk is tovább, mikor egy lépéssel odébb észrevesszük, hogy a kétezer milliméteres gyalu motorjának sem az ékszíjtárcsája, de az áttétel nagy szíjtárcsája sincs védőráccsal ellátva. „Nem volt mivel elkeríteni; csinálni nincs miből, mert kell másra az anyag, át is adják hamarosan a gépet más vállalatnak, mert nekik nem, lesz szükségük rá” — így az igazgató. Három példa a bizonyításra. Volna több is, de eny- nyi elég. Az egyik a balesetek sorozatát okozta már, a másik kettő pedig okozhatott volna. Még a kalapács is, pedig ez kicsiségnek látszik. Észrevehették, hogy nem mindig jogos a nehéz körülményekre hivatkozni. De észrevehették azt is, hogy néha nem ártott volna erélyesebbnek lenni egy-egy munkással. Mert a munka- védelmi rendelkezések nemcsak a művezetőkre és az igazgatóra, a munkásokra is kötelezőek ám! A kör bezárult: íme a harmadik ok: egyes munkások felelőtlensége. A zzal kezdtem, amivel az igazgató: a munkásokhoz apellált, mert a balesetek — a sok vigyázatlanság — miatt ném kapták meg az egyébként kiérdemelt élüzem címet. Dehát ugye a botnak két vége van. Sőt, mint kiderült. Gyarmaton még annál is több ... Csizmadia Géza neműkből, valamint fekete cérnabarhend áruból. A női szövetek választéka is javult. Mintegy 40 százalékkal több szintetikus áru került forgalomba, mint a múlt év hasonló időszakában. Az idén már jobb a gyermekcipő ellátás is. Az ajándékozási szezonra már most felkészült a vállalat. Nagy választékot biztosít nyakkendőkből és sálkendőkből. Már kapható a régen keresett Mappa bőrkesztyű. A vegyesiparcikk ellátásban is történik változás. Játékáruból elsősorban az összetételt javítják. Sok külföldről beszerzett új játékkal bővítik a választékot. Karórából az ellátás mind mennyiségben, mind választékban már most kifogástalan. Megfelelő választékot biztosítanak kínai árukból, valamint külföldről beszerzett finom, apró bőrdíszmű árukból. A választékot növeli majd az NDK-ból importált eloxált aluminium áruk forgalomba kerülése: likőrös és kompótos készletek, dohányzó garnitúrák, vázák stb. Bútorból több mint 10 százalékkal több kerül forgalomba, mint a múlt év hasonló időszakában. Javul az ellátás kárpitozott bútorokból is. Az átmeneti hiány után ismét kapható lesz a mosógép. Viszont nagyképernyős televíziókból a kereskedelem egyelőre nem képes kielégíteni az igényeket. A jobb áruellátást biztosítja majd a szakosítás is. Ennek keretében például Do- rogházán a vegyes áruházból kivonták az élelmiszer árusítást és bővitették az iparcikkek választékát. A szakosítás eredménye, hogy a bányásznap alkalmával több mint 200 ezer forint forgalmat ért el az áruda egy nap alatt. Kisterenyén a dolgozók régi kívánságának tesznek eleget, amikor az ősz folyamán megnyitják a ruházati boltot. Ezzel egyidejűleg a vasbolt nagyobb helyiséget kap, az árudát szakosítják, bővül a választék. A vásárlás megköny- nyítése érdekében több árudában rendezik a nyitvatartási időt. így például Salgótarjánban az egyik ruházati bolt reggel 7-től este 6 óráig lesz nyitva. Kétségtelen, hogy Szigligeti Ede drámaírói munkássága a maga korában több vonatkozásban bátor és újszerű színekkel vonta magára a színházpártoló közönség figyelmét, vívta ki rokonszenvét, támogatását. Üj, a mai értelemben is modernnek mondható színpadot teremtett, bravúros ügyességgel szőtt frappáns fordulatokat, s amiben érdemeit ma is leginkább számon tartjuk még, az az, hogy a népet drámaíróink között elsőként vitte színpadra művei főalakjaként s helyet teremtett a színpadon a népdalnak. Javítják szolgáltató tevékenységüket a kisipari termelőszövetkezetek ' A lakosság igényeinek egyre jobb kielégítése érdekében megyénk kisipari szövetkezetei újabb részlegekkel bővítik szolgáltatási hálózatukat. Ebben az évben már egy építőipari részleg