Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)

1961-10-25 / 86. szám

1961. október 25. NOSRADI NÉPÜJBAG 3 Á pártszervezetek és a tömegek Kultúrházavatás Nagybátony Bányavárosban CZOXTNER ELVTÁRS KÉPVISELŐI BESZÁMOLÓ KERETEBEN ADTA AT A BANYA VÁROSI ÜJ KULTÜRHÄZAT A nagybátonyi bányaüze­mek bányászai már számta­lan esetben bebizonyították, hogy harcukkal, tervük szí­vós és következetes túltelje­sítésével mindenkor készek támogatni a párt és kormány célkitűzéseit. Államrendünk kellően ér­tékeli is a bányászok mun­káját. A szerető gondosko­dást hűen tükrözi az egyre szépülő és kibontakozó bá­nyászváros képe is. Természetesen korunk ha­talmas tempójában szinte le­hetetlen a gyors ütemben növekvő igényekkel lépést tartani. így többek között Nagybátony bányászlakos­ságának is régi óhaja volt már egy új kultúrotthon lé­tesítése. A régi kultúrház — mely amúgyis csak szük­ségmegoldás volt — rozogá­nak és szűknek bizonyult már; a lakosság egyre fej­lődő kultúrigénye úgy ki­nőtte, mint valami szűk ru­hát. Mind sürgetőbben je­lentkezett egy minden igényt kielégítő, megfelelő férőhely- lyel bíró nagy épület meg­építésének gondolata. A bányászklub vezetőségé­nek fáradhatatlan harca nyomán hamarosan . segítő kezek nyúltak az égető prob­léma megoldásához. A felhí­vásra különféle szervek ígér­tek és adtak segítséget: a községi és megyei tanács, a Nehézipari, a Művelődésügyi Népgazdaságunk egyre nö­vekvő igényeit a termelőszö­vetkezetek csak akkor elégí­tik ki, ha növelik a növény- termesztés és állattenyésztés hozamait, egyre több árut adnak a városi lakosság ellátásá­ra. Az idei esztendőben a felvá­sárlási tervet — megfelelő intézkedések megtétele ré­vén — teljesítjük. A leg­utóbbi jelentések szerint ga­bonafelvásárlási tervünket 110 százalékra teljesítettük, s a zöldség- és gyümölcsfel­vásárlásnál mutatkozó le­maradást leszámítva, vala­mennyi cikkféleségből biz­tosítottnak látszik az esz­tendő végén a tervteljesí­tés. Van azonban néhány olyan dolog, amelyen a következő gazdasági évben, éppen a lakosság ellátásának bizto­sabbá tétele érdekében vál­toztatni kell. Az idei tapasz­talatok azt bizonyítják, a felvásárlás terén nem fordítottunk megfelelő gondot a háztáji gazda­ságok árutermelésére. A felvásárlási tervet teljesít­jük, azonban nem használ­tuk ki azokat a lehető­ségeket az árutermelés nö­velésére, amelyek a ház­táji gazdaságokban rejle­nek. A szarvasmarhaállomány 30 százaléka, a baromfiállo­mánynak pedig mindössze 5 százaléka az, amely a ter­melőszövetkezetekben talál­ható, a többi a tarmelőszö- vetkezeti gazdák háztáji gazdaságában van. A jövő­ben tehát nagyobb súlyt kell helyezni a háztáji gaz­daságokra, mert a jelenlegi helyzetben a termelőszövet­kezetek és a háztáji gazda­ságok rendelkeznek együt­tesen azokkal a feltételekkel, amelyekkel az állattenyész­tésben növelni lehet az áru­termelést. Termelőszövetkezeteink most tervezik a jövő gazda­sági évet. Az előzetes felmé­rések szerint 1200-zal keve­sebb hízottsertést, mintegy 30 ezer hektoliterrel keve­sebb tejet terveztek be ér­Minisztérium, a Tervhivatal, a területi és országos bá­nyász szakszervezet, az SZMT és a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt vezető­sége. De Nagybátony kultú­rát szerető lakói is társa­dalmi munkával siettek az ügy támogatására. Különösen a nagybátonyi szolgáltató üzem iparosai végeztek dere- kas munkát, akik társadalmi munkában végezték el a szükséges iparos-munkákat: lakatos, villanyszerelő, víz­vezetékszerelő és egyéb szak­munkákat. A közös összefogás, a tár­sadalmi és állami szervek megértő támogatása meg­hozta gyümölcsét. Október közepére mintegy 2 millió fo­rint költséggel, a Tanácsi Építőipari Vállalat kivitele­zésében elkészült a bányász- város kultúrháza. Ünnepé­lyes légkörben, az impozáns termet zsúfolásig megtöltő közönség jelenlétében októ­ber 20-án Czottner Sándor elvtárs, megyénk országgyű­lési képviselője, nehézipari miniszter adta át rendelteté­sének a kultúrházat. Az ava­tással egybekapcsolva Czott­ner elvtárs képviselői beszá­molót is tartott. Elmondotta, hogy mindig örömmel és szívesen jön Nagybátonyba, az épülő, szé­pülő város minden újabb lé­tesítménye külön örömet je­lent számára. Kifejezésre tékesítésre az 1962-es gazda­sági évben, mint amennyire számítani lehet. S a termelő­szövetkezeti gazdák csupán 70 hízottsertés értékesítésére kötöttek eddig szerződést az Állatforgalmi Vállalattal, a háztáji gazdáságokból. Van tehát tennivaló bőven vala­mennyi termelőszövetkezet­ben, hogy megfelelően ki­használjuk azokat a lehető­ségeket, amelyek a háztáji gazdaságokban rejlenek. A háztáji gazdaságok erő­sítése mellett szükséges azon­ban a termelőszövetkezetek­nek is néhány olyan intézke­dést megtenni, hogy bizto­sítsák az 1962-es tervtelje­sítést, növeljék az áruterme­lést. Azok a termelőszövet­kezetek cselekszenek helye­sen, amelyek élve a lehetőségekkel — az Állatforgalmi Vállalat korlátlan mennyiségű alapanyagot tud biztosí­tani a jelen időszakban a termelőszövetkezeteknek — már most biztosítják a hízósertés alapanyag 70—80 százalékát. Hasonlóan jó a helyzet a baromfiellátás terén is. A keltető vállalatok korlátlan mennyiségben tudják bizto­sítani a termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok napos­csibe ellátását is. A követ­kező évben kísérletképpen néhány termelőszövetkezet­ben bevezetik azt is, hogy a borjak fölnevelésére ala­csonyabb zsírtartalmú szepa­rált tejet biztosítanak, s ez jelentős mértékben meg­növeli a termelőszövetke­zetben az értékesítésre kerülő tejmennyiséget, s magasabb lesz így a zsír- tartalom is. Az 1962-es felvásárlási terv teljesítése érdekében nagyobb gondot kell fordí­tani a termelőszövetkezetek­nek, a tanácsoknak és vala­mennyi társadalmi szervnek azokra a mozgalmakra is, amelyek az idén beindultak, amelyek igen jelentős mér­tékben növelik a termelő- szövetkezetek áruértékesíté­sét, _ ha megfelelő súlyt he­lyezünk rá. Ilyen például a juttatta, hogy a párt és kor­mányzat állandóan figyelem­mel kíséri a nógrádi, köz­tük a nagybátonyi bányá­szok munkáját és mindent elkövet, hogy ezt az eredmé­nyeiben és sikereiben gaz­dag munkát a bányászokról való gondoskodással viszo­nozza. Beszámolt többek között Czottner elvtárs az ország- gyűlés legutóbbi ülésszaká­ról is. Megvilágította máso­dik ötéves tervünk törvény­erőre emelkedésének jelert- tőségét és rámutatott kor­mányzatunk oktatási politi­kájának fontosságára. Régen azt tartották: elég, ha a ne­vét rá tudja írni a váltóra az egyszerű ember — mon­dotta —, ma egyetemek és főiskolák várják a nép fiait, hogy a legmagasabb- rendű tudást adják át nekik. Hangsúlyozta, hogy