kezdte meg működését Kálló községben, Karancskesziben pedig építőipari szövetkezet. Mindkét szövetkezet teljes egészében a lakosság számára végez munkálatokat. Salgótarjánban egy férfi, két női fodrászrészleget és két kozmetikus részleget nyitottak meg Átadtak rendeltetésének egy férfi szabóműhelyt. Bővült a szövetkezetek tevékenysége Zagyva- pálfalván és Kisterenyén is. A szécsényi járásban Litke, Nógrádmegyer és Nagylóe községekben javult a szolgáltatás női, illetve férfi fodrászattal Ludányhalásziban építőipari. Szécsényben órás, fényképész és képkeretező, a pásztói járásban építő, illetve cipész részlegeket nyitottak meg. A balassagyarmati járásban Nagyoroszi község ellátása bővült: a helybeli szövetkezet keretében műszerész részleget létesítettek. Tovább javult a szolgáltató tevékenység Balassagyarmat városában is. Enyém a borravaló | Járva a megye különböző vidékein, sohasem tudhatja 4/ az ember, hogy szakállának hosszúsága mikor és hol teszi 4/ kellemetlen beszédtárggyá embertársai előtt. Még kellemet- f lenebb ez azoknál, akik valamivel közelebb állnak őseik- £ hez, mint egyesek és ezért gyorsabban nő szőrzetük. 4 4 Nagyon üdvös dolog volt tehát, hogy az emberiseget £ valamikor erőszakolták: időnként hajat kell vágatni és 4 borotválkozni. [Kár, hogy egyesekre ez az erőszak ma 4/ már nem hat). Még nagyobb hála az emberiség részéről 4/ azon „teremtök” jelé, akik létrehoztak külön e célra szak- 4, mailag képzett embereket és ezek, vagy külön-külön, vagy 4/ csoportokat alkotva végzik feladatukat. 4 4 Felhasználva mindezeket a lehetőségeket, alkalom- ^ adtán élek is vele. Legyek vidéken, vagy itthon, be- £ betérek jodrászüzletekbe. Azt nem tudnám megmondani, | hogy közös megegyezés alapján ki mikor soros a vendég 4 fogadásában, de nem, egy helyen előre köszönnek, azon- 4/ nal hellyel kínálnak. Állítom, hogy kedvesebbek, mint akik ^ nem ezt teszik. í . ? — Tessék a következő — hangzik a felszólítás és £ azon nyomban ugrik is a soros, a várakozók pedig ol- 4/ vasnak, beszélgetnek, mások kissé elgondolkoznak. 4 4 Közben rám kerül a sor és hangzik az illedelmes £ kérdés. 4 y — Mit tetszik parancsolni? 4 y — Borotválást kérek! — s már pamacsolnak is az ^ ügyesen mozgó kezek. Egy csattanás erre, egy csattanás £ arra, az élesre fent borotva is működésbe lép és pillana- g tok alatt sima az arc. Es ami ezután jön. . 4 4 — Kölnit, szeszt, púdert... 4 4 — Nem kérek, csak egy kis krémet. Azt is nagyon £ vékonyan. Igen. 4 y — Púdert tetszik kérni? — mégegyszer megismétli. 4. 4 — Nem kérek. 4 4 — Hajvágást nem parancsol? ^ — Nem. ^ y — Pedig már tarkóban elég nagy. Akkor talán egy % kis szesszel bedörzsölhetem. 4. 4 — Nem kérem, hisz tegnapelőtt mostam. 4 — Érdekes, pedig elég korpás. 4. y — Nem, nem kérek semmit — és már kezdem szé- £ gyellni magam ennyi nemnek a kimondása után. Ennyi 4 nemet nem mondok három hónapig, mint ott egyszerre ró- 4 vid percek alatt. S látom, hogy kissé haragos. Ki sem szó- 4 lit a székből. Úgy kelek ki, minden biztatás nélkül. Csak 4/ azért, hogy „visszavágjak”, tízessel fizetek, hogy ő adjon % vissza, így nem várhat tőlem borravalót, mert azt még- £ sem mondhatom, hogy a többi marad. Levonni termé- 4/ szetes nem meri és így a sok nem-ért én is megkaptam 4/ a fizetségem. Enyém a borravaló 4 , , 4 Vagy hogyan gondolják egyes borbély bácsik! Ahhoz í mit szólnának, ha egy rossz foguk húzása közben, az 4 orvos arról akarná meggyőzni őket, hogy a gyomruk is % rossz, a májuk is rossz, vegyük ki ezeket és csak igy me- 4/ hetnének haza. í 4 Vagy mit szólna feleségük, ha egy pohár sör elfogyasz- 4/ tása után az italboltos néni arra is rábeszélné, hogy bo- 4/ runk is van, pálinkánk is van, ezekből is tessék inni. Azt 4 hiszem lenne belőle egy kis családi probléma. 4 ' Hege 4