az or­szággyűlés ülésén szinte min­den napirendi ponton a béke ügyének gondolata vo­nult végig: a szilárd elhatá­rozás, hogy minden erőnkkel megvédjük a békét. A továbbiakban kitért a nemzetközi helyzet értéke­lésére is, méltatta a Szov­jetunió XXII. Kongresszusá­nak nagy jelentőségét, majd a hallgatóság nagy tapsától kísérve átadta rendeltetésé­nek a nagybátonyi bányász kultúrotthont. nőtanács hasznos kezde­ményezése a háztáji ba­romfiállomány növelése érdekében, vagy az egy hold föld, egy mázsa hús előállítása a közös gazda­ságokban. Ezek az idén nem hozzák meg a várt eredményt pon­tosan azért, mert nem fog­lalkoztunk velük megfele­lően. Az 1962-es gazdasági év­ben igen jelentős feladatok 'hárulnak áruértékesítés te­rén is a termelőszövetkeze­tekre. S a feladatnak csak akkor tudnak eleget tenni termelőszövetkezeteink, ha már most hozzálátnak és időben megteremtik a terv­teljesítéshez szükséges felté­teleket. A marxista-leninista, kom­munista pártok csak akkor tudják történelmi feladatai­kat végrehajtani, forradalmi célkitűzéseiket megvalósítani, ha a párt és a néptömegek kapcsolata jó, napról-napra erősödő, a hatalomért folyó harcban. A szocialista forra­dalom azonban nem zárul le a hatalom kivívásával, sőt a szocialista forradalom fő fel­adata a hatalom átvétele után következik. A hatalom átvétele csak kezdet, a szo­cializmus építésének meg­szervezésére, a szocializmus alapjainak lerakására. Csak a szociálisa forrada­lom képes tartósan maga mellé állítani és megtartani a tömegeket, mert a párt és a néptömegek közt érdek- azonosság van, sőt szükség- szerű is a szoros kapcsolat. A nemzetközi munkásmoz­galom története, köztük ha­zánk munkásmozgalmi tör­ténete is szolgáltat példákat arra, hogy a párt harca ak­kor volt eredményes, ha á tömegekkel erős, GYÜMÖLCSÖZŐ KAPCSOLATOT épített ki. Amikor napról- napra megvívtuk a tömegek megnyerésének harcát, akkor eredményeket értünk el a szocializmus építésében. Mi­kor a párt és tömegkapcso­lattal baj volt, ez kihatott egész társadalmi életünkre. A párt akkor küzdhet ered­ményesen céljaiért, amikor a széles dolgozó tömegek bi­zalmát, cselekvő támogatását élvezi. Az elmúlt öt év ered­ményei is elsősorban a párt és a nép növekvő egységének, a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalomnak, a dol­gozók alkotó munkájának köszönhetők. A párt és a pártonkívüli dolgozók jó kap­csolatának alapvető feltétele pártunk Központi Bizottságá­nak helyes politikája. Az el­lenforradalom után létrejött és megerősödött pártunk esz­mei, politikai és szervezeti egysége. Pártunk politikájának lé­nyeges vonása az ELVI KÖVETKEZETESSÉG, SZILÁRDSÁG és a tömegekbe vetett mély bizalom. Visszaverte, elvetet­te azt a helytelen felfogást, mely figyelmen kívül hagy­ta, hogy a tömegek megnye­rése, támogatása nélkül nincs népi hatalom és nincs szoci­alizmus építése. Pártunk tel­jes nyíltsággal fordul a töme­gekhez és ez a tömegek bi­zalmát váltja ki a párt iránt, azt, hogy a tömegek még ak­tívabban vesznek részt a párt által javasolt feladatok meg­oldásában, végrehajtásában. Pártunk csak akkor őrizheti meg a tömegek támogatását, ha a dolgozók helyeslik pár­tunk politikáját, felismerik annak végrehajtásában a ma­guk érdekeit, beleszólhatnak az állami, gazdasági ügyekbe, vagyis érzik a demokrácia légkörét. A párton belüli demokrá­cia, a bírálat, önbírálat bár­milyen módon való leszűkí­tése, vagy elfojtása kiinduló pontja lehet a bizalmatlan­ságnak, az elégedetlenségnek és ez kihat a párt tömegkap­csolatára is, lazítja azt. A kommunistáknak bízni és hinni kell a munkások, a dol­gozók alkotó erejében, be­csületességükben . A párt és a tömegkapcso­lat erősítése, fejlesztése nem valami múló taktikai köve­telmény, hanem elsőrendű elvi jelentőségű és állandó feladat, a helyes vezetésnek, a tömegek erkölcsi és poli­tikai nevelésének elengedhe­tetlen feltétele. Hogy Központi Bizottságunk helyes politikája eljusson a széles dolgozó rétegek közé, hogy napról napra meg tud­juk nyerni a tömegeket pár­tunk politikájának végrehaj­tásához, igen fontos a kom­munistáknak a tömegszerve­zetekben végzendő munkája. Hogy a párt határozatait eredményesen végrehajtsuk, elengedhetelenül szükséges a kommunisták példamutatása a tömegszervezetekben. Ne a pártra való általános hivatkozással szerezzünk ér­vényt, hanem a párt állás­pontjáról győzzük meg a kü­lönböző tömegszervezetek tag­jait. Állandó felvilágosító munkával és még tovább erő­sítve a tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak, a pártonkívüliekkel fennálló személyes kapcsolatát. Igen fontos, hogy a szakszervezet­ben dolgozó kommunisták lássák tisztán a szakszervezet egyre növekvő munkájának jelentőségét az üzemben. Biz­tosítsák hogy a MUNKÄSDEMOKRÄCIA ÉRVÉNYESÜLJÖN és a termelési tanácskozáso­kon, üzemi tanácsüléseken felmerült problémákat meg­magyarázzák, illetve oldják meg minél előbb. A munkás­demokrácia biztosítása. a munkások véleménye, javas­lata nagyban hozzájárul az egészséges kritikai légkör ki­alakításának, a dolgozók ak­tivitásának növeléséhez. De hasonló a feladata, ha más formában is a KISZ-ben, MHS-ben és a többi tömeg­szervezetekben dolgozó kom­munistáknak is. Igen sok mú­lik azon, hogy a mi elvtár­saink, hogyan magyarázzák a párt politikáját, nagyban ré­szesei annak, hogy hogyan alakul a pártszervezetek és a pártonkívüli ek kapcsolata. Sajnos sokan nem értik, — köztük egyes gazdasági veze­tők — vagy nem érzik, hogy a tömegszervezetekben vég­zett munka, pártmunka. Az acélárugyári pártszerve­zetek ez évben eredményes munkát végeztek a párt és tömegkapcsolat további erősí­tése terén. Igazolja ezt az is. hogy a gyár kollektívájának eredményes munkája nyomón elnyerte az élüzem címet. Az első félév eredményei, tapasz­talatai is igazolják, hogy csak akkor érhetünk el ko­molyabb eredményeket, ha a pártszervezetek tömegoolitikai munkája jó, ha a tömegek aktivitását a fő gazdasági és politikai feladatok elvégzésé­re irányítjuk. A tömegszervek még nagyobb aktivitására van szükség. Az elért eredmények elle­nére sem mondhatjuk, hogy a párt és a tömegkapcsolat javítása terén ne lennének további feladataink. Sőt még igen komoly tennivalóink vannak. A párt végrehajtó bizottsága a közelmúltban vi­tatta meg, hogy a vezetőség- választó taggyűlések előkészí­tő időszakában, de a további­akban is milyen területeken .kell előre mennünk. A szep­temberi taggyűlések napi­rendjén az alapszervezetek és a pártonkívüliek kapcsolatá­ról volt szó, ahová pártonki- vüli elvtársakat is meghív­tunk. Véleményünk szerint ezt a módszert a továbbiakban is alkalmazzuk, mert ez is elő­segíti a párttagok és párton­kívüliek közti egészséges kap­csolatot. A végrehajtó bizott­ság megállapította, hogy to­vább kel erősítenünk párt- alapszervezeteink politikai, eszmei egységét, biztosítani kell a pártdemokrácia, a bí­rálat erősítését. Nem megfe­lelő még a taggyűlések ak­tivitása, viszonylag kevesen mondják el véleményüket, ja­vaslatukat. Sok párttagunk nem érez felelősséget a tag­gyűléssel szemben, hogy ott véleményt mondjon, bíráljon, segítse véleményével, javasla­tával a pártalapszervezet munkáját. Több alapszerveze­tünknél ugyanazon elvtársak szólnak hozzá, a többiek nem mondják el véleményüket, hogy mit tapasztaltak, mi a véleményük a pártonkívüliek- nek, mit javasolnak. Meg kell értenünk, hogy csak abban az esetben tudják alapszerveze­teink az üzemek előtt álló sokrétű feladatokat megolda­ni, ha a taggyűlések, kommu­nista munkaértekezletekké válnak és ott sokoldalúan megvitatják a feladatokat. Előbbre kell mennünk a bírálat, önbírálat pártszerű alkalmazása ^ terén. látnunk kell jelentőségét, előrehaladá­sunk, fejlődésünk szempont­jából. Szükséges, hogy hatá­rozottan fellépjünk és szilár­dan kezdjünk a hibák ellen, ítéljük el az önelégültséget, elbizakodottságot, az erkölcsi lazaságot. A kommunista fél­tő gonddal vigyázzon saját maga és a párt becsületére, hitelére. Alapszervezeteinknél hiány­zik a vezetők önkritikus elemző munkája. Nekik kell e téren is példát mutatni párttagjainknak, hogy kom­munista módra, önkritikusan mérjük fel munkánkat. mi volt a jó, mi a rossz és mi legyen tovább. Gyárunk kollektívája a kü­lönböző mutatókat figyelem­be véve, összességében teljesí­tette harmadik negyedéves tervét. Ahhoz, hogy a negye­dik negyedéves tervet telje­sítsük, • FOKOZNUNK KELL tömegpolitikai munkánkat, biztosítanunk kell a terv anyagi, műszaki feltételét. Biztosítanunk kell, hogy a termelési tanácskozások, üze­mi tanácsok, a munkásde­mokrácia kifejlesztése alkotó módon járuljon hozzá a má­sodik ötéves tervből ránkhá­ruló feladatok elvégzéséhez. Figyelembe véve a nemzet­közi helyzetet, az előttünk álló politikai, gazdasági fel­adatokat, a kommunistáknak még nagyobb áldozatra, pél­damutató magatartásra, foko­zott felelősségre, elvhűségre van szükségük. Nemcsak ma­gyaráznunk kell fáradhatala- nul türelmesen a helyzetet, hanem még fokozottabb gon­dot fordítsunk tömegkapcso­lataink fejlesztésére, nap mint nap újra meg újra megküzd- ve bizalmukért és hűségü­kért. Bízunk abban, hogy gyá­runk kommunistái megértik a párt és tömegkapcsolat, je­lentőségét, a vezetőségválasz­tó taggyűléseken és utána még nagyobb felelősséggel, a tömegek véleményének na­gyobb mértékben való figye­lembe vételével sikeresen megoldjuk a gyárunk előtt álló feladatokat. Szalai Gáspár, az acélárugyári pártbizottság titkára A második ötéves terv adataiból A törvény 36 milliárd forintot — az összes beruházások 17—19 százalékát — irányoz elő a szocialista mezőgazda­ság anyagi, műszaki ellátásának javítására, a termelés kor­szerűsítésére. A tervidőszakban 37 000 traktort kap a mező- gazdaság. A gépesítés fejlődésére jellemző, hogy míg 1956- ban egy 15 lóerős traktoregységre 358, tavaly 193 kataszt- rális hold szántó jutott: a tervidőszak végére 112 kataszt- rális hold szántó jut majd. Vonjuk be az árutermelés növelésébe a háztáji gazdaságokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom